Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Bekerült a Műanyagot Figyelmesen Gyűjtő Hadsereg (Armata Selectării Atente a Plasticului, ASAP) elnevezésű programba a brassói Áprily Lajos Főgimnázium. A…
Natalia Intotero családügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy széleskörű drogellenes tájékoztató kampányt indítanak jövő hónapban az ország 20 egyetemi központjában. A…
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetséghez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium…
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es…
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten. Azt…
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy…
Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól – jelentette ki megválasztása után Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindenki számára világos, hogy ez a fordulat lenne a küszöb a teljes körű, harmadik világháborúhoz, közölte Putyin az elnökválasztást követő sajtótájékoztatón. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és nem terem nekik ott semmi jó.
A NATO egyes vezetői, európai védelmi miniszterek, illetve az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete szerint Putyin hosszabb távon valóban nagyszabású háborúra készül a NATO-val. A Kreml nem-nukleáris terveit bizonyítja az ország katonai felosztásának újabb átalakítása is, amelyet Putyin február 26-án aláírt rendelete vezetett be. Ennek nyomán Oroszországban újjászervezik a hidegháborús korra jellemző moszkvai és leningrádi katonai körzeteket, amelyeket 2010-ben Anatolij Szerdjukov védelmi miniszter egybevont a Nyugati Katonai Körzetben.
A katonai elemzők szerint a szétválasztás azt jelzi, hogy Moszkva legalább kétfontos, nagy területi háborúval számol, amelyek közül az egyik súlypontja Észak-Európa, a másik pedig a balti-közép-kelet európai térség.
"
["post_title"]=>
string(93) "Az újraválasztott Putyin nem zárja ki, hogy háború lesz Oroszország és a NATO között"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "az-ujravalasztott-putyin-nem-zarja-ki-hogy-haboru-lesz-oroszorszag-es-a-nato-kozott"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-03-18 15:21:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-03-18 13:21:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=436461"
["menu_order"]=>
int(8289)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3542 (24) {
["ID"]=>
int(436459)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-03-18 15:20:16"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-03-18 13:20:16"
["post_content"]=>
string(1274) "
A szavazatok 98 százalékának megszámlálása után úgy tűnik, nem változik a Kreml vezetője. A csaknem negyedszázada hatalmon lévő Vlagyimir Putyin a tegnap este záruló oroszországi elnökválasztásokon a a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg – ezt közölte a Ria Novosztyi hivatalos orosz hírügynökség a választási bizottságot idézve. Vlagyimir Putyin, akit a valódi ellenjelölt nélküli elnökválasztás részeredményei alapján újabb hat évre újraválasztottak a Kremlben, a győzelme által „megerősödött” Oroszországról beszélt, amelyet nem fognak „megfélemlíteni” ellenfelei – írja az AFP alapján az Agerpres. Putyin vasárnap este az oroszokhoz intézett beszédében köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni, és segítettek megteremteni a feltételeket „a belpolitika megerősítéséhez” két évvel az Ukrajna elleni támadás és a Nyugat által hozott példátlan szankciók után. A három napig tartó oroszországi választások ideje alatt tüntetésekre, utcai konfliktusokra is sor került. Sok külföldi állam nem ismeri el megszállt ukrajnai területeken szervezett választásokat.
Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat – közölte döntését a zsűri szombaton.
„A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda” – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították olyan művek minőségének és integritásának elismerésére, amelyek megszilárdítják az irodalom presztízsét és kulturális hatását. Az első évek díjazottjai között volt például az ír Samuel Beckett és az argentin Jorge Luis Borges. Több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra az elismerést, amelyet mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, vagy tavaly a francia Pascal Quignar vehetett át.
Bekerült a Műanyagot Figyelmesen Gyűjtő Hadsereg (Armata Selectării Atente a Plasticului, ASAP) elnevezésű programba a brassói Áprily Lajos Főgimnázium. A Bukarestből indult mozgalom elsődleges célja a környezetvédelem, illetve az azzal kapcsolatos problémák tudatosítása, a hulladékokhoz, elsősorban a műanyaghoz, kezelésükhöz való felelősségteljes hozzáállásra való nevelés. A romániai diákok számára a hulladék-újrahasznosítás terén fenntartható modellt kínáló programban annak 2019-es elindulásakor még Bukarest 6. kerületének 69 iskolája vett részt, mára pedig az ország 1600 tanintézete, több mint 600 ezer diák csatlakozott a mozgalomhoz. A projekt június 30-ig tart. Az Áprily Lajos Főgimnázium igazgatónője a projektben vezetőtanári szerepet is vállalt, és arra a kérdésre, hogy a terv lezárulta után miként próbálják annak tanulságait felhasználni, elmondta, igyekeznek a megszerzett tudást, tapasztalatot beépíteni az iskola mindennapjaiba.
Románia területén lesz a legmodernebb lőszergyár, amelyben az Európai Unió is partner lesz jelentette be vasárnap este Marcel Ciolacu vasárnap. A Digi 24-nek nyilatkozó kormányfőt arról kérdezték, hogy Románia gyárt-e majd vagy sem NATO-lőszereket. A minsizterelnök elmondta, hogy az Európai Bizottság hétfőn vagy kedden tesz hivatalos bejelentést arról a közös projektről amelynek célja egy Románia területén létrehozandó ultramodern lőszergyár. A szinte 400 millió eurónyi beruházásból 47 millió eurót az Európai Bizottság biztosít.
Natalia Intotero családügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy széleskörű drogellenes tájékoztató kampányt indítanak jövő hónapban az ország 20 egyetemi központjában.
A tárcavezető Focşaniban tartott sajtótájékoztatót ahol elmondta, hogy az uniós alapokból az ifjúság éve keretében finanszírozott kampány április elsején kezdődik és a hónap végéig tart.
Intotero szerint a kampányt a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz tartozó minisztériumok támogatásával fogják végrehajtani. A családügyi miniszter azt is elmondta, hogy a kampányban az orvosi, a szociális munkás és a pszichológia karok hallgatói vesznek részt, de olyan fiatalok is, akiknek sikerült leküzdeniük a függőségi problémáikat.
Az év első két hónapjában 13,6 százalékkal nőtt az autóipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához viszonyítva – közölte hétfőn a Romániai Autógyártók Egyesülete (ACAROM).
A két hazai autógyár 99 216 járművet állított elő az év első két hónapjában. A Dacia Automobile 61 595 személygépkocsit gyártott, a Ford Otosan pedig 37 621 darabot. 2023 azonos időszakában 87 328 autót gyártottak Romániában, derül ki az Acarom adataiból.
Februárban 50 488 személygépkocsit gyártottak az országban, 3,54 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Dacia Automobile 29 241 gépjárművet állított elő, míg a Ford Otosan 21 247 darabot.2023-ban termelési rekordot ért el a romániai autóipar, 515 050 személygépkocsit gyártott az ágazat.
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetséghez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium előtt tüntettek. Az érdekvédelmi szervezet hétfői közleménye szerint az akcióval fel akarják hívni a kormány figyelmét arra, hogy a kereskedelmi dolgozóknak decens bérre és munkakörülményekre van szükségük.
Követeléseik közé tartozik az élelmiszerjegyek és a vakációs utalvány adómentesítése; a magánszférában dolgozók fizetésének hozzáigazítása az inflációs rátához az országos minimálbér emelésével párhuzamosan; ágazati kollektív munkaszerződés kidolgozása.
Ugyancsak mától, naponta kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a polgármesteri hivatalok alkalmazottai. Korábban felfüggesztették a helyi közigazgatás szintjén a sztrájkot, de most újra tiltakoznak, mert mint mondják, a kormány nem hajlandó rendezni a bérköveteléseiket. A szakszervezetek 36-40 százalékos béremelést követelnek, hogy a fizetéseik a 2021-es szintre emelkedjenek, ahogyan az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók esetében is megtörtént.
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es bukaresti fellépésén, illetve 2017-ben Kolozsváron rögzített beszélgetéseiből, illetve felolvasásaiból hallanak részleteket – tartsanak velünk!
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.
2012-ben Bukarestben, az akkori Balassi, mai Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központ Irodalmi szalonjának vendége volt, ide kísérte el beszélgetőtársi minőségben Fekete Vince költő, szerkesztő - aki évekkel korábban a Helikon Serény Múmia nevű, a pályakezdő szerzőknek teret adó betétlapját is szerkesztette. A mai összeállításban a 2012. októberében Bukarestben rögzített beszélgetésből, illetve a 2017 augusztusában Kolozsváron felvett Álljunk meg egy szóra rendezvény hangfelvételeiből halanak részleteket. Bukarestben Fekete Vince, Kolozsváron László Noémi kérdezte Szilágyi Istvánt.
A Bukaresti Rádió szerkesztősége ezzel a műsorral búcsúzik Szilágyi Istvántól, emléke legyen áldott, pihenése csendes.
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten.
Azt mondta, hogy a most elindított mozgalmat politikai párttá kívánja alakítani. A felmérések jelenleg 9 százalékra becsülik Varga Judit volt igazságügyi miniszter ex-férjének a támogatottságát. Ő azt követően bírálta a magyar kormányt, hogy Novák Katalin volt magyar köztársasági elnök lemondott egy botrányt kiváltó kegyelmi rendelet miatt. Magyar Péter a márciusi ifjakhoz hasonlította hallgatóságát, akik szerinte ugyanúgy változásokat akarnak, mint az 1848-asok. Több tízezres tömeg előtt a Múzeumkertben rendezett állami díszünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: ha meg akarják őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt, változást kell elérniük az Európai Unióban.
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis a héten megerősítette hivatalosan azt a szándékát, hogy megpályázza az észak-atlanti katonai szövetség politikai vezetői tisztségét.
Hozzátette: a NATO-nak korábban soha nem volt Közép-Európából származó főtitkára. A magyar politikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a választás eredményét ma nagyjából akkora eséllyel lehetséges megjósolni, mint a hétvégi lottósorsolás számait. Kiemelte: a magyar kormány egészen biztosan nem fogja támogatni Mark Rutte jelöltségét, miután a leköszönő holland miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól – jelentette ki megválasztása után Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindenki számára világos, hogy ez a fordulat lenne a küszöb a teljes körű, harmadik világháborúhoz, közölte Putyin az elnökválasztást követő sajtótájékoztatón. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és nem terem nekik ott semmi jó.
A NATO egyes vezetői, európai védelmi miniszterek, illetve az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete szerint Putyin hosszabb távon valóban nagyszabású háborúra készül a NATO-val. A Kreml nem-nukleáris terveit bizonyítja az ország katonai felosztásának újabb átalakítása is, amelyet Putyin február 26-án aláírt rendelete vezetett be. Ennek nyomán Oroszországban újjászervezik a hidegháborús korra jellemző moszkvai és leningrádi katonai körzeteket, amelyeket 2010-ben Anatolij Szerdjukov védelmi miniszter egybevont a Nyugati Katonai Körzetben.
A katonai elemzők szerint a szétválasztás azt jelzi, hogy Moszkva legalább kétfontos, nagy területi háborúval számol, amelyek közül az egyik súlypontja Észak-Európa, a másik pedig a balti-közép-kelet európai térség.
