A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Erről az RMDSZ elnöke péntek délutáni, nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt. Kelemen Hunor a 2024-es, zsúfolt választási évről szólva elmondta: fontos, hogy…
A politikust az esetleges elnökjelöltségéről faggatták újságírók pénteki, kolozsvári látogatásán. Geoana azt válaszolta, hogy egyelőre a jelenlegi funkciójára, azaz a…
Az Országos Földfizikai Intézet által közzétett információk alapján a 3,3-as erősségű földrengés 6 óra 58 perckor következett be 136 kilométeres mélységben, Brassótól 52 kilométerre Sepsiszentgyörgytől 58 kilométerre.
Október eleje óta 21 földrengés volt Romániában, a Richter-skála szerinti 2 és 3,5 közötti erősséggel. Az idei legerősebb, a Richter-skála szerint 5,7-es erősségű földmozgás február 14-én történt Gorj megyében.
Éjféltől életbe lépett a szlovén határellenőrzés a horvát és a magyar határon, az intézkedés legalább tíz napig tart – közölte a helyi sajtó szombaton.
Ljubljana azután döntött az ideiglenes határellenőrzés visszaállításról, hogy Olaszország a megváltozott európai és közel-keleti helyzet miatt biztonsági okokból szintén szombattól hasonló intézkedést jelentette be a szlovén határon. A ljubljanai kormány a lépést azzal indokolta, hogy bűnüldöző szervek információ szerint a Nyugat-Balkánon egyre nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés. Emellett a különböző terrorista és szélsőséges csoportok tagjai kivonulnak a konfliktusövezetekből, hogy elkerüljék tetteik következményeit, vagy akár azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék Európa biztonságát és stabilitását. Szlovénia 12 ellenőrzőpontot hozott létre a horvát és kettőt a magyar határon. Az uniós állampolgárok továbbra is minden határátkelőhelyet használhatnak, a harmadik országok állampolgárai ugyanakkor kizárólag ezen a 14 ponton léphetik át a határt.
Kulcsfontosságú a következő hét év. Megváltoztathatja az egészségügyi rendszert a kórházi és járóbeteg-ellátási beruházások és a humánerőforrás-politika tekintetében – mondta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter pénteken, az Aspen Intézet által tizenkettedik alkalommal megrendezett egészségügyi konferencián.
Az Egészségügyi minisztérium szerződést írt alá az Állami Nyomdavállalattal új egészségügyi kártyák nyomtatására a 18. életévüket betöltött és/vagy a kezdeti kártyák kiosztását követően biztosítottá vált személyeknek.
Románia élelmiszerekből és tábori felszerelésből álló nemzetközi segélyt küld a Gázai övezetbe – jelentette be a kormány. Az Országos Katasztrófavédelmi…
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége által szervezett bel- és igazságügyi tanács luxembourgi ülésén tartott megbeszéléseken méltatta Romániának a határellenőrzés, a migráció és a menekültügy terén elért eredményeit.
A lakosság több mint 70 százaléka aggódik a fűtési költségek miatt a most következő télen. A Közép-Kelet-Európai országokban készített felmérés szerint az emberek egyre inkább az energiatakarékossági megoldásokon gondolkodnak, miután az elmúlt évben jelentősen emelkedtek a közüzemi számlák.
Bukarestben ma délután kezdődik a 33. Országos Színházi Fesztivál. A hivatalos megnyitót követően egy meghívott portugáliai előadást láthat a közönség, címe Katarina és a fasiszták megölésének szépsége.
Erről az RMDSZ elnöke péntek délutáni, nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Kelemen Hunor a 2024-es, zsúfolt választási évről szólva elmondta: fontos, hogy olyan politikai döntéseket hozzunk, amelyek eredményeként legalább az elkövetkezendő tíz évben stabilitás lesz az országban, lesznek befektetések, és ahol nemzetiségtől függetlenül mindenki számára jó az életszínvonal. “Ez a tétje a választásoknak, és ebben a demokratikus szervezeteknek kiemelt szerepük van" – húzta alá Kelemen hozzátéve, hogy a demokratikus pártok felelőssége, hogy hiteles jövőképet mutassanak be a romániai társadalomnak, és hogy megfékezzék a szélsőséges pártok felemelkedését. Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kiemelte: ő nem határozhatja meg más pártok startégiáját, de úgy véli, nem kell átvenni a Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) stílusát, nem kell versenyezni vele. „Politikai szempontból egy kordon kell a demokrata erők és az AUR közé” - mondta. Majd negatív példaként utalt arra a hírre, miszerint a liberálisok Maros megyei elnöke valamennyi román párt, köztük az AUR összefogását sürgette csak azért, hogy Marosvásárhely magyar polgármestere ne újíthassa meg mandátumát. Mint ismert, jövőre európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás is lesz Romániában.
Az ún. jobboldali koalíció a Mentsétek meg Romániát Szövetség fogna össze a Népi Mozgalom Párttal (PMP) és a Jobboldal Erejével.
A közös jelöltállításról előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások - közölte a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Cătălin Drulă. Azzal kapcsolatban, hogy számít-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csatlakozására, Drulă kijelentette: nyitottak a tárgyalásokra valamennyi politikai erővel “egy reformista mozgalomról”. Az USR elnöke elmondta: meggyőződése, hogy a liberálisok több politikusa ellenzi a közös kormányzást a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Emlékeztetett arra, hogy az USR alkotmánybírósági óvását a kiadáscsökkentő törvénnyel kapcsolatban két liberális parlamenti képviselője is aláírta.
A politikust az esetleges elnökjelöltségéről faggatták újságírók pénteki, kolozsvári látogatásán. Geoana azt válaszolta, hogy egyelőre a jelenlegi funkciójára, azaz a NATO-főtitkárhelyettesi feladataira összpontosít.
Azt a kérdést is megválaszolatlanul hagyta, hogy megpályázza-e a védelmi szervezet főtitkári posztját a jelenleg NATO-vezér, a norvég Jens Stoltenberg megbízatásának lejárta után. „Van egy feladatom a NATO-nál, és azt az utolsó pillanatig, szakszerűen és odaadással szándékozom végezni” - jelentette ki Geoană, arra kérve az újságírókat, hogy tegyék fel neki újból a kérdést, ha a főtitkárhelyettesi megbízatásának lejárta után visszatér Kolozsvárra. Noha hivatalosan nem elnökjelölt, a volt szociáldemokrata pártvezér és külügyminiszter az utóbbi időben gyakran vállal olyan nyilvános szerepléseket, melyek célja nyilvánvalóan a politikai profiljának az emelése. Pénteken például azért járt Kolozsvárott, hogy részt vegyen a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok doktori iskolájának tanévnyitóján.
Az Országos Földfizikai Intézet által közzétett információk alapján a 3,3-as erősségű földrengés 6 óra 58 perckor következett be 136 kilométeres mélységben, Brassótól 52 kilométerre Sepsiszentgyörgytől 58 kilométerre.
Október eleje óta 21 földrengés volt Romániában, a Richter-skála szerinti 2 és 3,5 közötti erősséggel. Az idei legerősebb, a Richter-skála szerint 5,7-es erősségű földmozgás február 14-én történt Gorj megyében.
Éjféltől életbe lépett a szlovén határellenőrzés a horvát és a magyar határon, az intézkedés legalább tíz napig tart - közölte a helyi sajtó szombaton.
Ljubljana azután döntött az ideiglenes határellenőrzés visszaállításról, hogy Olaszország a megváltozott európai és közel-keleti helyzet miatt biztonsági okokból szintén szombattól hasonló intézkedést jelentette be a szlovén határon. A ljubljanai kormány a lépést azzal indokolta, hogy bűnüldöző szervek információ szerint a Nyugat-Balkánon egyre nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés. Emellett a különböző terrorista és szélsőséges csoportok tagjai kivonulnak a konfliktusövezetekből, hogy elkerüljék tetteik következményeit, vagy akár azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék Európa biztonságát és stabilitását. Szlovénia 12 ellenőrzőpontot hozott létre a horvát és kettőt a magyar határon. Az uniós állampolgárok továbbra is minden határátkelőhelyet használhatnak, a harmadik országok állampolgárai ugyanakkor kizárólag ezen a 14 ponton léphetik át a határt.
Teljesen komolytalan dolog lenne további módosításokkal előállni az adótörvényhez – jelentette ki Marcel Ciolacu a délelőtti kormányülés elején.
A miniszterelnök lényegbevágónak nevezte, hogy az adóügyi és költségcsökkentő intézkedéseket tartalmazó csomag átment az alkotmánybíróság normakontrollján, s így gyakorlatba lehet ültetni. Ciolacu hangsúlyozta, hogy minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülni a munkaadók és szakszervezetek képviselőivel, hogy együtt leszögezzék a minimálbér-emelés mértékét az építőiparban és a mezőgazdaságban, hogy az egészségbiztosítási járulék kifizetésének kötelezővé tételével senkinek ne csökkenjen a havi bére. Hozzátette: a törvény kihirdetése után várja a minisztériumoktól, állami ügynökségektől és vállalatoktól az átszervezésekre vonatkozó javaslatokat a költségcsökkentés érdekében.
Kulcsfontosságú a következő hét év. Megváltoztathatja az egészségügyi rendszert a kórházi és járóbeteg-ellátási beruházások és a humánerőforrás-politika tekintetében - mondta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter pénteken, az Aspen Intézet által tizenkettedik alkalommal megrendezett egészségügyi konferencián.
A tárcavezető szerint megfelelő munkaerő nélkül más beruházásoknak nincs jövője. A miniszter azt is közölte, hogy a kormány pénteken elfogadja az országos egészségügyi stratégiát, az antimikrobiális rezisztencia és a nozokomiális fertőzések elleni küzdelem stratégiáját, valamint a védőoltási stratégiát. "Ezek rendkívül fontos dokumentumok" - hangsúlyozta Rafila.
Az Egészségügyi minisztérium szerződést írt alá az Állami Nyomdavállalattal új egészségügyi kártyák nyomtatására a 18. életévüket betöltött és/vagy a kezdeti kártyák kiosztását követően biztosítottá vált személyeknek.
A szerződés 3 évre érvényes és 1,2 millió kártya nyomtatásáról szól. A megyei egészségbiztosító pénztárak két részletben kapják meg az új kártyákat, az első 200 ezret november végéig, a másodikat december közepéig. Az egészségügyi kártyák kiosztását az Országos Egészségbiztosító Pénztár végzi.
Románia élelmiszerekből és tábori felszerelésből álló nemzetközi segélyt küld a Gázai övezetbe - jelentette be a kormány. Az Országos Katasztrófavédelmi Főosztály határozata értelmében Románia 30 tonna zöldségkonzervet, 10 tonna napraforgóolajat, 20 tonna cukrot, 10 tonna rizset, 20 tonna lisztet, 20 tonna borvizet, 500 sátrat, 2000 tábori ágyat, 2000 matracot, 2000 takarót, 4000 lepedőt, 2000 párnát, 4000 párnahuzatot, 2000 hálózsákot küld a Gázai övezetbe.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége által szervezett bel- és igazságügyi tanács luxembourgi ülésén tartott megbeszéléseken méltatta Romániának a határellenőrzés, a migráció és a menekültügy terén elért eredményeit.
A román küldöttség bemutatta azon kísérleti projekt kiváló eredményeit, amelyben 2023 márciusában állapodott meg Románia és az Európai Bizottság. A projektet a román-szerb határon alkalmazták az elmúlt 6 hónapban. Ylva Johanssont lenyűgözte a projekt sikere, és kiemelte, hogy a Románia által végrehajtott intézkedések kiváló eredményei modellértékűvé teszik a projektet minden tagállam számára. A Belügyminisztérium közleményében azt is leszögezi, hogy egy sor uniós tagállam állást foglalt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett, a spanyol elnökség pedig megerősítette, hogy prioritást jelent számára a csatlakozási folyamat véglegesítése.
A lakosság több mint 70 százaléka aggódik a fűtési költségek miatt a most következő télen. A Közép-Kelet-Európai országokban készített felmérés szerint az emberek egyre inkább az energiatakarékossági megoldásokon gondolkodnak, miután az elmúlt évben jelentősen emelkedtek a közüzemi számlák.
A térség országaiban élő fogyasztók többsége azt állította, hogy az eddiginél nagyobb számlákat fizetett ki az elmúlt télen és ezek fedezésére megváltoztatta bizonyos szokásait. A tanulmány augusztusban készült reprezentatív lakástulajdonosokból álló mintán Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon.
Bukarestben ma délután kezdődik a 33. Országos Színházi Fesztivál. A hivatalos megnyitót követően egy meghívott portugáliai előadást láthat a közönség, címe Katarina és a fasiszták megölésének szépsége.
A 11 napig tartó seregszemlén 30 romániai és három külföldi előadást mutatnak be. A fesztivál programjában szerepelnek továbbá kerekasztal-beszélgetések, konferenciák, kiállítások, könyvbemutatók, felolvasó és rádiós előadások, valamint alkotóműhelyek és művészekkel szervezett találkozók.
Erről az RMDSZ elnöke péntek délutáni, nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Kelemen Hunor a 2024-es, zsúfolt választási évről szólva elmondta: fontos, hogy olyan politikai döntéseket hozzunk, amelyek eredményeként legalább az elkövetkezendő tíz évben stabilitás lesz az országban, lesznek befektetések, és ahol nemzetiségtől függetlenül mindenki számára jó az életszínvonal. “Ez a tétje a választásoknak, és ebben a demokratikus szervezeteknek kiemelt szerepük van" – húzta alá Kelemen hozzátéve, hogy a demokratikus pártok felelőssége, hogy hiteles jövőképet mutassanak be a romániai társadalomnak, és hogy megfékezzék a szélsőséges pártok felemelkedését. Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kiemelte: ő nem határozhatja meg más pártok startégiáját, de úgy véli, nem kell átvenni a Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) stílusát, nem kell versenyezni vele. „Politikai szempontból egy kordon kell a demokrata erők és az AUR közé” - mondta. Majd negatív példaként utalt arra a hírre, miszerint a liberálisok Maros megyei elnöke valamennyi román párt, köztük az AUR összefogását sürgette csak azért, hogy Marosvásárhely magyar polgármestere ne újíthassa meg mandátumát. Mint ismert, jövőre európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás is lesz Romániában.
