November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Több útszakaszon hókotrókat kellett bevetni. Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti úton, valamint Csíkszereda és Homoródkeményfalva, Parajd és Gyergyóalfalu, Maroshévíz és Borszék, illetve Székelyudvarhely és Csíkszereda között ma reggel csúszásgátlót szórtak az úttestre – közölte az országos útügyi igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője.
Szeptember 15-e körül adják át a forgalomnak az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti szakaszát – írja az Agerpres hírügynökség…
Csaknem 3,7 milliárd euróval nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya az első kilenc hónapban. A deficit 16 milliárd 740 millió eurót tett ki – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A testület javaslata november 9-én, kedden lépne érvénybe. Eszerint továbbra is érvényben marad a 22 és reggeli 5 óra közötti kijárási tilalom, amely nem vonatkozik azokra, akik megkapták a koronavírus elleni oltás mindkét (az egykomponensű Janssen-vakcina esetében az egyetlen) adagját, és legalább tíz nap eltelt azóta, illetve a betegségen nem több mint fél éve átesettekre.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy a 2023-2024-es téli idényben is érvényben marad a múlt télen is alkalmazott energiaár-korlátozás. Az…
Az Európai Gyógyszerügynökség hétfőn közölte, hogy „a lehető legrövidebb időn belül” ajánlani fogja a molnupiravir nevű, szájon át szedhető gyógyszer uniós szintű alkalmazását. Az amerikai Merck óriáscég és egy kisebb partnervállalata által bemutatott termék az első gyógyszer lesz, amelyet kifejezetten a koronavírus ellen fejlesztettek ki.
Külföldi nyugdíjat is igényelhetnek azon romániai állampolgárok, akik legálisan dolgoztak más Európai Unióhoz tartozó országban. 2007. január 1-től, az EU-hoz…
AMentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzékbe vonul és tovább dolgozik az országos helyreállítási tervbe foglalt reformok megvalósításán – közölte Dacian Cioloş pártelnök, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfő este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat.
Ha augusztus, akkor hullócsillagok. A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű – óránként 60-70 – hullást produkáló meteorraj, de rajta kívül sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége és etikai bizottsága vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy egy nyilvánosságra került videofelvétel tanúsága szerint Szamosközi István pszichológiaprofesszor trágár szavakkal sértegeti a hallgatókat és fiatalabb nőkollégáját.
Szerdán ismét rekordot döntött a háború kitörése óta Romániában munkát vállaló ukrajnai menekültek száma – közölte összesített adatai alapján a munkaügyi és társadalmi szolidaritásért felelős minisztérium.
A tájékoztatás szerint 2023. augusztus 7-ig 6850 olyan ukrán állampolgárral kötöttek munkaszerződést Romániában, akik a háború elől menekültek ide 2022. február 24-e után. A minisztérium adatai szerint a háború után Romániában állást találó 6850 ukrajnai közül a legtöbben a feldolgozóiparban és az építőiparban, valamit a vendéglátóiparban dolgoznak. A legtöbb ukrán menekült Bukarestben, illetve Temes és Konstanca megyében dolgozik.
Több útszakaszon hókotrókat kellett bevetni. Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó közötti úton, valamint Csíkszereda és Homoródkeményfalva, Parajd és Gyergyóalfalu, Maroshévíz és Borszék, illetve Székelyudvarhely és Csíkszereda között ma reggel csúszásgátlót szórtak az úttestre – közölte az országos útügyi igazgatóság Hargita megyei kirendeltségének vezetője.
Jelenleg nincsenek fennakadások a forgalomban a havazás miatt. A rendőrség ugyanakkor arra inti a gépkocsivezetőket, hogy a téli útviszonyoknak megfelelően felszerelt járművekkel induljanak útnak és vezessenek elővigyázatosan.
Szeptember 15-e körül adják át a forgalomnak az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Szilágynagyfalu közötti szakaszát – írja az Agerpres hírügynökség Sorin Grindeanu szállításügyi miniszterre hivatkozva. A tárcavezető szerint a munkálatok az ütemtervnek megfelelően haladnak, bár az autópálya két Kolozs megyei szakaszán komoly technikai problémák adódtak a földcsuszamlások miatt.
A Berettyószéplak-Szilágynagyfalu közötti, 13 kilométeres autópálya- szakasz átadásával a romániai autópályák és gyorsforgalmi utak hosszúsága eléri az 1000 kilométert, bár azt Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter is elismerte, hogy ez jóval kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne.
Csaknem 3,7 milliárd euróval nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya az első kilenc hónapban. A deficit 16 milliárd 740 millió eurót tett ki – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az adatok szerint a 2021. január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakban 54,531 milliárd euró értékben exportált Románia, ami 21,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva, viszont a behozatal még nagyobb mértékben, 23,2 százalékkal emelkedett, 71,272 milliárd euróra.
Az export- és az importforgalom csaknem háromnegyede az európai uniós államokkal valósult meg, ugyanakkor hatalmas értékbeli eltérés mutatható ki a kivitel és a behozatal között: az exportált áruk értéke (39,6 milliárd euró) közel harmadával marad el az importcikkekétől (51,9).
Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e, hivatalos munkaszüneti nap, ám mive ez idén keddre esik a kormány úgy döntött, hogy augusztus 14-e, hétfő is szabadnap lesz, ezt viszont be kell pótolni, augusztus végéig.
Ha a munkavállaló nem tudja az említett dátumon kivenni a szabadnapot, akkor a következő 30 napban megfelelő szabadidővel kell kompenzálnia a munkaadónak. Ha a szabadnapok indokolt okokból nem adhatók ki, akkor a munkavállalók jogosultak pótlékra, amely nem lehet kevesebb, mint az alapbér 100%-a rendes munkaidőben végzett munkáért. Augusztus 14-e nem szabadnap azokon a munkahelyeken, ahol a termelési folyamat jellege vagy a tevékenység sajátosságai miatt nem lehet megszakítani a munkát, valamint az augusztus 14-ére kitűzött tárgyalások eldöntésében részt vevő bírák és más bírósági alkalmazottak, illetve a tárgyalásokon résztvevők esetében.
A testület javaslata november 9-én, kedden lépne érvénybe. Eszerint továbbra is érvényben marad a 22 és reggeli 5 óra közötti kijárási tilalom, amely nem vonatkozik azokra, akik megkapták a koronavírus elleni oltás mindkét (az egykomponensű Janssen-vakcina esetében az egyetlen) adagját, és legalább tíz nap eltelt azóta, illetve a betegségen nem több mint fél éve átesettekre.
Ezeket az európai uniós zöld tanúsítvánnyal, a Covid-igazolvánnyal lehet bizonyítani. Az oltatlan személyek éjszaka csak munkahelyi igazolással, vagy saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal, halaszthatatlan ügy miatt hagyhatják el otthonaikat.
A bevásárlóközpontokba is csak oltási igazolással lehet belépni, az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak ez alól kivétel képeznek. Közintézményekbe csak akkor mehetnek be az oltás nélküli személyek, ha 2 óránál nem régebbi negatív PCT-tesztet, vagy 48 óránál nem régebbi antigén gyorstesztet mutatnak fel.
A CNSU-határozatban nem található a maszkviselésre vonatkozó szabály, de ettől még a kormányhatározatba bekerülhet, ugyanis a veszélyhelyzet meghosszabbításáról a későbbiekben dönt a kormány.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy a 2023-2024-es téli idényben is érvényben marad a múlt télen is alkalmazott energiaár-korlátozás. Az ezt előíró sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén fogadja el a kormány - mondta a miniszterelnök a mai ülés elején.Ciolacu ugyanakkor elmarasztalta Nicuşor Dan bukaresti főpolgármestert a fővárost sújtó melegvíz-probléma miatt, leszögezve: nem érti, hogyan lehetséges, hogy Románia fővárosában több százezer ember kénytelen egész nyáron hideg vízzel mosakodni.
Az Európai Gyógyszerügynökség hétfőn közölte, hogy „a lehető legrövidebb időn belül” ajánlani fogja a molnupiravir nevű, szájon át szedhető gyógyszer uniós szintű alkalmazását. Az amerikai Merck óriáscég és egy kisebb partnervállalata által bemutatott termék az első gyógyszer lesz, amelyet kifejezetten a koronavírus ellen fejlesztettek ki.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű ügynökség közleménye utalt arra, hogy a molnupiravir felülvizsgálata még folyamatban van. Ennek ellenére Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) „a lehető legrövidebb időn belül” uniós szintű ajánlásokat fog megfogalmazni annak érdekében, hogy segítse a nemzeti hatóságoknak a gyógyszer lehetséges korai, esetleges vészhelyzeti alkalmazásával kapcsolatos döntéseit.
A Merck a múlt hónap elején jelentette be, hogy molnupiravir nevű gyógyszere felére csökkenti a halálozás vagy a kórházba kerülés kockázatát a koronavírusos pácienseknél. A cég október 25-én fordult az Európai Gyógyszerügynökséghez engedélyért.
A Merck azt is kutatja, hogy a molnupiravirt lehet-e a vírus terjedésének megelőzésére használni olyan háztartásokban, amelyeknek egyik tagja már fertőzött. A cég jövő tavaszra várja az ezzel kapcsolatos kutatások eredményét.
Külföldi nyugdíjat is igényelhetnek azon romániai állampolgárok, akik legálisan dolgoztak más Európai Unióhoz tartozó országban. 2007. január 1-től, az EU-hoz való csatlakozás óta alkalmazandók Romániában az uniós előirások a társadalombiztosítási rendszerekben – jelentette ki Fejér Zsuzsanna, a Hargita megyei Nyugdíjpénztár nyugdímegállapítási és kifizetési igazgatóságának ügyvezető aligazgatója, akit marosvásárhelyi kollégánk Orbán Szabolcs kérdezett.
AMentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzékbe vonul és tovább dolgozik az országos helyreállítási tervbe foglalt reformok megvalósításán - közölte Dacian Cioloş pártelnök, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfő este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat.
Facebook-bejegyzésében Cioloş azt írta: alakulata a legnagyobb ellenzéki párt lesz, ugyanakkor az egyetlen, amely demokratikus, liberális és európai értékeket vall.
Szembehelyezkednek a szélsőségek minden formájával, és szankcionálni fogják a "PNL-PSD-kormány kisiklásait" – tette hozzá.
Az USR elnöke hangsúlyozta, csalódásokat már nem tud okozni számára a politika, azonban felháborítja, hogy a PNL "milyen könnyedséggel szertefoszlatta azoknak az álmait", akik az állam modernizálása érdekében az USR-t is a soraiban tudó kormányt kívántak.
"Olyan ígéreteket tettek a kampányban, amelyeket - mint most nyilvánvalóvá vált - nem gondoltak komolyan. Csak szavazatszerzés céljából hangoztatták ezeket, a politikai szívük valójában ott maradt amellett a pe-se-de mellett, amely felrobbantotta az országot, és amelyhez most olyan könnyedséggel és természetességgel csatlakoznak" - fogalmazott.
Meglátása szerint az elmúlt hónapokban a régi pártok "fenyegetve érezték magukat attól az új lendülettől", amelyet az USR hozott a romániai politikába, alakulata ugyanis szembeszegült a hazai politika "régi gyöngeségeivel", a kiváltságokkal, a modernizálás útjába állított akadályokkal, a közpénzek önkényes elosztásával.
Ha augusztus, akkor hullócsillagok. A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű – óránként 60-70 – hullást produkáló meteorraj, de rajta kívül sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub társalapítója Popa Armand szerint az utóbbi években felerősödött fényszennyezés miatt a városi égbolton már alig-alig figyelhető meg hullócsillag, ezért, aki gyönyörködni akar a jelenségben, az inkább egy erdő széléről vagy egy közeli falu határából kémlelje az égboltot. Popa Armanddal a hullócsillagokról és a kora ősszel megtekinthető égitestekről beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége és etikai bizottsága vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy egy nyilvánosságra került videofelvétel tanúsága szerint Szamosközi István pszichológiaprofesszor trágár szavakkal sértegeti a hallgatókat és fiatalabb nőkollégáját.
Hétfőn közzétett állásfoglalásában a BBTE vezetősége közli, hogy „aggodalommal vett tudomást arról a nyilvánosságra került felvételről, amelyen egy egyetemi tanár sértő szavakat használt egy egyetemi képzés szünetében.” A közlemény nem nevezi meg a professzort.
Közben több mint száz egyetemi oktató írta alá azt a felhívást, amelyben leszögezik: az eset nem egyedi, Szamosközi István az óráin, a vizsgákon, a kollégáival való kommunikáció során rendszeresen az emberi méltóságot és mások integritását súlyosan sértő módon nyilvánult meg. Az aláírók kérik a számos jelzés szerint évtizedek óta tartó zaklatás, verbális erőszak és hatalmi visszaélés alapos kivizsgálását.
Szerdán ismét rekordot döntött a háború kitörése óta Romániában munkát vállaló ukrajnai menekültek száma – közölte összesített adatai alapján a munkaügyi és társadalmi szolidaritásért felelős minisztérium.
A tájékoztatás szerint 2023. augusztus 7-ig 6850 olyan ukrán állampolgárral kötöttek munkaszerződést Romániában, akik a háború elől menekültek ide 2022. február 24-e után. A minisztérium adatai szerint a háború után Romániában állást találó 6850 ukrajnai közül a legtöbben a feldolgozóiparban és az építőiparban, valamit a vendéglátóiparban dolgoznak. A legtöbb ukrán menekült Bukarestben, illetve Temes és Konstanca megyében dolgozik.
