A közösségi médián keresztüli manipuláció olyan veszélyt jelent a demokráciára, amely nem kap kellő figyelmet - jelentette ki tegnap Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
Az államfő szerint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát veszélyezteti, ha összehangolt trolltámadásokkal hallgattatnak el egy-egy embert, mert a hamis fiókok tömege elrettent másokat attól, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez. Nicușor Dan államfővé választása óta első alkalommal vesz részt az ENSZ Közgyűlésének magas szintű tanácskozásán.
A román államelnök az Agerpresnek adott interjájában arra is kitért, hogy véleménye szerint a romániai társadalom nem kér az előre hozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból.
Behatolt egy drón csütörtök reggel Ukrajnából Románia légterébe Botoșani megye északi részén, egy másik pedig lezuhant a Suceava megyei Solca településen. Négy Suceava megyei településen csütörtök reggel pár órára felfüggesztették a tanítást a drónveszély miatt elrendelt riasztás után – közölte a megye prefektusi hivatala.
A védelmi minisztérium közleménye szerint a román légierő két F-16-os vadászgépe szállt fel ma hajnalban a borceai 86-os légibázisról a légtér megfigyelésére. A katonai parancsnokság értesítette a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőséget, amely 6 óra 26 perckor RO-Alert-üzenetben figyelmeztette Botoșani és Suceava megye lakosságát légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy az éjszaka folyamán több drónt észleltek Ukrajna területén, Chilia Veche településtől északra, a román határ közelében. A spanyol légierő két F-18-as vadászgépe a Mihail Kogălniceanu légibázisról szállt fel a légtér megfigyelésére. Tulcea megye északi részén 4 óra 41 perckor küldtek RO-Alert-üzenetet a lakosságnak, amelyet 5 óra 44 perckor visszavontak.
Sepsiszentgyörgyön „Egy táska, egy esély” elnevezéssel hirdetett jótékonysági tanszergyűjtést az Erdélyi Roma Koordinációs Iroda, az Erdélyi Református Cigánymisszió és a KinderED-Diakónia. Az adományokat szeptember 30-ig várják a szervezők a sepsiszentgyörgyi Kőrösi Csoma Sándor utca 5. szám alatti székhelyen, a hátrányos helyzetű gyermekek iskolakezdésének támogatására.
Erdélyszerte ugyanakkor több hasonló adománygyűjtés is folyik, a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetei szinte minden erdélyi nagyvárosban fenntartanak állandó szociális gyűjtőpontokat, a kiemelt „Iskolatáska” kampányuk a tanévnyitóra épült ugyan, de szeptember végéig továbbra is fogadják a tiszta, jó állapotú megmaradt füzeteket, tolltartókat vagy iskolatáskákat a helyi kireirendeltségeiken, amelyeket a délutáni oktatási programjaikban részt vevő rászoruló gyerekek kapnak meg.
Ugyannkor országos szintű kezdeményezést indított az ECOTIC és a Műhelyek Határok Nélkül egyesület, amelynek az a célja, hogy használt, de működőképes informatikai eszközöket (számítógépek, laptopok, monitorok) gyűjtenek cégektől és magánszemélyektől, amelyeket szakemberek megjavítanak, majd október folyamán olyan hátrányos helyzetű vidéki (köztük erdélyi) iskoláknak és diákoknak adományozzák, ahol nincs lehetőség a digitális oktatás biztosítására.
Az ECOTIC Románia első és legnagyobb olyan nonprofit szervezete, amely az elektromos és elektronikus hulladékok (e-hulladék) összegyűjtésére, kezelésére és újrahasznosítására szakosodott. A Műhelyek Határok Nélkül egyesülettel közös akció keretében október 1-jéig fogadják a felajánlásokat országszerte.
Gazdasági elemzők szerint Románia továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációs rátájával küzd, és egy globális elemzés szerint világszinten is a 24. helyen áll a drágulás ütemét tekintve.
Ezen a héten ismét emelkedtek az üzemanyagárak, és az euró-lej árfolyam is újabb történelmi csúcsot ért el a lej rovására. A Román Nemzeti Bank tegnap 5 lej 27 banis hivatalos euróárfolyamot állapított meg. A lej a dollárral szemben is gyengült: az amerikai valuta 4 lej 62 banira drágult. Az arany grammonkénti ára 3 lejjel, 641 lejre emelkedett a jegybank adatai szerint.
A gázolaj literenkénti ára a legdrágább töltőállomásokon már a 11 lejes lélektani határt közelíti, míg a benzin ára több nagyvárosban, például Bukarestben, Kolozsváron vagy Temesváron már átlépte a 10 lejes szintet. Mindez a tél beállta előtt, amely eleve válságos időszak: a Krónika napilap az Intelligens Energia Egyesület figyelmeztetést idézi, amely szerint Románia gáztárolóinak feltöltöttsége szeptember elején mindössze 62,8%-os volt, ami több mint 10%-kal elmarad a tavalyi szinttől, és ez a hideg beálltával komoly áram- és gázár-válságot idézhet elő.
A közösségi médián keresztüli manipuláció olyan veszélyt jelent a demokráciára, amely nem kap kellő figyelmet - jelentette ki tegnap Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban.
Az államfő szerint a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát veszélyezteti, ha összehangolt trolltámadásokkal hallgattatnak el egy-egy embert, mert a hamis fiókok tömege elrettent másokat attól, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéséhez. Nicușor Dan államfővé választása óta első alkalommal vesz részt az ENSZ Közgyűlésének magas szintű tanácskozásán.
A román államelnök az Agerpresnek adott interjájában arra is kitért, hogy véleménye szerint a romániai társadalom nem kér az előre hozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból.
Még mindig nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség informatikai rendszerei, miután az intézményt a múlt héten nagyszabású kibertámadás…
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés reggel 9-től 11 óráig tartott több…
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott hosszabbítás után 34-32-re legyőzte Svédországot a romániai korosztályos Európa-bajnokság vasárnapi, kolozsvári döntőjében. A döntőben a…
A spanyol válogatott hosszabbításban 1-0-ra legyőzte a címvédő argentin csapatot vasárnap az észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság New York-i döntőjében, így története során…
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat. Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként…
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent…
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség…
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. A radikális döntés…
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott…
Még mindig nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség informatikai rendszerei, miután az intézményt a múlt héten nagyszabású kibertámadás érte.A hatóság közlése szerint jelenleg a teljes informatikai infrastruktúra újratelepítése zajlik.
Az ügynökség közleményében hangsúlyozza, hogy az adatokról több biztonsági mentés is készült, így azok helyreállíthatók, a támadás következményeiről megjelent találgatások pedig nem felelnek meg a valóságnak. Az online szolgáltatások egyelőre továbbra sem érhetők el. Az intézmény tájékoztatása szerint a rendszerek működését fokozatosan állítják helyre, miután minden egyes elemet ellenőriztek és biztonságossá tettek.
A kibertámadás körülményeinek vizsgálata még folyamatban van.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés reggel 9-től 11 óráig tartott több száz kórházban országszerte, ebben az időszakban csak a sürgösségi eseteket látták el.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség mai közleménye szerint a tiltakozók fő követelése a személyzet megtartása, a tisztességes munka- és bérezési feltételek biztosítása, valamint a lakosság minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének garantálása az állami egészségügyi rendszerben. A szakszervezet emellett igazságos és méltányos, a szakszervezetekkel egyeztetett közalkalmazotti bértörvényt követel, amely felszámolja az egyenlőtlenségeket, védi az alkalmazottak jövedelmét, és elismeri az állami egészségügyi rendszerben dolgozók munkáját.
A figyelmeztető sztrájkot július 28-tól határozatlan idejű általános sztrájk követheti.
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott hosszabbítás után 34-32-re legyőzte Svédországot a romániai korosztályos Európa-bajnokság vasárnapi, kolozsvári döntőjében.
A döntőben a magyar válogatott végig kiegyenlített küzdelmet vívott a svédekkel, akik kettőnél több góllal egyetlen pillanatra sem tudtak ellépni a riválistól. A ráadást, és különösen annak második felét jobban bírták idegekkel a nagyszerűen és olykor hősiesen védekező magyarok, akik így végül kétgólos különbségű sikert arattak. A magyarok a múlt héten Csehországot, Szlovéniát és Lengyelországot is legyőzték, így százszázalékos mérleggel zárták a csoportkört. A középdöntőben 40-24-re kikaptak Svédországtól, de nyertek a házigazda Románia ellen, majd a negyeddöntőben Németországot, az elődöntőben pedig Szlovéniát búcsúztatták, így 1998 és 2004 után harmadszor jutottak a legjobb négy közé a korosztályos kontinensviadalon. Előbb bronzérmesek, utóbbi alkalommal negyedikek lettek, vagyis először játszhattak döntőt.
Eredmény, döntő: Magyarország-Svédország 34-32 (16-15, 28-28, 30-30) - hosszabbítás után
A spanyol válogatott hosszabbításban 1-0-ra legyőzte a címvédő argentin csapatot vasárnap az észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság New York-i döntőjében, így története során másodszor lett aranyérmes.
Az egész meccsen fölényben futballozott az Európa-bajnok, amit jól mutat, hogy az argentín Enzo Fernandez kiállítása miatt a rendes játékidő legvégén emberhátrányba kerülő dél-amerikaiaknak mindössze két gólszerzési kísérletük volt a 120 perces találkozón, de azok sem találtak kaput. A finálét eldöntő találatot végül Ferran Torres szerezte a 106. percben. Spanyolország története első vb-diadalát 2010-ben szintén hosszabbításban vívta ki. A Copa America-címvédő Argentína hetedik vb-döntőjén negyedszer maradt alul.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását - jelentette be szombaton a magyar államfő. Az MTI tudósítása szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
A parlament hétfőn fogadta el a módosítást. A köztársasági elnöknek jogilag három lehetősége volt: öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást, tiltakozásul lemond, vagy - ha úgy ítéli meg, hogy a módosításkor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket - az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az államfő a közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így "az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni". "Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek - jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után - eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje" - fogalmazott Sulyok Tamás.
A Tisza Párt szerint pártpolitikai kötődés nélküli köztársasági elnökre lenne szükség. Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán írt erről, miután Sulyok Tamás államfő bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnök mandátuma így július 20-án 0 órától megszűnik. "A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet" - fogalmazott posztjában a kormányfő.
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat.
Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként jellemzi az esetet: rendszerei kedd óta nem működnek, beleértve az e-Terra kataszteri alkalmazást és az intézmény e-mail-címeit is. A hivatal szerint a rendszerek helyreállítása a hét végéig várható.
A Public Record oknyomozó portál szerint a támadó egy adatkereskedelmi oldalon közzétett hirdetésben azzal fenyegetőzött, hogy törli a biztonsági mentéseket is, és állítása szerint hozzáfért a hivatal rendszereinek forráskódját tároló szerverekhez is.
Egy izraeli kiberbiztonsági cég, a Kela szerint a támadó világszerte légitársaságoktól, bankoktól és kormányoktól származó érzékeny adatokat értékesítő kiberbűnöző.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) közölte, hogy szakemberei együttműködnek a kataszteri hivatallal az incidens kezelésében. Egy forrás szerint a hatóságok elemzik a támadás mögött álló csoporttól kapott váltságdíjkövetelést.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékának kifizetéséről szól.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején fordult a testülethez, miután a bukaresti ítélőtábla első fokon a kormánynak kedvezőtlen döntést hozott: a kabinetnek 4,8 milliárd lejt kellene kifizetnie, amely a késedelmi kamatok miatt naponta további 48 millió lejjel – mintegy 9 millió euróval – nő. A kormány megtámadta a döntést, a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki az őszi tárgyaláson.
Még mindig nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség informatikai rendszerei, miután az intézményt a múlt héten nagyszabású kibertámadás érte.A hatóság közlése szerint jelenleg a teljes informatikai infrastruktúra újratelepítése zajlik.
Az ügynökség közleményében hangsúlyozza, hogy az adatokról több biztonsági mentés is készült, így azok helyreállíthatók, a támadás következményeiről megjelent találgatások pedig nem felelnek meg a valóságnak. Az online szolgáltatások egyelőre továbbra sem érhetők el. Az intézmény tájékoztatása szerint a rendszerek működését fokozatosan állítják helyre, miután minden egyes elemet ellenőriztek és biztonságossá tettek.
A kibertámadás körülményeinek vizsgálata még folyamatban van.
