Műsorok

Április 24-én volt a kereszténység egyik legnépszerűbb katonaszentjének, Szent Györgynek az ünnepe. A Szent György-legenda az egyik legszebb példázata annak a meggyőződésnek, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, legyőzve a gonoszt. A keresztény világban ez a nap a tavasz kezdetét jelzi, s az analógiát követve a tavasz is a győzelmet jelképezi a hideg felett, életre kel az alvó természet. Ezen a napon volt még nem is olyan régen az első kihajtás, s ezen a napon került szegre a téli cipő.

Az európai választásokon nem következett be az a radikális jobbrafordulás (német terminussal Rechtsruck), melyre a jobboldal számított. Ennek ellenére európai összesítésben jelentősen növekedett a jobboldali pártokra leadott szavazatok számaránya, sőt azt is sikerült elérniük, hogy az európai jobboldal a baloldali vagy a baloldalnak elkötelezett csúcsjelöltek helyett saját jelöltjét juttassa a Bizottság elnöki funkciójába. Ezzel lehetőség nyílt nem csak arra, hogy a jobboldal megvethesse lábát hatalomban, hanem arra is hogy némiképp a „konzervatív közép” is kiszabaduljon a baloldal, egészen pontosan a szociáldemokrata partner fogságából.

Németországban éveken át nem eshetett szó keresztényellenességről. Egyrészt, mert a német ateisták egy része is ellenszenvvel viszonyult a keresztény vallásokhoz, másrészt mert még a muszlimok keresztényellenességének emlegetésével nem veszélyeztethette a „társadalmi békét”. Elég kínos volt, hogy az antiszemitizmust mindenképpen el kellett utasítania. S aki ezt a Németországban sem ritka gyilkosságok, erőszaktételek, szervezett bűnözés kapcsán mégiscsak szóvá tette, rögtön el is nyerte a szélsőjobboldali jelzőt.