Van egy globális önfenntartó téma, amelyik jóideig aktuális marad: a menekültkérdés. Az ENSZ egyik legnagyobb szervezete, a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) tekintélyét jelzi, hogy korábbi vezetője, a portugál António Gutteres ez év elejétől a világszervezet vezetője. Gutteres a Menekültügyi Főbiztosságot tíz éven át vezette, a modern történelem legsúlyosabb kényszervándorlási válságai idején. Az új ENSZ-főtitkár, miután látta a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottab emberek szenvedését a világon, a menekülttáborokban és a háborús övezetekben, elkötelezte magát amellett, hogy az emberi méltóságot helyezi munkájának középpontjába. Ezzel az erkölcsi és világbiztonsági tekintéllyel is ütköznek most azok, akik gyűlöletet keltenek a menekültek ellen, megnehezítve sorsuk emberiség-léptékű rendezését.
A minap érdekes felmérést olvastam a menekültkérdéssel, pontosabban a percepciójával kapcsolatban. Nem bonyolítom az ismertetését idézőjelekkel, elágazó hivatkozásokkal, felhívom a kedves hallgatók figyelmét, hogy ? a hitelesság kedvéért, de a bővebb tájékoztatás céljából is ? a jegyzetem végén bejelölöm a forrást, tehát a tanulmány az összefoglaló táblázatával együtt rádiónk honlapján részleteiben tanulmányozható. Ha csak tehetik, éljenek a lehetőséggel.
A világ harmincnyolc országára kiterjedő szociológiai tanulmány legmegdöbbentőbb megállapítása: Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol az emberek a menedékkérőktől félnek a legjobban, nem pedig mondjuk a terrorizmustól vagy a klímaváltozástól, a kibertámadástól vagy a világgazdasági válságtól, az elszegényedéstől. Vessük össze ezt azzal a ténnyel, hogy Magyarországon jóformán nincsenek menekültek és bevándorlók; de akár azzal is, hogy Erdélyben, ahol aztán végképp nincsenek, szintén nagyon félnek a ?migránsoktól? a magyar emberek. (Eltérően a románoktól…) Hogy miért? Önök mit gondolnak?
A kutatásban különben nyolc lehetséges veszélyt listáztak: köztük volt a nagyhatalmak (Oroszország, USA, Kína) túlzott befolyása is. A felmérés szerint az emberek világszerte az Iszlám Államtól és a klímaváltozástól tartanak leginkább. Magyarországon majdnem ugyanannyian félnek a terrorcselekményektől, mint a mendékkérőktől (64, illetve 66 százalék). A magyarországihoz fogható mértékben csupán Libanonban tartanak a menekültektől, ott viszont tényleg a humanitárius válságig elmenően a legnagyobb ? és a helyi lakossághoz mérten világszinten a legmagasabb ? a menekültek aránya.
Európában hol vannak még sokan ezek a sorsüldözöttek? Hát közismerten Svédországban és Németországban. Nos, Svédországban a lakosság 22 százaléka, Németországban a 28 százaléka tart tőlük! Tehát Svédországban, ahol több százszor annyi menekült van, mint Magyarországon, háromszor kevesebben félnek tőlük! Németország pedig ugye külön ügy, hisz Merkel valósággal odahívta őket ? és? Feleannyian sem félnek tőlük, mint Magyarországon. Ráadásul jelzések szerint a menekültinvázió óta és alatt a német gazdaság és nemzeti jövedelem nőtt. (Ugyanakkor a munkaerő-bevándorlás csökkenése miatt gazdasági visszaesésre, a szolgáltatásokban pedig egyenesen válságra számítanak az Egyesült Királyságban, amelyet a brexit-szavazás kiiktatott az Unióból.)
Rágondolni is rossz, hogy mindezek a furcsa jelenségek ? a demográfiai hozadékkal együtt ? a végén még egy öreg tőzsdespekuláns elgondolásainak helyességét igazolják… Ami persze még mindig nem jelentené azt, hogy a menekülthullámok nem hordoznak veszélyeket is.
Visszatérve, Afrikában és Dél-Amerikában a klímaváltozás hatásaitól tartanak leginkább, míg a Közel-Keleten, Európában (kiemelkedően Franciaországban) és az Egyesült Államokban az Iszlám Államtól való félelem uralkodik. Görögországban, ahol évek óta küzdenek a menedékkérők rohamával, három tényező is megelőzi a migránsoktól való félelemet, Olaszországban pedig a klímaváltozással szinkronban ez az emberek második legnagyobb félelme, százalékosan a magyarországiakhoz és a törökországiakhoz hasonló értékek születtek. Ráadásul ezek a veszélyek összefüggenek, sok esetben komplementer módon jelentkeznek, a klímaváltozás például menekültválsághoz vezet.
Senki sem tagadja a probléma reális voltát. Minél súlyosabb ez a gond, annál fontosabbak az összehangolt, mondhatni interdiszciplináris és ?tárcaközi? erőfeszítések. Megoldás csakis magas erkölcsi, társadalmi és politikai értékeken nyugvó szolidaritás alapján születhet. Aki ebben nem vesz részt, számíthat rá, hogy egyebekből is kimarad.
Forrás: http://index.hu/tudomany/2017/08/08/az_egesz_vilagon_a_magyarok_felnek_legjobban_a_menekultektol