A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Elkezdődött szerda délelőtt a parlament két házának együttes ülése, amelyen sor kerül a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés…
Politikai megállapodásra jutottak az uniós migrációs és menekültügyi paktumról az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói – jelentette…
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, amelynek a tulajdonában van a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium hétfő délután leomlott bentlakásépülete, közleményben tájékoztatott,…
Őrizetbe vették annak a cégnek a tulajdonosát, amely a munkálatokat végezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál – tájékoztatott kedd…
Politikai források szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt szeretné, ha a helyhatósági választásokat összekapcsolnák az elnökválasztás első fordulójával, és…
Legkevesebb 118 halálos áldozata van annak a földrengésnek, amely Kína északnyugati részén, Kanszu és Csinghaj tartomány határán történt hétfőn éjszaka…
A szerb ellenzék szerint Aleksandar Vucic elnök és kormánypártja elcsalta a hétvégi előrehozott parlamenti választásokat, amelyek eredményének megsemmisítését követeli. Ezrek…
Befejeződött a Kolozsvár közelében lévő gyalui várkastély felújítása. Az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját. A tervek szerint…
A francia parlament több hónapos politikai viták után elfogadta az ország bevándorlási politikáját szigorító jogszabályt – jelentette a BBC. Az új törvény legfontosabb eleme, hogy megnehezítik a bevándorlók családtagjainak Franciaországba vitelét, és késleltetik a szociális ellátásokhoz, segélyekhez való hozzáférésüket.
A módosított törvénytervezetet Emmanuel Macron elnök centrista pártja és Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés is támogatta.
Egyiptomba utazik ma a Hamász vezetője, hogy az újabb tűzszünetről tárgyaljon - írja a Guardian. A hírek szerint Iszmáíl Hanije magas szintű küldöttséget vezet az egyiptomi tárgyalásokra.
Izrael kedden jelezte, hogy hajlandó leülni a Hamásszal tárgyalni a Hamász által fogvatartott 129 fogoly szabadon engedéséről. Ezért cserébe készen áll a szünetre és az újabb gázai segélyek beengedésére. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma szavaz a kérdésről.
Elkezdődött szerda délelőtt a parlament két házának együttes ülése, amelyen sor kerül a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetének cikkelyenkénti vitájára, majd a szavazásra. Korábban a két ház összevont házbizottsága megszabta a felszólalások időtartamát – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
A büdzsétervezethez több mint 20 ezer módosító javaslatot nyújtottak be a törvényhozók, az összevont házbizottság mintegy 400 percet szabott meg a tervezet megvitatására. Minden cikkelyre, illetve mindegyik módosító javaslatra egy-egy percet szánnak. Minden egyes cikkelyt egyetlen törvényhozó ismertet. A kiszabott idő lejárta után a fennmaradó módosító javaslatokat tömbösítve bocsátják szavazásra minden egyes cikkely esetében.
A társadalombiztosítási költségvetés tervezetének vitájára összesen 15 perc áll rendelkezésre, a kiszabott idő lejárta után a módosító javaslatokat tömbösítve bocsátják szavazásra.
Először haladta meg a 2,6 milliárdot a keresztények száma a világon. A washingtoni PEW Research Center felmérése szerint a keresztények ma a világ népességének egyharmadát teszik ki.
A világon egyébként a leggyorsabban növekvő vallási csoport az iszlám. A muszlimok száma idén először haladta meg a 2 milliárdot. A harmadik legnagyobb vallási csoport, a hindu jelenleg 1,09 milliárd embert számlál. Őket a buddhisták követik, 535 millióan vannak. Számuk, akárcsak a zsidó közösségé lényegesen lassabban nő, mint a keresztény közösségeké. A zsidók száma 15 millióra tehető, a világ népességének mindössze 0,2 százalékát teszik ki.
A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy világszerte növekszik a keresztényüldözés. Különösen az arab világban, de Indiában és Észak-Koreában is tömeges fenyegetés éri a keresztényeket hitük miatt, és néha brutálisan üldözik, sőt halálosan megfenyegetik őket.
Politikai megállapodásra jutottak az uniós migrációs és menekültügyi paktumról az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói - jelentette be a Tanács soros spanyol elnöksége ma Brüsszelben.
A paktum érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális migránsok átvilágításától az EU-ba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért. A témáról kiadott közlemény szerint a paktum rendelkezik továbbá a tagállamok közötti együttműködésről, szolidaritásról és arról is, hogy miként kell kezelni a válsághelyzeteket, ideértve a migránsok „eszközként való használatát". Az újonnan létrehozott szabályok részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
Magyarország kivételével valamennyi uniós ország aláírta a javaslatot, amely a biztonságos harmadik ország elvét hangsúlyozza, és jelentősen bővíti azt. A paktum elfogadásához nem kellett egyhangú szavazás a Tanácsban.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, amelynek a tulajdonában van a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium hétfő délután leomlott bentlakásépülete, közleményben tájékoztatott, hogy nincs tudomása arról, hogy az épületben szerkezeti problémák lennének, és az ingatlant használó intézmény sem jelzett ilyen problémákat. Ugyanakkor tudtak az épület közelében zajló kerítésjavításról és vízelvezetési munkálatokról.
Kedd esti közleményében a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye azt írja: “megdöbbenve és szomorúan értesült a székelyudvarhelyi tragédiáról. Az 1948-ban államosított épületegyüttes - két iskola és egy bentlakás - 2004-ben került vissza az Érsekség tulajdonába. Azóta az épületegyüttest oktatási célokra Székelyudvarhely önkormányzata bérli. A befolyt bért az Érsekség majdnem teljes egészében az épületek legsürgősebb állagrendezésére fordította vissza”.
Rámutatnak ugyanakkor, hogy dolgoztak az átfogó felújítási munkálatok többmillió eurós fedezetének előteremtésén is. A két iskolaépület felújítása lezárult, a bentlakás felújítása jövő évben kezdődött volna.
Az intézmény belső kivizsgálást indított és szeretné, hogy szakértők mielőbb tisztázzák az épület összeomlásának okát - olvasható a közleményben. Megemlítik azt is, hogy Kovács Gergely érsek még a tragédia estéjén a helyszínre igyekezett, kedden pedig részt vett az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszéléseken, meglátogatta az udvarhelyi kórházban kezelt két diáklányt is.
Őrizetbe vették annak a cégnek a tulajdonosát, amely a munkálatokat végezte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál - tájékoztatott kedd este a Hargita megyei rendőrség. A cégvezetőt 24 órával a tragédia után vették őrizetbe, közölték a nyomozásban részt vevő források.
A munkálatokat végző Lareno – Fa KFT. adminisztrátora és egyedüli részvényese, László Szilveszter Sándor ellen gondatlanságból elkövetett emberölés és gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt indítottak eljárást, miután több másik személlyel együtt a keddi nap folyamán kihallgatták. Előzetes letartóztatásának indítványozásával állítják a bíróság elé. A nyomozók szerint a cégvezető közvetlenül koordinálta a földmunkákat, és nem tartotta be a projektben meghatározott kvótákat. Arra kérte a munkásokat, hogy az alapozás aljáig több mint 2 méter mélységig ássanak, holott a tervekben meghatározott maximális mélység 1,10 méter volt, a munka megkezdése előtti tényleges talajszinttől számítva.
A csatornabekötési munkálatokra az engedélyt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bocsátotta ki októberben. A földmunkák december 18-án, hétfő délelőtt 10-kor kezdődtek el és délután fél 4-re be is fejeződtek. A Tamási Áron Gimnázium több mint 100 éves bentlakásépülete délután négy órakor omlott össze. A romok közé szorult négy, 15 és 17 év közötti tanuló. Egyikük, a 17 éves farkaslaki Sipos Dávid, a Palló Imre Művészeti Líceum tizenkettedik osztályos diákja életét vesztette. Három diáklány kórházba került, egyiküket súlyos állapotban ápolják Marosvásárhelyen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nem ért egyet az adó- és illetéknöveléssel, szerinte az adóbeszedést kell hatékonyabbá tenni, ami jelenleg - mint fogalmazott - katasztrofális szinten van.
A szövetség vezetője egy kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta, hogy az áfából évente 13-14 milliárd lej, de egyesek szerint 30 milliárd lej marad behajtatlan. Szerinte a munka adóterhe túl magas, ezért nem emelni, hanem csökkenteni kellene az adókat - mondta az RMDSZ elnöke. Szerinte a kormánynak elsősorban a strukturális deficit problémáját kellene megoldania. Hozzátette: évente több tízmilliárd lejt kellett volna elkülöníteni az iskolák felújítására és biztonságossá tételére, valamint a kórházakra.
Politikai források szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt szeretné, ha a helyhatósági választásokat összekapcsolnák az elnökválasztás első fordulójával, és azt előrehoznák szeptemberre.
Az idézett források szerint erről még nem egyeztettek a kormánykoalícióban - adta hírül az Agerpres. A liberálisok szerint ez lenne az egyetlen alkotmányos lehetőség a választások összevonására. A liberálisok számításai szerint ha az elnökválasztás első fordulóját szeptemberben tartják, a második fordulóra októberben kerülhet sor, és az új elnök akkor lépne hivatalba, amikor a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis befejezi mandátumát. A választásokról Kelemen Hunor is nyilatkozott, aki elmondta, hogy a szövetség fog indítani saját államelnök-jelöltet, de nem ő lesz az.
Legkevesebb 118 halálos áldozata van annak a földrengésnek, amely Kína északnyugati részén, Kanszu és Csinghaj tartomány határán történt hétfőn éjszaka – közölte a kínai állami média.
A kínai földrengésközpont jelentése szerint a 6,2-es erősségű földmozgás viszonylag kis, tíz kilométeres mélységben történt. Az amerikai Földtani Intézet ugyanakkor 5,9-es erősségű földrengést jelzett. A mentés nagy erőkkel kezdődött meg, mintegy 4000 tűzoltót, katonát és rendőrt vezényeltek ki. A régióban mintegy 6400 ház rongálódott meg.
A szerb ellenzék szerint Aleksandar Vucic elnök és kormánypártja elcsalta a hétvégi előrehozott parlamenti választásokat, amelyek eredményének megsemmisítését követeli.
Ezrek tüntettek tegnap Belgrádban a szerb választási bizottság épülete előtt a parlamenti választásokon vélelmezett szabálytalanságok miatt. Az ellenzék csalással és megfélemlítéssel vádolja Vucic elnököt és pártját, amelynek fölényes győzelmét megerősítette az előzetes szavazatszámlálás. Az ellenzék új választások kiírását követelte.
Befejeződött a Kolozsvár közelében lévő gyalui várkastély felújítása. Az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját. A tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt - tájékoztatta az MTI-t az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma.
A Nagy Elek mecénás üzletember által létrehozott alapítvány tulajdonában lévő várkastély felújítása a kastélypark rendbetételével folytatódik, így rendezni fogják a várkastély szomszédságában található római castrumot is. A tervek szerint a gyalui várkastélyban multifunkcionális kulturális központ fog működni.
A francia parlament több hónapos politikai viták után elfogadta az ország bevándorlási politikáját szigorító jogszabályt – jelentette a BBC. Az új törvény legfontosabb eleme, hogy megnehezítik a bevándorlók családtagjainak Franciaországba vitelét, és késleltetik a szociális ellátásokhoz, segélyekhez való hozzáférésüket.
A módosított törvénytervezetet Emmanuel Macron elnök centrista pártja és Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés is támogatta.
