Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
A fogyasztók egészségét veszélyezteti a színezékkel ‘sárgított’ csirkék forgalmazása – hívta fel a figyelmet az országos fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Horia Constantinescu szerint visszatérő jelenség Romániában, hogy a kereskedők sárgára festik a csirkehúst, mert akkor egészségesebbnek tűnik és kelendőbb a termék.
Megnyitották a forgalom előtt a nagyváradi körgyűrűt és az erdélyi autópályát összekötő gyorsforgalmi utat. A 19 kilométeres útszakasz megépítését a nagyinfrastruktúra operatív program keretében finanszírozták.
Romániában vizsgálódik az Európai Ügyészség vontatóhajók vásárlásában elkövetett csalásokkal kapcsolatban. Az ügyészség szerint mintegy 7 millió euróval kurtították meg az Európai Unió költségvetését.
Nem fogják korlátozni a nagyobb üzletek hétvégi nyitvatartását, erről a kormány egy megbeszélés nyomán döntött – idézi a Digi24 hírtelevízió Florin Barbu mezőgazdasági minisztert.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31 euró 80 cent, az euróövezetben pedig 35 euró 60 cent volt, míg 2022-ben az EU-ban 30 euró 20 cent, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem fog háborúzni a NATO hadseregével és „teljes képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát – közli az Index.hu.
Csökkentik a volt kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját Csehországban. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet mintegy 1500 nyugdíjas nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyet átadott a nyugdíjhivatalnak, illetve a védelmi és a belügyi tárca vezetésének – közölte Ladislav Kudrna az intézet igazgatója Prágában.
Vita van a Hamász vezetői között az Izraellel folytatott tűzszüneti tárgyalásokról. Az utóbbi napokban megerősítették, hogy nincs egyetértés a Hamász vezetői között a szervezet stratégiájáról.
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös és szobrászművész, illetve festőművész fia, András alkotásaiból nyílt kiállítás szerda este Aradon a megyei múzeum szépművészeti osztályának Clio-termében.
10 nap múlva kezdődnek Kovásznán a Csoma napok. Az idén 34. kiadásához érkezett rendezvénysorozat rendhagyó lesz, hiszen 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, Kelet-kutató.
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára is emlékezünk. Ez alkalommal szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versének első három sorát.
A fogyasztók egészségét veszélyezteti a színezékkel 'sárgított' csirkék forgalmazása - hívta fel a figyelmet az országos fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Horia Constantinescu szerint visszatérő jelenség Romániában, hogy a kereskedők sárgára festik a csirkehúst, mert akkor egészségesebbnek tűnik és kelendőbb a termék.
Elmagyarázta, hogy gyakran a csirkék takarmányába kevernek színezéket, ami behatol a szövetekbe, nem lehet kimosni, és a tojások színét is megváltoztatja. A fogyasztóvédelem vezetője szerint ennél is súlyosabb, hogy olykor a pultokra szalmonellával fertőzött, 'sárgított' csirkehús kerül.
A nyilatkozatra reagálva az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság alelnöke azt mondta, laborvizsgálatok és konkrét eredmények hiányában nem tanácsos az élelmiszertermékek biztonságával kapcsolatos nyilatkozatokba bocsátkozni - jelentette ki az alelnöke.
Megnyitották a forgalom előtt a nagyváradi körgyűrűt és az erdélyi autópályát összekötő gyorsforgalmi utat. A 19 kilométeres útszakasz megépítését a nagyinfrastruktúra operatív program keretében finanszírozták.
Nemsokára ez az útszakasz az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi úthoz csatlakozik majd, amely része a Balti-tengert a Fekete-tengerrel és az Adriai-tengerrel összekötő nagysebességű közúti folyosónak– jelentette be az országos közútkezelő igazgatója, Cristian Pistol. Hozzátette, az Arad és Nagyvárad között, 121 kilométer hosszú gyorsforgalmi út teljes hosszára kiírták a közbeszerzési eljárást.
Romániában vizsgálódik az Európai Ügyészség vontatóhajók vásárlásában elkövetett csalásokkal kapcsolatban. Az ügyészség szerint mintegy 7 millió euróval kurtították meg az Európai Unió költségvetését.
A vizsgálat a galaci Al-dunai Hajózási Igazgatóság és a Román Hajózási Hatóság tisztségviselőit célozza. Az ügyészek szerint 2019-ben két multifunkcionális vontatót vásárolt az Al-dunai Hajózási Igazgatóság a nagyinfrastruktúra operatív program finanszírozásával, de pontatlan dokumentációt csatoltak a vásárláshoz. E szerint a kizárólag folyami hajózásra szánt vontatóknak olyan követelményeket állapítottak meg, amelyek tengeri hajózásra tették alkalmassá és ezzel egyetlen beszállítónak kedveztek. A két vontatót 2021-ben szállították le és ezek kizárólag a Duna mélyvízi szakaszán használhatók a nagyobb merülési méretek miatt.
Nem fogják korlátozni a nagyobb üzletek hétvégi nyitvatartását, erről a kormány egy megbeszélés nyomán döntött – idézi a Digi24 hírtelevízió Florin Barbu mezőgazdasági minisztert.
Marcel Ciolacu miniszterelnök múlt héten közölte: kiadta elemzésre a kormány illetékes csoportjának a szupermarketek hétvégi bezárására vonatkozó javaslatot, hogy lássa, milyen hatása lenne egy ilyen döntésnek. A kiskereskedők kérték a kormánytól, hogy tartsanak zárva hétvégeken a szupermarketek, vagy csökkentett nyitva tartással csak délig fogadják a vásárlókat. A kisboltok tulajdonosai a csökkenő forgalomra panaszkodnak, amiért a nagy üzletláncokat okolják.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31 euró 80 cent, az euróövezetben pedig 35 euró 60 cent volt, míg 2022-ben az EU-ban 30 euró 20 cent, az euróövezetben pedig 34 euró - derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból.
Az óránkénti munkaerőköltség tavaly Bulgáriában, Romániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb, míg Luxemburgban, Dániában és Belgiumban a legmagasabb.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem fog háborúzni a NATO hadseregével és „teljes képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország megtámadná Európát - közli az Index.hu.
A Lengyelország, a Baltikum és Csehország elleni esetleges támadásról szóló szavak az országok lakosságának megtévesztésére szolgálnak – tette hozzá az orosz elnök. Putyin ugyanakkor kijelentette, hogy ha harmadik országok repülőtereiről F–16-osokat vetnek be az orosz hadsereg ellen, akkor ezek a repülőterek „legitim célponttá” válnak Oroszország számára.
Csökkentik a volt kommunista rendszer prominenseinek nyugdíját Csehországban. A prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet mintegy 1500 nyugdíjas nevét tartalmazó jegyzéket állított össze, amelyet átadott a nyugdíjhivatalnak, illetve a védelmi és a belügyi tárca vezetésének - közölte Ladislav Kudrna az intézet igazgatója Prágában.
A jobbközép kormánykoalíció kezdeményezésére a cseh parlament által 2022 őszén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik a volt Csehszlovákiában 1948 februárja és 1989 novembere között vezető és fontos tisztségeket láttak el például a kommunista pártban, az államban, a fegyveres erőknél, a bíróságoknál és az ügyészségeken, valamint a népi milícia parancsnokságában.
Vita van a Hamász vezetői között az Izraellel folytatott tűzszüneti tárgyalásokról. Az utóbbi napokban megerősítették, hogy nincs egyetértés a Hamász vezetői között a szervezet stratégiájáról.
Az egyik csoportosulás a tárgyalások folytatását szorgalmazza az izraeli hadsereg Rafahba tervezett szárazföldi hadműveletének megelőzése érdekében. A Hamász gázai vezetője által képviselt másik csoportosulás szerint a szervezetnek várnia kell a jobb körülményekre, mivel egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Izraelen.
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös és szobrászművész, illetve festőművész fia, András alkotásaiból nyílt kiállítás szerda este Aradon a megyei múzeum szépművészeti osztályának Clio-termében.
A tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon első ízben bemutatott közös tárlat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében jutott el Aradra, megnyitó beszédet Demeter Stefánia Katalin konzul mondott. A Szent és hétköznapi című, ötvösmunkákból, plasztikákból, torzó figurákból, illetve festményekből és többek között a 12 apostolt ábrázoló rajzokból álló tárlat megtekintése lehetőséget nyújt az elcsendesedésre, elmélyülésre, a vallásosság és hit megerősítésére a nagyböjti időszakban. A budapesti művészpárosból idősebb Madarassy, István volt jelen, fia, András, egy térdműtét utáni lábadozás miatt kényszerült távol maradni. Nemes lélekre vall azonban, hogy az apa a fia munkáit helyezte előtérbe a nagypéntekig látható kiállítás megnyitása után adott interjúban, amelyet Pataky Lehel Zsolt készített.
10 nap múlva kezdődnek Kovásznán a Csoma napok. Az idén 34. kiadásához érkezett rendezvénysorozat rendhagyó lesz, hiszen 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, Kelet-kutató.
A Kovásznán és a város melletti Csomakőrösön tartandó egy hétig tartó események csak a kezdetét jelentik a szervező közösség által Csoma-emlékévnek nyilvánított rendezvények sorának.
Az április 8-13 között tartott Csoma napok fővédnöke Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. A 34. Csoma napok részletes programja elérhető a csomaegyesület.org és a csomaegyesület.hu internetes oldalakon.
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára is emlékezünk. Ez alkalommal szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versének első három sorát.
„Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek, s a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön.”
Most pedig rátérnék a húsvéti jelképekre, melyek közül a bárány a legősibb; a Magyar katolikus lexikon szerint az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele. Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre, ezért az Újszövetség az ószövetségi jelképekre, előképekre alapozva Isten bárányának nevezi Krisztust.
Egy másik jól ismert húsvéti szimbólum a tojás, amely a legrégebbi húsvéti eledelek egyike, az élet, valamint az újjászületés archaikus jelképe. A katolikus lexikon szerint amint a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újszövetséget jelképezi. Egyes feltevések alapján a tojások piros színével Krisztus vérére utalnak.
Nem feledkezhetek meg egy nagyon vitatott jelképről, a húsvéti nyúlról; a szokás eredetét a mai napig találgatják. Az egyik vélekedés szerint tévedésről van szó, ugyanis régen, egyes német területeken húsvétkor gyöngytyúkot ajándékoztak a tojásaival együtt. Mivel németül a gyöngytyúk nevének rövidítése és a nyúl neve nagyon hasonlít, valószínűleg összetévesztették a kettőt.
Szintén a húsvéti jelképek közé sorolják a barkát, a sonkát, valamint a locsolkodást is. Utóbbi arra a legendára is visszavezethető, miszerint vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Nyelvi rovatunk mai részének vége felé közeledve érdemes felidézni azt a szabályt, miszerint az erős érzelmi töltettől függetlenül kis kezdőbetűkkel írjuk a nevezetes napok, ünnepek, történelmi események, időszakok nevét. Ez a nagyhétre, a húsvétra, a nagycsütörtökre, a nagypéntekre, a nagyszombatra, a húsvétvasárnapra, illetve a húsvéthétfőre is érvényes, az összetett szavakat természetesen egybe kell írni. Amennyiben húsvéti jókívánságot küldünk a szeretteinknek, ismerőseinknek, csak a mondat elején írjunk nagybetűt. Ferencz Melániát hallották, a Szövegkovács nevében is áldott húsvétot kívánok!
A fogyasztók egészségét veszélyezteti a színezékkel 'sárgított' csirkék forgalmazása - hívta fel a figyelmet az országos fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Horia Constantinescu szerint visszatérő jelenség Romániában, hogy a kereskedők sárgára festik a csirkehúst, mert akkor egészségesebbnek tűnik és kelendőbb a termék.
Elmagyarázta, hogy gyakran a csirkék takarmányába kevernek színezéket, ami behatol a szövetekbe, nem lehet kimosni, és a tojások színét is megváltoztatja. A fogyasztóvédelem vezetője szerint ennél is súlyosabb, hogy olykor a pultokra szalmonellával fertőzött, 'sárgított' csirkehús kerül.
A nyilatkozatra reagálva az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság alelnöke azt mondta, laborvizsgálatok és konkrét eredmények hiányában nem tanácsos az élelmiszertermékek biztonságával kapcsolatos nyilatkozatokba bocsátkozni - jelentette ki az alelnöke.