A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Uniós viszonylatban lakosság-arányosan Romániában és Bulgáriában van a legtöbb halálos áldozata a közúti baleseteknek és ez a helyzet semmit nem változott az elmúlt években – derül ki az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági jelentéséből.
Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezetõ szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idõ szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.
Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.
Olaszországban a vasutasok csütörtök este kilenc órakor kezdődött munkabeszüntetésével elindult a szakszervezetek által meghirdetett huszonnégy órás, országos sztrájk, amely a tömegközlekedés mellett az egészségügyet és az oktatást is érinti.
Kis Szent Teréz-ereklyét kapott Lisieux-ből búcsúünnepére az Arad-Ségai Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébániatemplom. 150 éve született a néhai karmelita rendi apáca, 100 éve avatták boldoggá, 30 éve készült el a templomtorony és az új plébánia.
Ábel-házat avattak az elmúlt hétvégén a Hargita megyei Csíkcsicsóban, a káposztafesztiválon. A felújított parasztházban a jövőben a helyi vendéglátósok „recepciós”…
Kedvezett az időjárás idén a kukoricatermésnek: Arad megyében 7-9 tonna közötti mennyiséget takarítottak be hektáronként a gazdálkodók, és még van, ahol most is folyik a haszonnövény törése.
Ma olyasvalakiről lesz szó, aki az első magyar regény szerzője, sőt nyelvújítóként is maradandót alkotott. Dugonics András piarista szerzetesről, íróról, egyetemi tanárról van szó, aki kétszáznyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben bejelentette, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG–31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett. Az…
Az amerikai elnök szerint Egyiptom beleegyezett abba, hogy újranyitja határátkelőjét a Gázai övezettel, beengedi a segélyeket az ostromlott területre. Joe…
Uniós viszonylatban lakosság-arányosan Romániában és Bulgáriában van a legtöbb halálos áldozata a közúti baleseteknek és ez a helyzet semmit nem változott az elmúlt években - derül ki az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági jelentéséből.
Romániában a balesetek száma majdnem kétszerese az európai átlagnak és ugyancsak Románia az egyetlen ország, ahol enyhe növekedés volt ezen a téren tavaly. A jelentés szerint 2022-ben Romániában egymillió lakosra számítva 86 halálos áldozata volt a közúti baleseteknek. A következő ország Bulgária, ahol ezek száma 78. A bizottság adatai szerint Svédországban a legbiztonságosabb a forgalom, ott egymillió lakosra vetítve csak 22 személy halt meg közúti balesetben, miközben az európai átlag 46. A közúti balesetekben elhunytak száma négy százalékkal emelkedett tavaly az Európai Unióban. Romániában 8 százalékos volt a csökkenés 2021-hez viszonyítva. Litvániában és Lengyelországban volt a legnagyobb a csökkenés, több mint 30 százalékos. A másik végletben Írország, Spanyolország és Franciaország van, ahol emelkedett a közúti balesetekben elhunytak száma. Az idei év első hat hónapjára vonatkozó adatok tekintetében a Bizottság enyhe csökkenést prognosztizál, a közúti balesetekben elhunytak száma leginkább Belgiumban, Franciaországban és Szlovákiában csökken, míg Lettországban, Litvániában és Portugáliában nő.
Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezetõ szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idõ szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.
Az elnök fehér házi dolgozószobájából az amerikaiaknak szánt üzenetében azt hangoztatta, hogy a két katonai konfliktus látszólag az Egyesült Államoktól távol zajlik, de meghatározóak Amerika nemzetbiztonsága szempontjából. Joe Biden jelezte, hogy már pénteken sürgõsséggel a kongresszushoz fordul pótlólagos költségvetési forrásokért, amelyekbõl a többi között Ukrajna és Izrael további támogatását fedezné. A várakozások szerint az elnök összesen 105 milliárd dollár jóváhagyását kéri majd a törvényhozástól, amelybõl 60 milliárdot szánna Ukrajnának, 14 milliárdot pedig Izraelnek, valamint a keret várhatóan tartalmaz 10 milliárd dollárt humanitárius célokra, és 14 milliárdot az Egyesült Államok külsõ határain tapasztalható migrációs válság kezelésére.
Az Egyesült Államok az erőszakos cselekmények megnövekedett kockázata miatt az egész világra kiterjedő biztonsági figyelmeztetést adott ki csütörtökön a külföldön tartózkodó állampolgárai számára.
Az elmúlt napokban a Közel-Kelet több államában voltak tüntetések amerikai külképviseletek közelében. A külügyminisztérium Libanon és Izrael esetében lehetővé tette az ott dolgozó amerikai diplomaták egy részének, hogy átmenetileg elhagyják szolgálati helyüket, de a külképviseletek mindenütt nyitva tartanak.
Rakétákkal és drónokkal támadták az iraki katonai támaszpontokat, ahol amerikai erők állomásoznak - közölte a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva.
Egy héttel ezelőtt Iránbarát iraki fegyveres csoportosulások azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják az amerikai erőket, mivel az Egyesült Államok támogatja Izraelt a Hámász ellen. Csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium is bejelentette, hogy dróntámadás célpontjai voltak kedd óta az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai erők. A Pentagon azt is közölte, hogy egy amerikai hadihajó cirkáló rakétákat és drónokat lőtt le Yemenben, amelyeket a huszi erők lőttek ki valószínűleg Izrael felé.
Olaszországban a vasutasok csütörtök este kilenc órakor kezdődött munkabeszüntetésével elindult a szakszervezetek által meghirdetett huszonnégy órás, országos sztrájk, amely a tömegközlekedés mellett az egészségügyet és az oktatást is érinti.
A munkabeszüntetést az UIL szakszervezeti tömörülés hirdette meg, de számos érdekképviselet támogatja. A legnagyobb szakszervezeti föderáció főtitkára bejelentette, hogy készek az általános sztrájkra is novemberben a Giorgia Meloni vezette kormány gazdasági-költségvetési intézkedéseivel szemben. A sztrájk kiterjed a hajó- és a légiközlekedésre is, a városi tömegközlekedés akadozott, a sztrájk időpontjai városról városra változnak. Leáll az ország összes acélgyára: a dél-olasz Tarantóban található Ilva-acélművek munkásai pénteken Róma központjában tartanak tüntetést munkahelyeik védelmében.
Kis Szent Teréz-ereklyét kapott Lisieux-ből búcsúünnepére az Arad-Ségai Lisieux-i Kis Szent Teréz Plébániatemplom. 150 éve született a néhai karmelita rendi apáca, 100 éve avatták boldoggá, 30 éve készült el a templomtorony és az új plébánia.
Ennek jegyében tartották az ünnepi szentmisét, amelynek főcelebránsa Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök – a temesvári egyházmegye korábbi vikáriusa – volt. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Ábel-házat avattak az elmúlt hétvégén a Hargita megyei Csíkcsicsóban, a káposztafesztiválon. A felújított parasztházban a jövőben a helyi vendéglátósok „recepciós” irodája fog működni. Bíró István összeállítása.
Kedvezett az időjárás idén a kukoricatermésnek: Arad megyében 7-9 tonna közötti mennyiséget takarítottak be hektáronként a gazdálkodók, és még van, ahol most is folyik a haszonnövény törése.
Csakhogy a bőséges termés nem kárpótol a tavalyi aszályért, amikor nem csak, hogy nem értek be a csövek, de az idei kukoricát magas önköltségi áron kellett elvetniük a gazdáknak, ráadásul a jó termést – az ukrajnai gabonadömping miatt – nyomott áron kell értékesíteniük. Nagy Zsolt, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke és falugazdásza szerint a mostani száraz ősz kedvezett ugyan a kukorica betakarításának, viszont alig kelt ki a szeptemberben elvetett repce, és ez további veszteséget jelent. Nagy Zsolt falugazdásszal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Ma olyasvalakiről lesz szó, aki az első magyar regény szerzője, sőt nyelvújítóként is maradandót alkotott. Dugonics András piarista szerzetesről, íróról, egyetemi tanárról van szó, aki kétszáznyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
A magyar nyelvújító mozgalom egyik úttörőjeként szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
A nyelvrendelet miatt rengetegen tiltakoztak, például sok szülő nem engedte iskolába a gyermekét, a mai rész főszereplője pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt.
Azt vallotta, hogy „nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember”. Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott fogalmakat is népszerűsített.
A magyar irodalom jó néhány új szót és kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat, például egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör. A kör szót egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekménye a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet.
Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben bejelentette, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG–31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) csúcstalálkozóján tartózkodó orosz elnök kiemelte: ezeknek a fegyvereknek több mint ezer kilométer a hatótávolsága és a hangsebesség kilencszeresével haladnak.
Ez nem fenyegetés – szögezte le Putyin. Hozzátette, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyre inkább belekeveredik az ukrajnai konfliktusba. Szerinte ráadásul mindez a közel-keleti konfliktus hátterében történik, ami felforrósítja a légkört.
Az orosz elnök álláspontja szerint a nagy hatótávolságú ATACMS harcászati támadó rakéták Ukrajnába történő amerikai szállítása súlyos hiba, amely további veszélyt jelent az orosz erőkre, de nem változtatja meg jelentősen a harcok menetét.
Az amerikai elnök szerint Egyiptom beleegyezett abba, hogy újranyitja határátkelőjét a Gázai övezettel, beengedi a segélyeket az ostromlott területre. Joe Biden ezt izraeli látogatása után jelentette be, amelynek során találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A Fehér Ház szerint ugyanakkor a segélyt legkorábban pénteken szállítják ki. Netanjahu hivatala közölte, hogy nem akadályozza meg az Egyiptomból érkező élelmiszer-, víz- vagy gyógyszerszállítást mindaddig, amíg azok nem a Hamász fegyvereseihez mennek. Közben pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Jordánia hadüzenetként értékelné, ha Izrael megpróbálna a területére palesztin menekülteket telepíteni a Gázai övezetből - jelentette ki Ajman Safadi jordániai külügyminiszter a királyság parlamentje előtt. Jordánia közel 2,5 millió palesztint fogadott be, elsősorban az 1948-as arab-izraeli háború után, az ország lakosságának több mint harmadát teszik ki palesztinok. A térség több országa forrong az izraeli hadsereg gázai légicsapásai miatt. Tegnap este a libanoni rendőrség szerdán könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségére támadt tüntetőket. Washington megelőző intézkedésként hazarendelte a diplomaták családjait és a nélkülözhető személyzetet az arab térségben található külképviseleteiről.
Tüntetők palesztin zászlókat és plakátokat viselnek, miközben részt vesznek egy Palesztin-párti tüntetésen a Costa Rica állambeli San Joséban
Kétnapos látogatásra a térségbe érkezett Nagy-Britannia miniszterelnöke. Rishi Sunak elindulása előtt azt mondta, hogy a gázai kórházban történt kedd éjszakai halálos robbanás „vízválasztó pillanat” lehet a regionális vezetőknek, hogy összefogjanak a „további veszélyes eszkaláció” elkerülése érdekében. A több száz áldozatot követelő támadás miatt az arab országok vezetői lemondták az amerikai elnökkel kitűzött csúcstalálkozót. A leginkább USA_barát térségbeli állam, Jordánia külügyminisztere kijelentette: az új helyzetben egyetlen dologról érdemes beszélni, a háború leállításáról. Joe Biden egyébként kiállt a tel-avivi álláspont mellett, miszerint a kórházrobbanást nem az izraeli légierő támadása, hanem a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű fegyveres csoport félresikerült rakétaindítása okozta.
Uniós viszonylatban lakosság-arányosan Romániában és Bulgáriában van a legtöbb halálos áldozata a közúti baleseteknek és ez a helyzet semmit nem változott az elmúlt években - derül ki az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági jelentéséből.
Romániában a balesetek száma majdnem kétszerese az európai átlagnak és ugyancsak Románia az egyetlen ország, ahol enyhe növekedés volt ezen a téren tavaly. A jelentés szerint 2022-ben Romániában egymillió lakosra számítva 86 halálos áldozata volt a közúti baleseteknek. A következő ország Bulgária, ahol ezek száma 78. A bizottság adatai szerint Svédországban a legbiztonságosabb a forgalom, ott egymillió lakosra vetítve csak 22 személy halt meg közúti balesetben, miközben az európai átlag 46. A közúti balesetekben elhunytak száma négy százalékkal emelkedett tavaly az Európai Unióban. Romániában 8 százalékos volt a csökkenés 2021-hez viszonyítva. Litvániában és Lengyelországban volt a legnagyobb a csökkenés, több mint 30 százalékos. A másik végletben Írország, Spanyolország és Franciaország van, ahol emelkedett a közúti balesetekben elhunytak száma. Az idei év első hat hónapjára vonatkozó adatok tekintetében a Bizottság enyhe csökkenést prognosztizál, a közúti balesetekben elhunytak száma leginkább Belgiumban, Franciaországban és Szlovákiában csökken, míg Lettországban, Litvániában és Portugáliában nő.