Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Financial Times hétfői számában azt írja, hogy betekintést nyert egy titkos dokumentumba, amelyet uniós tisztviselők állítottak össze, és amelyben Brüsszel felvázol egy stratégiát, amellyel rákényszerítené a budapesti kormányt, hogy elálljon az újabb ukrajnai segélyekkel szembeni vétójától. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag romba döntené Magyarország gazdaságát.
A hatóságok által vártnál alacsonyabb a betétdíjas rendszer keretében visszaváltott víz, illetve üdítő- és szeszesitalok palackozására használt, palackok, üvegek és…
A kormány azt tervezi, hogy további három hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek árrésének korlátozását, mivel a jelenlegi rendszer január végén lejár.…
Alexandru Rafila abban reményekedik, hogy sikerült majd gyümölcsöző párbeszédet folytatni az egészségügyi szakszervezetek képviselőivel. Mint ismert ez utóbbiak a bérezésekkel…
A Nemzetközi Valutaalap Jan Kees Martijn által vezetett küldöttsége egy megszokott munkalátogatásar érkezik, amelynek célja az, hogy elemezzék a közelmúlt…
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggesztette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását, miután kiderült, hogy az ügynökség 12 munkatársa érintett…
Egy amerikai bíróság több mint 83 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte Donald Trump republikánus elnökjelöltet rágalmazás vádjával. A volt amerikai…
A Financial Times hétfői számában azt írja, hogy betekintést nyert egy titkos dokumentumba, amelyet uniós tisztviselők állítottak össze, és amelyben Brüsszel felvázol egy stratégiát, amellyel rákényszerítené a budapesti kormányt, hogy elálljon az újabb ukrajnai segélyekkel szembeni vétójától. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag romba döntené Magyarország gazdaságát.
A tervezett lépések a magyar gazdaság leggyengébb pontjait céloznák meg, veszélybe sodornák a forintot, és elősegítenék a befektetői bizalom összeomlását, ami negatívan érintené a munkahelyeket és a növekedést.
Olaf Scholz német kancellár a versenyképesség és a gazdasági növekedés érdekében a bank- és tőkepiaci unió véglegesítésére szólította fel az Európai Uniót – írja a Reuters.
A német kancellár szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió az új technológiákért folytatott versenyben versenyképes maradjon az olyan globális nagyhatalmakkal szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok és Kína. Hangsúlyozta, ez nemcsak a gazdasági növekedés, hanem az európai munkahelyteremtés szempontjából is létfontosságú. Rámutatott, hogy a jelenlegi egységes piac túlságosan széttöredezett, különösen a pénzügyi ágazatokban.Szerinte az egységes tőkepiacról szóló, 2015-re visszanyúló tárgyalások ellenére kevés kézzelfogható előrelépés történt.
A politikus továbbá javasolta, hogy az Európai Unió összes tagállamában 15 százalékos minimális társasági adókulcsot vezessenek be. Javaslatának célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, és megakadályozza, hogy a bankok olyan uniós országokban telepedjenek le, ahol lényegesen alacsonyabbak az adók.
Napi három járat indítását tervezi a Fly Lili repülőtársaság júniustól a vidombáki repülőtérről – adja hírül a Brassó megyei légikikötő. Az úticélokat februárban fogja bejelenteni a társaság, de a bizbrasov.ro portál úgy tudja, hogy budapesti is lesz közöttük.
A vidombáki reptér, illetve a Brassó megyei illetékesek valamint az aradi légiirányító cég képviselői múlt héten tárgyaltak a Fly Lili tulajdonosával a nagyszebeni Jürgen Adreas Faff –fal. Január közepétől elvileg napi 16 órán keresztül fogadják és indítják a repülőgépeket a brassói reptéren, de ez a program csak akkor lép életbe, amikor igény lesz rá, jelenleg ugyanis csak a hét öt napján, a déli órákban száll le és fel a Wizz Air egy-egy gépe a vidombáki reptéren. A Fly Lili tervezett járatairól még nincsenek hivatalos adatok, de a már említett brassói hírportál értesülései szerint egy budapesti, egy bécsi, két-két angliai és spanyolországi, illetve három németországi légijárat indítását tervezik Vidombákról - utóbbiak Münchenbe, Nürnbergbe és Stuttgartba repülnének.
A hatóságok által vártnál alacsonyabb a betétdíjas rendszer keretében visszaváltott víz, illetve üdítő- és szeszesitalok palackozására használt, palackok, üvegek és fémdobozok mennyisége.A rendszert működtető RetuRo által közzétett adatok azt mutatják, hogy decemberben csak mintegy 30 ezer csomagolóanyagot vittek vissza az üzletek gyűjtőpontjaira.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter bizakodó, szerinte hamarosan sokkal nagyobb mennyiséget fognak elérni, mivel az új szabály hatálya alá tartozó csomagolóanyagok fokozatosan kerülnek a polcokra.A fogyasztók 50 bani betétdíjat fizetnek edényenként, amelyet akkor kapnak vissza, ha a RetuRO logóval és vonalkóddal ellátott üres tárolót visszaviszik a kijelölt automata vagy manuális visszaváltási pontra. A rendszer célja, hogy 2025-re 77 százalékos, 2029-re pedig 90 százalékos begyűjtési arányt érjen el, amivel a körforgásos gazdaságot ösztönzi.
A kormány azt tervezi, hogy további három hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek árrésének korlátozását, mivel a jelenlegi rendszer január végén lejár. Holnap megbeszélést tartanak az összes érintett féllel, hogy megtalálják a legjobb megoldást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter a Román Rádiónak elmondta, hogy korlátozott árú termékeket az állampolgárok több mint fele fogyasztja, és az adatok azt mutatják, hogy a rendelet megtette hatását. A mezőgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a listára új termékek, például a bárányhús felvételéről is tárgyalni fognak. A Romalimenta Élelmiszeripari Szakszervezeti Szövetség egyébként „kategorikusan” ellenzi az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását. Az intézkedés szerintük nemcsak az élelmiszeriparra, hanem a fogyasztókra is katasztrofális hatással lenne. A Versenytanács elnöke már novemberben azt mondta, hogy nem tartható fenn sokáig az élelmiszerek árának korlátozása. Egy önkéntességen alapuló mechanizmust javasolt az élelmiszerárak féken tartására.
Alexandru Rafila abban reményekedik, hogy sikerült majd gyümölcsöző párbeszédet folytatni az egészségügyi szakszervezetek képviselőivel. Mint ismert ez utóbbiak a bérezésekkel kapcsolatos követeléseik nem teljesítése miatt februártól sztrájkba lépnének.
A Sanitas bukaresti szervezetének elnöke, Viorel Hușanu még januárban bejelentette, hogy a sztrájk oka a figyelemfelkeltés és kétségbeesés, mivel az egészségügyi dolgozók fizetése Romániában továbbra is a legalacsonyabbak között van, ugyanakkor az ágazat akut munkaerőhiánnyal küzd. Az Antena 3 televíziónak nyilatkozva Rafila vasárnap este azt mondta, hogy az egyes kategóriák béremeléséhez szükséges pénzügyi forrásokról már a múlt héten elkészítették a becslést, és ezt továbbították a miniszterelnöknek és a szakszervezeti képviselőknek is.
A legnagyobb béregyenlőtlenségek a kiesegíő személyzetet érintik, de szükséges az asszisztensek fizetését is megemelni. Az egészségügyi miniszter szerint az orvosok esetében próbálnak közösen olyan megoldásokat találni, hogy a bér vagy a béremelés teljesítménykritériumokon is alapuljon.
A Nemzetközi Valutaalap Jan Kees Martijn által vezetett küldöttsége egy megszokott munkalátogatásar érkezik, amelynek célja az, hogy elemezzék a közelmúlt gazdasági és pénzügyi fejleményeit és felülvizsgálják a makrogazdasági előrejelzéseket.
Radu Oprea, gazdasági és vállalkozási miniszter a látogatás kapcsán kijelentette, mint mindig, most is jelentést várnak a Nemzetközi Valutaalap küldöttségétől.
Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja, amiről az ENSZ közgyűlése 2005-ben határozott.
Ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort, az auschwitzi lágert. Marcel Ciolacu kormányfő ebből az alkalomból közzétett üzenetében kifejtette, hogy a romániai kollektív tudatban a holokauszt által okozott sebeket csak a történelmi igazság őszinte elfogadásával és továbbadásával lehet orvosolni.
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggesztette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását, miután kiderült, hogy az ügynökség 12 munkatársa érintett volt a tavaly október eleji támadásban, amelyet a Hamász indított Izrael ellen.
A washingtoni külügyminisztérium rendkívüli aggodalmának adott hangot, és jelezte: további intézkedésekkel megvárja azt, hogy az ENSZ milyen lépéseket tesz.
Egy amerikai bíróság több mint 83 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte Donald Trump republikánus elnökjelöltet rágalmazás vádjával.
A volt amerikai elnök ellen E. Jean Carroll, egy ismert lap korábbi újságírója indított rágalmazási pert amiatt, hogy 2019-ben Trump még elnökként azt mondta: a nő hazudik, amikor azt állítja, hogy 1996-ban megerőszakolta. Trump szerint Carroll politikai okokból és saját könyvének népszerűsítése érdekében tette az állítást és szerinte ez az ítélet is mutatja, hogy folytatódik ellene a politikai boszorkányüldözés, ami arra irányul, hogy ne válasszák meg újból elnöknek.
Vannak apró előrelépések, amelyek a jó együttműködés irányába mutatnak a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség és a moldvai csángók képviselői között - jelentette ki a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke az MTI-nek.
Pogár László elmondta az egyik eredmény az, hogy a csángó falvakban tartott kulturális, iskolai rendezvényeken a római katolikus papok is részt vesznek, magyarul szólalnak fel, imádkoznak, engedélyezik a magyar nyelvű archaikus egyházi énekeket. Azt is a nyitottság jeleként értékelte, hogy a püspökség tavaly beszámolt honlapján a csángó szövetség és a Somoska Egyesület által szervezett hagyományos Aranymiatyánk húsvétváró rendezvényről. Elmondta: arról egyelőre még nem volt szó, hogy Bákóhoz hasonlóan más településeken is engedélyezzék a rendszeres magyar nyelvű misézést. A jászvásári püspökség öt évvel ezelőtt engedélyezte, hogy a bákói Szent Kereszt-templomban havonta egyszer magyar nyelvű misét tartsanak a csángók.
A Financial Times hétfői számában azt írja, hogy betekintést nyert egy titkos dokumentumba, amelyet uniós tisztviselők állítottak össze, és amelyben Brüsszel felvázol egy stratégiát, amellyel rákényszerítené a budapesti kormányt, hogy elálljon az újabb ukrajnai segélyekkel szembeni vétójától. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag romba döntené Magyarország gazdaságát.
A tervezett lépések a magyar gazdaság leggyengébb pontjait céloznák meg, veszélybe sodornák a forintot, és elősegítenék a befektetői bizalom összeomlását, ami negatívan érintené a munkahelyeket és a növekedést.