Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Az eMAG vállalat vizuális arculatát másoló adathalász álüzenetekre figyelmeztetett az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. Felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt napokban…
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül a közúti infrastruktúráért felelős társaság…
Március 21-én búcsúztatják Kolozsváron Szilágyi István Kossuth-díjas írót, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztőjét – közölte a kincses városban megjelenő irodalmi…
Tegnap Erdély-szerte megünnepelték március 15-ét, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulóját. Több városban magyar színekbe öltöztették a nyilvános tereket,…
Március 14-én Budapesten, a Parlament kupolatermében, a Karmelita kolostorban illetve a Pesti Vigadóban adták át a magyar állami kitüntetéseket, amelyeket hagyományosan az…
Oroszországban az államfőt hat évre választják meg. Ez az első háromnapos elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen…
Műsorunk tartalmából: • Heti hírösszefoglalónkban szó lesz arról, hogy Klaus Iohannis államelnök hivatalosan is megpályázta a NATO-főtitkári tisztséget. Emellett hazánk…
A Kolozsvári Rádió a Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát. Kezdetben, azaz 1954-ben négy…
Március 15-e alkalmából Klaus Johannis államfő, és Marcel Ciolacu miniszterelnök is üzenetet fogalmazott meg a romániai magyarság számra. Klaus Johannis ünnepi üzenetében többek…
Ma országszerte ünnepel a romániai magyarság, számos rendezvény emlékezik meg és idézi fel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, eseményeit,…
A Hargita megyei tizenkettedikes diákok mintegy 28 százaléka érte el az átmenő jegyet románból a próbaérettségin.
Az országos átmenési arány ebből a tantárgyból 60 százalék. Országos szinten a vizsgázó diákok majdnem 40 százaléka nem érte el az ötös átmenő jegyet román nyelvből, további 22 százalék pedig 5-ös és 6-os közötti értékelést kapott. Magyar nyelv és irodalomból viszont a Hargita megyei vizsgázók 88 százaléka kapott ötösnél jobb jegyet, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból pedig a diákok 58 százaléka vizsgázott sikeresen.
Az eMAG vállalat vizuális arculatát másoló adathalász álüzenetekre figyelmeztetett az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. Felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt napokban számos hazai felhasználó kapott rosszindulatú linkeket tartalmazó üzeneteket.
Ezekben a csalók egy állítólagos nyereményről értesítik "a szerencsés nyertest", és a közismert cég vizuális arculatát másolva próbálják meg rávenni, hogy kattintson az üzenetben levő linkre, adja meg személyes adatait vagy telepítsen a telefonjára egy kártékony alkalmazást. Azt tanácsolták, hogy más kommunikációs csatornán vegyék fel a kapcsolatot a feladóval, ha a linkek vagy csatolmányok megtekintésére szólítanak fel ezek a gyanús üzenetek, és nem indokolják meg, hogy miért van szükség erre.
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése - adta hírül a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Cristian Pistol szerint pénteken elrendelte a tervezési munkálatok megkezdését, amire az adminisztratív eljárásokat követően, május 31-én kerülhet sor. Így még idén megkezdődhet a sztráda építése is - közölte az állami vállalat vezetője. A több mint 24 kilométeres sztrádaszakaszon összesen 36 hidat, felüljárót és viaduktot fognak építeni.
Március 21-én búcsúztatják Kolozsváron Szilágyi István Kossuth-díjas írót, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztőjét - közölte a kincses városban megjelenő irodalmi folyóirat. Szilágyi István búcsúztatója 11 órakor tiszteletadással kezdődik az Egyetemiek Házában, 12 órakor emlékbeszédek hangzanak el, majd 14 órakor kezdődik a református egyház szertartása szerint megtartott temetés a Házsongárdban.
Tegnap Erdély-szerte megünnepelték március 15-ét, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulóját. Több városban magyar színekbe öltöztették a nyilvános tereket, de az idén nem csak Székelyföldön történt ez, hanem Kolozsváron is magyar színű molinók diszítették a belvárost, de több épület és híd is magyar nemzeti színű díszkivilágítást kapott. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően a Cenken olvasható Brassó név betűi is magyar nemzeti színű megvilágítást kaptak. A fő megemlékezések Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon voltak, ott részt vett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is. Kelemen Hunor arról beszélt a háromszéki városban, hogy a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie. A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, de a közösség szabadságáért még harcolni kell. Kelemen Hunort hallják.
Az RMDSZ elnöke a nagyváradi ünnepségen is beszédet mondott, amelyben az idei választási évre is kitért. Ez szerinte egy egész évtizedre meghatározza a romániai magyar közösség sorsát. Rámutatott: a választásokon összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy a magyarságot ne lehessen megkerülni az önkormányzatokban, a törvényhozásban és hallatni tudja szavát Európában. Az ünnepségeken részt vett Szijjártó Péter is. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy minél erősebb az RMDSZ képviselete a hazai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a szövetségre a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében. Szijjártó Pétert hallják.
Szijjártó Péter azt is leszögezte, hogy Magyarországnak is érdeke, hogy Románia minél előbb beléphessen a schengeni övezetbe, Budapest ezért az európai uniós soros elnöksége idején is meg fog adni ehhez minden támogatást. Kitért arra is, hogy Románia részleges, repülőterein keresztüli schengeni csatlakozását kihasználva, és az RMDSZ kitartó szorgalmazása nyomán, a magyar kormány és a Wizz Air együttműködésével júniustól közvetlen légi járat fogja összekötni Budapestet és Brassót.
Március 14-én Budapesten, a Parlament kupolatermében, a Karmelita kolostorban illetve a Pesti Vigadóban adták át a magyar állami kitüntetéseket, amelyeket hagyományosan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából vehetnek át a kitüntetettek.
Több erdélyi, vagy erdélyi származású alkotó is a kitüntetettek között van, így Kossuth-díjban részesült Visky András, József Attila-díjas író, dramaturg. Az indoklás szerint értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként kapja a díjat.
A Kossuth-nagydíjas Eötvös Péter Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus székelyudvarhelyi születésű. A különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként tüntették ki a díjjal.
Széchenyi-díjat kapott Pávai István székelyudvarhelyi születésű, Martin György- és Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja a magyar hangszeres népzene kutatása terén végzett kiemelkedő munkája, a hagyományos népi kultúra megismertetését is szolgáló, példaértékű szakmai tevékenysége elismeréseként.
Kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott színművésze.
Kiemelkedő színvonalú irodalmi – költői, írói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Szávai Géza író, műfordító, kritikus, a PONT kiadó főszerkesztője. Szávai Géza Székelyföldön, Küsmödön született, majd Kolozsváron tanult. Szintén József Attila-díjat kapott a székelyudvarhelyi Bálint Tamás költő, író, lapszerkesztő.
A nemzeti identitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Sára Sándor-díjban részesült Püsök Botond filmrendező, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végzett.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült Ugron Zsolna, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely táncművésze, koreográfusa és Lőwey Lilla nyugalmazott pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő, irodalomkutató.
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést kapta Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az indoklás szerint a a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.
Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club alelnöke, a Helyőrség.ma kortárs irodalmi és művészeti portál főszerkesztője.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Lakatos Mihály József Attila-díjas székelyudvarhelyi költő, író, műfordító.
Kiemelkedő történeti irodalmi tevékenysége elismeréseként Herczeg Ferenc-díjban részesült a dicsőszentmártoni születésű Pataki Tamás író.
Oroszországban az államfőt hat évre választják meg. Ez az első háromnapos elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen részt vesznek az Ukrajnától tavaly elcsatolt négy régió lakói is.
Oroszországban több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg. Helyi idő szerint reggel nyolc órától este nyolcig lehet szavazni.
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ felmérése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnökön kívül más nemigen számíthat sikerre.
A külföldi helyszíneket nem számítva a választások Oroszországban vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget, a kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával. Az orosz Központi Választási Bizottság hétfő délelőttre ígérte az előzetes eredményeket. A testület elnöke, Ella Pamfilova azt mondta, addigra a szavazatok több mint 90 százalékát összesítik.
• Heti hírösszefoglalónkban szó lesz arról, hogy Klaus Iohannis államelnök hivatalosan is megpályázta a NATO-főtitkári tisztséget. Emellett hazánk megnyerte a verespataki aranybánya-beruházás kapcsán ellene indított pert, viszont vitát váltott ki a kormány meglehetősen furcsa kommunikációja, amely egy hónapon át azt sulykolta, hogy Románia elveszítheti a pert. Szót ejtünk még a hollandiai kormányalakítási tárgyalásokról, hiszen úgy néz ki, hogy Geert Wilders szélsőjobboldali politikus nem lesz kormányfő.
• Szőcs Levente háttere az oroszországi elnökválasztásról
• Garzó Ferenc jegyzete: Torz tükrök rajzban, szóban, performanszban
A Kolozsvári Rádió a Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.
Kezdetben, azaz 1954-ben négy tartománynak szóltak a Kolozsvári Rádió műsorai: Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya és a Magyar Autonóm Tartomány dolgozóinak. Az 1968-as megyésítés után, és ma is 8 megyében hallható a Kolozsvári Rádió. Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs,Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol körülbelül a Romániában élő magyarok 34 százalékához jut el.
A Kolozsvári Rádió 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven, önálló stúdióból. Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt, ám később az akkori hatalom igyekezett fokozatoan csökkenteni a magyar nyelvű adásidőt. Ennek a csúcsa 1985 január 12-én következett be, amikor az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át.
A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a kolozsvári rádió magyar nyelvű műsora, amely 2004 óta a nap 24 órájában hallható.
Március 15-e alkalmából Klaus Johannis államfő, és Marcel Ciolacu miniszterelnök is üzenetet fogalmazott meg a romániai magyarság számra. Klaus Johannis ünnepi üzenetében többek között arról beszél, hogy a magyar kisebbség hozzájárul „a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításához. A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” - idézi Iohannis üzenetét az Államelnöki Hivatal közleménye. Az államfő szerint a társadalom megszilárdítására irányuló törekvéseket ebben a választási évben újra meg kell erősíteni”
Közös sikerünk kulcsa az egység, a jövő mindannyiunké, etnikai hovatartozástól és származástól függetlenül – fogalmaz Marcel Ciolacu kormányfő a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából írt üzenetében.
Ma országszerte ünnepel a romániai magyarság, számos rendezvény emlékezik meg és idézi fel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseit, eseményeit, eszményeit és mindaztamit a mának üzennek a 176 évvel ezelőtti történések, gondolatok, az akkor megfogalmazott célkitűzések.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében többek között arról értekezik, hogy hiába telt el 176 év az események óta, a forradalom és szabadságharc története mégsem csorbul. „Nem lesz kevesebb vagy unalmasabb, nem megy ki a divatból. Épp ellenkezőleg: új utakat nyit meg előttünk, és új támpontokat szolgáltat az előttünk álló kihívásokhoz.Kihívásból ma sincs kevés. Borús időket élünk, nem messze tőlünk véres háború zajlik, az egyik válság a másikat követi, a világ átalakulóban van. Mindannyian tapasztaljuk, hogy Európa évtizedek óta nem volt ilyen nehéz helyzetben.Ezekben a történelmi időkben állunk négy sorsdöntő választás előtt, amelyek egy évtizedre eldöntik jövőnket. Történelmi idők történelmi választásai ezek egytől-egyig, ahol van esélyünk változtatni a tágabb és a szűkebb világunkban: az Európai Unióban és itthon, Romániában is.” – fogalmazott az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében.
A Hargita megyei tizenkettedikes diákok mintegy 28 százaléka érte el az átmenő jegyet románból a próbaérettségin.
Az országos átmenési arány ebből a tantárgyból 60 százalék. Országos szinten a vizsgázó diákok majdnem 40 százaléka nem érte el az ötös átmenő jegyet román nyelvből, további 22 százalék pedig 5-ös és 6-os közötti értékelést kapott. Magyar nyelv és irodalomból viszont a Hargita megyei vizsgázók 88 százaléka kapott ötösnél jobb jegyet, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból pedig a diákok 58 százaléka vizsgázott sikeresen.
