A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ők az optogenetika úttörőiként fejlesztették ki az eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A módszert ma már világszerte alkalmazzák laboratóriumokban az agy rejtélyeinek feltárására - hangzott el a bejelentéskor.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Az amerikai elnök szerint Egyiptom beleegyezett abba, hogy újranyitja határátkelőjét a Gázai övezettel, beengedi a segélyeket az ostromlott területre. Joe…
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Románia ellen az uniós közbeszerzési joggal össze nem egyeztethető törvényi rendelkezések miatt. Hasonló eljárás…
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete nacionalista hangulatkeltésnek tartja a román pártok összefogására vonatkozó liberális felhívást, és…
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium (MIPE) október 17-én, kedden elkezdte utalni az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás…
A mai műsor vendége Dupka György történész, író, újságíró, szerkesztő, kisebbségi és kultúrpolitikus, civilszervezeti vezető, történész és lágerkutató. A Magyar…
Az amerikai elnök szerint Egyiptom beleegyezett abba, hogy újranyitja határátkelőjét a Gázai övezettel, beengedi a segélyeket az ostromlott területre. Joe Biden ezt izraeli látogatása után jelentette be, amelynek során találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A Fehér Ház szerint ugyanakkor a segélyt legkorábban pénteken szállítják ki. Netanjahu hivatala közölte, hogy nem akadályozza meg az Egyiptomból érkező élelmiszer-, víz- vagy gyógyszerszállítást mindaddig, amíg azok nem a Hamász fegyvereseihez mennek. Közben pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Jordánia hadüzenetként értékelné, ha Izrael megpróbálna a területére palesztin menekülteket telepíteni a Gázai övezetből - jelentette ki Ajman Safadi jordániai külügyminiszter a királyság parlamentje előtt. Jordánia közel 2,5 millió palesztint fogadott be, elsősorban az 1948-as arab-izraeli háború után, az ország lakosságának több mint harmadát teszik ki palesztinok. A térség több országa forrong az izraeli hadsereg gázai légicsapásai miatt. Tegnap este a libanoni rendőrség szerdán könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségére támadt tüntetőket. Washington megelőző intézkedésként hazarendelte a diplomaták családjait és a nélkülözhető személyzetet az arab térségben található külképviseleteiről.
Tüntetők palesztin zászlókat és plakátokat viselnek, miközben részt vesznek egy Palesztin-párti tüntetésen a Costa Rica állambeli San Joséban
Kétnapos látogatásra a térségbe érkezett Nagy-Britannia miniszterelnöke. Rishi Sunak elindulása előtt azt mondta, hogy a gázai kórházban történt kedd éjszakai halálos robbanás „vízválasztó pillanat” lehet a regionális vezetőknek, hogy összefogjanak a „további veszélyes eszkaláció” elkerülése érdekében. A több száz áldozatot követelő támadás miatt az arab országok vezetői lemondták az amerikai elnökkel kitűzött csúcstalálkozót. A leginkább USA_barát térségbeli állam, Jordánia külügyminisztere kijelentette: az új helyzetben egyetlen dologról érdemes beszélni, a háború leállításáról. Joe Biden egyébként kiállt a tel-avivi álláspont mellett, miszerint a kórházrobbanást nem az izraeli légierő támadása, hanem a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű fegyveres csoport félresikerült rakétaindítása okozta.
A jövő évi európai parlamenti választások után Bukarest számára a külügyi főképviselői és a belső piacért felelős biztosi poszt a legfontosabb az Európai Bizottságban - jelentette ki szerda este Strasbourgban Victor Negrescu.
A román újságírók számára tartott sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője elmondta, hogy a belső piacért felelős biztos hatáskörébe tartozik a versenyszabályok felügyelete, a fogyasztóvédelem, a kkv-k támogatása, a nagyvállalatoknak nyújtott állami szubvenciók szabályozása.
„Gyakorlatilag az európai jogszabályok több mint fele a belső piacokhoz kapcsolódik, és az illetékes biztos foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ez azt jelenti, hogy az uniós jogszabályok több mint felére hatást gyakorolhat" - részletezte a politikus. Arra a kérdésre, hogy nem lesz-e nehéz megszerezni ezeket a portfóliókat, Negrescu kijelentette: azért nevezte meg ezeket a posztokat, mert ezek a legrelevánsabbak Románia számára. „A többi nem segíti Romániát a céljai elérésében" - magyarázta.
Lengyelországban a vasárnapi parlamenti választásokon a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte el a legtöbb alsóházi mandátumot, de egyedül nincs többsége.
A fő ellenzéki erőnek számító Polgári Koalíció (KO), az Új Baloldal és a Harmadik Út szövetsége együtt 248 mandátummal bír a 460 fős szejmben, a Pis és a radikális Konföderáció viszont mindössze 212-vel, ezért szinte biztos, hogy az ellenzék alakíthat kormányt a Polgári Platformot (PO) irányító Donald Tusk vezetésével.
A kormányváltásnak óriási tétje van, hiszen ennek függvényében változhat az abortusz szabályozása, Ukrajna támogatása, Lengyelország viszonya a Magyarországot is magába foglaló V4 csoporttal, illetve nem utolsó sorban a jogállamiság és az uniós pénzek sorsa.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményez Románia ellen az uniós közbeszerzési joggal össze nem egyeztethető törvényi rendelkezések miatt.
Hasonló eljárás indult Magyarország, Portugália és Szlovénia ellen is. A felsorolt tagállamoknak küldött felszólítás értelmében az Európai Bizottság több olyan esetet is azonosított, amelyben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik például hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását. Emellett problematikusnak találják azt is, hogy egyes szabályok megengedik a közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések módosítását, korlátozzák az alvállalkozásba adást, vagy közvetlen megkülönböztetést alkalmazva előnyben részesítenek az ajánlatkérő régiójából származó termékeket.
Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy eloszlassák az uniós bizottság által felvetett aggályokat.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete nacionalista hangulatkeltésnek tartja a román pártok összefogására vonatkozó liberális felhívást, és határozottan elutasítja, hogy ilyen hangulatban teljen a jövő évi választási időszak. A Szövetség úgy véli, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei elnökének, Ciprian Dobrénak a bejelentése "elhamarkodott kampányindítóként" értelmezhető, "amivel pusztán az a céljuk, hogy meghatározzák az előttünk álló időszak nacionalista hangulatát". A Maros megyei prefektusi tisztséget is betöltő politikus kedden bejelentette: pártja felkéri az összes politikai és civil szervezetet, valamint a tudományos szféra képviselőit, állítsanak közös polgármesterjelöltet a várost jelenleg vezető RMDSZ-es Soós Zoltán ellenében. "Miközben a PNL országos szóvivője ultranacionalista veszélyre figyelmezteti az állampolgárokat az AUR szélsőségesen nacionalista párt kapcsán, ugyanazon párt Maros megyei elnöke arról beszél, hogy szélsőségesekkel is szövetkeznének a jövő évi választásokon csak azért, hogy átvegyék Marosvásárhely irányítását" - írta az RMDSZ arra utalva, hogy Dobre az AUR-ral is kész tárgyalni a közös polgármesterjelöltről.
Az eredeti tervek szerint az amerikai elnök Ammánban is ellátogatott volna, de a gázai kórház bombázása után Jordánia törölte a csúcstalálkozót. Az Egyesült Államok elnöke Benjamin Netanjahu meghívására érkezett és várhatóan találkozni fog a Hamász által elhurcolt túszok családjaival is.
A gázai kórház lebombázása miatt egymást okolja Izrael és a Hamász. Kedden ugyanis találat érte a Gázaváros központjában lévő Al-Ahli Arabi Baptista Kórházat. Palesztin hatóságok szerint ötszáz ember meghalt. Az Al-Dzsazíra arról tudósított, hogy a kórházban családok kaptak menedéket Izrael gázai bombázása közepette. A Hamász szerint izraeli légicsapás érte a kórházat, míg Izrael azt állítja az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétakilövése okozta a kórházi robbanást.
A jelenlegi adatok szerint még 350 román állampolgár tartózkodik a Gázai övezetben, és körülbelül 250-en már kérték a külügyminisztériumban aktivált válságstábtól a hazatelepítést - nyilatkozta kedden este a Románia Tv-nek Marcel Ciolacu.
A kormányfő Izraelben tett látogatást, ahol Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott. Arra a kérdésre, hogy a Gázai övezetben kialakult helyzetre való tekintettel van-e észszerű kilátás az evakuálásukra, Ciolacu azt válaszolta, hogy 'egy nemzetközi csoport dolgozik ezen', illetve hogy az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok vagy román származású személyek a terrorista szervezet által ejtett túszok között.A kormányfő arra is kitért, hogy a bukaresti hatóságok az egyiptomi hatóságokkal is kapcsolatba léptek, figyelembe véve, hogy a román állampolgárokat nagy valószínűséggel Egyiptomon keresztül fogják kimenekíteni a Gázai övezetből.A román miniszterelnök az első kormányfő, aki a Hamász és Izrael közötti legújabb konfliktus kirobbanása óta Izraelbe látogatott.
Kijevbe utazott ma Marcel Ciolacu miniszterelnök, ahol a román és az ukrán kormány első együttes ülésén vesz részt a kabinet több tagjával, valamint védelmi, mezőgazdasági, szállítási, energetikai, belügyi és egészségügyi szakemberekkel együtt.
A kormány közleménye szerint Marcel Ciolacu megbeszélést tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Denisz Smihal kormányfővel és Ruszlan Sztefancsuk parlamenti elnökkel is. Ukrán hivatali kollégájával közös sajtótájékoztatót tart a találkozót követően.
A kijevi látogatásnak két határozott célja van: az ukrajnai románok jogainak előmozdítása és fontos kétoldalú megállapodások aláírása, amelyek megalapozzák a több ágazatban történő hatékony együttműködést. Ukrajna most és hosszú távon is számíthat Romániára, mert képesek vagyunk arra, hogy az ország újjáépítésének logisztikai támogató központjává váljunk - idézi a kormány közleménye Marcel Ciolacut.
Két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság tegnapi döntése értelmében – közölte Magyarország agrárminisztériuma. A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tart számon.
Ezzel a címmel – és ezzel a szándékkal – indított segélyezési kampányt a Solidaris Egyesület. Tartós élelmiszert gyűjtenek a szerényebb sorsúak támogatására.Az egyesületnél azok is jelentkezhetnek, akik úgy érzik, támogatásra van szükségük a közeledő télen.Hogyan vehetünk részt az akcióban? Az Egyesület elnökét, Sajó Norbertet kérdezte Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió szerkesztője:
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium (MIPE) október 17-én, kedden elkezdte utalni az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető támogatás következő, 250 lej értékű részletét. A tárca közleménye szerint mintegy 2,5 millió nélkülözésben élő és a szegénység kockázatának kitett személy kapja meg ismét a támogatást a szociális kártyára. A kifizetendő támogatások összege eléri a 625 millió lejt.
A Támogatás Romániának kormányzati program keretében biztosított szociális utalványokat először tavaly júniusban kapták meg a kedvezményezettek, azóta további hét alkalommal töltötte fel a minisztérium egyenként 250 lejjel a szociális kártyákat.A kedvezményezettek listáját a munkaügyi minisztérium állította össze, a jogosult személyeknek nem kellett kérvényezniük a támogatást.
Jogosultak a szociális támogatásra az 1700 lejnél kisebb összegű nyugdíjban részesülők, azok a fogyatékkal élő személyek, akiknek a jövedelme nem éri az 1700 lejt, azok a legalább kétgyermekes családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 675 lejt, azok az egyszülős családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 675 lejt, továbbá a 2001/416-os törvény alapján szociális segélyben részesülők, valamint a hajléktalan személyek.
A mai műsor vendége Dupka György történész, író, újságíró, szerkesztő, kisebbségi és kultúrpolitikus, civilszervezeti vezető, történész és lágerkutató. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet egyik alapítója és jelenlegi igazgatója, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára.
Számos tevékenysége közül a mai beszélgetésben főként kiadói, könyvszerkesztői munkájáról beszélgettünk – így megemlítendő, hogy régóta mozog ezen a pályán, hiszen 1986–1992 között a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője, majd az említett kiadó majdnem teljes felszámolása után 1992-ben létrehozta az Intermix Kiadót, melynek azóta is vezetője, nevéhez fűződiktöbbek között a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat beindítása és gondozása, amely már több mint 300 kötetet adott ki - az Intermix Kiadó szerzői köréhez tartozik a kárpátaljai alkotók mintegy 95 százaléka. A Dupka Györgyel készült beszélgetés második és egyben befejező részét hallhatják a műsorban, amelyet 2023 júniusában, a kolozsvári ünnepi könyvhéten rögzítettünk. Az Észpresszó második felében Pataky Lehel Zsolt hívja Önöket hangképes sétára a 110 évét betöltött aradi Kultúrpalotába – tartsanak velünk!
Az amerikai elnök szerint Egyiptom beleegyezett abba, hogy újranyitja határátkelőjét a Gázai övezettel, beengedi a segélyeket az ostromlott területre. Joe Biden ezt izraeli látogatása után jelentette be, amelynek során találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A Fehér Ház szerint ugyanakkor a segélyt legkorábban pénteken szállítják ki. Netanjahu hivatala közölte, hogy nem akadályozza meg az Egyiptomból érkező élelmiszer-, víz- vagy gyógyszerszállítást mindaddig, amíg azok nem a Hamász fegyvereseihez mennek. Közben pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Jordánia hadüzenetként értékelné, ha Izrael megpróbálna a területére palesztin menekülteket telepíteni a Gázai övezetből - jelentette ki Ajman Safadi jordániai külügyminiszter a királyság parlamentje előtt. Jordánia közel 2,5 millió palesztint fogadott be, elsősorban az 1948-as arab-izraeli háború után, az ország lakosságának több mint harmadát teszik ki palesztinok. A térség több országa forrong az izraeli hadsereg gázai légicsapásai miatt. Tegnap este a libanoni rendőrség szerdán könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségére támadt tüntetőket. Washington megelőző intézkedésként hazarendelte a diplomaták családjait és a nélkülözhető személyzetet az arab térségben található külképviseleteiről.
Tüntetők palesztin zászlókat és plakátokat viselnek, miközben részt vesznek egy Palesztin-párti tüntetésen a Costa Rica állambeli San Joséban
Kétnapos látogatásra a térségbe érkezett Nagy-Britannia miniszterelnöke. Rishi Sunak elindulása előtt azt mondta, hogy a gázai kórházban történt kedd éjszakai halálos robbanás „vízválasztó pillanat” lehet a regionális vezetőknek, hogy összefogjanak a „további veszélyes eszkaláció” elkerülése érdekében. A több száz áldozatot követelő támadás miatt az arab országok vezetői lemondták az amerikai elnökkel kitűzött csúcstalálkozót. A leginkább USA_barát térségbeli állam, Jordánia külügyminisztere kijelentette: az új helyzetben egyetlen dologról érdemes beszélni, a háború leállításáról. Joe Biden egyébként kiállt a tel-avivi álláspont mellett, miszerint a kórházrobbanást nem az izraeli légierő támadása, hanem a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű fegyveres csoport félresikerült rakétaindítása okozta.
