Szeptember 28. és október 6. között kerül sor Bukarestben az erdélyi magyar színházak fővárosi seregszemléjére, az V. BukFesztre, amelyet a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) szervez - kiemelt támogatói és partnerei pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, a Liszt Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központ és a Communitas Alapítvány.
A fesztivált az UNITER is támogatja szakmai szempontból, illetve a fővárosi színházak, az Odeon, a Bulandra, valamint idéntől a Román Nemzeti Színház ad teret az erdélyi társulatok előadásainak. Idéntől kibővült a MASZÍN, azaz valamennyi erdélyi magyar kőszínház, valamint független társulatok is tagjává váltak a szakmai szervezetnek, amelyenek hosszabb távú tervei között szerepel egy Budapesten megszervezendő fesztivál is. A bukaresti seregszemle lényege elejétől fogva az, hogy a fővárosi, túlnyomórészt román közönségnek bemutassa a jelenlegi erdélyi színjátszás legjavát, illetve, ahogyan Bessenyei Gedő István, a MASZÍN elnöke fogalmazott az, hogy hidat teremtsenek a román és a magyar színházi kultúra között.
A szakmai szervezet múlt héten tartotta a fesztivált beharangozó sajtóértekezletét - a helyszínen Borbély Tamás, a Bukaresti Rádió szerkesztője kérte mikrofon elé az UNITER, a MASZÍN vezetőit, a társulatok igazgatóit, szakmai vezetőit. Ez tehát mai műsorunk kínálata - tatrsanak velünk!
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök közölte, hogy kész tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) leendő kormánya parlamenti támogatásáról, a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) viszont nem kíván egyeztetéseket folytatni. Mureșan a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban úgy vélte, a PSD-nek választania kell: egy Európa-barát kormányt támogat, vagy megerősíti az AUR-ral kötött szövetségét. Elmondta: akkor sem adja vissza a kormányalakítási megbízást, ha nem sikerül megszereznie a parlamenti többséget. Tíz nap áll a rendelkezésére, hogy kormányt alakítson.
Megállapodott az Egyesült Államok, Dánia és Grönland vezetése arról, hogy Washington fokozatosan megnöveli katonai jelenlétét a Dániához tartozó óriási szigeten - jelentette be Donald Trump amerikai elnök. Megerősítette a megállapodás hírét a dán és a grönlandi kormányzat is, arra helyezve a hangsúlyt. hogy megnő az észak-atlanti térség és az Északi-sarkvidék biztonsága. Donald Trump szerint a megállapodásnak nincs lejárati dátuma. A jelek szerint Trump letett ugyanakkor arról a törekvéséről, hogy Grönland amerikai területté váljék.
Aláírta Donald Trump amerikai elnök azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok széles körű szankciókkal gyakoroljon nyomást Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében. Az amerikai kongresszus két nappal korábban véglegesítette a jogszabályt, amely az orosz energia- és hadiipart, valamint az úgynevezett árnyékflottát is célba veszi. A jogszabály felhatalmazza Donald Trumpot, hogy akár 100 százalékos büntetővámot vessen ki az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójára, illetve az Oroszországgal szembeni energiaszankciók megkerülését leginkább segítő öt országra.
Szeptember 28. és október 6. között kerül sor Bukarestben az erdélyi magyar színházak fővárosi seregszemléjére, az V. BukFesztre, amelyet a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) szervez - kiemelt támogatói és partnerei pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, a Liszt Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központ és a Communitas Alapítvány.
A fesztivált az UNITER is támogatja szakmai szempontból, illetve a fővárosi színházak, az Odeon, a Bulandra, valamint idéntől a Román Nemzeti Színház ad teret az erdélyi társulatok előadásainak. Idéntől kibővült a MASZÍN, azaz valamennyi erdélyi magyar kőszínház, valamint független társulatok is tagjává váltak a szakmai szervezetnek, amelyenek hosszabb távú tervei között szerepel egy Budapesten megszervezendő fesztivál is. A bukaresti seregszemle lényege elejétől fogva az, hogy a fővárosi, túlnyomórészt román közönségnek bemutassa a jelenlegi erdélyi színjátszás legjavát, illetve, ahogyan Bessenyei Gedő István, a MASZÍN elnöke fogalmazott az, hogy hidat teremtsenek a román és a magyar színházi kultúra között.
A szakmai szervezet múlt héten tartotta a fesztivált beharangozó sajtóértekezletét - a helyszínen Borbély Tamás, a Bukaresti Rádió szerkesztője kérte mikrofon elé az UNITER, a MASZÍN vezetőit, a társulatok igazgatóit, szakmai vezetőit. Ez tehát mai műsorunk kínálata - tatrsanak velünk!
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet – áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
Románia 3-0-ás kiütéses győzelemmel kezdte a németországi labdarúgó Európa-bajnokságot, ahol Ukrajnának esélyt sem adott. A románok az első percekben jól…
A NATO több nukleáris fegyver raktárakból való kivételéről és készenlétbe helyezéséről tárgyal az Oroszország és Kína felől érkező növekvő fenyegetések…
Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi…
Az Ukrajna és Oroszország közötti béke előmozdítása érdekében megtartott hétvégi svájci békekonferencián résztvett 78 ország közös közleménye egyetért abban, hogy…
A választásokon gyengén szereplő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) új pártelnököt fog választani, de kiderült, hogy Dominic Fritz, Temesvár polgármestere…
Több tucat tüntető fejezte ki nemtetszését a június 9-i választásokon jelzett rendellenességekkel szemben vasárnap este a bukaresti Victoriei téren. A…
Ételmérgezés tüneteivel került kórházba tegnap délután 13 személy, közülük 11 gyermek – közölte a Buzău megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). A…
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet - áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
A jelenség hátterében egyrészt a programok hibái állhatnak, illetve az, hogy gyűlöletkelő, holokauszttagadó csoportok szándékosan arra használhatják fel ezeket a programokat, hogy olyan tartalmakat hozzanak létre, amelyek megkérdőjelezik a nácik által elkövetett rémtetteket.
Az UNESCO jelentése szerint az egyik legaggasztóbb perspektíva az, hogy a mesterséges intelligenciával létre lehet hozni úgynevezett deepfake tartalmakat a holokausztról: valódinak tűnő képeket és videókat, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy a holokauszt meg sem történt, vagy túlzók az arról szóló beszámolók.
Mindez ahhoz vezethet, hogy az emberek nem fogják pontosan érteni a XX. század egyik kulcsfontosságú történelmi eseményét, és erősödhet az antiszemitizmus.
Az UNESCO a Zsidó Világkongresszussal együttműködve kidolgozott jelentésében felszólította a technológiai vállalatokat arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához fektessenek le olyan etikai szabályokat, amelyek csökkenthetik a megbízhatatlan információk terjedésének esélyét.
A Wärtsilä finn technológiai konszern bemutatta a világ első, 100 százalékban hidrogénnel működő erőművét.
A teljes mértékben hidrogénnel működő, azaz szén-dioxid-mentes energiatermelést biztosító motorok várhatóan 2025-től rendelhetők meg, a szállítások 2026-ben kezdődnek.
A finn cég hidrogénmotoros erőművének a szíve a Wärtsilä 31 motorplatform, ami már eddig is több mint egymillió üzemórát teljesített és üzemanyaga rugalmas, azaz hidrogénnel és földgázzal is üzemeltethető.
A várhatóan 2025-től szállításra kerülő Wärtsilä 31H2 tisztán hidrogénmotor lesz.
A cég honlapján szereplő adatok szerint a vállalat 79 országban 17 800 szakembert foglalkoztat több mint 280 irodában. A Wärtsilä tavalyi nettó árbevétele 6 milliárd euró volt, a cég részvényeivel a Nasdaq Helsinki tőzsdén kereskednek.
Románia 3-0-ás kiütéses győzelemmel kezdte a németországi labdarúgó Európa-bajnokságot, ahol Ukrajnának esélyt sem adott. A románok az első percekben jól kezdték a mérkőzést, de aztán Rebrov legénysége átvette a kezdeményezést, fölényes labdabirtoklásra tett szert, de egy védelmi hiba során Nicolae Stanciu parádés gólt lőtt 20 méterről. A második félidő álomszerűen rajtolt Edward Iordănescu csapatának, hiszen a román nemzeti tizenegy előbb Răzvan Marin révén az 53. percben növelte előnyét, majd négy perccel később Denis Drăguș is betalált az ellenfél kapujába, s ezzel le is zárta a mérkőzést. A román csapat magabiztosan védte meg a hátramaradt időben a háromgólos előnyt, s ezzel nagy lépést tett a nyolcaddöntőbe jutás felé.
Tekintve, hogy a többi jelölt kvázi ismeretlen, Elena Lasconinak van a legnagyobb esélye átvenni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetését a párt gyenge választási szereplése miatt lemondott Cătălin Drulătól. Kérdés azonban, hogy a nyilatkozatai alapján szociális konzervatív Lasconi megválasztása egyúttal ideológiai irányváltást is jelent-e majd – véli Cseke Péter Tamás, az Agerpres szerkesztője, a Transtelex főmunkatársa, akivel a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások eredményeiről beszélgettünk.
Az Európai Unió vezetői a következő öt évre vonatkozó politikai célokról fognak ma tárgyalni, illetve arról is egyeztetnek, hogy kiket helyezzenek az uniós vezető pozíciókba - adta hírül a Reuters. Az informális találkozó az első vezetői összejövetel az egy héttel ezelőtti európai parlamenti választások óta. A résztvevők arról tárgyalnak, hogy ki legyen az Európai Bizottság és az Európai Tanács következő elnöke, valamint a külügyi tárca vezetője, de úgy tűnik, már döntöttek. A német Ursula von der Leyen a jobbközép Európai Néppárt térnyerésének köszönhetően a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy biztosítsa második ciklusát az uniós végrehajtó testület élén. A 27 uniós vezető közül tizenhárom az Európai Néppárthoz tartozó pártokból kerül ki. Franciaország korábban mérlegelte von der Leyen alternatíváit, de a Macron által június 30-ára kiírt előrehozott parlamenti választások miatt a kormány most az uniós stabilitást részesíti előnyben. Az Európai Tanács következő elnöke a volt portugál miniszterelnök, Alberto Costa lehet. A liberális Kaja Kallas észt miniszterelnök a külügyi főképviselői posztra pályázik. A vezetők a június 27-28-i uniós csúcstalálkozón erősítik meg választásukat. Von der Leyennek ezután még szüksége lesz az Európai Parlament támogatására, amely július 16. után szavaz az Európai Bizottság elnökéről.
A NATO több nukleáris fegyver raktárakból való kivételéről és készenlétbe helyezéséről tárgyal az Oroszország és Kína felől érkező növekvő fenyegetések közepette - mondta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a Reuters által hétfőn idézett brit Telegraph című napilapnak. Stoltenberg szerint jelenleg konzultációk folynak a tagállamok között a NATO nukleáris arzenáljának átláthatóságáról, mint elrettentő eszközről. "Nem fogok belemenni az operatív részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kellene működnie, de konzultálnunk kell ezekről a kérdésekről" - mutatott rá a NATO-főtitkár. Hozzátette, hogy a NATO célja egy atomfegyverek nélküli világ, "de amíg vannak atomfegyverek, addig nukleáris szövetség marad a NATO”.
Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) ma közzétett éves jelentése szerint, amelyet az MTI idézett. Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia aggodalomra ad okot. A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett. "Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője.
Joe Biden és kihívója, Donald Trump megállapodott első televíziós vitájuk szabályairól. A június 27-i vita 90 perces lesz, egy női és egy férfi moderátor fogja vezetni, de nem lesz stúdióközönség - közölte a CNN. Mindkét jelölt beleegyezett, hogy egy pódiumon szerepeljen. Az is eldőlt, hogy csak a mindenkori megszólaló mikrofonja lesz bekapcsolva.
Az Ukrajna és Oroszország közötti béke előmozdítása érdekében megtartott hétvégi svájci békekonferencián résztvett 78 ország közös közleménye egyetért abban, hogy Ukrajna "területi integritásának" kell lennie minden békemegállapodás alapjának - adta hírül az Euronews. A közös közlemény a svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott kétnapos konferencia csúcspontja volt, amelyre Oroszország nem kapott meghívást. A konferencián mintegy 100 küldöttség vett részt, főként nyugati országok, de néhány kulcsfontosságú fejlődő ország is. A résztvevők közül India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem írta alá a végleges dokumentumot, amely a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere kérdéseire összpontosított. Aláírta a dokumentumot viszont Törökország és Magyarország. Elemzők szerint a kétnapos konferenciának valószínűleg kevés konkrét hatása lesz a háborúra.
A választásokon gyengén szereplő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) új pártelnököt fog választani, de kiderült, hogy Dominic Fritz, Temesvár polgármestere nem kívánja jelöltetni magát. Az elöljáró, akit a választási eredmény kudarca után lemondott Cătălin Drulă lehetséges utódaként nevezett meg, közölte, hogy alaposan átgondolta és nem akar pártelnök lenni. Fritz vélhetően azért gondolta meg magát, mert azt javasolta, hogy a párt elnöke ne legyen automatikusan államelnök-jelölt is, amit saját bevallása szerint pártja jelenleg nem fogad el. Az USR elnöki posztjára összesen 10 jelölt jelentkezett be, de közülük a legesélyesebbnek Elena Lasconit tarjták, Câmpulung-Mușcel polgármesterét. A jelöltek között az ismertebbek közé tartozik még Cristian Seidler parlamenti képviselő.
Több tucat tüntető fejezte ki nemtetszését a június 9-i választásokon jelzett rendellenességekkel szemben vasárnap este a bukaresti Victoriei téren. A tüntetők többek között Toni Greblă lemondását követelték az Állandó Választási Hatóság (AEP) éléről. A szavazatok újraszámolását kérték azokban a szavazókörzetekben, ahol rendellenességekről érkeztek hírek, illetve ahol feltűnően magas az érvénytelen szavazatok száma. Közben Clotilde Armand, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) első kerületének polgármesterjelöltje - aki kevés szavazattal alulmaradt kihívójával szemben - azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy a csendőrséget utasította szavazatok megsemmisítésére. A választási hatóság, a csendőrség és a kormányfő is elutasította ezeket a vádakat.
Ételmérgezés tüneteivel került kórházba tegnap délután 13 személy, közülük 11 gyermek - közölte a Buzău megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). A tájékoztatás szerint a Buzău megyei Măgura településen egy 42 fős bukaresti csoport tagjainál jelentkeztek az ételmérgezés tünetei. Az ISU tájékoztatása szerint 11 gyermek és 3 felnőtt szorult orvosi ellátásra. A gyermekek 8 és 11 év közöttiek.
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet - áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
A jelenség hátterében egyrészt a programok hibái állhatnak, illetve az, hogy gyűlöletkelő, holokauszttagadó csoportok szándékosan arra használhatják fel ezeket a programokat, hogy olyan tartalmakat hozzanak létre, amelyek megkérdőjelezik a nácik által elkövetett rémtetteket.
Az UNESCO jelentése szerint az egyik legaggasztóbb perspektíva az, hogy a mesterséges intelligenciával létre lehet hozni úgynevezett deepfake tartalmakat a holokausztról: valódinak tűnő képeket és videókat, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy a holokauszt meg sem történt, vagy túlzók az arról szóló beszámolók.
Mindez ahhoz vezethet, hogy az emberek nem fogják pontosan érteni a XX. század egyik kulcsfontosságú történelmi eseményét, és erősödhet az antiszemitizmus.
Az UNESCO a Zsidó Világkongresszussal együttműködve kidolgozott jelentésében felszólította a technológiai vállalatokat arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához fektessenek le olyan etikai szabályokat, amelyek csökkenthetik a megbízhatatlan információk terjedésének esélyét.