Ha létez(het)ne tisztességes politikai populizmus, akkor az olyan politikusi magatartást és cselekvést jelöl(het)ne, amely mindenekelőtt a ?népakaratot? venné figyelembe, és ahhoz igazítaná üzeneteit, valamint politikai programját. És honnan lehet, a politikusok szempontjából, a leginkább és legbiztosabban megismerni a ?népakaratot?, ha nem a népszavazás, vagy az általános szavazásokon leadott voksok rávetítésével azokra a kérdésekre és politikai programokra, melyek ilyen alkalmakkor ? demokratikus társadalmakban ? egymással versengenek, megméretettnek. (tovább…)
Continue ReadingSzent János napi tűzugrás Pécskán & Pusztinai szokások
Mai adásunkban Pataky Lehel Zsolt összeállítását sugározzuk a Szent Iván éji tűzugrás hagyománya köré szerveződő Pécskai Magyar Napokról. Ezt követően…
Continue ReadingMozaik, 2019. június 25-e
Adásunkban az idei Szabédi Emléknapok alkalmával megszervezett műhelykonferencia három előadójával – Antal Róbert-Istvánnal, Berki Tímeával és Vetési Lászlóval – beszélget…
Continue ReadingElindult a Minority SafePack aláírásgyűjtése
Kolozsvárott rendezték meg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN kongresszusát, amelyen gyakorlatilag a kontinens valamennyi őshonos kisebbségének képviselői jelen…
Continue ReadingUnitárius igehirdetés, június 4.
Fekete Levente, nagyajtai unitárius lelkész hirdet igét.
Continue ReadingAz olasz hídfő
Többször is esett már szó ezeken a hasábokon, hogy Európa mai gazdasági problémáinak fő oka a német gazdaságpolitika. Az egyik legjelentősebb német közgazdász Heiner Flassbeck a válságokat azzal magyarázza, hogy a német gazdaságpolitika a munkabéreknek – a német termelékenységhez mérten igen jelentékeny – visszafogásával olyan versenyelőnyt teremtett önmaga számára a nemzetközi, de főként az európai piacokon, hogy európai partnereit is kiszolgáltatott helyzetbe hozta.
(tovább…) Continue ReadingEvangélikus igehirdetés, május 28.
Köncze-Geréb Árpád, nagybányai evangélikus lelkész hirdet igét.
Continue ReadingEgy kávé
Nem vagyok túlságosan nagy kávés, nem ismerem különösképpen sem a kávé fajtákat, sem a márkákat, és szinte bizonyos, hogy nem tudnám megkülönböztetni sem a pörkölés, sem a keverék alapján, melyik az ideális. Mint ahogyan soha nem merültem el annak a megismerésében sem, hogy a különböző földrészeken, a világ országaiban mi a jellegzetessége az éppen ott elfogyasztott barna vagy fekete italnak, és még azt sem tudom, hogy miért jobb tejjel vagy tej nélkül, barna vagy fekete cukorral vagy egyáltalán cukor nélkül.
(tovább…) Continue ReadingTragikus színjátékok
Aki végignézte a német Phoenix tévé Bundestag-beli vitákra vonatkozó helyszíni tudósításait, annak gyakorta déja vue-élményben lehetett része. A vita során szinte már az Európai Parlament magyar kormány ellen inszcenírozott vitanapjának legfontosabb vádjai köszönhettek vissza.
A téma ugyanis a menedékkérők jogainak ?drasztikus korlátozása? volt. (tovább…)
Continue ReadingTöbbség-kisebbség
Többségben van-e a székelyföldi magyarság vagy pedig kisebbségben? Ez a kérdés gyakran felvetődik, főleg amikor tömbmagyarságról vagy szórványról beszélünk, vagy amikor a román-magyar viszony kerül terítékre. De mit fed a kisebbség, illetve a többség fogalma? Értelmező szótárunk szerint a kisebbség „Az embereknek olyan csoportja, amely számban kisebb egy másiknál”. Megjegyzem, hogy ez a szó másodlagos jelentése, az elsődleges jelentés: „Vkinek, vminek másnál kisebb volta”, illetve „Az az állapot, amelyben vki úgy érzi, hogy másoknál alacsonyabb rendű, értéktelenebb”. Ezzel szemben a többség jelentése: „Vmely mennyiség, tömeg, közösség, csoport (tagjainak) nagyobbik része <a kisebbel ellentétben>; vkiknek, vmiknek nagyobb száma, mennyisége”. Többségben lenni pedig nem jelent mást, mint azt, hogy „<vmely csoport> számban, tömegben nagyobb a másiknál v. többi(ek)nél, többen tartoznak hozzá, mint más csoport(ok)hoz”.
(tovább…) Continue ReadingHírlapi kacsák
Kedves hallgatóim, alighanem a ?hírlapi kacsa? kifejezésről mindenki hallott és azt is tudja, mi rejtőzik mögötte: valamiféle kitalált történet, amely bejárja az újságokat és a legkülönbözőbb formákban, felnagyítva, kicicomázva majd mindenkihez eljut, miközben olyannyira elveszíti a forrását, hogy jónéhányan szavahihetőnek, valóságosnak is találják. A kifejezés eredetén már nagyon sokan törték a fejüket, de a kultúrtörténészek még mindig nem jutottak közös nevezőre. (tovább…)
Continue ReadingDouble Bind – Nézzünk szembe egymással!
A bukaresti közönség május 15-én, azaz hétfőn láthatta a bukaresti Odeon Színházban a Double Bind című előadást, melyet a Marosvásárhelyi…
Continue Reading