Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
A mai Észpresszó vendége Száz Pál szlovákiai magyar író, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója,…
Üzenetet fogalmazott meg a moldovai állampolgárokhoz Nicolae Ciucă, a szenátus elnöke annak kapcsán, hogy vasárnap a keleti szomszédban népszavazást tartanak…
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy tisztázta az olimpiai sportolók jutalmazása körül kialakult helyzetet az illetékes tisztségviselőkkel, ezért nincs szükség a…
Az igazságügyi minisztérium tegnap közvitára bocsátott egy rendelettervezetet, amely szerint a közjegyzők kérésre kötelesek díjmentesen újból kiállítani a természeti csapásokban…
Az iskolai konzorciumok megoldást jelenthetnek a tanintézetek túlzsúfoltságának csökkentésére – véli az oktatási miniszter. Ligia Deca ezt azzal kapcsolatban fejtette…
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) bejelentette, hogy négy európai ország rendőrei felszámoltak egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetet, amelyik több…
A Hamász palesztin fegyveres szervezet politikai szárnyának a helyettes vezetője bejelentette, hogy „gyászolják a mártír Jahja esz-Szinvárt”. A Gázai övezetet…
Rekordközeli áron talált vevőre az amerikai alkotmány egy 1787-ből származó ritka példánya az Észak-Karolina állam közelmúltban árvíz sújtotta városa, Asheville…
A mai Észpresszó vendége Száz Pál szlovákiai magyar író, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, akinek a kolozsvári Magyar Napokon mutattuk be Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötetét, amely a pozsonyi Kalligram kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben.
Száz Pál négy önálló szépprózakötet és két irodalomtudományi monográfia szerzője. Csehből, szlovákból és időnként délszláv nyelvekből fordít. Nyitott szemű utazó, időnként vándor, akit nem a turisztikai csomópontok és látványosságok érdekelnek, hanem sokkal inkább az, ami kevéssé látható, a felszín alatt lapul, vagy már csak emlékekben. A Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötet írásai olyan feljegyzéseken alapulnak, amelyek különféle utazások hatására születtek, Párizshoz, Szarajevóhoz, Prágához, Pozsonyhoz, Bécshez, Zágrábhoz, Splithez és Dalmáciához kapcsolódnak.
A mai műsorban László Tibor interjúját hallgathatják meg a szerzővel, majd egy kulcsszavakra épülő villáminterjút, illetve két rövid részletet a Fűje sarjad a mezőknek című kötetből a szerző felolvasásában – tartsanak velünk.
Üzenetet fogalmazott meg a moldovai állampolgárokhoz Nicolae Ciucă, a szenátus elnöke annak kapcsán, hogy vasárnap a keleti szomszédban népszavazást tartanak a Moldovai Köztársaság uniós tagságáról. Úgy fogalmazott, hogy az alkotmányos népszavazás a legjobb esély az Európai Unión belüli újraegyesítésre. Úgy vélte, hogy a holnapi referendum a jólétről és a biztonságról szól, és a népszavazás elengedhetetlen lépés az ország demokratikus jövője és az Európai Unióba való teljes integráció szempontjából - fejtette ki a román szenátus elnöke. A moldáv választópolgároknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy támogatják-e az alkotmány módosítását Moldova Európai Unióhoz való csatlakozása céljából.
Az amerikai, francia, német és brit vezetők kötelezik magukat, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát az igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseiben – közölték a szóban forgó nyugati államok vezetői tegnap Berlinben Joe Biden amerikai elnök németországi villámlátogatása alkalmából. Joe Biden felszólította a Nyugatot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz invázióval szemben, tekintettel a kemény télre. Biden ezt azután mondta újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral. Később Emmanuel Macron francia elnök és Kier Surmer brit miniszterelnök is csatlakozott hozzájuk. A megbeszélés célja az ukrajnai helyzet és a közel-keleti eszkalálódó konfliktus megvitatása volt. Biden elmondta, hogy nincs egyetértés a hosszú hatótávolságú fegyverek Ukrajna részére történő átadásáról, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürget, hogy mélységi csapásokat tudjon mérni Oroszország területére.
A 14 és 29 év közötti romániai fiatalok több mint 50 százalékának megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön a jobb élet reményében - derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány megrendelésére készített ifjúságkutatásból, amelyet 12 országban, köztük Romániában készített az IPSOS, és amelyet a Transtelex ismertetett. A válaszadók 33 százaléka mérsékelten vágyik külföldre költözni, 11 százalékuk azonban határozottan, 8 százalékuk pedig nagyon határozottan úgy gondolja, hogy jobb lenne elhagyni az országot. Az emigrálás okaként főként az életszínvonal javítását, a magasabb fizetéseket vagy jobb elhelyezkedési lehetőségeket említették. A régióban Romániában a legmagasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik legfeljebb egy gyermeket szeretnének. A fiatalok majdnem fele elégedetlen a hazai oktatási rendszerrel. 45 százalékuk nem érdeklődik a politika iránt, és 50 százaléka úgy véli, hogy a demokrácia jobb, mint a többi kormányzási forma. 25 százalék azoknak az aránya, akik szerint bizonyos helyzetekben a diktatúra jobb lehet a demokráciánál - derül ki a felmérésből.
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy tisztázta az olimpiai sportolók jutalmazása körül kialakult helyzetet az illetékes tisztségviselőkkel, ezért nincs szükség a miniszterelnök ellenőrző testületének vizsgálatára ebben az ügyben. Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, hogy az Országos Sportügynökség (ANS) elnökétől, Elisabeta Lipától és a Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) vezetőjétől, Mihau Covaliutól kért felvilágosítást. Közölte, hogy vannak bizonyos anomáliák a sportolók jutalmazását szabályozó törvényekben. Hozzátette: törvénymódosításra lenne szükség, hogy hasonló helyzet többé ne fordulhasson elő. Elisabeta Lipă korábban kijelentette: nem hiszi, hogy bárki is azt képzelheti, hogy az evezős szövetség (FRC) könyvelője 160 ezer eurós jutalomban részesülhet a párizsi olimpián elért eredményekért. Hangsúlyozta: a szóban forgó összeg a szövetség teljes személyzetére vonatkozik. Novák Eduárd korábbi sportminiszter a napokban tette szóvá, hogy az evezős szövetség néhány alkalmazottja nagyobb pénzdíjban részesült, mint a párizsi olimpián aranyérmet nyert David Popovici úszó.
Ma hajnalban ismét újabb drón hatolt be hazánk légterébe - közölte a védelmi minisztérium. Hajnali fél 3-kor a hadsereg radarfelügyeleti rendszere egy kisebb légi célpontot jelzett a Fekete-tenger partján, a Tulcea megyei Sfântu Gheorghe-tól mintegy 45 km-re. Mivel az észlelt célpont hazánk államhatára felé haladt, felszállt a spanyol légierő két F-18-as repülőgépe, illetve a román légierő két F-16-os repülőgépe, és figyelemmel kísérték a drónt. Nincs jele annak, hogy a szerkezet becsapódott volna hazánk területére. Csütörtökön is behatolt Románia légterébe egy orosz drón. Mark Rutte NATO-főtitkár tegnap szolidaritását fejezte ki hazánkkal, és gratulált a hatóságoknak, illetve a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnokának a csütörtöki drónincidensre adott gyors és hatékony válaszához.
Az igazságügyi minisztérium tegnap közvitára bocsátott egy rendelettervezetet, amely szerint a közjegyzők kérésre kötelesek díjmentesen újból kiállítani a természeti csapásokban megsemmisült dokumentumokat. A tárca honlapján közzétett tervezet a közjegyzői díjszabásról szóló rendeletet egészíti ki. Előírásai szerint a természeti csapásokban megsemmisült dokumentumok újbóli kiállítása vagy az archívumban lévő példány hitelesített másolatának kiadása díjmentes.
Az iskolai konzorciumok megoldást jelenthetnek a tanintézetek túlzsúfoltságának csökkentésére - véli az oktatási miniszter. Ligia Deca ezt azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben az iskolai konzorciumok megszervezésének és működésének szabályzatát jóváhagyó miniszteri rendelet. A konzorciumokban résztvevő tanintézetek diákjai és pedagógusai a tantermek mellett közösen használhatják a könyvtárakat, a műhelyeket, a diákklubokat és a sportlétesítményeket.
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) bejelentette, hogy négy európai ország rendőrei felszámoltak egy kábítószer-kereskedő bűnszervezetet, amelyik több millió tablettát csempészett az északi országokba. A hágai székhelyű intézmény szerint 47 gyanúsítottat tartóztatott le, és több mint hatmillió tablettát foglal le az észt, finn, román és szerb rendőrség. Az Európa-szerte tevékenykedő csoport szerbiai bűnszervezetektől vásárolta a drogot. A depresszió, epilepsziás rohamok és álmatlanság kezelésére használt tablettákat gumiabroncsokba, teherautókba és ruhákba rejtették, majd Romániába szállították. Innen Észtországba és más skandináv országokba kerültek. A lefoglalt tabletták értékét 12,5 millió euróra becsülik.
A Hamász palesztin fegyveres szervezet politikai szárnyának a helyettes vezetője bejelentette, hogy „gyászolják a mártír Jahja esz-Szinvárt”. A Gázai övezetet irányító iszlamista palesztin szervezet ezzel megerősítette vezetőjének, Jahja esz-Szinvárnak a halálhírét, akit az izraeli védelmi erők öltek meg. A Hamász közölte azt is, hogy vezetője halála ellenére az általa a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokat mindaddig nem engedik szabadon, amíg Izrael nem állítja le offenzíváját ellenük.
Rekordközeli áron talált vevőre az amerikai alkotmány egy 1787-ből származó ritka példánya az Észak-Karolina állam közelmúltban árvíz sújtotta városa, Asheville egyik aukciós házában. A 237 éves dokumentum 7 perc alatt kelt el 9 millió dollár leütési áron. A történelmi ereklye egyike annak a 100 példánynak, amit az amerikai alkotmány tervezetének 1787-es elfogadása után kinyomtattak, és amit az akkori 13 tagállamba küldtek, hogy a polgárok képviselői azt elfogadják.
A mai Észpresszó vendége Száz Pál szlovákiai magyar író, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, akinek a kolozsvári Magyar Napokon mutattuk be Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötetét, amely a pozsonyi Kalligram kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben.
Száz Pál négy önálló szépprózakötet és két irodalomtudományi monográfia szerzője. Csehből, szlovákból és időnként délszláv nyelvekből fordít. Nyitott szemű utazó, időnként vándor, akit nem a turisztikai csomópontok és látványosságok érdekelnek, hanem sokkal inkább az, ami kevéssé látható, a felszín alatt lapul, vagy már csak emlékekben. A Felszámolt temetők könyve – és más feljegyzések útközben című kötet írásai olyan feljegyzéseken alapulnak, amelyek különféle utazások hatására születtek, Párizshoz, Szarajevóhoz, Prágához, Pozsonyhoz, Bécshez, Zágrábhoz, Splithez és Dalmáciához kapcsolódnak.
A mai műsorban László Tibor interjúját hallgathatják meg a szerzővel, majd egy kulcsszavakra épülő villáminterjút, illetve két rövid részletet a Fűje sarjad a mezőknek című kötetből a szerző felolvasásában – tartsanak velünk.
