A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
A minimálbér emeléséről tanácskoztak kedden Bukarestben. A Marcel Ciolacu kormányfő által elnökölt háromoldalú érdekegyeztető ülésen a munkaadók azt javasolták, hogy…
Elfogadta kedden a parlament az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött hitelszerződés ratifikálásáról szóló törvénytervezetet – tájékoztatott az igazságügyi minisztérium.…
A korrupcióellenes ügyészség Botoşani és Iaşi megyében összesen 92 helyszínen, köztük kórháznál és pártszékházban tartott ma házkutatást. Az Agerpres hírügynökség…
Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt a magyar Országgyűlés, létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A kormánypárti képviselők által benyújtott jogszabályt…
A tanügyi szakszervezetek abban állapodtak meg a kormány képviselőivel, hogy jövőre 6 milliárd lejjel nő az oktatás költségvetése, a tanárok pedig két részletben összesen 20 százalékos fizetésemelést kapnak.
Jövőre Romániában lesz a második legnagyobb a gazdasági növekedés Európában, az ország GDP-je várhatóan 3,4 százalékkal fog bővülni – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Kizárt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szövetkezzen a választások előtt vagy után – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök.
A minimálbér emeléséről tanácskoztak kedden Bukarestben. A Marcel Ciolacu kormányfő által elnökölt háromoldalú érdekegyeztető ülésen a munkaadók azt javasolták, hogy a minimálbér-emelés két szakaszban történjen, 2024. július 1-jétől 3500 lejre, majd 2025. január 1-jétől 3700 lejre. A szakszervezetek azt kérik, hogy a minimálbér már jövő év március elsejétől 3800 lejre nőjön. A kormány ajánlata alapján 2024. július 1-től nőne 3700 lejre a minimálbér a jelenlegi 3300-ról. A javaslat szerint az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére 3700 lej lenne, az építőipari munkavállalók esetében 4500 lej maradna.
Az ülésről Florin Jianu, a kis- és középvállalatok országos tanácsának elnöke számolt be. Mint mondta: ezek voltak a javaslatok, de a döntés a kormányé
Elfogadta kedden a parlament az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött hitelszerződés ratifikálásáról szóló törvénytervezetet - tájékoztatott az igazságügyi minisztérium. A törvénytervezet szerint az összesen 100 millió eurós hitelt az igazságügyi szolgáltatások javítását célzó projektekre fordíthatják.
Az összegből finanszírozzák többek között a bukaresti igazságügyi negyed tervezési költségeit, a Szeben megyei törvényszék, valamint több – köztük a szilágysomlyói és az oravicabányai - bíróság épületének felújítását, valamint az igazságügyi rendszer digitalizálására irányuló stratégia kidolgozását is.
A korrupcióellenes ügyészség Botoşani és Iaşi megyében összesen 92 helyszínen, köztük kórháznál és pártszékházban tartott ma házkutatást. Az Agerpres hírügynökség szerint az ügy bizonyos kórházi állásokra 2018 és 2023 között meghirdetett versenyvizsgákkal áll kapcsolatban.
Elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt a magyar Országgyűlés, létrejöhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A kormánypárti képviselők által benyújtott jogszabályt 140 igen, 50 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők.
A törvény preambuluma szerint Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető befolyásszerzési kísérletek történnek, amelyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni az országban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal. Példaként a 2022-es országgyűlési választási kampányban az egységes baloldalhoz érkezett több millió amerikai dollárt említik.
A törvény bevezetése szerint sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel. A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és a beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is – áll a jogszabályban.
A törvényt már elfogadása előtt bírálták Brüsszelben. Egyes civil szervezetek szerint a jogszabály célja a kritikus hangok elhallgattatása. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt mondta, a jogszabály az orosz ügynöktörvényhez hasonló.
Hangulatos adventi bazárt szervezett a hétvégén a marosvásárhelyi Waldorf iskola közössége is. Idén a számos újdonság mellett a tanulok által kialakított kávézóban és cukrászdában is melegedhettek és beszélgethettek az odalátogatók.
A vásár mellett egyéb programokkal is készültek: kiállítás nyílt a gyerekek munkáiból, kreatív és művészeti műhelyekkel, valamint zenesarokkal és kézműves foglalkozással is hangolódhattak a résztvevők a karácsonyra.
December 14–15. között tartják az európai uniós vezetők csúcstalálkozóját, amelynek témái között szerepel az uniós bővítés és ezen belül Ukrajna kérdése, valamint a hétéves költségvetés felülvizsgálata. Ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásokat a 27 tagállam egyetértésére van szükség. Ugyancsak az uniós vezetők dönthetnek az Ukrajnának szánt, 2027-ig 50 milliárd euróra rúgó gazdasági segélycsomag elfogadásáról is.
A leghangosabban Magyarország ellenzi az Ukrajnának nyújtott eddigi segítség folytatását. A Brüsszelben megjelenő Politico című lap Orbán Balázsra, a magyar miniszterelnök politikai igazgatójára hivatkozva arról ír, hogy Magyarország akkor vonná vissza az ukrajnai támogatás elleni vétóját, ha Brüsszel hajlandó kifizetni az összes olyan uniós pénzt, amit a jogállamisági aggályok miatt zároltak. Ez az összeg körülbelül 30 milliárd euróra rúg.
Az MTI arról tájékoztat, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nyílt levélben fordult Orbán Viktor magyar kormányfőhöz, amelyben nyomatékosan kérik, támogassa Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. A magyar kormányfő válaszlevelében leszögezte: Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése jelenleg nem időszerű, mivel azt az Európai Bizottság nem tudta megfelelően előkészíteni az Európai Tanács decemberi ülésére. Ezért azzal a javaslattal fog élni, hogy a jogilag bonyolult tagság helyett az Európai Unió egy stratégiai partneri viszony kialakítását célozza meg Ukrajnával.
Az amerikai szenátus vezetői után Joe Biden amerikai elnökkel is találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Washingtonban. A találkozón Biden arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kongresszusának el kell fogadnia a 61 milliárd dolláros kiegészítő finanszírozást Ukrajna számára, különben a világ megkapja karácsonyra Putyint - tájékoztatott az Euronews.
A Fehér Ház szóvivője azt mondta, az Egyesült Államok nem hagyhatja, hogy az ukrajnai segélyek megszűnjenek, ezért az elnök hajlandó kompromisszumot kötni a republikánusokkal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy reagált Biden és Zelenszkij találkozójára, hogy az nem változtat a „különleges hadművelet" menetén.
Mari Rantanen finn belügyminiszter közölte, a határátkelők közül kettőt nyitnak újra, amelyek 2024. január 14-ig maradnak nyitva, de újabb bezárásról dönthetnek, ha úgy látják, hogy a papírok nélküli menedékkérők megindulnak feléjük Oroszország belsejéből.
A finn kormány november végén jelentette be, hogy két hétre teljesen lezárja Oroszországgal közös határát a személyforgalom előtt az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy Moszkva menedékkérőket irányít az egyrészt uniós-, másrészt NATO-tagállam Finnország felé.
A tanügyi szakszervezetek abban állapodtak meg a kormány képviselőivel, hogy jövőre 6 milliárd lejjel nő az oktatás költségvetése, a tanárok pedig két részletben összesen 20 százalékos fizetésemelést kapnak.
A tárgyalások eredményeiről a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, Simion Hăncescu számolt be. Hăncescu szerint az a biztos, hogy a januári lesz a nagyobb arányú fizetésemelés, a második emelést júniustól kapják meg. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elégedettek ezzel az eredménnyel. Marcel Ciolacu miniszterelnök elmondta, hogy az oktatásnak jövőre a bruttó hazai termék 4,1 százalékának megfelelő, rekord összegű költségvetése lesz, és 12 milliárd lejt fordítanak az oktatási infrastruktúra fejlesztésére.
A lengyel parlamenti alsóház (szejm) Donald Tuskot választotta meg kormányfőnek tegnap este.
Tusk az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltje volt. Támogatta őt a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője. Ellenszavazatot adott le az ellenzékbe került Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott 184 jelenlévő képviselő mellett a nemzeti radikális és újliberális pártok szintén ellenzéki szövetsége, a Konföderáció 17 képviselője is. Ezt megelőzően a szejm nem szavazott bizalmat a Mateusz Morawiecki vezette, november végén beiktatott kormánynak.
Jövőre Romániában lesz a második legnagyobb a gazdasági növekedés Európában, az ország GDP-je várhatóan 3,4 százalékkal fog bővülni - jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elmondta, hogy a jövő évben fenntartható költségvetése és gazdasági növekedése lesz hazánknak. Az állítását arra alapozta, hogy a kormány a deficitet jóval meghaladó összeget fordít beruházásokra, így 25 milliárd eurót. Számításai szerint az államadósság 1-2 százalékpontos mérséklődése várható. A kormányfő ugyanakkor cáfolta, hogy a jövő évben a nyugdíjak átlagban 40 százalékkal nőnek. Szerinte ha valaki ezt mondta, nem tudta pontosan elmagyarázni. Ciolacu szerint az átlagnyugdíj jelenleg 2100 lej, a szeptemberi újraszámolások után 2800 lejre nő. A nyugdíjak átlagban 40 százalékos növekedéséről egyébként november elején a szociáldemokrata munkaügyi miniszter beszélt.
Kizárt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szövetkezzen a választások előtt vagy után - jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő, szociáldemokrata pártelnök.
A miniszterelnök Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek egy televíziós stúdióban feltett kérdésére válaszolt így. Leszögezte, kizárt az együttműködés, hiszen ez a legnagyobb hiba lenne Románia jövője szempontjából.
A minimálbér emeléséről tanácskoztak kedden Bukarestben. A Marcel Ciolacu kormányfő által elnökölt háromoldalú érdekegyeztető ülésen a munkaadók azt javasolták, hogy a minimálbér-emelés két szakaszban történjen, 2024. július 1-jétől 3500 lejre, majd 2025. január 1-jétől 3700 lejre. A szakszervezetek azt kérik, hogy a minimálbér már jövő év március elsejétől 3800 lejre nőjön. A kormány ajánlata alapján 2024. július 1-től nőne 3700 lejre a minimálbér a jelenlegi 3300-ról. A javaslat szerint az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére 3700 lej lenne, az építőipari munkavállalók esetében 4500 lej maradna.
Az ülésről Florin Jianu, a kis- és középvállalatok országos tanácsának elnöke számolt be. Mint mondta: ezek voltak a javaslatok, de a döntés a kormányé
