A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével – derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt készült felmérésből.
A novemberi hollandiai választásokon győzelmet aratott Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders közösségi oldalán bejelentette, hogy pártja csatlakozik a formálódó, Patrióták Európáért nevű pártcsoporthoz.
A június 9-i helyhatósági választásokon önkormányzati képviselői helyhez jutott jelöltek már átvehetik mandátum-igazolásaikat. Az RMDSZ két leendő aradi tanácsosa, Horváth…
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken. A kormányfő Vlagyimir…
Gratulált a brit Munkáspárt győzelméhez Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ciolacu azt írta közösségi oldalán, gratulál a…
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök elismerte, hogy az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt megnyerte a tegnapi nagy-britanniai parlamenti…
Rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a francia belügyminisztérium az előrehozott nemzetgyűlési választások vasárnapi, második fordulójára „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának…
Újabb befolyásos amerikai médium, a The Economist szólította fel Joe Bident visszalépésre az elnökjelöltségtől szerkesztőségi állásfoglalásban. A hetilap szerkesztőségi cikke…
Kérvényezte a román állampolgárságot Dominic Fritz, Temesvár polgármestere. Az elöljáró Németországban született és nem rendelkezik romániai felmenőkkel. A bánsági nagyváros…
Mihai Constantin kormányszóvivő tegnap közölte, hogy az átszervezett központi intézményekben 455 beosztott és 236 vezetői állást szüntettek meg, míg a…
A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt készült felmérésből.
A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer személy bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, azaz 63 százalék egyetértett azzal, hogy országának segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseknél a válaszadók közel kétharmada úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, 61 százalékuk pedig azon az állásponton volt, hogy országának folytatnia kell Ukrajna támogatását.
A novemberi hollandiai választásokon győzelmet aratott Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders közösségi oldalán bejelentette, hogy pártja csatlakozik a formálódó, Patrióták Európáért nevű pártcsoporthoz.
A Fidesz elnöke, Orbán Viktor, az Osztrák Szabadságpárt vezetője Herbert Kickl és cseh ANO elnöke, Andrej Babis múlt vasárnap jelentették be, hogy új pártcsaládot hoznak létre Patrióták Európáért néven. Hétfőn a portugál Chega párt jelezte, hogy belépne a frakcióba, majd a spanyol Vox nyilatkozott úgy, hogy csatlakozna a Patrióták Európáért pártcsaládhoz, az olasz Liga párt vezetője, Matteo Salvini pedig a csatlakozásról azt mondta, hogy "dolgoznak rajta".
A június 9-i helyhatósági választásokon önkormányzati képviselői helyhez jutott jelöltek már átvehetik mandátum-igazolásaikat. Az RMDSZ két leendő aradi tanácsosa, Horváth Júlia és Veres Attila péntek délben az aradi városházán kapták kézhez a dokumentumokat, képviselői esküt azonban csak ősszel tehetnek, miután a jelenlegi képviselőtestületi tagok megbízatása lejár. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken. A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik. Ezt megelőzően Orbán a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki interjúban az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy a béke magától nem jön el, hanem akkor lesz, ha valaki megcsinálja. Orbán hangsúlyozta, Magyarországnak az Európai Unió soros elnökeként nincs arra mandátuma, hogy az Unió nevében tárgyaljon. Azt mondta: fel tudja viszont tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és utána a tagállami vezetők döntést hozhatnak, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. Orbán szerint ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak ugyanis csak az első lépéseit tudják megtenni. A magyar kormányfő ezzel válaszolt az őt ért uniós vezetői bírálatokra, miszerint az EU felhatalmazása nélkül tárgyal Oroszországgal.
Gratulált a brit Munkáspárt győzelméhez Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Ciolacu azt írta közösségi oldalán, gratulál a Munkáspártnak a jelentős győzelemhez, és úgy vélte, hogy a szociáldemokrácia felemelkedőben van. Keir Starmert, a következő brit miniszterelnököt pedig úgy jellemezte, hogy nagyon jó vezető és kifejtette reményét, hogy szorosan együttműködnek a jövőben.
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök elismerte, hogy az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt megnyerte a tegnapi nagy-britanniai parlamenti választásokat. Választási győzelmét a szavazatszámlálások részeredményei is hivatalosan megerősítették. Rishi Sunak kijelentette, hogy vállalja a felelősséget a Konzervatív Párt választási vereségéért, és a kormányfői tisztség mellett a pártvezetői tisztségéből is távozik. Az exit poll azt valószínűsítette, hogy a Munkáspárt 410, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt 131 képviselői helyet szerzett a 650 fős londoni alsóházban. A szavazatok összesítésének folyamata során korrigált becslések alapján a konzervatívok az exit poll által valószínűsítettnél valamivel több, 136 képviselői mandátumot szerezhettek, de ez is a toryk eddigi legrosszabb választási eredménye lenne a párt fennállása óta. Most első ízben bekerült a londoni alsóházba Nigel Farage, a jobboldali radikális Reform párt vezetője, aki eddig nyolc választáson próbált képviselői mandátumhoz jutni. A választási részeredmények ugyanakkor azt jelzik, hogy a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) jelentős mandátumveszteséget szenvedett.
Rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a francia belügyminisztérium az előrehozott nemzetgyűlési választások vasárnapi, második fordulójára "az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak" rendbontásának elkerülésére. Gérald Darmanin belügyminiszter szerint egyértelműen érzékelhető az országban az erőszakos cselekmények sűrűsödése, és mint mondta, nem állnak messze attól, hogy elszabaduljon az erőszak. Két nappal a kampány vége előtt az első fordulóban élen végző, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) hetek óta erősödő dinamikája megtört annak hatására, hogy politikai ellenfelei - több mint kétszáz jobbközép, centrista, illetve baloldali képviselő - visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy a Le Pen pártja ne szerezhesse meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget. Miután a felmérések alapján a három nagy politikai blokk, vagyis Le Pen pártja, a centrista szövetség és a baloldal közül egyik sem tud majd egyértelmű többséget szerezni a képviselőházban, jobbközép és mérsékelt baloldali politikusok egy széleskörű centrista koalíció létrehozását javasolják az ország kormányozhatósága érdekében. Ennek körvonalai azonban továbbra sem világosak, miután a politikai szakadék nagyon mély a hét éve kormányzó elnöki pártszövetség és a baloldali pártok között.
Újabb befolyásos amerikai médium, a The Economist szólította fel Joe Bident visszalépésre az elnökjelöltségtől szerkesztőségi állásfoglalásban. A hetilap szerkesztőségi cikke egyben sürgeti a demokratákat, hogy gyakoroljanak nyomást Joe Bidenre a visszalépés érdekében a múlt csütörtöki elnökjelölti vitán mutatott teljesítménye nyomán. A lap írása úgy fogalmaz, hogy "nézni is fájdalmas volt egy öreg ember, aki küszködik a szavakkal, és tényekkel", valamint úgy véli, hogy Joe Biden "képtelen volt érvelni egy gyenge ellenféllel szemben, ami lehangoló volt". Korábban a New York Times napilap is szerkesztőségi cikkben sürgette Joe Biden visszalépését.
A gázai tűzszüneti tervről, és a Hamász arra adott válaszáról is egyeztetett telefonon Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök tegnap. A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök üdvözölte, hogy az izraeli kormányfő felhatalmazta a tárgyalásokon résztvevő izraeli kormányzati illetékeseket, hogy folytassanak egyeztetést a tűzszüneti folyamatban közreműködő amerikai, katari és egyiptomi közvetítőkkel.
Kérvényezte a román állampolgárságot Dominic Fritz, Temesvár polgármestere. Az elöljáró Németországban született és nem rendelkezik romániai felmenőkkel. A bánsági nagyváros élén ősztől már a második mandátumát töltő 41 éves politikus úgy fogalmazott, régóta úgy érzi, hogy része a romániai közösségnek, de a román útlevél megszerzése majd hivatalosan is igazolja ezt. Neve a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) lehetséges új elnökeként is felmerült, de az elöljáró visszalépett, aminek sajtóinformációk szerint az volt az egyik fő oka, hogy nem lehet államelnök-jelölt is, mivel nem rendelkezik román állampolgársággal.
Az idei első öt hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene 8 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint a tavalyi év azonos időszakához képest - közölte az Országos Statisztikai Intézet. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 6,4 százalék volt. Májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,7 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint a tavalyi ötödik hónaphoz mérten, a kiigazított érték szerint a bővülés 6,1 százalék volt.
Mihai Constantin kormányszóvivő tegnap közölte, hogy az átszervezett központi intézményekben 455 beosztott és 236 vezetői állást szüntettek meg, míg a minisztériumok alárendeltségébe tartozó vagy általuk koordinált 486 intézmény közül 360-ban befejeződött az átszervezési folyamat. A tegnapi kormányülésen további intézmények átszervezését hagyták jóvá. Ezek között van egyebek mellett a Munkaügyi Felügyelet, az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS), az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM), az Országos Nyugdíjpénztár, valamint a Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság. A kormányzati intézmények átszervezésekor a fő irányelv, hogy 8 százalékra korlátozzák a vezetői posztok arányát és megszüntetik a betöltetlen állásokat.
A NATO-tagországokban lakók jelentős többsége elkötelezetten támogatja hazájának tagságát a szervezetben, és egyetértenek a védelmi kiadások növelésével - derült ki az észak-atlanti szövetség által a jövő heti washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt készült felmérésből.
A szövetség mind a 32 tagállamában, összesen több mint 30 ezer személy bevonásával elkészített közvélemény-kutatás során a többség, azaz 63 százalék egyetértett azzal, hogy országának segítséget kell nyújtania abban az esetben, ha egy másik tagországot támadás ér, 70 százalék pedig ismét igennel szavazna a NATO-tagságra, ha most tartanának népszavazást a kérdésben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseknél a válaszadók közel kétharmada úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatással volt saját országának biztonságára, 61 százalékuk pedig azon az állásponton volt, hogy országának folytatnia kell Ukrajna támogatását.