A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint elfogadhatatlan az, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt vasárnap, amikor a Nemzet Útja nacionalista egyesület és az Ortodox Testvériség nevű szervezet mintegy 200 tagja “Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek” feliratú molinóval szervezett megemlékezést a román hadsereg napja alkalmából.
A pozsonyi kormánykoalíció létrehozását bejelentő Robert Fico leendő miniszterelnök az Európai Unió második legszegényebb országaként hivatkozott Szlovákiára. Ami minimum furcsán hangzik a negatív csúcsokat tartó Romániában, még akkor is, ha technikailag igaz.
Nagy Imre és társai fogva tartásának helyén Snagovon helyezték el a kegyelet koszorúit a bukaresti magyar intézmények képviselői. Magyarország Bukaresti…
A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt megerősödve végzett az élen a vasárnapi svájci parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint. A svájci…
Erről tájékoztatott szombat este a külügyminisztérium.A közlemény szerint az izraeli lakhelyű kettős állampolgárt korábban eltűntnek nyilvánították.A külügyminisztérium közölte azt is,…
A héten indul az INVESTALIM – országos élelmiszeripari fejlesztési és támogatási program, amely alapján 2023–2026 között élelmiszeripari feldolgozóegységek fejlesztésére lehet…
A belügyminisztérium büdzséjét 960 millió lejjel növelték, amiből 395 millió lejt bérköltségekre fordítanak. Az oktatási minisztérium költségvetése 184 millió lejjel…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint elfogadhatatlan az, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt vasárnap, amikor a Nemzet Útja nacionalista egyesület és az Ortodox Testvériség nevű szervezet mintegy 200 tagja “Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek” feliratú molinóval szervezett megemlékezést a román hadsereg napja alkalmából.
Az RMDSZ elnöke úgy véli, elfogadhatatlan, hogy a magyar közösséget visszaküldik büntetlenül Ázsiába. Mint mondta, már rég tiltakozniuk kellett volna a román politikusoknak és az állami intézményeknek, de ez utóbbiak vagy gyengék vagy cinkosak. Ezt a fajta gyűlöletbeszédet, szélsőségességet nem lehet tolerálni - mondta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort hallják.
A pozsonyi kormánykoalíció létrehozását bejelentő Robert Fico leendő miniszterelnök az Európai Unió második legszegényebb országaként hivatkozott Szlovákiára. Ami minimum furcsán hangzik a negatív csúcsokat tartó Romániában, még akkor is, ha technikailag igaz. Az új pozsonyi kormányra váró kihívásokról közölt elemzést a Portfolio.hu, amelyben a portál gazdasági elemzője, Zsoldos Ákos azt is boncolgatja, hogy mi van a mutatók mögött, mennyire tükrözik ezek a régió országainak a valós fejlettségi szintjét. A szerzővel beszélgettünk.
Az interjú végén arra is kitértünk egy kérdés erejéig, hogy mivel magyarázható az orosz “gazdasági csoda”, holott a tavaly februári ukrajnai invázió és a nyugati szankciók bevezetése után a közvélemény összeomlást, a független közgazdászok kétszámjegyű visszaesést vártak.
"
["post_title"]=>
string(54) "Tényleg leelőztük Magyarországot és Szlovákiát?"
["post_excerpt"]=>
string(284) "A pozsonyi kormánykoalíció létrehozását bejelentő Robert Fico leendő miniszterelnök az Európai Unió második legszegényebb országaként hivatkozott Szlovákiára. Ami minimum furcsán hangzik a negatív csúcsokat tartó Romániában, még akkor is, ha technikailag igaz."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(46) "tenyleg-leeloztuk-magyarorszagot-es-szlovakiat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-11-21 07:59:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-11-21 05:59:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(88) "https://www.bukarestiradio.ro/2023/10/23/tenyleg-leeloztuk-magyarorszagot-es-szlovakiat/"
["menu_order"]=>
int(9802)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3509 (24) {
["ID"]=>
int(431814)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2023-10-23 14:22:49"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-10-23 11:22:49"
["post_content"]=>
string(1250) "
Nagy Imre és társai fogva tartásának helyén Snagovon helyezték el a kegyelet koszorúit a bukaresti magyar intézmények képviselői.
Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, az Idősek klubja és a bukaresti forradalmárok Carrom Egyesülete annál az obeliszknél koszorúzott, amelyet annak a helynek a közelében emeltek, ahol annak idején Nagy Imrét és társait fogva tartották. A helyszínen Forró László járt – a továbbiakban az RMDSZ bukaresti területi szervezetének elnökét Buday Richárdot hallják:
A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt megerősödve végzett az élen a vasárnapi svájci parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint.
A svájci televízióban közölt adatok szerint a bevándorlást korlátozni tervező SVP a szavazatok 29 százalékát szerezhette meg, ami erősödést mutat a párt legutóbbi – 25,6 százalékos – választási szerepléséhez képest. Az előzetes eredmények szerint rosszabbul szerepelt a baloldali Zöldpárt: vasárnap csak a voksok 9,1 százalékát szerezték meg. A Svájci Szociáldemokrata Párt valamelyest megerősödött, de összességében az erőviszonyok várhatóan a jobboldal javára fognak eltolódni a svájci parlament alsóházában. Szakértők szerint a választás kevés hatással lesz a politikai döntéshozatalra a következő években, várhatóan változatlan marad a pártok képviseleti aránya a kormányban is. A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament két házának együttes ülésén négy évre választják meg a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hét fős kormányt, amelynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Ezt a választást legközelebb decemberben tartják.
Erről tájékoztatott szombat este a külügyminisztérium.A közlemény szerint az izraeli lakhelyű kettős állampolgárt korábban eltűntnek nyilvánították.A külügyminisztérium közölte azt is, hogy a tel-avivi román nagykövetségre és a haifai román főkonzulátusra eddig nem érkeztek bejelentések más román állampolgárok eltűnéséről vagy haláláról, és továbbra is kapcsolatban állnak az izraeli hatóságokkal.
A Nemzet Útja nacionalista egyesület és az Ortodox Testvériség nevű szervezet tagjai tegnap délután az úzvölgyi katonatemetőben gyűltek össze, hogy megünnepeljék az október 25-én esedékes román hadsereg napját. A két nacionalista szervezet mintegy 200 tagja “Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek” feliratú molinóval emlékezett az úzvölgyi katonatemetőben vasárnap. Olyan felirat is volt, hogy “Magyarország nincs Európa térképén”. A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) négy évvel ezelőtt tisztázta, hogy nem az Úz-völgyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a nevét a román nacionalisták megemlékezésein rendre felolvassák.
A héten indul az INVESTALIM – országos élelmiszeripari fejlesztési és támogatási program, amely alapján 2023–2026 között élelmiszeripari feldolgozóegységek fejlesztésére lehet támogatást igényelni.A programot a mezőgazdasági minisztérium kezeli a vidékfejlesztési beruházási ügynökségeken keresztül.
A 2023–2026-os időszak összköltségvetése 590 millió euró, ebből évente 147 és fél millió eurót lehet megpályázni. Az igényléseket október 27-től lehet benyújtani november 27-ig. Régiónként a hús, hal, zöldség, gyümölcs, burgonya, erdei gyümölcs (üdítők, lekvárok), olajos magvak, zsír feldolgozására és konzerválására, tej és tejtermékek, sütőipari termékek előállítására, kenyér- és cukorgyártásra, feldolgozóegységek létesítésére, fejlesztésére lehet pályázni bizonyos feltételek teljesítése mellett.
Az izraeli-palesztin háború kitörése óta a nemesfém hazai hivatalos árfolyama 8,67 százalékkal nőtt. Október 20-án 299,1485 lejt ért egy gramm arany a Román Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán.
Ez minden idők legmagasabb romániai értéke, írja az economica.net. Az arany drágulása összefüggésben van az izraeli-palesztin háborúval, a bizonytalan világpolitikai vagy megrendülő gazdasági helyzet mindig felfelé nyomja az árát.
Az október 16-22. közötti héten 100 személy kapta meg Romániában az omikron új vírustörzséhez igazított koronavírus elleni Pfizer-vakcinát - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának hétfőn közzétett adataiból.
Ezt a típusú oltást 2022. november 28-ától lehet kérni Romániában.Az oltási kampány kezdetétől, 2020. december 27-től 16.924.272 dózis Covid elleni vakcinát adtak be Romániában, 8.131.387 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.669.539-en a harmadik dózist is megkapták.
Megnyitották szombaton a Gázai övezet és Egyiptom határán lévő rafahi ellenőrzőpontot humanitárius segélyszállítmányok előtt.
Az egyiptomi állami televízió élőben közvetítette, ahogy a teherautókból álló konvoj átlépi a határt. A teherautók gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket és korlátozott mennyiségű élelmiszert szállítanak.
Hogy a határátkelő meddig tart nyitva, egyelőre nem tudni. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a Gázai övezetbe, amelyet nem Izrael ellenőriz.
Két amerikai túszt - egy anyát és lányát - engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai „humanitárius okokra" hivatkozva. A lépéssel bizonyítani akarják az amerikai nép és a világ számára, hogy „Joe Biden amerikai elnök és fasiszta kormányának vádjai hamisak és alaptalanok" - mondta Abu Ubaida, a brigádok szóvivője. A túszok elengedése Katar közbenjárására történt - közölte a szóvivő. A Hamász állítása szerint kétszáz túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva. Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy 20 személy egy izraeli légicsapás során életét vesztette. A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy az elrabolt túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. A Hamász által fogvatartottak között nők, gyermekek, idős emberek és más országok állampolgárai is vannak. Ezek az országok az izraeli hadsereggel együttműködve dolgoznak állampolgáraik kiszabadításán.
Az izraeli légierő további csapásokat mért a Hamász iszlamista terrorszervezetre a Gázai övezetben – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton. A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták. A közlés szerint megölték a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős tagját. Eközben a Jediót Ahronót című újság hírportálja arról jelentett magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a túszul ejtett amerikai állampolgárok szabadon engedése ellenére sem tett le Izrael arról a tervéről, hogy szárazföldi hadműveletet indítson a Hamász ellen.
A palesztinokkal szolidarizáló tüntetést szervez szombaton 16 órá-tól a Romániai Palesztin Közösség Egyesülete a bukaresti Egyetem téren.
A csendőrség közölte, hogy a többi illetékes intézménnyel együtt gondoskodni fog a közrend és a demonstrálók biztonságának védelméről.
Pénteken az Iszlám Együttműködés Szervezete 22 tagállamának romániai nagykövete közös nyilatkozatban ítélte el a Gáza és Ciszjordánia elleni "folyamatos agressziót".
A palesztin nagykövetségen tartott találkozón Szaúd-Arábia, Palesztina, Libanon, Algéria, Egyiptom, Indonézia, Irán, Irak, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Líbia, Kuvait, Líbia, Malajzia, Nigéria, Szíria, Marokkó, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Törökország, Tunézia, Szudán és Pakisztán diplomáciai képviselői vettek részt.
A belügyminisztérium büdzséjét 960 millió lejjel növelték, amiből 395 millió lejt bérköltségekre fordítanak.
Az oktatási minisztérium költségvetése 184 millió lejjel nőtt, az összegből a közoktatásban dolgozók fizetésemelését fedezik. Az egészégügyi minisztérium költségvetését 200 millió lejjel egészítették ki, az összeget a kórházak költségeinek fedezésére szánják. Emellett a kormány 668 millió lejjel megnövelte az országos egészségbiztosító pénztár költségkeretét. A környezetvédelmi minisztérium 1,3 millió, a külügy 85,2 millió, a fejlesztési tárca 500 millió lejes többletforráshoz jutott. A szállításügyi minisztérium költségvetése 381,5 millió lejjel, az igazságügyi minisztériumé 100 millió lejjel, a kormányfőtitkárságé 333,3 millió lejjel egészült ki. A Román Rádió költségvetését 29 millió lejjel, a képviselőházét 26 millió lejjel, a korrupcióellenes ügyészségét (DNA) 800 ezer lejjel egészítették ki. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) további 5 millió lejt kapott licencek és szoftverek, valamint speciális technológiák beszerzésére - tájékoztatott a kormány.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint elfogadhatatlan az, ami az úzvölgyi katonatemetőben történt vasárnap, amikor a Nemzet Útja nacionalista egyesület és az Ortodox Testvériség nevű szervezet mintegy 200 tagja “Magyarok, menjetek vissza Mongóliába, ahonnan jöttetek” feliratú molinóval szervezett megemlékezést a román hadsereg napja alkalmából.
Az RMDSZ elnöke úgy véli, elfogadhatatlan, hogy a magyar közösséget visszaküldik büntetlenül Ázsiába. Mint mondta, már rég tiltakozniuk kellett volna a román politikusoknak és az állami intézményeknek, de ez utóbbiak vagy gyengék vagy cinkosak. Ezt a fajta gyűlöletbeszédet, szélsőségességet nem lehet tolerálni - mondta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort hallják.