Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A Központi Választási Iroda adatai szerint közel 216 ezer román állampolgár szavazott külföldön az európai parlamenti képviselő jelöltekre. 98,8 százalékos feldolgozottságnál…
Az önkormányzati választásokon reggel héttől este tízig a jogosultak 49,95 százaléka szavazott (2020-ban 46,02 százalék). Az EP-választáson a szavazásra jogosultak…
A Hargita megyei Csíksomlyó adott otthont csütörtöktől vasárnapig a 40. Európassió kongresszusnak. Európa 12 országából 32 passió-csoport jelentkezett a vándorrendezvényre.
Az akció idején a térségben tartózkodó hajók nem számoltak be sérültekről vagy károkról – jelentette az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) az X közösségi oldalon ma közzétett üzenetében.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket.
A Központi Választási Iroda adatai szerint közel 216 ezer román állampolgár szavazott külföldön az európai parlamenti képviselő jelöltekre. 98,8 százalékos feldolgozottságnál legtöbb szavazatot, a leadott voksok 21,33 százalékát a PSD-PNL pártszövetség kapta. Második helyen az Egyesült Jobboldal Szövetség áll a szavazatok 16,3 százalékával. Az AUR és az SOS Románia a képzeletbeli táblázat harmadik és negyedik helyén állnak a szavazatok 14,54 illetve 13,58 százalékával.
A külügyminisztérium idén 915 szavazóhelyiséget hozott létre a külföldön élő román állampolgárok számára. Ez több mint kétszerese az 5 évvel ezelőtt megnyitott szavazóhelyiségek számának. A külföldön tartózkodó román állampolgárok csak az EP-listákra szavazhattak. Az időzóna-eltérések miatt romániai idő szerint szombaton 22 órakor kezdődött a szavazás az új-zélandi Aucklandben, és hétfő reggel 8 órakor zárult a kanadai Vancouverben.
Az önkormányzati választásokon reggel héttől este tízig a jogosultak 49,95 százaléka szavazott (2020-ban 46,02 százalék). Az EP-választáson a szavazásra jogosultak 51,12 százaléka vett részt (2019-ben 48,95 százalékuk). Az Állandó Választási Hatóság (AEP) választói névjegyzékében 18,98 millió választó szerepel, tehát kilencmilliónál többen járultak tegnap az urnákhoz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a választásokat – jelentette be Marcel Ciolacu kormányfő tegnap este tízkor. A Curs-Avangarde közvélemény-kutató intézet exit poll eredményei alapján a kormánykoalíció közös európai parlamenti listáját a választók közel 54 százaléka szavazta meg, az önkormányzati választásokon (ahol külön indult a két kormánypárt) 35 százalékot ért el a PSD, és 28 százalékot a Nemzeti Liberális Párt (PNL).A tegnapi választások másik nagy győztese az AUR, amely 14 százalékkal második lett a kormánykoalíció mögött az EP-választáson, maga mögé utasítva a hárompárti jobboldali összefogást (ADU), amely idén alig 11 százalékot ért el; az önkormányzati választásokon mindkét alakulatot 12–12 százalékkal mérték. Az RMDSZ eredménye az EP-listán és az önkormányzatoknál is 5 százalék, de biztosat csak a szavazatok összeszámlálása után lehet tudni. Más pártok (köztük a Dacian Cioloș által alapított Reper) és a független jelöltek (köztük Dumitru-Silvestru Șoșoacă) nem közelítették meg az 5 százalékot a felmérések szerint.
A mai műsor vendége Biszak Sándor az Arcanum Adatbázis Kiadó alapítója és tulajdonosa – őt kérdezte Borbély Tamás az Arcanum történetéről, struktúrájáról, az romániai adatbázis jelenlegi állapotáról, további tervekről – illetve sok minden másról. A mai műsorban a Biszak Sándorral készített interjú első részét hallják - tartsanak velünk!
15:47 - Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pár perccel ezelőtt az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökségén bejelentette, hogy a szövetség az elmúlt 20 év legjobb választási eredményét érte el, hiszen a szövetség EP-listája 566 ezer szavazatot kapott, ami 2004 óta a legtöbb voksot jelenti. Közölte, hogy a szövetség ezzel az eredménnyel bejutott az Európai Parlamentbe, hiszen 6,5 százalékot ér, és tekintettel a 99 százalékos feldolgozottságra ez az arány már nem csökkenhet 6,4 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy biztos lesz két EP-képviselője az RMDSZ-nek, és még valamennyi töredékszavazat is marad. Az RMDSZ elnöke elégedetten nyugtázta, hogy a választások előtt 500 ezer szavazat megszerzését tűzték ki célul, és ezt sikerült teljesíteni.
Az önkormányzati választások tekintetében kiemelte a Maros és a Szatmár megyei győzelmeket, mindkét megyében sikerült az RMDSZ jelöltjének megnyernie a megyei tanácselnöki tisztséget, akárcsak a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti polgármesteri széket. Közölte, hogy a szövetségnek van 199 polgármestere, plusz 4-5 független polgármester nyert, akiket támogattak, és négy megyei tanácselnök is diadalmaskodott. - Ez a közösség hatalmas eredménye, mindenkinek köszönjük a szavazatokat. Kaptunk egy óriási felhatalmazást, egy nagy bizalmat a közösség részéről, erre rá fogunk szolgálni munkával. A magyar érdek lesz az első helyen az EP-ben, az önkormányzatokban pedig a helyi érdek lesz az első – mondta Kelemen Hunor.
Az önkormányzati választások kapcsán kiemelte a szórványban elért kiváló eredményeket, hiszen négy évvel ezelőtt sok helyen kiszorultak az önkormányzatokból, és ebből a helyzetből sikerült most talpra állni. Közölte, hogy visszajutott az RMDSZ a Brassó megyei tanácsba, Besztercén mind a megyei, mind a városi tanácsba, Máramarosban is a megyei tanácsba, Nagybányán meglesz a harmadik tanácsosi mandátum, Máramarosszigeten pedig egyről kettőre növelték a tanácsosok számát, de Vajdahunyadon és Déván is sikerült visszakerülni a helyi önkormányzatba. Az RMDSZ elnöke aláhúzta Gal Alina győzelmét a Bákó megyei Gajcsána községben, és közölte, hogy a szintén Bákó megyei Lábnyikban két, Klézsén egy tanácsosuk lesz. Aláhúzta, hogy olyan szavazók bizalmát is elnyerték, akik eddig nem a szövetség jelöltjeire szavaztak, nekik külön is megköszönte a támogatást Kelemen Hunor.
13:18 - Máris megvan a tegnapi választásoknak az első politikai áldozata. Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke bejelentette, hogy benyújtja a lemondását arra hivatkozva, hogy a pártja gyenge eredményeket ért el. Közölte, hamarosan összehívják a párt kongresszusát, hogy új elnököt válasszon. Drulă meggyőződését fejezte ki, hogy az USR-nek vannak olyan erős politikusai, akik továbbvihetik a szervezetet és Dominic Fritzet, Temesvár polgármesterét említette. Az USR az Egyesült Jobboldal Szövetségben (ADU) két másik párttal társulva, a Ludovic Orban által alapított Jobboldal Ereje (FD) és a Népi Mozgalom Párttal (PMP) együtt alig 11 százaléknyi szavazatot gyűjtött, ami messze elmarad a várakozásaiktól, hiszen 2019-ben az USR egyedül a szavazatok több mint 22 százalékát kapta.
13:05 - Első ízben választottak magyar polgármestert a Bákó megyei Gajcsána községben (románul: Găiceana) Gal Alina személyében, aki az RMDSZ színeiben indult – jelentette be Facebook-oldalán Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. A Krónika tudósítása szerint Gal Alina 38,16 százalékkal nyert, megelőzve a PSD jelöltjét, aki 24,42 százalékot kapott. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Gajcsána községnek 2467 lakosa van, akik közül 286-an vallották magukat magyarnak. Gajcsána a községközpont, amelyhez több román falu mellett Magyarfalu is tartozik (románul: Arini, korábban Ungureni), innen származik Gal Alina. Ő a lap információi szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége humán erőforrásokkal foglalkozó munkatársa, diplomás közgazdász, aki Londonban mesterizett. Eddig Bákó megyében csak Gyimesbükkön volt magyar polgármester, Oltean Péter személyében, akinek most sikerült egy újabb mandátumot szereznie. Gyimesbükkön a lakosságnak 55 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Hat Bákó megyei település önkormányzatába sikerült az RMDSZ-nek tanácsosokat bejuttatnia, ami rekordnak számít.
12:35 - Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője úgy nyilatkozott a Maszol.ro-nak, hogy számításaik szerint az RMDSZ-nek meglesz a két mandátuma az Európai Parlamentben, vagyis a szövetség eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is Winkler Gyula és Vincze Loránt képviseli az RMDSZ-t a brüsszeli és a strasbourgi székhelyű törvényhozói testület néppárti frakciójában.
12:20 - Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök és Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök is bejelentette győzelmét, így újabb mandátumhoz jutottak a két megye önkormányzata élén. Az RMDSZ-nek így továbbra is négy megyei tanácselnöke lesz, hiszen Szatmár és Maros megye mellett Hargita megyében Bíró Barna-Botond és Kovászna megyében Tamás Sándor is győzött. Előbbi a szavazatok mintegy 80 százalékát kapta, utóbbi mintegy 70 százalékát. Ezek az adatok még mindig csak részleges eredmények, de a magas feldolgozottság miatt már nem változhat a győztes személye.
9:45 - Nagyarányú győzelmet aratott az európai parlamenti választáson a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta választási szövetség. Az exit-poll adatok szerint a kormánykoalíciót alkotó pártok, a PSD-PNL szövetség a szavazatok mintegy 54 százalékát kapta. Mindezt magas részvétel mellett érték el, hiszen a lakosság mintegy 52 százaléka adta le voksát. A magas részvétel nem kedvezett a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR), amely 14 százalékkal várhatóan a második helyen végez. Az AUR támogatottságát korábban 20 százalék körülire becsülték, ami valószínű csak egy alacsonyabb részvétel mellett jött volna össze a George Simion vezette erőnek. Harmadik helyen végzett az exit-poll eredmények szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) köré tömörült Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU), amely a voksok 11 százalékát kapta. Ez hatalmas visszaesés az USR-nek, amely 2019-ben több mint 22 százalékot kapott egymagában. Az RMDSZ is elérte az 5 százalékot az exit-poll szerint. A bejutási küszöb alatt maradt viszont az SOS Románia és a Reper 3-3 százalékkal. Ezek az adatok azonban csak exit-poll eredményeken alapulnak, az Állandó Választási Hatóság a nap folyamán közli a részleges eredményeket.
Az önkormányzati választásokról valamivel többet lehet tudni hétfőn reggel, de elsőként a polgármesterekre leadott voksokat számolták meg, így egyelőre csak a polgármesterek eredményeiről lehet tudni konkrétabb eredményeket, de ezeket is csak a jelöltek párhuzamos szavazatszámlálásából. Az RMDSZ jelöltjei közül Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben fölényes győzelmet aratott, de Marosvásárhelyen Soós Zoltánnak is sikerült nyernie relatív többséggel, sőt Szászrégenben Márk Endre is újrázhat. Ezek etnikailag mind vegyes települések, ahol a magyarok kisebbségben vannak. Az RMDSZ jelöltjei győztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen.
Az erdélyi nagyvárosokban, például Kolozsváron a várakozásoknak megfelelően Emil Boc győzött, Temesváron Dominic Fritz elkezdheti a második mandátumát, míg Brassóban visszatérhet George Scripcaru, aki legyőzte a négy évvel ezelőtt diadalmaskodó USR-s Allen Colibant.
Bukarestben Nicușor Dan méreteit tekintve váratlanul magabiztos győzelmet aratott az exit-poll eredmények szerint, őt az urnák elé járulók 45 százaléka választotta, míg a szociáldemokrata Gabriela Firea csak a voksok 25 százalékát kapta. Harmadik helyen végzett Cristian Popescu Piedone 13 százalékkal, negyedik lett a liberális Sebastian Burduja 10 százalékkal.
Bukarest I. kerületében a liberális George Tuță bejelentette a győzelmét Clotilde Armanddal szemben, a II. kerületben is úgy néz ki, hogy a PSD-PNL által támogatott Rareș Hopincă legyőzte az USR-s Radu Mihaiut. A harmadik kerületben Robert Negoițănak sikerül újráznia, akárcsak a 4. kerületben Daniel Băluțănak. Az V. kerületben Cristian Popescu Piedone fia, Vlad Popescu Piedone nyert, míg a VI. kerületben Ciprian Ciucu korábbi polgármester végzett az élen.
A Hargita megyei Csíksomlyó adott otthont csütörtöktől vasárnapig a 40. Európassió kongresszusnak. Európa 12 országából 32 passió-csoport jelentkezett a vándorrendezvényre.
A küldöttek többek között megtekintették a Csíksomlyó-passiócsoport misztériumjátékát, illetve vallási és kulturális programokon vettek részt. A részletek csíkszeredai sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. Bíró István összeállítása.
A norvég állami nyugdíjalap, a világ legnagyobb, 1700 milliárd dolláros szuverén pénzügyi alapja ma bejelentette, hogy nem támogatja Elon Musk Tesla vezérigazgató 56 milliárd dolláros fizetési csomagját, amiről a június 13-án döntenek a részvényesek.
A norvég szuverén alap a Tesla nyolcadik legnagyobb részvényese. Elon Musk fizetését, amely a legnagyobb amerikai vállalati fizetés, 2018-ban hagyták jóvá, de az idei év elején érvénytelenítette egy bíró, aki szerint az összeg méltánytalan a részvényesekkel szemben. A norvég szuverén alap már 2018-ban is a csomag ellen szavazott.
A világ összes tőzsdén jegyzett részvényeinek 1,5 százalékával rendelkező norvég vagyonalap tavaly a 20 millió dollár fölötti amerikai fizetési csomagok több mint a felel ellen szavazott, arra figyelmeztetve, hogy "ezek nem járulnak hozzá a részvényesek hosszú távú értékteremtéséhez"
"
["post_title"]=>
string(93) "A világ legnagyobb szuverén pénzügyi alapja nem támogatja Elon Musk fizetési csomagját"
["post_excerpt"]=>
string(69) "A norvég szuverén alap a Tesla nyolcadik legnagyobb részvényese. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(86) "a-vilag-legnagyobb-szuveren-penzugyi-alapja-nem-tamogatja-elon-musk-fizetesi-csomagjat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-06-08 12:31:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-06-08 09:31:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=438953"
["menu_order"]=>
int(9697)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3749 (24) {
["ID"]=>
int(438951)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-06-08 12:30:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-06-08 09:30:26"
["post_content"]=>
string(761) "
Az Európai Parlament 720 képviselőjének megválasztása már folyamatban van több uniós országban.
Hollandiában már csütörtökön megtartották a szavazást. Írországban tegnap zajlott a választási folyamat. Csehországban ma folytatódik a szavazás. Olaszországban szintén két napig szavaznak az emberek. Lettországban, Máltán és Szlovákiában ma járulnak az urnákhoz a választópolgárok, hogy megválasszák leendő európai parlamenti képviselőiket, míg az EU többi tagállamában holnap tartják az európai parlamenti választásokat. Unió-szerte várhatóan több mint 370 millió választásra jogosult szavaz majd.
Az amerikai hadsereg az elmúlt 24 órában lelőtt öt drónt és két rakétát, amelyeket jemeni húszi lázadók indítottak a Vörös-tenger déli része felett.
Az akció idején a térségben tartózkodó hajók nem számoltak be sérültekről vagy károkról - jelentette az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) az X közösségi oldalon ma közzétett üzenetében. Ezenkívül a parancsnokság egy húszi járőrhajó megsemmisítéséről is beszámolt.
A Jemen nagy területeit ellenőrző húszik november óta hajtanak végre támadásokat olyan hajók ellen, amelyekről úgy vélik, hogy Izraelhez kötődnek. Azt állítják, hogy a Gázai övezetben élő palesztinok iránti szolidaritásból cselekszenek.
"
["post_title"]=>
string(53) "Az amerikai hadsereg lelőtt 5 drónt és 2 rakétát"
["post_excerpt"]=>
string(265) "Az akció idején a térségben tartózkodó hajók nem számoltak be sérültekről vagy károkról - jelentette az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) az X közösségi oldalon ma közzétett üzenetében. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(48) "az-amerikai-hadsereg-lelott-5-dront-es-2-raketat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-06-08 12:28:57"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-06-08 09:28:57"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=438949"
["menu_order"]=>
int(9699)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3747 (24) {
["ID"]=>
int(438947)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-06-08 12:26:17"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-06-08 09:26:17"
["post_content"]=>
string(1188) "
Hagyományos kamerákkal és hőkamerákkal felszerelt drónokkal fogja ellenőrzi az áramelosztó hálózatot az E.ON – adja hírül az economica.net. „Van már 11 pilótánk, akik elkezdték a próbarepüléseket, s 100 km hosszúságú hálózatról fognak adatokat gyűjteni” – közölte egy Facebook-bejegyzésben a hálózatért felelős Delgaz Grid. Ezt először Neamț és Iași megyében vezetik be, gépkocsival nem járható területeken.
A drónok által közvetített adatokat mesterséges intelligencia segítségével fogják feldolgozni. A Spectrum AERO programot fokozatosan más megyék magas- és középfeszültségű vezetékeire is ki fogják terjeszteni - nyilatkozta Volker Raffel, az E.ON Románia vezérigazgatója.
Az E.ON az egyik legnagyobb hazai energetikai szolgáltató. A német tulajdonban levő cégnek 3,6 millió ügyfele van, 25 800 kilométeres gázelosztó hálózatot üzemeltet 20 erdélyi megyében, 6 moldvai megyében pedig 81 500 kilométer hosszú elektromos hálózatot.
Megütötte egy férfi Mette Frederiksen dán kormányfőt Koppenhága központjában, a támadót őrizetbe vették. "A miniszterelnököt megrázta az incidens" - közölte Frederiksen hivatala, amely további részleteket nem közölt.
A koppenhágai rendőrség és a dániai nemzetbiztonsági és hírszerző hivatal megerősítette az incidenst. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke határozottan elítélte a támadást.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket. Több partner már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogják a koalíciót – mondta a francia államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján.
Továbbá az elnök arra is ígéretet tett, hogy Franciaország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát minden fórumon annak érdekében, hogy „megpróbálja elérni az uniós csatlakozási tárgyalások tényleges elindítását a hónap végéig. A sajtótájékoztató keretében a két elnök előtt két megállapodást is aláírt Franciaország és Ukrajna képviselője kölcsönök és támogatások nyújtásáról Ukrajnának az energetikai infrastruktúra helyreállítására, mintegy 650 millió eurós értékben.
A francia elnök azt is bejelentette, hogy a következő napokban megkezdődik az ukrán pilóták és szerelők képzése Franciaországban, hogy felkészítsék őket a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek használatára, amelyeket Franciaország át akar adni Ukrajnának felderítő hadműveletekre. Az átadandó repülőgépek számát Macron nem volt hajlandó elárulni.
"
["post_title"]=>
string(70) "Emmanuel Macron: A napokban megkezdődik az ukrán pilóták képzése"
["post_excerpt"]=>
string(213) "Emmanuel Macron francia elnök tegnap bejelentette, hogy szeretne véglegesíteni egy nemzetközi koalíciót olyan országokkal, amelyek készek katonai kiképzőket küldeni Ukrajnába, de nem nevezte meg őket."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(63) "emmanuel-macron-a-napokban-megkezdodik-az-ukran-pilotak-kepzese"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-06-08 10:42:05"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-06-08 07:42:05"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=438942"
["menu_order"]=>
int(9702)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3783 (24) {
["ID"]=>
int(438990)
["post_author"]=>
string(3) "145"
["post_date"]=>
string(19) "2024-06-10 14:39:06"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-06-10 11:39:06"
["post_content"]=>
string(1443) "
A Központi Választási Iroda adatai szerint közel 216 ezer román állampolgár szavazott külföldön az európai parlamenti képviselő jelöltekre. 98,8 százalékos feldolgozottságnál legtöbb szavazatot, a leadott voksok 21,33 százalékát a PSD-PNL pártszövetség kapta. Második helyen az Egyesült Jobboldal Szövetség áll a szavazatok 16,3 százalékával. Az AUR és az SOS Románia a képzeletbeli táblázat harmadik és negyedik helyén állnak a szavazatok 14,54 illetve 13,58 százalékával.
A külügyminisztérium idén 915 szavazóhelyiséget hozott létre a külföldön élő román állampolgárok számára. Ez több mint kétszerese az 5 évvel ezelőtt megnyitott szavazóhelyiségek számának. A külföldön tartózkodó román állampolgárok csak az EP-listákra szavazhattak. Az időzóna-eltérések miatt romániai idő szerint szombaton 22 órakor kezdődött a szavazás az új-zélandi Aucklandben, és hétfő reggel 8 órakor zárult a kanadai Vancouverben.
