Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Szaúd-Arábia nagyszabású offenzívát tervez a Jemenben tevékenykedő, Irán által támogatott húszik ellen a Vörös-tengeri hajózási útvonalak biztosítására. A Reuters diplomáciai és katonai forrásai szerint a heteken belül induló hadműveletet a Rijád által felügyelt jemeni szárazföldi erők hajtják végre szaúdi légitámogatással, és a tervek szerint akár 100 ezer katonát is mozgósíthatnak a Bab el-Mandeb szoros térségében. Az Egyesült Államok hírszerzési információkkal segíti a műveletet, de közvetlen harci cselekményekben a nyugati szövetségesek nem vesznek részt.
Ukrajna története során először vetett be harci körülmények között egy hazai fejlesztésű ballisztikus rakétát. Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi médiában osztott meg videót a Fire Point vállalat által gyártott, FP-7-es típusú rövid hatótávolságú taktikai rakéta indításáról, a célpontot azonban nem nevezték meg. Elemzők szerint ez a fegyver az orosz határvidék elérésére alkalmas, de a cég már fejleszti a nagyobb, FP-9-es típust, amely az év végére készülhet el, és már Moszkvát is elérheti.
Kijev infrastrukturális létesítményeit érte heves orosz légitámadás, amelyben eltalálták a Dnyeper folyón átívelő Északi hidat. Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint a mentőszolgálatok nagy erőkkel vonultak ki, az úttest és a trolibusz-felsővezetékek sérülése miatt a forgalmat teljesen leállították a keleti és a nyugati part között. Áldozatokról nem érkezett jelentés, ám a támadások komoly aggodalmat keltenek a lakosság körében egy esetleges téli, energetikai létesítmények elleni bombakampány kezdetétől tartva.
Súlyos törvényhozási vereséget szenvedett Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kisebbségi baloldali kormánya, miután a madridi parlament leszavazta a lakhatási válság kezelésére szánt két sürgősségi rendeletét.
A döntés ellenére és a lakhatási költségek drasztikus emelkedése miatt hatalmas tüntetések kezdődtek Madrid központjában, ahol a demonstrálók általános sztrájkot követeltek. A tüntetések szimbólumává vált egy 87 éves kilakoltatott idős asszony, akinek a hatalmas társadalmi nyomás hatására a héten végül megengedték, hogy visszatérhessen az ingatlanába.
A bérleti díjak tíz év alatt csaknem megduplázódtak Spanyolországban.
Teherán széles körű és a korábbiaknál sokkal erőteljesebb katonai választ készít elő arra az esetre, ha az Egyesült Államok újra nagyszabású támadásokat indítana Irán ellen. Magas rangú iráni tisztviselők megerősítették, hogy a célpontokat kiterjesztenék a Közel-Keleten kívüli, valamint az amerikai hadműveleteket támogató országok létesítményeire is.
Teherán ezzel egy időben utasította a libanoni, jemeni és iraki szövetséges csoportjait, hogy álljanak készen egy összehangolt válaszcsapásra a Hormuzi-szorostól az egész régión át.
Izrael ötnapos fegyverszünetre készül, amely magában foglalja a földi harcok beszüntetését és az izraeli légi hadműveletek korlátozását Gáza déli részén – közölte a BBC, amely újabb részleteket hozott nyilvánosságra a lehetséges túszügyletről.
Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.
Adásunkban a vasárnap véget ért 17. Bukaresti Magyar Filmhéten készült interjúinkból hallhatnak válogatást. A Liszt Intézet márkanevévé vált rendezvényen kollégánk,…
Románia és Bulgária schengeni csatlakozása felkerült az uniós bel- és igazságügyi miniszterek december eleji brüsszeli ülésének ideiglenes napirendjén – derül ki az Európa Tanács honlapján közzétett adatokból.
Új pártot alapított a Mentsétek meg Romániát (USR) egyik politikusa, miután korábbi pártja nem támogatta állatvédő projektjeit. A Természetért, Emberekért és Állatokért Párt (NOA) megalapítását Brassóban jelentették be. Alapítója és ügyvivő elnöke Lucian Rad, az USR korábbi megyei tanácsosa, állatvédő aktivista.
A jogszabály szerint januártól egységesen 13,8 százalékkal, azaz az idei infláció mértékével nőnek a nyugdíjak, majd 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását.
Van-e jövője azoknak a székelyföldi településeknek, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erre a kérdésre keresték a választ a sepsiszentgyörgyi Fejlesztési Intézet…
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió bírósága december 14-én nagy valószínűséggel el fogja ítélni Romániát, mert nem zárt be 31 ipari hulladéktárolót.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
Váratlanul Kijevbe érkezett ma Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy Washington rendíthetetlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát Oroszország támadásával szemben.
Ötvenöt méteres terror-alagutat találtak az izraeli csapatok az es-Sifá kórház alatt a Gázai övezet északi részén – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.
Izrael ötnapos fegyverszünetre készül, amely magában foglalja a földi harcok beszüntetését és az izraeli légi hadműveletek korlátozását Gáza déli részén – közölte a BBC, amely újabb részleteket hozott nyilvánosságra a lehetséges túszügyletről.
A Hamász vezetője, Ismail Haniyeh nyilatkozatára hivatakozva azt írták, „közel állnak a megegyezéshez”.
Az előzetes megállapodás értelmében a palesztin fegyveres csoportok 50-100 túszt bocsátanának szabadon, akik izraeli civilek vagy más nemzetiségűek, de nem katonák.
Cserébe 300 palesztint , köztük nőket és gyerekeket engednének ki az izraeli börtönökből.
Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.
Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút.
Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e “barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal”.
Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának több sikerre lenne szüksége a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki, ahogy azt az ukrán vezérkari főnök nemrégiben kijelentette.
Egy ember meghalt és hat megsebesült a kelet-ukrajnai Donyeck megyét ért éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban – közölte kedden az ukrán belügyminiszter. A rakéták eltaláltak egy kórházat Szelidove városában, valamint egy szénbányát Kotljarevszkben, továbbá károkat szenvedtek vagy megsemmisültek polgári infrastrukturális objektumok.
A kórház két épülete megrongálódott, hat civil megsérült. A romok alatt áldozatok lehetnek, a keresési műveletek folytatódnak.
A szénbánya elleni támadásban egy munkás meghalt. Négy épület, 19 jármű és egy villanyvezeték sérült meg. Harminckilenc bányász a föld alatt rekedt, de valamennyiüket sikerült kimenteni.
Az ukrán légierő közleményében azt írta, hogy az orosz erők négy irányított rakétával, egy robotrepülőgéppel és tizenegy drónnal támadtak. Tíz drónt és a robotrepülőgépet megsemmisítette az ukrán hadsereg. A közleményben nem részletezték, hogy vannak-e áldozatok, és a kórház működik-e még.
A múlt héten legalább négy ember meghalt Szelidovéban, miután orosz rakétacsapás ért egy lakóházat.
Előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden, hogy megbeszéléseket folytasson ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval – a berlini közlemény szerint az Ukrajnának nyújtott német támogatás megerősítéséről tárgyalnak.
A megbeszélések fő témái egyebek mellett az ukrán katonák kiképzése és a katonai segítségnyújtás.
A mostani Pistorius második kijevi látogatása, amióta védelmi miniszterként hivatalba lépett. Legutóbb februárban járt Kijevben.
Hétfőn Kijevbe érkezett – szintén előre be nem jelentett látogatásra – Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is. Egyúttal az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok 100 millió dollár új katonai segélyt folyósít Ukrajna számára az ország védelmi szükségleteinek biztosítására.
Ugyancsak hétfőn jelentette be a Lvivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője, hogy Magyarország 100 darab lélegeztetőgépet küldött Ukrajnának.
Adásunkban a vasárnap véget ért 17. Bukaresti Magyar Filmhéten készült interjúinkból hallhatnak válogatást. A Liszt Intézet márkanevévé vált rendezvényen kollégánk, Bara Zsolt járt.
Románia és Bulgária schengeni csatlakozása felkerült az uniós bel- és igazságügyi miniszterek december eleji brüsszeli ülésének ideiglenes napirendjén – derül ki az Európa Tanács honlapján közzétett adatokból.
Egyelőre nem világos, hogy a határellenőrzéstől mentes térség általános helyzetéről szóló véleménycserére után rendeznek-e szavazást Románia és Bulgária csatlakozásáról.
Egy évvel korábban Ausztria és Hollandia ellenállása miatt ismét elmaradt a schengeni bővítés, annak ellenére, hogy Románia és Bulgária 2011 óta megfelel a csatlakozási kritériumoknak.
Korunk egyik legégetőbb kérdésének nevezi Bulgária és Románia schengeni csatlakozását két osztrák kutató a Die Presse című tekintélyes napilapban megjelent kommentárjában. Sophia Beiter és Sebastian Schäffer, a Duna Régió és Közép-Európa Intézet két munkatársa szerint az osztrák kormány vétója a kérdésben rövidlátó, stratégiája mind Ausztriának, mind az EU-nak kárt okoz.
A vétó fenntartása árt a gazdasági kapcsolatoknak Ausztria és a két fekete-tengeri állam között, másfelől serkentheti az euroszkepticizmust és a frusztrációt, különösen a fiatalabb választók körében, további lendületet adhat a populistáknak a jövő évi választásokon.
Új pártot alapított a Mentsétek meg Romániát (USR) egyik politikusa, miután korábbi pártja nem támogatta állatvédő projektjeit. A Természetért, Emberekért és Állatokért Párt (NOA) megalapítását Brassóban jelentették be. Alapítója és ügyvivő elnöke Lucian Rad, az USR korábbi megyei tanácsosa, állatvédő aktivista.
„Úgy véljük, hogy a természet, emberek és állatok iránti érdeklődés és tisztelet kötelező minden civilizált társadalomban" – írta közleményében a NOA.
Az ismert állatvédő aktivistának számító Lucian Rad augusztusban kilépett az USR-ből, és lemondott a Brassó megyei önkormányzatból is arra hivatkozva, hogy kollégái nem támogatják állatvédő kezdeményezéseit.
Az USR sajnálatát fejezte ki távozása miatt, és azt állította, hogy Rad terveit az erdélyi megye nemzeti liberális párti (PNL) vezetése és a szintén PNL-s brassói alpolgármester akadályozta.
A jogszabály szerint januártól egységesen 13,8 százalékkal, azaz az idei infláció mértékével nőnek a nyugdíjak, majd 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását.
A törvény azonos munkáért azonos, járulékbefizetésen alapuló nyugdíjat irányoz elő és – egy átmeneti időszak után – 65 évben egységesíti a nyugdíjkorhatárt, szűkítve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és a jogosultak körét.
A múlt heti tüntetések hatására a képviselők megszavazták, hogy a bányászok továbbra is 45 évesen mehetnek nyugdíjba.
Miután múlt héten a szenátus már megszavazta a jogszabályt, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az RMDSZ megszavazta a nyugdíjtörvényt annak ellenére, hogy messzemenően elégedetlen a kormány eljárásával, amely érdemi vita nélkül, pár nap alatt átverte a parlamenten a tervezetet. A magyar érdekvédelmi szövetség szociális és családügyi politikusa, Csép Éva Andrea szerint szükség lett volna nagyobb szakmaiságra azért, hogy ne kelljen majd rövid időn belül újra és újra módosítani és javítani a jogszabályt. Az új nyugdíjtörvény messze nem tökéletes, a sürgősségi parlamenti eljárásban tárgyalt verzió nem tér ki bizonyos kategóriákra, ugyanakkor tartalmaz támogatható rendelkezéseket is – nyilatkozta a képviselő, aki Hermann Endrének nyilatkozott.
Van-e jövője azoknak a székelyföldi településeknek, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erre a kérdésre keresték a választ a sepsiszentgyörgyi Fejlesztési Intézet és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának kutatói. Az adatfelvétel és elemzés Kovászna és Hargita megye nem községközpont településeire, illetve Maros megye keleti részre - a Kis-Küküllőmente és Nyárádmente településeire - terjedt ki. A kutatás eredményeiről Biró A. Zoltánnal, társadalomkutatóval, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetőjével Bíró István beszélgetett.
A Román Rádió 30 évvel ezelőtt kezdeményezte és szervezte meg először a Gaudeamus Könyvvásárt, felvállalva ezzel a hazai könyvpiac támogatását. Az esemény azóta az ország legnagyobb könyvásárává nőtte ki magát. Az idén 95 éves közszolgálati rádió, amely az elmúlt 30 esztendő során több mint 140 alkalommal szervezte meg a Gaudeamust, a világ egyetlen olyan médiaintézménye, amely jelentősen hozzájárult a hazai könyvpiac szerkezetének kialakításához.
A könyvvásár mostani, ünnepi kiadását november 22. és 26. között szervezik meg Bukarestben, a Romexpo vásárcsarnok központi pavilonjában. A naponta 10 és 20 óra között látogatható vásárra a belépés ingyenes. A hivatalos megnyitó november 22-én, szerdán 12 órakor lesz. A kiadás tiszteletbeli elnöke Ion Bogdan Lefter író, irodalomkritikus, egyetemi tanár és publicista.
A Gaudeamus Könyvvásár jelen kiadást négy szinten, több mint 5500 négyzetméteren rendezik meg, csaknem 200 kiadó részvételével és több mint 500 kiadói esemény megszervezésével. Az események folyamatosan frissülő programja november 21-től elérhető a www.gaudeamus.ro weboldalon.
A rendkívül változatos program között két magyar vonatkozású esemény is lesz. November 25-én, szombaton 14 órától bemutatják Demény Péter Visszaforgatás című regényét román nyelven, Kocsis Francisco fordításában, majd november 26-án, vasárnap 11 órától Kerékgyártó István Márk, aki 6 évesen megmentette a világot című mesekönyvét ismerhetjük meg. A kötetet Bara Hajnal fordította román nyelvre. Előbbi könyvet a Curtea Veche kiadó, utóbbit az Ars Libri gyermekkönyvkiadó standjánál mutatják be a szerzők jelenlétében.
A Gaudeamus Könyvvásáron idén is jelen lesz a Román Rádió kiadója, a Casa Radio, amely idén ünnepli fennállásának 25-ik évfordulóját. A kiadó negyedévszázados tevékenysége alatt a kulturális örökség részét képező hangfelvételeket, rádiós produkciókat, értékes zenei és színpadi felvételeket jelentetett meg. November 25-én, szombaton 13:30 órakor pedig bemutatja legújabb kiadványát, A mikrofont választottam - Interjúk a Román Rádióban (1993-2004) című hangoskönyvet. A Monica Lovinescu írásaiból és hangján megszólaltatott album emléket állít a száz évvel ezelőtt született és Párizsban 2008-ban elhunyt író, újságíró, irodalomkritikus, a külföldi kommunistaellenes kulturális ellenállás egyik legismertebb, a Szabad Európa Rádiónál betöltött szerepe folytán legnagyobb hatású alakjának. Monica Lovinescu hangoskönyve szenvedélyes betekintést nyújt a közelmúlt kulturális életébe, a román és francia kultúra nagy pillanataiba, ugyanakkor feleleveníti a külföldi száműzetésben élő hazai személyiségekkel való nagy találkozásokat.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió bírósága december 14-én nagy valószínűséggel el fogja ítélni Romániát, mert nem zárt be 31 ipari hulladéktárolót.
Emlékeztetett, hogy hazánkat már 2018-ban elítélték 101 bezáratlan hulladéktároló miatt. Ezek egy részét sikerült felszámolni, de még mindig van 31, amit nem sikerült megszüntetni. A miniszter szerint hazánk azt kockáztatja, hogy pénzbírságra ítélik, így ahelyett, hogy fejlesztésekre költené a pénzt, bírságok törlesztésére kell fordítani. Románia eredetileg 2009-ig vállalta, hogy bezár 109 hulladéktárolót. A tárcavezető azt is közölte, hogy hazánk hol az utolsó, hol az utolsó előtti helyen kullog az Európai Unióban a szelektív hulladékgyűjtés területén. Közölte, hogy jelenleg a szemét 12 százalékát sikerül szelektíven gyűjteni. A november 30-ától induló, főként pillepalackok begyűjtésére irányuló betétgaranciás rendszertől a hatóságok ennek az aránynak a növekedését remélik.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár szerint e két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat. A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen.
Váratlanul Kijevbe érkezett ma Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy Washington rendíthetetlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát Oroszország támadásával szemben.
A Pentagon közlése szerint az amerikai miniszter látogatásával fontos üzenetet kíván küldeni, miszerint az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát most és támogatni fogja a jövőben is.
Ötvenöt méteres terror-alagutat találtak az izraeli csapatok az es-Sifá kórház alatt a Gázai övezet északi részén - jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.
Az ötvenöt méter hosszú járatról videót készítettek. Biztonsági kamerák felvételeit is megtalálták, amelyeken Izraelből elrabolt személyeket szállítottak be a kórház területére. A katonai szóvivő szerint az eredmények minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a kórházkomplexum épületeit a Hamász terrorista tevékenységekhez használta.
Izrael ötnapos fegyverszünetre készül, amely magában foglalja a földi harcok beszüntetését és az izraeli légi hadműveletek korlátozását Gáza déli részén – közölte a BBC, amely újabb részleteket hozott nyilvánosságra a lehetséges túszügyletről.
A Hamász vezetője, Ismail Haniyeh nyilatkozatára hivatakozva azt írták, „közel állnak a megegyezéshez”.
Az előzetes megállapodás értelmében a palesztin fegyveres csoportok 50-100 túszt bocsátanának szabadon, akik izraeli civilek vagy más nemzetiségűek, de nem katonák.
Cserébe 300 palesztint , köztük nőket és gyerekeket engednének ki az izraeli börtönökből.