Műsorok

Andrei Șerban nyilatkozta a III. Richárd kapcsán, hogy „bármihez nyúljunk is, jelen idejűnek kell lennie. Még e középkori angol királyról írt dráma is, amikor színpadra kerül, a máról szól.” Andrei Șerban szerint: „A III. Richárdban kiélhetjük a legsötétebb szorongásainkat. Ez a katarzis, amit Shakespeare nyújt.” Andrei Șerban csak tudja, hiszen megrendezte a darabot Budapesten is és Bukarestben is – két teljesen különböző előadást produkált, és mind a kettő látható volt most az Országos Színházi Fesztiválon.

Steve Horvath, a németországi Frankfurt am Main-ból (s még korábban talán Magyarországról) Amerikába elszármazott génbiológus. Már gyerekkorában élénken foglalkoztatta a halál problémája. Barátaival Gilgames-program néven olyan kutatási tervet állítottak össze, úgymond, mely végére jár a halhatatlanság kérdésének. (A mitológiai Gilgames volt ugyanis az, aki halott barátja Enkidu után az alvilágba vándorolt, hogy megszerezze az örök élet füvét. Próbálkozása azonban kudarcba fullad, egy kígyó ugyanis felfalta az épp megszerzett zsákmányt.)

Ma délelőtt, csak úgy kapásból, összefoglaltam magamnak, hány féle díjat osztanak ki évente Székelyföldön és rájöttem, hogy bizony a két kezemen sem tudnám megszámolni valamennyit. Az Orbán Balázs díjakat a Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácsok osztják. Gábor Áron díjjal a Székely Nemzeti Tanács ismeri el a teljesítményeket. Vasszékely díjat Székelyudvarhelyen vehetnek át az arra érdemesek. Az Élő Székelyföld díj természetvédelmet és hagyományápolást jutalmaz.

A korrupció elleni harcnál nagyobb képmutató demagógia aligha képzelhető el. Ezt gondoltam sokáig hazai és nemzetközi esetek alapján. Ma már tudok nagyobbat, gyakran összefonódik az előbbivel: ez az igazságszolgáltatás függetlensége, amit az alaptörvény a hatalmi ágak egyensúlyának fontos elveként szabályoz. Tekintsünk egy példát.