Márton-napi libasült

November 11. – idén vasárnap – Márton napja. A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. (tovább…)

Continue Reading

Ne csak egyetlen nap figyeljünk az anyanyelvünkre

Bár jó pár nap hátravan a magyar nyelv napjáig, már most érdemes ráhangolódni. Sőt, az lenne a legideálisabb, ha az év minden napján tennénk valamit az anyanyelvünkért. Például átolvasnánk a szövegeinket, mielőtt azokat több száz vagy ezer emberrel megosztanánk a világhálón. Ha pedig bizonytalanok vagyunk egy-egy szó helyesírásával kapcsolatban, fellapozhatjuk a szótárakat, esetleg megkérdezhetjük valamelyik ismerősünket, aki jártas a témában. (tovább…)

Continue Reading

Mi lesz velünk?

Két kolozsvári értelmiségi – egy magyar és egy román – beszélgetését olvastam nemrég egy bukaresti lapban. Érdekes módon – sok mindenben egyetértettek. Sőt, egymás barátságát és segítségét keresték a mai világban, a százéves évforduló közeledtével. Ajánlanám ezt másoknak is.

A gond, amelyik mindkettőjüket egyformán foglalkoztatja, hogy olyan időket élünk, amelyek a fasizmus kezdetére emlékeztetnek. Igen, jól hallották. A mai helyzet itt, Romániában – és még más kelet- és közép-európai országokban is – (tovább…)

Continue Reading

Egy nő, aki mert kivétel lenni

Ceaușescu alatt divat volt a román elsőbbség hangsúlyozása, melynek talán csak románul volt neve, s az is ironikus, a protocronism. Ezt az– akkortájt mániákussá fokozódó – törekvést már a román értelmiségiek egy jelentős része is nevetségesnek találta – s már amennyire a kor körülményei között lehetett – igyekezett is nevetségessé tenni. A rendszerváltás nyomán az irónia legitimáltatott, aztán lassacskán meg is feledkeztünk róla. (tovább…)

Continue Reading

Nyolcvan éve volt a Kristályéjszaka

Nyolcvan éve söpört végig Németországon a Kristályéjszaka néven ismertté vált pogrom. A korabeli erdélyi és magyarországi zsidóság helyzetéről beszélgettünk dr. Gidó Attila történésszel, a romániai nemzeti kisebbségek – és ezen belül a zsidóság – 20. századi története, illetve az észak-erdélyi holokauszt kutatójával.

Continue Reading

Mezőség fényei

Gondolják csak el a kedves hallgatók, ha Mezőségről hallannak mi jut az eszükbe?  Jobb vagy rosszabb, de mindenekelőtt “az  egyik dombra fel-, a másik dombról le” típusú hosszú és kanyargós utak, amelyek manapság szerencsére ki vannak aszfaltozva és csak a mellékutcákon vár a még mindig nagyon is vendégmarasztaló, agyagos sár. Azután meg meglehetősen egyhangú táj, helyenként pusztuló házak és bezárt templomok, de aki manapság járt arrafelé azt is tudja, hogy imitt-amott azért érezhetőek a jó irányú változások jelei is, (tovább…)

Continue Reading