A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Adásunkban beszámolunk Háy János József Attila-díjas költő, író, festő rendhagyó irodalomórájáról, amelyet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium felső tagozatos diákjainak…
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe…
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja…
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak,…
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt…
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A…
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok „tönkretételét”. A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó…
Az Európai Unió megkezdi a felkészülést arra, hogy Magyarország megkerülésével küldjön pénzügyi segítséget Ukrajnának. Ez a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján…
A tegnap gyors ütemben zajlott a parlamentben a jövő évi állami költségvetés szakbizottsági vitája, amely várhatóan ma este ér véget, és a parlament két házának együttes ülése már szerdán megszavazhatja a jövő évi büdzsét. A kormányoldal elutasította az ellenzék számos módosító indítványát. Az RMDSZ több indítványt is beterjesztett, de ezeket a kormány nem fogadta el. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető főleg azt nehezményezte, hogy a kormány 26 kórháznak nem hagyott jóvá finanszírozást. A Bihar megyei szenátort hallják.
A jövő évi állami költségvetés vitáján a szociális támogatások növelésére vonatkozó RMDSZ-es javaslatok is megbuktak. Erről Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-es képviselő nyilatkozott.
Az RMDSZ-nek a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban több prioritása van, ezekre mind módosító indítványokat terjesztett be. A szövetség céljairól Szabó Ödön parlamenti képviselő nyilatkozott.
Adásunkban beszámolunk Háy János József Attila-díjas költő, író, festő rendhagyó irodalomórájáról, amelyet az aradi Csiky Gergely Főgimnázium felső tagozatos diákjainak tartott a Petőfi 200 emlékév keretében. Ezt követően a kolozsvári Schola Cantorum Transsylvaniensis énekkar adventi-karácsonyi hangversenyéről hallhatnak, majd Mărcuțiu-Rácz Dóra a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat decemberi lapszámait ismerteti.
Életét vesztette egy 17 éves diák Székelyudvarhelyen, akit a Tamási Áron Gimnázium diákotthonának egy leomlott épületrésze temetett maga alá hétfőn. A romok alól három diákot sikerült kimenteni, kettő közülük nincs életveszélyben a harmadik kómában van - közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem (ISU).
Alina Maria Ciobotariu, az ISU szóvivője a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltók három 15-17 év közötti diáklányt mentettek ki a romok alól, ketten eszméletüknél voltak, a harmadik, szívleállással kihozott lányt sikerült újraéleszteni, de állapota továbbra is súlyos, lélegeztetőgépen van.
A romok alá szorult negyedik áldozatot órákig keresték a mentőegységek. Végül helyi idő szerint 19 óra előtt tíz perccel eszméletlen állapotban emelték ki a romok közül. A katasztrófavédelem 19:30-kor közölte, hogy az áldozat újraélesztése nem járt sikerrel.
A Székelyhon.ro hírportál információ szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt, miután az utóbbi években a tanintézmény főépületét és az Iskola utcában található régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Laczkó György igazgató a lapnak úgy nyilatkozott: a diákotthon felújítására jövőre érkezhet további anyaországi támogatás, de máris zajlanak halaszthatatlan munkálatok a Márton Áron téren található épület udvarán.
A leomlott épületrész mellett nemrég árkot ástak, hogy elvezessék a talajvizet és szennyvizet a most részben összedőlt épület alól. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a csatornázási munkálatokra létezett érvényes építési engedély. A diákotthonban 97 tanuló lakott, akik a város különböző tanintézményeibe jártak. Elmondása szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fal nem 17 óra után, például nem éjszaka omlott le. Délután négykor aránylag kevés diák tartózkodott az épületben, mert 17 óráig a kollégium házirendje szerint szabadfoglalkozás volt.
Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben reagált a székelyudvarhelyi tragédiára, részvétét fejezve ki az életét vesztő diák családjának, és mielőbbi felépülést kívánva a balesetben megsérült tanulóknak.
"Ez a dráma brutális figyelmeztetés számunkra, hogy az iskolák biztonsága elsődleges prioritás. Azoknak a tereknek, ahol a gyerekek idejük nagy részét töltik, védelmet kell nyújtaniuk számukra a mai kor biztonsági követelményeinek megfelelően. Az épület összeomlásához vezető okokat mielőbb tisztázni kell és a felelősöket meg kell büntetni" - írta közösségi oldalán a román államfő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette hétfőn a Digi24-nek adott interjúban, hogy meg kell fizetniük azoknak, akik felelősek a tragikus kimenetelű székelyudvarhelyi falomlásért.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek is közölte: fájdalommal értesült a székelyudvarhelyi tragédiáról és azonnal a helyszínre indult. Mélységesen megrendítette, amikor útközben közölték, hogy e katasztrófa áldozatokat is követelt. “Együttérző szívvel állok a családok mellett, tudva azt, hogy a veszteséget semmi sem pótolhatja” - olvasható a közleményben.
A magyar kormány részvétét fejezi ki az elhunyt gyermek hozzátartozóinak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt – közölte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: Magyarország kormánya minden segítséget megad az épület állapotának stabilizálásához és újjáépítéséhez. A Székelyhon.ro információi szerint az összedőlt kollégium a Tamási Áron Gimnázium egyetlen, még renoválásra váró épülete volt. Ugyanis a tanintézmény főépületét és a régi zárda épületét is teljesen felújították a magyar állami támogatásoknak köszönhetően.
Az előzetes eredmények szerint Aleksandar Vucic szerb elnök pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége a parlamentben. Az ellenzéki pártszövetség Szerbia az erőszak ellen nevű listája a voksok 23,5 százalékát szerezte meg, míg a harmadik helyen a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 6,5 százalékkal. A parlamentbe bekerült még a jobboldali Remény koalíció 4,9 tized százalékkal, valamint A nép egy hangja nevű pártfüggetlen lista 4,7 tized százalékkal.
A Vajdasági Magyar Szövetség öt vagy hat parlamenti helyet szerzett meg a 250 fős törvényhozásban.A "Szerbia nem állhat meg" listának biztosan több mint 127 mandátuma lesz. Akár 128, akár 129 vagy 130 lesz, bármi lesz is a választások eredménye, a "Szerbia nem állhat meg" listának abszolút többsége lesz a Szerb Köztársaság parlamentjében – nyilatkozta Aleksandar Vucic.
Az Ukrajna elleni légitámadásokra használt orosz drónok becsapódásának veszélyére figyelmeztették RO-ALERT üzenetben a hatóságok tegnapra virradóra Tulcea megye 16 községe és a megyeszékhely lakosságát.
A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) az üzenetben azt írta, hogy orosz támadások várhatók a román határ közelében lévő ukrán célpontok ellen, és azt tanácsolta a lakosságnak, hogy a következő 90 percben keressen menedéket biztonságos helyen.
2017-ben fogadta el a szenátus, majd 2020-ban a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében december 18-a a nemzeti kisebbségek ünnepnapja Romániában. A tervezet egy erre vonatkozó, már 1998-ban elfogadott kormányhatározatot emelt törvényerőre.
A Nemzeti Kisebbségek Napja nem összetévesztendő az egyes nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepeivel – december 18-án a Romániában élő összes kisebbség közös ünnepe van – ennek előzménye pedig az, hogy 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez a döntés nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelent – a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala pedig már megalakulása óta dolgozott azért, hogy ezt a döntést országunkban is életbe léptessék. A hivatalos adatok szerint Romániában 19 nemzeti avagy történelmi kisebbség él.
December 17-én gyásznapot tartottak Temesváron, az 1989. decemberi forradalomban életüket vesztett mártírok emlékére, a zavaros napokban elesett emelékére gyászmiséket tartottak, illete megkoszorúzták az 1989-es helyszíneket is. 1989. december 17. az a nap, amikor Nicolae Ceausescu utasítására az elnyomó erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, gyermekeket, nőket és férfiakat megölve és megnyomorítva. A temesváriak, akik akkor az utcán voltak, nem tudják elfelejteni a terrort, amelyet átéltek és csalódottak, mert még 34 év után sem teljesültek be a forradalom eszméi.
Dominic Fritz polgármester hangsúlyozta, hogy Temesvárnak felelőssége életben tartani a forradalom emlékét. Kifejtette: szerinte 1989 decemberében a temesváriak ráébredtek arra, hogy ‘joguk van szabadon eldönteni, melyik templomba járnak, milyen szakmát választanak, kit vesznek feleségül, milyen országban élnek’.
Elkezdik ma a parlamenti szakbizottságok a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés vitáját. A kormánykoalíció tervei szerint a jogszabályt december 22-én szavazzák meg a képviselőház és a szenátus együttes ülésén.A képviselők és a szenátorok tegnapig nyújthattak be módosító indítványokat a két tervezethez.
A házbizottságok együttes ülésükön szabják meg a jelentéstevő parlamenti testület – a két ház összevont költségvetési-pénzügyi szakbizottsága – munkarendjét. A véleményező szakbizottságoknak ma 11 és 15 óra között kellett kialakítaniuk az álláspontjukat a két jogszabályjavaslatról.A költségvetési-pénzügyi szakbizottságoknak holnap 18 óráig kell továbbítaniuk a jelentést a házbizottságoknak. Aznap 20 órától a képviselőház és a szenátus együttes plénuma megvitatja a jelentést,a végső szavazást pedig szerdán tartják.
Elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés-tervezetet, amely 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A pénzügyminisztérium által közzétett büdzsétervezet a jövő évi bruttó hazai tereméket (GDP) 1733 milliárd lejre, a költségvetési bevételeket 586 milliárd lejre, míg a kiadásokat 673 milliárd lejre becsüli. A jövő évi 5 százalékos hiánycél magasabb a 2023-as költségvetési törvényben előirányzott 4,4 százaléknál, de alacsonyabb annál az 5,7 százalékos deficitnél, amellyel – a kormányfő bejelentése szerint – Románia zárhatja az idei pénzügyi évet.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kilencórás késéssel megkezdett csütörtöki kormányülés elején kiemelte: a büdzsét elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokra építik, amelyek a GDP 7 százalékát teszik majd ki, és a gazdasági növekedés mintegy felét idézik majd elő. A kormányfő ismételten leszögezte: a nyugdíjemelésekre, a pedagógusok bérének emelésére, kórházépítésre és az életkörülmények javítását célzó beruházásokra nem adóemeléssel fognak fedezetet teremteni. A büdzsé megtervezésénél a pénzügyi tárca 6 százalékos átlagos inflációval és havi 4733 lejes nettó átlagbérrel számolt. Marcel Ciolacu szerint a minimálbért 2024 júliusától fogják ismét emelni, a kormány javaslata szerint – a jelenlegi 3300-ról – 3700 lejre.
A munkáltatók szövetsége szerint a kormány idén is indokolatlanul optimista volt a költségvetési bevételek megtervezésekor, ezért negatívan véleményezte a jogszabályt. Radu Burnete, a Concordia munkáltatói szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóhatóságnak 30 milliárd lejjel többet kellene behajtania jövőre, amikor az idei bevételek 12 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől. Hasonlóképpen a kormány 60 milliárd lejnyi európai uniós támogatást akar lehívni az újjáépítési alapból, pedig az idei évre kitűzött 55 milliárd helyett 29 milliárd lejt tudott csak elkölteni – tette hozzá.
Tánczos Barna szenátor szerint az RMDSZ-nek sikerült megakadályoznia a környezetvédelmi támogatási programok "tönkretételét".
A szövetség szenátora szerint a napelemrendszerekre vonatkozó program változatlan marad, a roncsautóprogramnál pedig a tervezetthez képest kisebb mértékben csökken az állami támogatás. A korábbi környezetvédelmi miniszter kifejtette: az RMDSZ határozott fellépésének eredménye, hogy a kormány nem rombolja le a klasszikus és a plusz roncsautóprogramot, valamint a napelemes programot is. Napelemekre marad a 20 ezer lejes megpályázható összeg, de a roncsprogramokban csökken a támogatás összege ahhoz képest, amit az RMDSZ kormányzása alatt biztosítottak a lakosságnak - idézte Tánczos Barnát az RMDSZ közleménye. A kormány néhány napja közzétett takarékossági tervezete szerint a roncsautóprogram utalványát 7000 lejről 3500-re csökkentették volna, az elektromos autók támogatását több mint 50 ezer lejről 10 ezerre. Ezzel egyidejűleg a napelemrendszerek támogatását a jelenlegi 20 ezer lejről 10 ezerre akarták csökkenteni.
Az Európai Unió megkezdi a felkészülést arra, hogy Magyarország megkerülésével küldjön pénzügyi segítséget Ukrajnának.
Ez a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárónapján derült ki. Az EU eredetileg egy 50 milliárd eurós csomagot javasolt a következő négy évre Ukrajnának a hétéves költségvetés részeként. Magyarország azonban megvétózta ezt a lehetőséget. Emiatt a jövő év elején újabb uniós csúcstalálkozót hívnak össze, addig pedig feltérképezik az alternatívákat is. Ursula von der Leyen bizottsági elnök elmondta, keményen dolgoznak azért, hogy egyezség szülessen a 27 tagállam között, de úgy vélte, eljött az ideje a lehetséges alternatívák feltérképezésének is, hogy legyen működőképes megoldás arra az esetre, ha az egyhangú döntés nem lehetséges. Egy nappal korábban az Európai Unió állam- és kormányfői döntöttek arról, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az EU-csatlakozásról. E döntés meghozatala úgy vált lehetségessé, hogy Orbán elhagyta a termet, nem élt vétójogával, így 26 tagállam meghozhatta az uniós szerződések által megkövetelt egyhangú döntést.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcs végén úgy nyilatkozott: Orbán Viktor miniszterelnök pozitív jelzéseket adott számára Ukrajna csatlakozási folyamatának jövőbeli lépéseivel kapcsolatban, amennyiben az ország teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott feltételeket. Azt is megjegyezte: reméli, hogy a magyar kormányfő nem ejti túszul Európát az Ukrajnával folytatott tárgyalások következő szakaszában. Macron szerint a következő hónapok döntőek lesznek Európa és Magyarország számára.
A tegnap gyors ütemben zajlott a parlamentben a jövő évi állami költségvetés szakbizottsági vitája, amely várhatóan ma este ér véget, és a parlament két házának együttes ülése már szerdán megszavazhatja a jövő évi büdzsét. A kormányoldal elutasította az ellenzék számos módosító indítványát. Az RMDSZ több indítványt is beterjesztett, de ezeket a kormány nem fogadta el. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető főleg azt nehezményezte, hogy a kormány 26 kórháznak nem hagyott jóvá finanszírozást. A Bihar megyei szenátort hallják.
A jövő évi állami költségvetés vitáján a szociális támogatások növelésére vonatkozó RMDSZ-es javaslatok is megbuktak. Erről Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-es képviselő nyilatkozott.
Az RMDSZ-nek a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban több prioritása van, ezekre mind módosító indítványokat terjesztett be. A szövetség céljairól Szabó Ödön parlamenti képviselő nyilatkozott.
