Csütörtök reggel 7 órakor megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására, ugyanis 182 centiméterre csökkent a Duna vízszintje Csernavodánál – jelentette ki szerdán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint a Bala-ágon végrehajtott vízelterelési műveletekkel néhány nappal, majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. Elmondta: amikor a kormány elfogadta a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szakértői által javasolt sürgősségi intézkedéseket, a Nuclearelectrica vállalat képviselői arról biztosítottak, hogy a sziklarobbantással és az uszályok elsüllyesztésével járó költségek megtérülnek, ha csak egy nappal is meghosszabbítják a csernavodai atomerőmű működését.
Szerdától ismét hozzáférnek a korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszerhez a kataszteri munkák elvégzésére jogosult szakemberek, az igazságügyi szakértők és a végrehajtók - közölte a kormány. A tájékoztatás szerint a közjegyzők szintén igényelhetnek az e-Terrán keresztül telekkönyvi kivonatokat. Emellett bárki igényelhet tájékoztató jellegű telekkönyvi kivonatot. A kérelmeket meghosszabbított munkaidőben, 8:30 és 16 óra között lehet beadni. A rendszer újraindítása utáni első napokban a kataszteri hivatalok szolgáltatásaiért nem lehet bankkártyával fizetni az alkalmazásban, csak átutalással vagy az adott hivatal pénztáránál.
A kormány pontosította, hogy az Országos Kataszteri Hivatal többi online platformját - köztük a MyEterra rendszert, és a Geoportált - a következő időszakban indítják újra, a pontos időpontról előzetesen tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka tetőzik a Perseidák meteorraj, akár száz hullócsillagot is láthatunk óránként. Az év egyik leglátványosabb csillagászati jelensége szabad szemmel is jól látható. A Perseidák akkor jönnek létre, amikor a Föld áthalad a Swift–Tuttle-üstökös által hátrahagyott porszemcsékből álló törmelékfelhőn. Ezek a parányi részecskék hatalmas sebességgel lépnek be a légkörbe, és felizzva fényes csíkokat rajzolnak az éjszakai égboltra – ezeket látjuk hullócsillagként. A szakemberek szerint idén különösen kedvezőek a megfigyelési körülmények, hiszen a holdfény nem zavarja a látványt, amely egyébként nagyban függ az időjárástól és a fényszennyezéstől is. Ezért a legjobb, ha a városok fényeitől távol, nyílt területen figyeljük az eget, lehetőleg éjfél után, a hajnali órákig.
Ugyancsak szerda este - napnyugta előtt - napfogyatkozás borítja félhomályba az eget. Húsz év után először lesz teljes napfogyatkozás Európában. Ez a ritka égi jelenség akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és árnyékot vet a bolygónkra. A napfogyatkozás Romániában főként Erdély nyugati és északnyugati térségeiben lesz megfigyelhető, de csak részlegesen. Nagyváradon a Nap mintegy harmadát, Kolozsváron körülbelül ötödét takarja majd el a Hold. A jelenség átmeneti sötétedéssel és a hőmérséklet csökkenésével járhat. A Napot csak megfelelő napfogyatkozás-néző szemüveggel szabad közvetlenül nézni.
Jövő héten is problémás maradhat az európai villamosenergia-rendszer helyzete az aszály és a magas hőmérséklet miatt. Az Európai Bizottság szerint azonban rövid távon nincs veszélyben az áramellátás. Az európai energiapiac és a tagállamok közötti együttműködés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy oda irányítsák az áramot, ahol arra szükség van.
Napközben a jelentős napenergia-termelés is csökkenti a rendszerre nehezedő nyomást. Az európai szakértők figyelemmel követik azt is, hogy a ma esti napfogyatkozás milyen hatással lesz a naperőművek termelésére.
Az Európai Bizottság ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb energiatároló kapacitásra van szükség, elsősorban az esti fogyasztás fedezésére.
Csütörtök reggel 7 órakor megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására, ugyanis 182 centiméterre csökkent a Duna vízszintje Csernavodánál – jelentette ki szerdán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint a Bala-ágon végrehajtott vízelterelési műveletekkel néhány nappal, majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. Elmondta: amikor a kormány elfogadta a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szakértői által javasolt sürgősségi intézkedéseket, a Nuclearelectrica vállalat képviselői arról biztosítottak, hogy a sziklarobbantással és az uszályok elsüllyesztésével járó költségek megtérülnek, ha csak egy nappal is meghosszabbítják a csernavodai atomerőmű működését.
Bogdan Aurescut választották a Nemzetközi Büntetőbiróság egyik bírájának. Klaus Iohannis elnök tanácsadója az ENSZ Közgyűlésében 117 szavazatot kapott, míg orosz ellenfele csak 77-et.
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes Kijevben.
Janet Yellen tárgyalásokat folytat Kína gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Ho Li-fenggal, előkészítve a két ország elnökének jövő heti találkozóját.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ két munkatársát, dr. Incze Rékát és Szőts Papp Zsuzsát is díjazták az Innovatív Gyógyfürdő oktatás kategóriában a múlt hónapban Karlovy Varyban tartott Európai Gyógyfürdő- és Balneológiai kongresszuson.
Ma ráhangolódunk a csupa kisbetűvel írandó magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünneplünk, az alaphangot pedig egy jól ismert Nagy László-idézet adja meg. Így hangzik: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.”
Klaus Iohannis államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek.
Bogdan Aurescut választották a Nemzetközi Büntetőbiróság egyik bírájának. Klaus Iohannis elnök tanácsadója az ENSZ Közgyűlésében 117 szavazatot kapott, míg orosz ellenfele csak 77-et.
Bogdan Aurescu az első román, aki ebben a tisztségben szolgálhat. A volt külügyminisztert Hollandia, Olaszország, Bulgária, Észtország, Lettország, Peru, Lengyelország, Portugália, Svédország és Új-Zéland jelölte a posztra. A Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit az ENSZ Közgyűlése és az ENSZ Biztonsági Tanácsa választja kilenc évre.
A külügyminisztérium közölte, hogy 41 román állampolgár és családtagjaik elhagyták a Gázai övezetet a rafahi határátkelőhelyen keresztül.
A közlemény szerint a román állampolgárokat Románia egyiptomi nagykövetségének munkatársai várták a rafahi határátkelőhelyen, ahonnan a külügyminisztériumi válságstábja Kairóba kísérte őket. A közeljövőben Romániába érkeznek. A külügy emlékeztet, hogy eddig 91 román állampolgár és családtagjaik érkeztek meg Romániába, miután evakuálták őket a Gázai övezetből.
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes Kijevben.
A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió. A miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát önkényesen blokkolja, de nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni.
Elhatárolódott anyósától és apósától a nagybányai polgármester, miután az idős házaspárt őrizetbe vette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).
A legfoglalt ötvenezer eurót a Cătălin Cherecheş büntetőperében eljáró bírói tanács egyik tagjának próbálták eljuttatni, hogy elérjék a polgármester felmentését. A házaspár Kolozsvárra utazott, hogy átadja az összeget, ekkor érték őket tetten a hatóságok.
A bíróság november 24-én hirdet jogerős ítéletet abban az ügyben, amelyben első fokon öt év börtönre ítélték a nagybányai polgármestert kenőpénz elfogadása miatt.
Cătălin Cherecheş az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, nem tudott a tervről, de nem zárja ki, hogy a bíró megvesztegetése az anyós magánakciója volt.
Janet Yellen tárgyalásokat folytat Kína gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Ho Li-fenggal, előkészítve a két ország elnökének jövő heti találkozóját.
Joe Biden elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping várhatóan az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján, San Franciscóban tart megbeszélést. A két elnök közel egy éve folytatott hasonló eszmecserét.
Egy közelmúltban megjelent közleményében az amerikai pénzügyminiszter asszony „komoly aggodalmát" fejezte ki „Peking tisztességtelen gazdasági gyakorlata miatt”. Megemlítette ezek között „nem piaci eszközök széles körű alkalmazását, a piacra jutás akadályozását és az amerikai cégekkel szembeni kényszerítő lépéseket”. Eközben a pekingi tisztviselők elégedetlenek az amerikai cégek kínai befektetéseire vonatkozó szabályok szigorításával. Nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Amerika a kritikus ellátási láncok diverzifikálásával távolodni próbál Kínától. Az Economist szerint Yellen miniszter asszony és Ho kormányfő-helyettes egy dologban legalább egyetértenek: mindketten úgy vélik, a világ két legnagyobb gazdaságának szétválasztása katasztrofális lenne.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ két munkatársát, dr. Incze Rékát és Szőts Papp Zsuzsát is díjazták az Innovatív Gyógyfürdő oktatás kategóriában a múlt hónapban Karlovy Varyban tartott Európai Gyógyfürdő- és Balneológiai kongresszuson.
A székelyföldi mofettákat népszerűsítő kiadvány célja ezen természeti kincsek, értékek megismertetése, közkincsé tétele. Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna megyei értéktárbizottság elnöke, a projekt menedzsere marosvásárhelyi kolléganőnknek, Bódizs Edithnek nyilatkozott.
Holnap, azaz november 10-edikén kezdődik és 19-edikéig tart idén az ARS HUNGARICA kulturális fesztivál Nagyszebenben és környékén.
A szervezők azt írják: a színes programsorozat célja – a több évszázados helybéli magyar jelenlét hangsúlyozása mellett –, hogy hozzájáruljon a magyar közösség érvényesüléséhez a Kárpát-medence határán, magyar kulturális gyöngyszemeket mutasson be és hidat képezzen a közös anyanyelvet beszélő és közös igényeket képviselő személyek, intézmények között. A következő percekben Rácz Éva kolozsvári kolléganőnk a főszervező nagyszebeni HÍD kulturális egyesület képviselőjével, Serfőző Leventével beszélget a holnap kezdődő nagyszebeni ARS Hungarica fesztiválról.
Ma ráhangolódunk a csupa kisbetűvel írandó magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünneplünk, az alaphangot pedig egy jól ismert Nagy László-idézet adja meg. Így hangzik: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.”
A korántsem teljes idézetgyűjteményt Lénárd Sándor gondolataival folytatom: „A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” A mai részből nem maradhat ki Kazinczy Ferenc, aki ezt vallotta: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.” Bárczi Géza pedig ezt a gondolatot vetette papírra: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A gyűjteményt Kosztolányi Dezső szavaival zárom: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
Az egymás után felsorakoztatott idézetek hallatán felvetődhet a kérdés, hogy mégis miért jó nekünk, ha manapság igyekszünk tisztán tartani az anyanyelvünket, például írásban… Az egyik legtalálóbb választ dr. Ludányi Zsófia, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa fogalmazta meg 2016-ban, a Szövegkovácsnak adott interjújában. Szó szerint idézem a szavait: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”.
Mégis mire akart utalni ezzel a mondattal? Mi történhet akkor, ha a szokásosnál jobban figyelünk írásunk minőségére? Például jó benyomást kelthetünk az olvasókban, közérthetőbben juttathatjuk el az üzeneteinket a célközönséghez, illetve követendő példát mutathatunk versenytársainknak, ügyfeleinknek, üzleti partnereinknek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az üzleti kommunikációban a helyes szóhasználatot az odafigyelés ujjlenyomataként tartják számon.
Most pedig megosztanék a hallgatókkal egy másik megszívlelendő idézetet, amelyet évekkel ezelőtt találtam az egyik internetes fórumon. „Ha valaki elgépeli a szöveget, attól még lehet jó helyesíró, mint ahogy lehet jó matekos az, aki néha elírja a számokat. De aki gyakran teszi, arra nem bíznék szövegírást vagy könyvelést.” A magyar nyelvet egyébként 1844. november 13-án emelték államnyelvi szintre: a Magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a dátumot a magyar nyelv napjává, Romániában 2015 óta lehet ünnepelni hivatalosan.
Klaus Iohannis államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Az elnök történelmi jelentőségűnek nevezte az értékelést, amely szerinte Ukrajna és Moldova átfogó reformtörekvéseinek "teljes mértékben megérdemelt elismerése".
A külügyminisztérium (MAE) reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság javaslata nyomán még idén megszületik a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, Georgia pedig megkapja a tagjelölti státuszt.
A külügyi tárca jelezte, hogy továbbra is támogatja a nyugat-balkáni tagjelölt államok integrációját, továbbá "érdeklődéssel vette tudomásul", hogy a brüsszeli bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. Bukarest egyetértését hangoztatta a bizottság azon javaslatával, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges szintet.
A TAROM légitársaság különjáratán elkísérte őket Marcel Ciolacu miniszterelnök és Luminiţa Odobescu külügyminiszter is.
A külügy közölte, hogy a 93 román állampolgár vagy hozzátartozó kedden hagyta el a Gázai övezetet, és a rafahi határátkelőtől autókkal vitték őket Kairóba.
További 51 román állampolgár kijutása ugyanakkor meghiúsult. Nekik szerda este kellett volna távozniuk a Gázai övezetből, de előzőleg ismét lezárták a rafahi határátkelőhelyet a személyforgalom előtt, ezért halasztani kellett az érintettek evakuálását.
Utcai harcok dúltak Gáza városában , ahol a Hamász harcosai az alagutakból lesből csapnak le az izraeli csapatokra. Közben civilek ezrei próbálnak délre elmenekülni. Kevés az élelem és a víz . Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet a „fertőző betegségek gyors terjedésével” néz szembe.
Nyugati és arab nemzetek, az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek tisztviselői ma Párizsban gyűlnek össze egy konferencián, amely arról szól, hogyan nyújtsanak segítséget a civileknek a Gázai övezetben.
Emmanuel Macron francia elnök „humanitárius szünetet" szorgalmaz, és azt akarja, hogy a konferencia foglalkozzon Gáza növekvő szükségleteivel, beleértve az áramot és üzemanyagot.
Több mint 50 nemzet részvételét várják, köztük több európai országot, az Egyesült Államokat és olyan regionális hatalmakat, mint Jordánia, Egyiptom és az Öböl-menti országok – közölte a francia elnökség. A rendezvényen részt vesz Mohammad Shtayyeh palesztin miniszterelnök is, de Izrael nem képviselteti magát.
Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek, hozzátéve, hogy a nézeteltérés továbbra is fennáll a szünet hosszát és az északi helyzetet illetően.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszautasította a szerinte "hamis pletykákat", és kijelentette, hogy nem lesz tűzszünet "túszaink kiszabadítása nélkül".
"
["post_title"]=>
string(35) "Háromnapos szünetről tárgyalnak"
["post_excerpt"]=>
string(205) "Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(31) "haromnapos-szunetrol-targyalnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-11-09 12:42:22"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-11-09 10:42:22"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=432346"
["menu_order"]=>
int(9625)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3452 (24) {
["ID"]=>
int(432334)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2023-11-09 10:56:11"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-11-09 08:56:11"
["post_content"]=>
string(3590) "
34 évvel ezelőtt, 1989. november 9-én omlott le az egykor rettegett berlini fal. A német fővárost kettészelő, szögesdrótokkal és őrtornyokkal megerősített akadály két részre szakította a német nemzetet, és évtizedekig jelképe volt a második világháború utáni Európa megosztottságának. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett.
Berlin keleti és nyugati felét 1961. augusztus 13-án éjjel választották el szögesdróttal "a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) államhatárának biztosítása céljából". Később a drótakadályok helyén betonelemekből álló falat építettek azért, hogy meggátolják a keletnémet állampolgárok tömeges menekülését a nyugati városrészbe. A 156 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfal-rendszer vonalán 302 figyelőtorony és 43 földalatti bunker volt. A várost 45 km hosszan szelte át. A határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben , és - a Berlini Fal Alapítvány kutatásai alapján - 138-an életüket vesztették.
Az 1989. évi kelet-európai változások az NDK polgáraira is hatottak, a tíz- és százezres megmozdulások megingatták a párt- és állami vezetést. A népharag miatt október 18-án távoznia kellett tisztségeiből Erich Honecker pártfőtitkár-államfőnek, a megújult pártvezetés pedig radikális engedményre kényszerült. 1989. november 9-én az Német Szocialista Egységpárt KB tájékoztatáspolitikai titkára, Günter Schabowski a televízióban bejelentette, hogy megnyitják az ország határait, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőket. Ezt követően a mindkét oldalról érkező berliniek a valóságban is bontani kezdték a falat vésővel, csákánnyal és puszta kézzel. A vasfüggöny leomlásával együtt egy lélektani gát is leomlott.
Boboc-Darvas Tímea/SRR
Mára mindössze 6 szakasz maradt meg a berlini falból emlékműként. 1990-ben, 21 ország 118 művésze kapott lehetőséget arra, hogy az emlékhelyként, mementóként fennmaradt falra fesse véleményét a politikai helyzetről. Ekkor fújta fel a berlini fal keleti oldalára két csókolózó szocialista politikus - Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető – képét Dmitrij Vrubel orosz festő és graffitiművész az „Istenem, segíts túlélnem ezt a halálos szerelmet” felirattal. Ez az egyik legismertebb politikusi csók, amely 1979. júniusában, az NDK fennállásának 30. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csattant el. A nagy pillanatot Régis Bossu szabadúszó francia fotóriporter kapta lencsevégre, majd Csók címmel eladta a képet a Paris Matchnak, ahol kétoldalas méretben jelent meg, sokkolva a nyugat-európai olvasóközönséget.
Bogdan Aurescut választották a Nemzetközi Büntetőbiróság egyik bírájának. Klaus Iohannis elnök tanácsadója az ENSZ Közgyűlésében 117 szavazatot kapott, míg orosz ellenfele csak 77-et.
Bogdan Aurescu az első román, aki ebben a tisztségben szolgálhat. A volt külügyminisztert Hollandia, Olaszország, Bulgária, Észtország, Lettország, Peru, Lengyelország, Portugália, Svédország és Új-Zéland jelölte a posztra. A Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit az ENSZ Közgyűlése és az ENSZ Biztonsági Tanácsa választja kilenc évre.
