A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Az amerikai ügyészek azzal vádolják Hunter Bident, az amerikai elnök fiát, hogy pénzt fogadott el egy GP nevű román üzletembertől, aki befolyást akart szerezni az amerikai kormányzati ügynökségeknél az ellene Romániában folyó büntetőeljárásban.
Visszatért Spanyolországba hét, emigrációban töltött év után Carles Puigdemont volt katalán elnök csütörtökön. A szakadár politikus pártja, az Együtt Katalóniáért által a fogadására meghirdetett gyûlésen bukkant fel reggel, ahol beszédet mondott az összegyûlt szimpatizánsoknak.
Kisebb diplomáciai botrányt okozott Nagaszaki város polgármesterének döntése, hogy nem hívja meg Izraelt az atombomba 1945-ös ledobásának szentelt megemlékezésre. Az AFP szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetei bejelentették, hogy nem vesznek részt a megemlékezésen.
A nyári szünidő és a pihenőszabadságok megkezdésével szinte állandó a teltház tornyai kutyapanzióban. Az Aradtól alig több mint 15 kilométerre fekvő, magyar határ menti faluban működő Kalypsoland tulajdonképpen egy „bentlakásos” kutyakiképző iskola, de ilyenkor, a vakáció idején szinte csak ebhotelként működik.
Állati napunk lesz holnap, elsősorban azért, mert Magyarországon minden év augusztus 9-én tartják az állatkertek napját, ez pedig jó alkalom arra, hogy néhány szót ejtsek az állatnevek, illetve állatfajnevek helyesírásáról.
Mohamed Sahabuddin Csuppu bangladesi elnök a tüntetők követelésének megfelelően feloszlatta tegnap a parlamentet, egy nappal azután, hogy Vazed Haszina miniszterelnök…
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Jahja esz-Szinvárt, a szervezet gázai övezeti vezetőjét nevezte ki a múlt héten Teheránban meggyilkolt politikai vezető, Iszmail…
Az ütemterv szerint holnap és pénteken mérik fel a diákok román nyelvű kommunikációs készségeit. Az anyanyelvi kommunikációs készségeket szintén pénteken,…
Az amerikai ügyészek azzal vádolják Hunter Bident, az amerikai elnök fiát, hogy pénzt fogadott el egy GP nevű román üzletembertől, aki befolyást akart szerezni az amerikai kormányzati ügynökségeknél az ellene Romániában folyó büntetőeljárásban.
A vád a Los Angeles-i szövetségi törvényszéken bemutatott dokumentumban szerepel a Joe Biden elnök fia elleni adócsalási perben. Az ABC televízió szerint Gabriel Popoviciu fogadta meg Hunter Bident jogi szolgáltatások nyújtására 2015 végén, amikor Hunter apja az Egyesült Államok alelnöke volt.
Visszatért Spanyolországba hét, emigrációban töltött év után Carles Puigdemont volt katalán elnök csütörtökön. A szakadár politikus pártja, az Együtt Katalóniáért által a fogadására meghirdetett gyûlésen bukkant fel reggel, ahol beszédet mondott az összegyûlt szimpatizánsoknak.
Hangsúlyozta, hogy a katalánok nem mondanak le az önrendelkezés jogáról, és arra kérte az egybegyûlteket, hogy ne hagyják magukat összezavarni, mert "nem bûncselekmény népszavazást tartani". A rendezvényen a hatóságok nem vették õrizetbe a politikust, aki ellen Spanyolországban továbbra is elfogató parancs van érvényben. Carles Puigdemont szerdán az X-en közzétett videoüzenete szerint azért tért vissza Spanyolországba, hogy részt vegyen a katalán parlament ülésén, amelyen Salvador Illáról, a májusi tartományi választásokon gyõztes Katalán Szocialista Párt (PSC) elnökjelöltjérõl szavaznak a képviselõk. Josep Rull, a katalán parlament elnöke kilátásba helyezte, hogy Carles Puigdemont õrizetbe vétele esetén a parlament ülését felfüggeszthetik, az elnökválasztási vitát és szavazást elnapolhatják.
Szökőár riadót adtak ki a hatóságok a Japán dél-nyugati részén ma délelőtt történt 7,1-es fokozatú földrengés nyomán. A japán meteorológiai ügynökség közlése szerint a kéregmozgás epicentruma Kiusu sziget keleti partjánál volt, mintegy 30 kilométeres mélységben. Egyelőre nincs hír károkról, a szigeten működő atomerőművek alkalmazottai ellenőrzik a berendezéseket, de még nem találtak rendellenességeket.
Kisebb diplomáciai botrányt okozott Nagaszaki város polgármesterének döntése, hogy nem hívja meg Izraelt az atombomba 1945-ös ledobásának szentelt megemlékezésre. Az AFP szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetei bejelentették, hogy nem vesznek részt a megemlékezésen.
Siro Szuzuki polgármester sajnálatosnak nevezte a döntést és megerősítette, hogy csak a Gázai-övezetben zajló háború elleni tüntetéseket akarta megelőzni azzal, hogy nem hívta meg Izraelt, ennek nincsenek politikai indokai. Hirosima és Nagaszaki elöljárói az egész világról hívnak meg tisztségviselőket minden évben a megemlékezésre, idén kevés nagykövet vesz részt ezen, több ország alacsonyabb rangú képviselőt küld. Mint ismeretes, Oroszország és Fehéroroszország képviselőit Ukrajna 2022-es lerohanása óta nem hívják meg ezekre a megemlékezésekre.
A nyári szünidő és a pihenőszabadságok megkezdésével szinte állandó a teltház tornyai kutyapanzióban. Az Aradtól alig több mint 15 kilométerre fekvő, magyar határ menti faluban működő Kalypsoland tulajdonképpen egy „bentlakásos” kutyakiképző iskola, de ilyenkor, a vakáció idején szinte csak ebhotelként működik.
Hetente, tíznaponta váltják egymást a „szállóvendégek”, azok a négylábú kedvencek, amelyeket a gazdik nem tudnak vagy nem akarnak magukkal vinni a nyaralásra, de miközben kikapcsolódnak, szeretnék biztonságos helyen, felügyelet alatt tudni a kutyáikat, amelyeknek ráadásul szórakoztató programokat is szerveznek. Tóth Attila, a kutyapanzió tulajdonosa szerint egy felelős állattartó jobban megbízik egy szakképzett gondozóban, semmint egy ismerősre bízná kutyáját, amíg ő elutazik. Pataky Lehel Zsolt épp a délelőtti foglalkozások befejezése után járt a kutyapanzióban, ahol Tóth Attilát kérte az ebhotel bemutatására, illetve tanácsokat is kért azok számára, akik mégis csak magukkal vinnék a nyaralásra négylábú kedvenceiket, hogy milyen úticélokat válasszanak és hogyan szervezzék meg az utazást.
A következő percekben Balogh Károly Csabával, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatójával készült interjút hallják arról, hogy Hunyad megye magyar nyelvű oktatása milyen kihívásokkal küzd, milyen jellegű feltételeket kell teljesítenie az oktatásnak, amely a 21. században már szolgáltatásnak számít. Az interjút Borbély Tamás készítette.
Állati napunk lesz holnap, elsősorban azért, mert Magyarországon minden év augusztus 9-én tartják az állatkertek napját, ez pedig jó alkalom arra, hogy néhány szót ejtsek az állatnevek, illetve állatfajnevek helyesírásáról.
De miért épp augusztus 9-én ünneplik az állatkertek napját, amely csupa kisbetűvel írandó? 1866-ban ezen a napon nyílt meg Magyarország első állatkertje, a Budapesti Állat- és Növénykert. Az állatkertek feladatát és célját az Állatkerti Rt. 1865-ben jóváhagyott alapszabályában vázolták fel, amely a mai napig időszerű. Bár kissé nehézkes a megfogalmazás, szó szerint idézem: „A pesti állatkertet létesítő társulat czélja bel- és külföldi élő és lehetőleg természetszerű feltételek mellett tartandó állatoknak folyamatosan tökéletesítendő gyűjteménye által a természettudományok iránti érdeket ébreszteni és terjeszteni…”
Az állatkertekben zömmel vadállatokat láthat az érdeklődő, de háziállatokkal is találkozhat, éppen ezért mindkettőből említek egy-két példát. A legfontosabb szabályok egyike, hogy az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk. Például: Bodri, Lassie, Cirmos, Ráró, Kincsem, Bagira, Balu, Vuk és Kele. A magyarázó utótagot kis kezdőbetűvel és kötőjel nélkül tesszük utánuk. Itt egyebek mellett megemlítem a Bodri kutyát, a Ráró lovat, illetve a Cirmos cicát. Eddig volt egyszerű.
Még nem beszéltem az állatfajnevekről, amelyek írásmódjáról a mai napig vitáznak a szakemberek. Két dolog viszont rengeteget segíthet: meg kell nézni, hogy a faji jelző melléknév vagy melléknévi jelentéssel is bíró főnév, esetleg csak egyszerűen főnév.
Hogyha melléknév vagy melléknévi jelentéssel is bíró főnév, akkor a különírás az elfogadott. Például: galléros maki, arany cerkóf, remete cankó, vándor albatrosz, ausztrál sirály, inka csér, japán makákó, valamint pápua sas. Amennyiben a faji jelző szófaja főnév, általában egybe kell írni az elő- és utótagot. Itt megemlíteném a császártamarin, a huszármajom, a királygém, a haranggém és a szavannacerkóf megnevezéseket. Jelentéstömörítő összetételekről van szó, a haranggém például egy olyan gémfaj, amely táplálékszerzéskor harangszerűen a vízfelszínre borítja a szárnyait.
Mintegy kétharmados kapacitáson termeltek tavaly a német autógyárak a főként az elektromos járművek iránti alacsony kereslet miatt. Az Audi emiatt egy egész telephely fenntartását is mérlegre tette és példáját más gyárak is követhetik - mondta Stefan Bratzel iparági szakértő a Bergisch Gladbach-i Centre of Automotive Management (CAM) munkatársa a dpa hírügynökségnek.
A Volkswagen, a BMW, a Mercedes és a többi autógyár németországi üzemei tavaly átlagosan csak kapacitásuk alig több mint kétharmadát használták ki - derül ki a Marklines adatelemző cégnek a dpa hírügynökség számára készített elemzéséből. Az adatok alapján az összes németországi telephely együttesen évi 6,2 millió autót tudna szállítani. Utoljára 2011-ben közelítették meg ezt a számot, akkor majdnem 5,9 millió autót gyártottak Németországban. Tavaly viszont alig több mint 4,1 millió autó készült Németországban és a német autóipari szövetség (VDA) szerint ennek is a háromnegyedét exportálták.
Nagy szóródást mutatnak a különböző márkák és azok telephelyeinek a kapacitáskihasználtsága között. Míg a Porsche Stuttgartban majdnem teljes, közel 100 százalékos kihasználtsággal dolgozott 2023-ban, az Audi Ingolstadt és a BMW München pedig közel 90 százalékossal, addig az Opel Eisenach még a potenciális kapacitásának 30 százalékát sem érte el. Az autógyártók kénytelenek megtenni a szükséges lépéseket.
A Ford már 2022-ben bejelentette, hogy 2025 végén bezárja Saarlouis-i üzemét. Az Audinál a brüsszeli üzem bezárása került mérlegre. Németországban utoljára tíz éve, 2014-ben zártak be nagy autógyárat, az Opel bochumi telephelyét.
Mohamed Sahabuddin Csuppu bangladesi elnök a tüntetők követelésének megfelelően feloszlatta tegnap a parlamentet, egy nappal azután, hogy Vazed Haszina miniszterelnök lemondott, és Indiába távozott.
A tüntetők tegnap délelőtt azzal fenyegetődztek, hogy ha az elnök nem oszlatja fel a törvényhozást kora délutánig, akkor annak súlyos következményei lesznek. A parlament feloszlatásáról szóló végső döntés a védelmi erők és politikai pártok vezetőivel, illetve a diáktüntetések és civilszervezetek képviselőivel tartott egyeztetés után született meg - áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben. Haszina lemondása és távozása tizenöt évig tartó kormányzásának vetett véget.
A tüntetők a 84 éves Mohammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdászt szerették volna az ideiglenes kormány élén látni. Az elnöki hivatal helyi idő szerint ma hajnalban bejelentette, hogy a Nobel-békedíjas közgazdász átmeneti kormányt vezet majd. Közben tegnap szabadon engedték házi őrizetéből Haleda Ziát, Banglades első női miniszterelnökét, amit szintén az államfő rendelt el.
Bangladesben a múlt hónapban törtek ki tömeges tiltakozások egy kvótaszabályozás miatt, amely a kormányzati állások 30 százalékát a háborús veteránok rokonai számára tartotta volna fenn. Eközben a több mint 170 milliós országban csaknem 32 millió fiatalnak nincs munkája vagy szakképzettsége sem, amely több esély adna megélhetésre. A júliusi tömegtüntetések idején mintegy 150-en vesztették életüket, ezrek sérültek meg, és mintegy tízezer embert tartóztattak le. A kormányellenes tüntetések egy időre szüneteltek, miután a kvóták nagy részét a legfelsőbb bíróság eltörölte, de az utóbbi napokban újrakezdődtek.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Jahja esz-Szinvárt, a szervezet gázai övezeti vezetőjét nevezte ki a múlt héten Teheránban meggyilkolt politikai vezető, Iszmail Haníje utódjának.
Szinvár, akit az Izrael ellen tavaly október 7-én végrehajtott támadás megszervezésével vádolnak, a Gázai övezetben rejtőzködik, dacolva a háború eleje óta a likvidálására irányuló izraeli kísérletekkel. Szinvár, aki felnőtt élete felét izraeli börtönökben töltötte, a legbefolyásosabb Hamász-vezető, aki még életben van Haníje meggyilkolása után. Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter tegnap este, röviddel az új Hamász-vezető kinevezése után kijelentette, hogy "gyorsan likvidálni kell" Jahja esz-Szinvárt.
Ukrajna közel 4,2 milliárd euró összegű támogatásban részesül, miután az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács szabad utat adott az uniós ukrán hitelkeretből nyújtott támogatások és kölcsönök első részlete kifizetésének – közölte az uniós testület tegnap.
A Tanács tegnap elfogadott határozatában megállapította, hogy Ukrajna teljesítette a pénzeszközök folyósításához szükséges feltételeket és reformokat. Ezek a reformok az államháztartásra, az állami tulajdonú vállalatok irányítására, az üzleti környezet fejlesztésére, az energiára és az aknamentesítésre terjednek ki.
A tegnapi végrehajtási határozat engedélyezi az első részlet kifizetésének végrehajtását.
Az ütemterv szerint holnap és pénteken mérik fel a diákok román nyelvű kommunikációs készségeit.
Az anyanyelvi kommunikációs készségeket szintén pénteken, a digitális készségeket jövő hétfőn, az idegennyelv-ismeretet pedig kedden és szerdán ellenőrzik. Az írásbeli vizsgák augusztus 19-én kezdődnek.
Az első eredményeket augusztus 26-án teszik közzé és ugyanaznap fogadják az óvásokat is. A végleges eredményeket augusztus 30-án ismertetik. Az érettségi nyár eleji kiadásán 78,2 százalékos volt az átmenési arány.
Az amerikai ügyészek azzal vádolják Hunter Bident, az amerikai elnök fiát, hogy pénzt fogadott el egy GP nevű román üzletembertől, aki befolyást akart szerezni az amerikai kormányzati ügynökségeknél az ellene Romániában folyó büntetőeljárásban.
A vád a Los Angeles-i szövetségi törvényszéken bemutatott dokumentumban szerepel a Joe Biden elnök fia elleni adócsalási perben. Az ABC televízió szerint Gabriel Popoviciu fogadta meg Hunter Bident jogi szolgáltatások nyújtására 2015 végén, amikor Hunter apja az Egyesült Államok alelnöke volt.