Műsorok

A múlt héten volt Matei Vişniec új darabjának, a Rekviemnek a bemutatója a Bukaresti Nemzeti Színházban. A darab a múltat gyászoló ? groteszkül megidéző ? színmű. S a múlttal együtt az élőket is gyászolja. Hogy miért? Mert sohasem tanultak a múltból. Az emberiség története ? Vişniec szerint, és lehet, hogy nemcsak szerinte ? ?egy állandóan tökéletesített önpusztítási ciklus?. Az ember története során egyebet sem tesz, minthogy tökéletesíti azt a rendszert, amely az emberiség pusztulását szolgálja. (tovább…)

Azt hiszem nem vagyok egyedül azzal a benyomásommal, hogy lassan-lassan nemcsak a közönség, a választópolgár fáradt bele, lett közömbös, illetve ábrándult ki és unta meg az állandó politikai csatározásokat, hanem maguk a politikusok is apatikusak lettek, kiábrándultak saját ? gyakran csak szimulált, kénytelen-kelletlen eljátszott ? szerepükből. (tovább…)

A múlt héten ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Magam is részt vettem az ünnepségeken, s el kellett gondolkodnom azon, hogy mit is ünneplünk tulajdonképpen? Mi is az a jelenség, melyet a kultúra szóval illetünk? És milyennek kell lennie a kultúrának, ha ráadásul még magyar is?  (tovább…)

Nagyon jól tudják a kedves hallgatók, hogy 1989 óta ezen napon, azaz január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra napját, méghozzá annak emlékére, hogy a korabeli, megsárgult papírlap tanúsága szerint Kölcsey Ferenc, 1823-ban, ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. (tovább…)

Ne ítélkezz, hanem segíts! ? ez lenne Ferenc pápa egyik üzenete, a sok közül. ?Az egyháznak nem az a dolga, hogy ítélkezzék, hanem az, hogy felkeresse a szenvedő embereket? ? mondotta a Pápa. Az, hogy írt vigyen neki a testi és a lelki sebekre. Hogy a szegények, a kiutasítottak, a foglyok, a tévelygők segítségére siessen; enyhítse a helyzetüket, s ha lehet, jó útra vezesse őket. (tovább…)