Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Nicușor Dan bukaresti főpolgármester bejelentette, hogy az általa vezetett hivatal jogerősen megnyerte azt a pert, amely lehetővé teszi, hogy lebontsák…
Elhunyt tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A hírt Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes közölte. Az 57 éves politikus tragikus hirtelenséggel bekövetkezett…
Elkezdte utalni a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) tegnap a mezőgazdasági támogatások előlegét. Az APIA közleménye szerint az előlegfizetési…
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint közel 7000 külföldön élő romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra a december elején esedékes…
Drasztikusan csökkent a méztermelés Romániában a nyári szárazság miatt. A méhtenyésztők szakmai szövetsége a veszteségek kompenzálása érdekében méhcsaládonként 10 eurónyi támogatást kér a román államtól.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér és ebből továbbra is adómentes 300 lej – jelentette be Marcel Ciolacu a háromoldalú egyeztető tanács ülését követően.
Nicușor Dan bukaresti főpolgármester bejelentette, hogy az általa vezetett hivatal jogerősen megnyerte azt a pert, amely lehetővé teszi, hogy lebontsák a Szent József római katolikus székesegyház és a Calvineum bukaresti református egyházközség tőszomszédságában levő Cathedral Plaza irodaépületet, amelyet törvénytelenül építettek meg. A lebontás költségeit az elöljáró 5-8 millió euróra becsülte, amit az I. kerületi polgármesteri hivatal kell álljon. Az ingatlan a székesegyházhoz nagyon közel épült, és veszélyezteti a környéken levő műemléképületeket.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy a kormány növelni akarja ismét a bruttó minimálbért, ami aggodalmat okoz a kis- közepes-vállalkozások körében. A kormány deficitcsökkentési tervet készít, miközben a helyreállítási terv keretében biztosított uniós pénzek lehívása lassan halad, és reális a veszélye annak, hogy az alapok jelentős része Brüsszelben marad. Foglalkozunk még a Moldovai elnökválasztással is.
Szőcs Levente háttere a közel-keleti helyzet eszkalációjáról.
Garzó Ferenc jegyzete: Szép és csúnya munkahelyi elbocsátások
Románia idén biztosan a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik – jelentette ki csütörtök este Marcel Ciolacu. A miniszterelnök a România TV egyik műsorában beszélt a témáról. Kifejtette, a légi és a tengeri közlekedésben már csatlakozott az ország a schengeni övezethez, és meggyőződése, hogy év végéig megszületik a döntés a belső szárazföldi határellenőrzések megszüntetéséről is.
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa múlt heti ülése előtt Gerhard Karner osztrák ügyvivő belügyminiszter kijelentette, hogy még nem érett meg az idő arra, hogy Romániát és Bulgáriát teljes mértékben felvegyék a schengeni térségbe, bár ebben a kérdésben már történt előrelépés. Az osztrák képviselő azt mondta, hogy bár van ok az optimizmusra, még nem jött el az ideje Románia és Bulgária teljes körű felvételének. Az RMDSZ elnöke nemrég leszögezte: reméli a Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának decemberi ülésén napirendre tűzik Románia teljes körű schengeni csatlakozását, Magyarország ebben Romániát továbbra is támogatja, és talán Ausztria is jobb belátásra lesz bírható. Így már decemberben kitűzhetik az időpontot a szárazföldi schengeni csatlakozásra, mint ahogy az elmúlt év végén határozatot hoztak a március végi légi és tengeri közlekedésre vonatkozó csatlakozásról.
Elhunyt tegnap Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A hírt Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes közölte. Az 57 éves politikus tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála megrázta a közvéleményt Magyarországonés a teljes Kárpát-medencében. Potápi Árpád szívügye volt a határon túli magyarság, rendszeresen járt Erdélybe is.
A kormány.hu honlapon elérhető életrajza szerint a politikus 1967. március 28-én, Bonyhádon született, ott is érettségizett majd a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola képesítés nélküli nevelője volt. 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett Szegeden, 1991 és 1994 között pedig elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakát. A politikai életbe 1993-ban kapcsolódott be, az 1994-es országgyűlési választásokon ő volt a Fidesz bonyhádi kampányfőnöke. 2007-től a Tolna Megyei Választmány elnöke, 2011-től 2014 áprilisáig a Fidesz frakció egyik frakcióvezető-helyettese volt. 1998 óta egyéni mandátummal országgyűlési képviselő volt, 2018-ban hatodik alkalommal, nagy többséggel szerzett országgyűlési képviselői mandátumot. 2011 és 2014 között az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke volt, 2014 óta pedig a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt.
Harmadik alkalommal kerül sor Bukarestben a Bucharest Graphic Days eseményre október 19 és november 10-e között.
A Bucharest Graphic Days egy komplex grafikai esemény és kiállítás, ahol a különféle grafikai tervezés formáival ismerkedhetnek a látogatók, illetve több ehhez kapcsolódó szakággal (képregény, plakát, stb). Az esemény nem titkolt célja az oktatási szándék, és ezt nemzetközi elismert művészek meghívásával teszik hangsúlyossá. A fesztiválon résztvevő grafikusok és művészek részvételével fókuszba kerül a grafikai jelenség szépsége és fontossága a publikum számára is. Idén nemzetközi felhívást tettek közzé plakátkészítésre, melynek témája a Hatalom.
A Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ Bukarest két Orosz István kiállítással vesz részt ezen az eseményen. A fesztivál központi helyszínén, a bukaresti Nemzeti Színház Rotonda termében Orosz István kultikussá vált kulturális plakátjai lesznek kiállítva.A megnyitón, október 19-éneste 18 órától jelen lesz Orosz István grafikusművész is.
Elkezdte utalni a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) tegnap a mezőgazdasági támogatások előlegét.
Az APIA közleménye szerint az előlegfizetési időszak első napján 50 137 mezőgazdasági termelőnek utalták az alaptámogatáshoz kapcsolódó előleget, összesen mintegy 35,53 millió euró értékben. Az előlegek kifizetése november 30-áig tart, addig több mint 1,2 milliárd eurót utalnak több mint 700 ezer mezőgazdasági termelőnek.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz az országos bruttó minimálbér, és továbbra is adómentes lesz 300 lej a minimálbérből – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a háromoldalú egyeztető tanács tanácskozását követően. Az intézkedést kifogásolta a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára.
Marcel Ciolacu azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy a minimálbér 4050 lejre emelésével Románia eleget tesz az uniós irányelvnek, miszerint az országos minimálbérnek az európai minimálbér 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie. A hazai minimálbér a január elsejétől hatályba lépő intézkedéssel eléri az európai minimálbér 47 százalékát.
Az intézkedést elhibázottnak értékelte a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára, aki szerint az év közepén már nőtt a minimálbér 12 százalékkal, és jövő év január elsejétől pedig újabb 11 százalékkal emelkedik, ami alkalmazottanként további 350 lejjel terheli meg havonta a vállalkozások költségvetését, és ez óriási anyagi erőfeszítést jelent a kisebb cégek számára.
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint közel 7000 külföldön élő romániai választópolgár regisztrált levélszavazásra a december elején esedékes parlamenti választásokra.
A külföldön dolgozó vagy külföldön tartózkodó román állampolgárok csütörtök éjfélig regisztrálhattak a levélszavazásra, összesen 6839-en tették ezt meg. A legtöbben Nagy-Britanniából (1544), Németországból (1359), Svájcból (524) és Hollandiából (462) kérték, hogy levélben szavazhassanak, de Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Államokban élő román állampolgárok is jelezték erre vonatkozó szándékukat.A külképviseleti szavazóhelyiségeknél történő voksolási szándékot szeptember végéig lehetett jelezni. Erre 6067-en regisztráltak, a legtöbb kérelem Hollandiából (1512), az Egyesült Királyságból (987), Németországból (643), Franciaországból (421) és Olaszországból (410) érkezett.
Ugyanakkor a külföldön élő, de román állampolgársággal is rendelkező szavazópolgárok közül 6751-en jelezték, hogy az idei elnökválasztáson külföldi szavazókörzetnél szavaznának, a levélszavazásra pedig 6916-an regisztráltak.
Drasztikusan csökkent a méztermelés Romániában a nyári szárazság miatt. A méhtenyésztők szakmai szövetsége a veszteségek kompenzálása érdekében méhcsaládonként 10 eurónyi támogatást kér a román államtól.
Ez gyorssegélyt jelentene a termelőknek, de hosszú távon az Európai Unión kívülről érkező áru korlátozásában látnák a megoldást, mert a termelők szerint az olcsó kínai és ukrajnai import tovább rontja a helyzetüket. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Magyarországért és a magyar nemzetért mondott fohászok mellett a békéért imádkoztak hívek ezrei a máriaradnai kegytemplomban, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, a szentmise főcelebránsa homíliájában azt mondta, hogy a legnagyobb győzelmet nem fegyverrel a kezünkben, hanem Krisztussal és a boldogságos Szűzanyával érhetjük el. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Hallottak már Dugonics Andrásról? A piarista szerzetes, egyetemi tanár és – nem mellékesen – az első magyar regény írója egy nap híján kétszáznyolcvannégy éve, 1740. október 18-án született Szegeden; ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
A magyar nyelvújító mozgalom egyik úttörőjeként szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, amelyről ez olvasható Horányi Gábor Magyar tudósok című könyvében: „A rendelet értelmében a főkormányszékek azonnal kötelesek voltak bevezetni a német nyelvű ügyintézést, a vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak pedig három éven belül kellett teljesen áttérnie a német nyelvre. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német, hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek föl, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg németül, elbocsátották.”
A rendelet miatt sokan tiltakoztak, a szülők egy része nem engedte iskolába a gyermekét, Dugonics András pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt.
Azt vallotta, hogy „nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember”. Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott új szavakat is népszerűsített.
A magyar irodalom jó néhány új szót és kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat. Például: egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör. A kör szót egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt. Matematikai tárgyú műveiben a somma szón kívül egyetlen idegen szót sem használt, a somma – mint tudjuk – összeget jelent.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című, első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekménye a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet. Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.
2025. január elsejétől 4050 lej lesz a minimálbér és ebből továbbra is adómentes 300 lej - jelentette be Marcel Ciolacu a háromoldalú egyeztető tanács ülését követően.
Sterică Fudulea, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának főtitkára szerint nem kellett volna emelni a minimálbért, mivel ez a második növelés hat hónapon belül. A főtitkár elmondta, a minimálbér január 1-jétől történő emelése 350 lejes többletköltséget jelent egy vállalkozónak minden alkalmazott után, ami hatalmas pénzügyi erőfeszítést jelent a kisvállalkozásoknak.
Nicușor Dan bukaresti főpolgármester bejelentette, hogy az általa vezetett hivatal jogerősen megnyerte azt a pert, amely lehetővé teszi, hogy lebontsák a Szent József római katolikus székesegyház és a Calvineum bukaresti református egyházközség tőszomszédságában levő Cathedral Plaza irodaépületet, amelyet törvénytelenül építettek meg. A lebontás költségeit az elöljáró 5-8 millió euróra becsülte, amit az I. kerületi polgármesteri hivatal kell álljon. Az ingatlan a székesegyházhoz nagyon közel épült, és veszélyezteti a környéken levő műemléképületeket.
