Ha megkérdezzük a Mesterséges Intelligenciát, kik azok az erdélyi magyar ajkú cigányok – nem használnám esetükben a roma nevet, hiszen ők sem használják –,a Mi pontos és fontos választ ad: Az erdélyi magyarajkú cigányok száma mintegy 105 ezer főre tehető, így a helyi magyar közösség fontos demográfiai és kulturális részét képezik. Fő jellemzőik közé tartozik a magyar nyelv használata, a kettős identitás. Elsősorban magyarul beszélnek, és erősen kötődnek a magyar tannyelvű oktatáshoz, valamint a helyi magyar közösségekhez. Miközben demográfiai szempontból lassítják a helyi magyar népesség fogyását, gyakran szembesülnek szegregációval, sőt, kirekesztéssel, megvetéssel.
A kirekesztésnek az oka néhol a roma társadalom, a cigány lélek rezdüléseinek meg nem értése, a merev elzárkózás a kapcsolatfelvételtől, a párbeszédtől. Ami évszázadok óta tart, s amely modern világunkban csak fokozódott, 1990 óta csak erősebbé lett, noha a fekete március után az RMDSZ komoly vállalásokat tett a roma felzárkóztatás, az erdélyi magyar kisebbség és kisebbsége, a cigányság kapcsolatának javítására.
Kevés dolog történt azóta, ami e vállalás komolyságát bizonyítaná!
Kis lépés, mégis jelentős annak a szabadtéri kiállításnak a megszervezése, amely a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban nyílt meg. A roma történelem és kultúra kiemelkedő alakjait bemutató vándorkiállítás első állomása 2022. februárjában Pécs volt, azóta 27 helyszínen több ezer látogatót vonzott, Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Roma Koordinációs Iroda és az Erdélyi Református Cigánymisszió együttműködésének köszönhetően tekinthető meg.
A szabadtéri tárlat olyan roma példaképeket tár az érdeklődők elé, akik életútjukkal maradandó értékeket teremtettek a közösségi élet megannyi területén. A kiállítást megnyitó Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője elmondta, a tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigányság hőseit sorakoztatja fel. A roma művészet és közélet egyéniségei mellett ugyanakkor olyan emberek életútjára is rávilágít, akiket eddig nem ismertünk, de akik nevét érdemes szívünkbe vésnünk – fogalmazott.
Makkai Péter, az Erdélyi Református Cigánymisszió vezetője kiemelte, bár a kiállítás eredetileg az ’56-os forradalom cigány hősei előtt tiszteleg, Erdélybe érkezve olyan személyiségekkel bővült, mint Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia egykori igazgatója, a gyergyószárhegyi Rafi Lajos költő vagy Ruha István neves hegedűművész, zenepedagógus.
A megnyitón egy törékeny fiatal cigánylány, a kisborosnyói Ruzsa Vivien hegedűjátékában gyönyörködhettek a jelenlevők. Vivien a brassói zeneművészeti fakultás másodéves hallgatója. A nehéz családi helyzetben lévő lánynak a brassói Reménység Háza református gyülekezet kínált fel ingyen lakhatást tanulmányai idejére. A gyülekezet vásárolt neki hegedűt is, hogy gyakorolhasson.
Kis gesztus, de talán az első lépés, hogy három és fél évtized után megfogalmazódjon a válasz Puci Béla felajánlására: Ne féljetek, erdélyi magyar cigányok, itt veletek vannak a magyarok! Mert demográfiai súlyunkat csak együtt őrizhetjük meg.
