A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Fennakadásokat okozott a prágai közlekedésben ma reggel az a több száz traktor és más mezőgazdasági gép, amelyekkel a cseh gazdák vonultak be a mezőgazdasági minisztérium épületéhez, hogy felhívják a figyelmet az agrárium problémáira.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenérdekelt egy magas választási részvételben, részben ezzel is magyarázható Illyés Gergely politikai elemző szerint, hogy Marcel…
A Szeben megyei Salvamont igazgatója, Dan Popescu elmondása szerint a hegyimentő nem volt szolgálatban, amikor a szerencsétlenség történt a Bilea-tónál.
Bogdan Ivan a pénteki kormányülés után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva mondta el, hogy 100 millió eurós beruházást hajtanak végre az egészségügyben, a közelmúltbeli átfogó kibertámadások után mérlegelt megoldások részeként.
A Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu elismerte, hogy a választások összevonására vonatkozó tárgyalások kudarcának egyik legfőbb oka az államfőjelölt személye körüli vita.
A jelenlegi főtitkár utódját keresi a NATO, ugyanis Jens Stoltenberg megbízatását már kétszer meghosszabbították - írja az AFP.
Onno Eichelsheim holland vezérkari főnök vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati ország támogatja Mark Rutte lemondott miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára. Egyelőre ő az egyetlen bejelentett jelölt, de felmerült az észt miniszterelnök és a lett külügyminiszter neve is. A NATO-nál a főtitkár kinevezése a 31 tagország konszenzusával történik, a szövetség nagykövetei közötti tárgyalási folyamatot követően. Az állandó képviselők dékánja jelenleg a horvát Mario Nobilo.
Fennakadásokat okozott a prágai közlekedésben ma reggel az a több száz traktor és más mezőgazdasági gép, amelyekkel a cseh gazdák vonultak be a mezőgazdasági minisztérium épületéhez, hogy felhívják a figyelmet az agrárium problémáira.
A tiltakozó akció mögött néhány kisebb gazdaszervezet áll, míg a nagyobb országos szövetségek elhatárolódtak tőle. A ma reggeli órákban mintegy 500 mezőgazdasági gép és kíséretükben mintegy 150 autó érkezett több irányból Prágába – közölte Vlasta Suchánková, a közép-csehországi rendőrség szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenérdekelt egy magas választási részvételben, részben ezzel is magyarázható Illyés Gergely politikai elemző szerint, hogy Marcel Ciolacu pártja megkérné az árát az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonásának. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) munkatársa úgy véli, a PSD alacsonyabb részvétel mellett relatíve jobb eredményt érhet el – mivel stabilabb és jobban kontrollálható a szavazótábora –, míg egy magasabb részvétel könnyen a pártnak mostanában mért 30 százaléknál gyengébb eredményhez vezethet. Az eltérő felépítésű bázissal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) ragaszkodik a saját elnökjelölt állításához, legalábbis egyelőre, bár – emlékeztetett Illyés Gergely – sokak szerint Nicolae Ciucă pártelnök annyira esélytelen, hogy a PNL-nek „el kellene engednie ezt a küzdelmet”. Az elemzővel az elhúzódó koalíciós alkudozások mellett az AUR szerepéről és az RMDSZ lehetséges kudarcának következményeiről is beszélgettünk.
A Szeben megyei Salvamont igazgatója, Dan Popescu elmondása szerint a hegyimentő nem volt szolgálatban, amikor a szerencsétlenség történt a Bilea-tónál.
A helyszínre kihívták a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterét, de a hógörgeteg által betemetett férfi életét nem tudták megmenteni.
A Bilea-tó környékén előző nap is lezúdult egy nagyméretű lavina, amely maga alá temetett két sátrat, azonban akkor nem történt személyi sérülés, mert a turisták éppen a közeli menedékházban tartózkodtak.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője, Ionuţ Stroe azt mondta, „nagyon valószínű”, hogy jövő hét elején döntés születik.
Az AGERPRES hírügynökség érdeklődésére kijelentette, a PNL továbbra is az összevont választásokat tartja jó megoldásnak, mert ez növelné a részvételt, csökkentené az állami intézmények működését megzavaró kampányok számát, és jelentős költségvetési megtakarítással is járna.
Úgy vélte, az állampolgárok belefáradnának a szavazásba, ha egy év alatt ötször szólítanák őket urnákhoz, és ez visszavetné a szavazási kedvet.
A megegyezést az hátráltatja, hogy a Szociáldemokrata Párt közös államfőjelöltet szeretne, a liberálisok viszont ragaszkodnak a saját jelölthöz.
Bogdan Ivan a pénteki kormányülés után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva mondta el, hogy 100 millió eurós beruházást hajtanak végre az egészségügyben, a közelmúltbeli átfogó kibertámadások után mérlegelt megoldások részeként.
A tájékoztatón nem derült ki, hogyan sikerült kidolgozni a támadások óta eltelt néhány nap alatt egy ennyire bonyolult és költséges stratégiát. A miniszter elmondta ugyanakkor, hogy a román hatóságok az Európai Kiberbiztonsági Kompetencia Központ képviselőivel együtt dolgoznak a kiberbiztonság „bibliáján”.
Budapesten tízezrek tüntettek a Hősök terén a Novák Katalin elnök lemondásához vezető pedofilbotrány miatt.
A tüntetést online tartalomgyártók szervezték, és felhívásuk szerint azért hirdettek demonstrációt, mert fontosnak tartják, hogy felemeljék a hangjukat az áldozatok védelme, az átláthatóság, az emberi tisztesség és az őszinte társadalmi párbeszéd érdekében.
Az egyik felszólaló, Osváth Zsolt hangsúlyozta: egy felelős kormány nem csak óriásplakáton védi meg a gyerekeket. A könyvek befóliázása, a könyvesboltok büntetése, a melegek örökbefogadásának ellehetetlenítése nem gyermekvédelem - mondta, azt kérve a kormánytól, hogy vizsgálja felül a gyermekvédelmi törvényeket.
A tüntetés vége után a Hősök teréről több száz résztvevő átvonult a Lendvay utcába a Fidesz székházához, ahol egy ideig lökdösődött a székházat védő rendőrökkel.
Kivonják az ukrán egységeket a negyedik hónapja orosz ostrom alatt tartott kelet-ukrajnai Avgyijivkából.
Ezt Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka jelentette be szombat hajnalban. A városért véres harcok dúltak, pénteken azt jelentették, hogy 24 óra alatt 33 támadást hajtottak végre az oroszok.
A kivonulásra egy nappal azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken ismét Nyugat-Európába utazott, remélve, hogy ráveheti országa nyugati szövetségeseit további katonai segítségnyújtásra.
Franciaország legalább 3 milliárd eurós további katonai támogatást ígért Ukrajnának 2024-ig - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági egyezménye során.
Ez a kötelezettségvállalás Franciaország korábbi, 2022-ben 1,7 milliárd eurós, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatásán felül érkezik majd Kijevnek. A megállapodás átfogó támogatást vázol fel Ukrajnának, amely a területi integritás helyreállítására, az Oroszországból érkező agresszió elrettentésére, Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának támogatására és a NATO-val való interoperabilitás fokozására összpontosít – számolt be az AFP.
A közös sajtótájékoztatón Macron biztosította Zelenszkijt Franciaország megingathatatlan támogatásáról, hangsúlyozva hogy készek tartósan segíteni Ukrajnát. A francia elnök szerint kifejezetten pozitív, hogy egyre több ország támogatja Kijevet, megjegyezve, hogy az Egyesült Királyság és Németország már kötött hasonló megállapodást.
Péntek esti fejlemény, hogy Svédország nyitott arra, hogy modern vadászrepülőgépeket, konkrétan a Saab JAS 39 Gripen típusú repülőgépeket biztosítson Ukrajnának.
A müncheni biztonsági konferencián adott interjúban Pal Jonson svéd védelmi miniszter arról beszélt, hogy a lépésre a svéd NATO-csatlakozás után kerülhet sor, amelyhez már csak a magyar parlament jóváhagyó döntése szükséges.
A Nyugat egyöntetűen Vlagyimir Putyin orosz elnököt tartja felelősnek a börtönben, 47 évesen elhunyt Alekszej Navalnij haláláért.
Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „Az Európai Unió az orosz rezsimet tartja felelősnek Alekszej Navalnij tragikus haláláért. Navalnij a szabadság és a demokrácia értékeiért harcolt. Ideáljaiért a végső áldozatot hozta". Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint az orosz elnök „semmitől sem fél jobban, mint a saját népének ellenvéleményétől. Navalnij halála komor emlékeztető arra, hogy mit képvisel Putyin és rendszere”.
Az Európai Parlement elnöke, Roberta Metsola úgy kommentálta az orosz ellenzéki politikus halálhírét, hogy "a világ egy olyan harcost veszített el, akinek bátorságára nemzedékeken át fognak emlékezni. A demokráciáért folytatott küzdelme tovább él".
A NATO főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg kijelentette: a moszkvai rezsimnek nagyon komoly kérdésekre kell válaszolnia az ellenzéki politikus halála kapcsán. Joe Biden amerikai elnök pedig azt mondta: Putyin komoly következményekkel számolhat.
Alekszej Navalnij Putyin elnök politikájának bírálójaként vált világszerte ismertté. 2020 augusztusában, egy szibériai út során idegméreggel támadást követtek el ellene. Németországi kezelése után visszatért hazájába, ahol azonnal letartóztatták korrupció vádjával. Utólag szigorúbbnál szigorúbb ítéleteket szabtak ki rá, összesen 30 év börtönre ítélték.
Halálának körülményei egyelőre nem ismertek. Az orosz hatóságok csak annyit közöltek, hogy a 48. évében járó ellenzéki aktivista börtönséta közben rosszul tett, majd a cellájába visszatérve elájult és életét vesztette. A tájékoztatás értelmében haladéktalanul mentőt hívtak hozzá, de az újraélesztési kísérletek nem jártak sikerrel.
Az állami RT médiaügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy a halált egy leszakadt vérrög okozta. Korábban a büntetés-végrehajtási intézményeket látogató bizottság azt közölte, hogy Navalnijnak nem voltak egészségügyi panaszai, és a hozzátartozóihoz sem érkezett ilyen értelmű kérelem. Viszont az elmúlt hetekben látható volt a folyamatban lévő perének bírósági tárgyalásán készült felvételeken, hogy Navalnij nagyon lefogyott, valószínűleg beteg volt.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről. Marija Zaharova külügyi szóvivő kifogásolta, hogy még a halottkémi vizsgálat sem készült el, de a Nyugat máris az ellenzéki politikus meggyilkolásával vádolta meg Moszkvát.
• Hallgassák meg az elmúlt hét legfontosabb politikai és gazdasági híreinek összefoglalóját
• Szőcs Levente háttere arról, hogy az orosz csapatok rendszeresen használják Ukrajnában az amerikai techmilliárdos Elon Musk Starlink kommunikációs rendszerét
A Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu elismerte, hogy a választások összevonására vonatkozó tárgyalások kudarcának egyik legfőbb oka az államfőjelölt személye körüli vita.
A politikus szerint a Szociáldemokrata Párt rá akarja erőltetni koalíciós partnerére, hogy a két párt közös államfőjelöltet indítson Marcel Ciolacu szociáldemokrata párt-elnök, jelenlegi kormányfő személyében. A szenátor szerint a Nemzeti Liberális Párt nem fogja megváltoztatni álláspontját a választások összevonásának kérdésében a ma esedékes tárgyalásokon sem. Eljárási szempontból a kormánynak március elején kell határozatot hoznia a választások megszervezéséről. Első alkalommal a június 9-én, az európai parlamenti választásokkor várják az urnákhoz a polgárokat. Ha esetleg ezt összevonnák a helyhatósági választásokkal, a kormánynak külön határozatot kell kiadnia, amely június 9-re időzíti az önkormányzati választásokat. A dokumentum kiállításának határideje április eleje. Ha a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetői ma sem tudnak megegyezni a választások menetrendjéről, a tárgyalások elméletileg folytatódhatnak a következő napokban, de a pártok belső szervezésével kapcsolatos okokból nem húzódhatnak el túl sokáig, hiszen közölni kell a helyi jelöltek kilétét.
A jelenlegi főtitkár utódját keresi a NATO, ugyanis Jens Stoltenberg megbízatását már kétszer meghosszabbították - írja az AFP.
Onno Eichelsheim holland vezérkari főnök vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati ország támogatja Mark Rutte lemondott miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára. Egyelőre ő az egyetlen bejelentett jelölt, de felmerült az észt miniszterelnök és a lett külügyminiszter neve is. A NATO-nál a főtitkár kinevezése a 31 tagország konszenzusával történik, a szövetség nagykövetei közötti tárgyalási folyamatot követően. Az állandó képviselők dékánja jelenleg a horvát Mario Nobilo.
