A hatóságok több lehetséges beavatkozást is vizsgálnak a Duna Bala-ágán, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását az alacsony vízállás ellenére.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök közölte: a szakemberek ma döntenek a szükséges intézkedésekről. A kormány hétmillió lejt különített el a sürgős mederkotrási munkálatokra, emellett azt is vizsgálják, miként lehet a Duna fő vízáramát a megfelelő irányba terelni. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát kedden ellenőrzött módon leállították a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt.
Traian Băsescu volt államfő szerint az ország jelenlegi energiaválságáért azok a korábbi energiaügyi miniszterek és miniszterelnökök felelősek, akik új termelőkapacitások kiépítése nélkül záratták be a szénerőműveket. Băsescu úgy fogalmazott: a történtek nemcsak rossz irányításra utalnak, hanem akár büntetőjogi felelősséget is felvethetnek.
Energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be éjszakára Iasiban. Mihai Mihai Chirică polgármester szerint óránként 10 MW energiát spórolnak meg minden éjszaka, amikor csökkentik a közvilágítást. Kivételt képeznek a kórházak udvarai, az aluljárók, valamint a városközpont, ahol a közvilágítás lényeges eleme az emberek biztonságának.
Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe – mutatott rá Klaus Iohannis Washingtonban.
Oroszországban 8,6 százalék volt az éves infláció júniusban a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már a 12. egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban helyi idő szerint szerdán, miután üléseztek a tagországok állam- és kormányfői.
Az elmúlt hat hónap adatai alapján dinamikusan terjednek az Android rendszereket érintő pénzügyi fenyegetések, valamint a mobilbankoláshoz kapcsolódó kártékony programok, az ESET kiberbiztonsági cég elemzése szerint az adattolvajok most már egyre többször a mesterséges intelligenciát, a generatív AI-eszközöket is felhasználják támadásaik során.
A magyarországi Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítéli a budapesti kormánynak a háborús propaganda elleni akciótervét. A MÚOSZ elítél minden…
A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság kedden elrendelte Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldi száműzetésben élő…
A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam Washingtonban. Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország,…
A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott,…
Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe - mutatott rá Klaus Iohannis Washingtonban.
A NATO-csúcson részt vevő román elnök hangsúlyozta: Románia az utóbbi tíz évben "egy segítségért könyörgő országból" olyan állammá vált, amely kellő erővel, energiával és kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztonságot exportáljon a régióba.
Iohannis az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését szorgalmazta, hangsúlyozva: "ha Ukrajna elveszíti a háborút, mindannyian veszítünk”.
Az Agerpres beszámolója szerint Románia is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kétoldalú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával.
Oroszországban 8,6 százalék volt az éves infláció júniusban a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már a 12. egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,6 százalékkal nőttek júniusban a májusi 0,7 százalékot követően.
Az orosz jegybank legutóbbi, június eleji kamatdöntő ülésén 16 százalékon tartotta az alapkamatot. A jegybank akkori közleménye rámutatott arra, hogy a vártnál hosszabb ideig kell fenntartani a szigorú monetáris kondíciókat, hogy sikerüljön elérni a 4 százalékos inflációs célt, és a következő, július 26-i ülésen kamatemelésre kerülhet sor.
A jegybank legújabb várakozása szerint a 4 százalékos inflációs célt 2025-ben sikerülhet elérnie Oroszországnak.
Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan - jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban helyi idő szerint szerdán, miután üléseztek a tagországok állam- és kormányfői.
Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Jens Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy "minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani".
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség "folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is". A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elmúlt hat hónap adatai alapján dinamikusan terjednek az Android rendszereket érintő pénzügyi fenyegetések, valamint a mobilbankoláshoz kapcsolódó kártékony programok, az ESET kiberbiztonsági cég elemzése szerint az adattolvajok most már egyre többször a mesterséges intelligenciát, a generatív AI-eszközöket is felhasználják támadásaik során.
Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának tájékoztatása szerint 2023 óta folyamatosan nő a mesterséges intelligencia igénybevételével történő támadások száma, és ez a tendencia folytatódni fog.
A közleményben idézett kiberbiztonsági szakértő szerint a korábban megszokott gyenge helyesírású átverések mellett egyre gyakrabban érkeznek az AI segítségével generált jó minőségű szövegek, illetve megjelentek már a helyi hírességek nevével visszaélő, generált fotós és deepfake videós csalások is.
Az ESET szakértői egyebek mellett felhívták a figyelmet arra, hogy az új, mobilokat veszélyeztető GoldPickaxe kártevő képes arcfelismeréssel összefüggő adatokat lopni, hogy megtévesztő deepfake videókat hozzon létre, amelyeket a rosszindulatú szoftver működtetői pénzügyi tranzakciók hitelesítésére használnak. A GoldPickaxe Android és iOS verzióval is rendelkezik, és kártékony alkalmazásokon keresztül veszi célba az áldozatokat.
Közölték, az adattolvajok a hivatalos játékplatformokat megkerülő gamereket is támadják, a közelmúltban ugyanis kiderült, hogy néhány feltört videójáték és az online többszereplős játékokban használt csaló (cheat) eszközök adattolvaj kártevőket tartalmaznak.
Párhuzamok és ellentétek lesz a témája a Csíkszeredai Régizene Fesztivál idei kiadásának – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a fesztivál szervezőcsapata tartott kedden a Mikó vár épülete előtt.
Filip Ignác, a fesztivál művészeti vezetője ismertette a július 13-21. között zajló esemény teljes zenei programját. A repertoár a régizene minden korát felöleli, kezdve a 13. századtól egészen a 20. századig – a közönség a középkor, a kora reneszánsz és reneszánsz, a kora barokk és barokk, a rokokó, valamint a 19–20. század zenéiben mélyülhet el. A programban összesen 14 koncert szerepel, a helyi jeles zenekarok mellett meghívottak érkeznek Románia más területeiről, Magyarországról, Franciaországból, Angliából, Svájcból és Németországból.
Ferencz Angéla fesztiváligazgató, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzsere kiemelte, hogy az idei fesztivál felhozatalában több az énekhang, mint az előző kiadásokban. A Régizenei Nyári Egyetem minden mesterkurzusára beteltek a helyek, összesen 71 hallgató jelentkezésével indul július 14-én, vasárnap. Önkéntesek is jelentkeztek szép számban, ők a koncertek helyszínén, a gyermekprogramokon és a Nyári Egyetemen segítik a szervezők munkáját.
A fesztivál teljes programja és további részletei három nyelven megtalálhatók a regizene.ro honlapon, továbbá Facebook-on események formájában is elérhető. Jegyek és bérletek a Hargita Megyei Kulturális Központban válthatók és a fesztivál ideje alatt a koncertek helyszínén, az előadások előtt egy órával. A belépők ára 15 és 30 lej között váltakozik, a fesztiválbérlet ára 150 lej/fő, diákoknak, egyetemistáknak és nyugdíjasoknak pedig 100 lej/fő. 14 év alatt a belépés díjtalan.
A városon kívül eső programpontokra ingyenes autóbuszjárat indul az Erőss Zsolt Aréna parkolójából, fél órával az esemény előtt.
A magyarországi Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elítéli a budapesti kormánynak a háborús propaganda elleni akciótervét. A MÚOSZ elítél minden olyan hatalmi akcót, amellyel a független sajtó működését kívánják akadályozni - olvasható a szakmai szervezet ma közzétett állásfoglalásában. Megemlítik, hogy a célzott kör a pártokon kívül a média, annak is az a része, amely külföldről támogatást kap. Egy kormányhatározat szerint az igazságügyi miniszternek kell kitalálnia egy hónap alatt, hogyan ülteti gyakorlatba azt a jogalkotási szándékot, miszerint, ha egy támogatás a háborús propagandát szolgálja, a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára. A MÚOSZ szerint jogállami keretek között ezt nem lehet megvalósítani, mert a háborús propaganda egzakt jogi meghatározása mást jelenthet a kormány, és mást a köz számára.
Orbán Viktor nem mondhat beszédet az Európai Parlament első plenáris ülései egyikén, mert a parlament elnöksége "nem talált helyet ennek a napirendben" - értesült az Euronews hírtelevízió két hiteles forrásból. Régi hagyomány, hogy az Európai Unió soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnöke felszólal az Európai Parlamentben, és ismerteti az elnökség hat hónapjára tervezett programot. Az Euronews értesülései szerint Orbán jelezte is az uniós törvényhozásnak, hogy jövő kedden vagy szerdán meg tudna jelenni a plenáris ülés előtt, ezt azonban nem hagyták jóvá, pénteken pedig Orbán már nem ér rá.
A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság kedden elrendelte Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus külföldi száműzetésben élő özvegyének letartóztatását, azzal az indoklással, hogy a nő szélsőséges szervezet tagja. Navalnaját két hónapra őrizetbe fogják venni kiadatása vagy az Oroszországi Föderáció területén történő letartóztatása esetén. Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. Navalnij 47 éves felesége csak a férje halálát követően lépett rivaldafénybe.
Két ember életét vesztette és egy megsebesült, miután Oroszország öt rakétával és 20 drónnal hajtott végre támadást Ukrajna ellen az éjszaka folyamán. Az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt - közölte az ukrán légvédelem. Egy teherautó-sofőr és egy biztonsági őr vesztette életét a déli Odessza megye elleni rakétatámadásban, amelynek következtében a kikötő raktárai, teherautók és egy civil hajó is megrongálódott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben ígéretet tett arra, hogy újjáépítik a Kijevben súlyosan megrongálódott gyermekkórházat, amelyet a héten ért rakétatalálat. A hétfői rakétacsapások során több mint 40 ember vesztette életét és több mint 100-an megsérültek.
A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam Washingtonban. Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia szándéknyilatkozatot írtak alá "az elrettentő fegyverként" szolgáló tengeri aknák közös beszerzéséről, illetve kölcsönös karbantartásáról. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint jelentős képességet képviselnek egy esetleges orosz agresszió tekintetében a tengeri aknák, utalva arra hogy a Balti-tenger térsége lehetséges gócpontja lehet egy konfliktusnak Oroszországgal.
Ismét fellángolt a medvekérdés vitája, miután holtan találtak rá a hegyimentők arra a nőre, akire túrázás közben támadt rá a medve a Bucsecs-hegységben egy túraútvonalon. A medve a hegyimentőkre is többször támadt, ezért lelőtték. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter bírálta az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában a kormánykoalíciót, amely szerinte akadályozza a medvevadászat visszavezetését előirányzó törvénytervezet elfogadását. - Egy szörnyű tragédia előtt állunk, és feltesszük a kérdést, hogy még hány embernek kell meghalnia azért, hogy a kormánykoalíció számára végre fontosabb legyen az emberi élet, mint egy barnamedve élete - mondta Tánczos. A szenátor szerint nincsenek biztonságban nem csak a hegyi kirándulók, hanem a mezőgazdaságban dolgozók, de egyes hegyvidéki települések lakói sem. - Szükség van arra, hogy a parlament végre felelősséget vállaljon és döntsön az ehhez hasonló tragédiák megelőzése érdekében - mondta Tánczos Barna, aki szerint a kormánykoalíció nem tett semmit a medvekérdés rendezése érdekében amióta az RMDSZ kiszorult a kormányból.
A NATO alapításának 75. évfordulós megemlékezésével hivatalosan is megkezdődött a védelmi szövetség csúcstalálkozója Washingtonban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ünnepségen rámutatott, hogy a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is. A jelen időszakról szólva kifejtette, hogy nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, valamint nincsenek kockázatmentes eshetőségek egy háború idején. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.
Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe - mutatott rá Klaus Iohannis Washingtonban.
A NATO-csúcson részt vevő román elnök hangsúlyozta: Románia az utóbbi tíz évben "egy segítségért könyörgő országból" olyan állammá vált, amely kellő erővel, energiával és kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztonságot exportáljon a régióba.
Iohannis az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését szorgalmazta, hangsúlyozva: "ha Ukrajna elveszíti a háborút, mindannyian veszítünk”.
Az Agerpres beszámolója szerint Románia is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kétoldalú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával.