A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét…
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen…
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt…
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei)…
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen…
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi…
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban részt vesznek a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügyminisztérium és a kulturális minisztérium képviselői. Ciolacu közölte, hogy ma a miniszterelnöki ellenőrző testületet a kulturális minisztériumba irányítja, ahol meg kell vizsgálniuk a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációt. Natalia Intotero kulturális miniszter szintén ma találkozik a holland királyi család tagjaival és az ország miniszterelnökével a lengyelországi Auschwitz haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményen, így személyesen is közvetíti a román kormány üzenetét, miszerint a tárgyi örökség felbecsülhetetlen értékű darabjait mielőbb vissza kell szerezni - írta Ciolacu. Arról is beszámolt, hogy Cătălin Predoiu belügyminisztert utasította, hogy kriminalisztikai szakembereket küldjön sürgősen Hollandiába, akik feladata az ügyön dolgozó holland nyomozók munkájának segítése. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a dák muzeális tárgyak eltűnésének hírét mindenféle összeesküvés-elméletek terjesztésére használják egyesek. A kulturális minisztérium szombaton közölte, hogy a hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen tettesek ellopták a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák aranykarperecet. Az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület egyetlen külső falát. Az ellopott darabok a román törvényeknek és a kiállítások szervezésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően be voltak biztosítva.
Eppo Bruins holland kulturális miniszter biztosította Romániát, hogy a holland hatóságok minden meg fognak tenni a hollandiai műkincslopás tetteseinek kézre kerítése és az ellopott kincs visszaszerzése érdekében. A De Telegraaf című napilap szerint számos fontos információval szolgált a holland nyomozóknak a múzeum térfigyelő kamerái felvételeinek elemzése, valamint az, hogy néhány látogató gyanúsan mozgott abban a teremben, ahol a később ellopott műtárgyak ki voltak állítva. Többet tudnak most már a három elkövető hollétéről is, akik az eredetileg használt autót felgyújtották, és egy másikra cserélték, majd az N33-as autópálya egyik viaduktja alatt, Rolde közelében átöltöztek. A holland rendőrség feltételezi, hogy az elkövetők Németországba menekültek. Azt sem zárják ki, hogy a rablásban közvetlenül vagy közvetve romániai bűnözők is részt vettek, és négy elkövetővel is számolnak.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az amerikai külpolitika új irányvonaláról. Meghallgathatják Cristian Popa, a jegybank igazgatótancsa tagjának véleményét arról, hogy milyen veszély fenyegeti hazánkat gazdasági értelemben. Szót ejtünk még Sebastian Burduja energiaügyi miniszter pálfordulásáról az uniós zöld megállapodással kapcsolatban, Szijjártó Péter bukaresti látogatásáról, majd felidézzük a január 24-e jelentőségét, amely fontos dátum a román nép történelmében.
Szőcs Levente összeállítása arról, hogy milyen kilátásai vannak az orosz-ukrán háború lezárásának Donald Trump beiktatása után
Garzó Ferenc: A nagyhatalmú testek őrzői
Călin Georgescu volt független államelnök-jelölt a szavazatok 38 százalékát szerezné meg az elnökválasztás első fordulójában, ha azt jövő vasárnap tartanák – derül ki az Avangarde január 10. és 16. között végzett közvélemény-kutatásából. A kormánypártok közös jelöltjére, Crin Antonescura a választók 25 százaléka szavazna. A harmadik helyre a független Nicușor Dan kerülne 17 százalékos támogatottsággal. A negyedik helyen Elena Lasconi (USR) és George Simion (AUR) osztozik 6-6 százalékkal, míg Diana Șoșoacát (SOS) 5 százalék támogatja. Ha a második fordulóba Călin Georgescu és Crin Antonescu jut be, hajszállal a független jelölt győzne, mert a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconi ellen, aki a szavazatok 31 százalékát kapná. De könnyedén legyőzné Nicușor Dan-t is 43 százalékkal. Bukarest főpolgármesterére a választók 32 százaléka szavazna. A felmérés a politikusok bizalmi indexére is kiért. A közvéleménykutatás eredményeit Székely István Gergő politológus értékelte, akit Orbán Szabolcs, a Kolozsvári Rádió munkatársa kérdezett.
Elkezdődött az államapparátus karcsúsítása, elbocsátják a parlament szenátusi alkalmazottainak mintegy negyedét - jelentette be szerdán Ilie Bolojan, a felsőház elnöke. A szakszervezetek ellenzik a leépítést, több tucat köztisztviselő tiltakozott is a bejelentés ellen. Ilie Bolojan közölte, hogy az állások számát 796-ról 618-ra korlátozzák. Továbbá 20 százalékkal csökkentik a szenátus gépkocsiflottáját és üzemanyagkiadásait is. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója alkotta kormánykoalíció decemberben jelentette be, hogy egyéb intézkedések mellett az állami apparátus karcsúsításával szándékozik csökkenteni a költségvetési hiányt. A szenátus alkalmazottainak elbocsátásáról Tasnádi István Szilárd Kolozs megyei RMDSZ-es szenátort kérdezte Orbán Szabolcs.
Az Európai Uniónak növelnie kell védelmi kiadásait, hogy “felkészüljön a legrosszabbra” és szükség esetén “egyedül is képes legyen megvédeni magát” – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Kiemelte, hogy az EU tagállamai együttesen GDP-jük még 2 százalékát sem költik a védelemre, míg Oroszország 9 százalékot fordít rá. Hozzátette, szerinte Oroszország a következő 3-5 évben tesztelheti az EU védelmi képességeit, ezért az Uniónak a következő évtizedben legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon, de eddig csak 13 milliárd eurót irányoztak elő a védelemre az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésében.
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdán ígértet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy „egységes és erős” Európát hozzanak létre a Donald Trump amerikai elnök által képviselt politika „kihívásával” szemben.
„Már most világos, hogy Trump elnök kihívás lesz” – mondta Párizsban a német kancellár a Macron elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Európa nem fog meghátrálni vagy elbújni, hanem konstruktív és magabiztos partner lesz” – tette hozzá Olaf Scholz. A francia elnök arra kérte a 27 uniós tagállamot, és különösen a francia-német párost, hogy „teljes mértékben vegyék ki a részüket” egy „egységes, erős és szuverén” Európa létrehozásában, amely képes megvédeni érdekeit akkor, amikor az új amerikai elnök az EU-val szembeni vámok jelentős emelését ígéri, és katonai támogatásának csökkentését helyezte kilátásba. A két ország vezetője az európai autó-, acél- és vegyipar támogatására szólított fel Donald Trump keményebb intézkedésekre vonatkozó ígéreteivel szemben.
A francia elnök és a német kancellár munkaebéden találkozott egymással a február 23-i németországi parlamenti választások előtti egyik utolsó megbeszélésükön. A találkozót az 1963-ban aláírt Elysée-szerződés 62. évfordulóján rendezték meg, amely megpecsételte a második világháború utáni német-francia megbékélését.
Nagyváradon a magyar kultúra napját már hosszú ideje Margittával, Debrecennel és Berettyóújfaluval közösen szervezett több napos rendezvénysorozaton ünneplik meg. A váradi állami színházban rendezett eseményen a már hagyománnyá vált díjátadóra is sort kerítettek, hiszen 2002 óta minden évben díjazzák a magyar kultúra terjesztésében és ápolásában tevékenykedőket.
A díjakat az RMDSZ választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság ítélte meg a kapott javaslatok alapján, a gálán pedig Balatoni Katalin, magyarországi helyettes államtitkár, Szabó Ödön parlamenti képviselő és Meleg Vilmos, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke adták át szerda kora este. Az idei esztendő életműdíjasa a közismert képzőművész, Deak Árpád lett. Magyar Kultúráért emlékplakettet vehetett át Kemenes Henriette, az Újvárad vezető szerkesztője, a Soroglya népzenekar és a Rádió Plusz FM Nagyvárad. A három Magyar Kultúráért díj ezúttal Szőke Ferenc közművelődési szervezőhöz, Szabó József gyermekgyógyász, helytörténészhez, valamint a szentjobbi huszárokhoz került.
Az aradi Kölcsey Egyesület szerda este, a magyar kultúra napján adta át a 2024-es Kölcsey-díjat Nagy István fizikatanárnak, művelődésszervezőnek, volt pécskai alpolgármesternek az aradi magyarság érdekében végzett önzetlen és fáradhatatlan munkájáért, többek között a pécskai Klebelsberg-kultusz megteremtéséért.
A Kölcsey-díjat 2004 óta adja át patinás múltú közművelődési társaság, a kitüntetett olyan személy – ritkán intézmény –, aki vagy amely sokat tett az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért. Nagy Istvánra többek között azért esett a választás, mert egyrészt önzetlenül segíti hosszú évek óta az egyesület tevékenységét a kiadványok szerkesztésével-tördelésével, másrészt elévülhetetlen érdemeket szerzett gróf Klebelsberg Kuno pécskai szobrának a felállításában, a néhai oktatásügyi miniszter kultuszának megteremtésében és ápolásában; idén 150 éve, hogy Klebelsberg megszületett Pécskán, és 25 esztendeje avatták fel a mellszobrát a városban. Pataky Lehel Zsolt számol be a szerda esti aradi Kölcsey-díjátadóról.
A magyar kultúra napján, január 22-én 18 órától lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi esttel ünnepelt a 35 éves Helikon.
„Tehát a Helikon ihletadó szent hegy, lakóhelye az Apollón kíséretét alkotó múzsáknak, akiknek dalát ámulva hallgatja az egész természet” – olvasható az idén 35 éves Helikon ünnepi lapszámában. Január 22-én a kolozsvári a Vallásszabadság Házában Grezsa Csaba főkonzul és Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntője után a lap korábbi és jelenlegi szerkesztői olvastak fel, illetve osztottak meg egy-egy Helikonhoz köthető emléket, érzést vagy anekdotát a közönséggel.
Az esten tehát feolvasott: Demeter Zsuzsa, Egyed Emese, Horváth Benji, Jakabffy Tamás, Király László, László Noémi, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Márton Evelin, Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Szántai János.
Az eseményen Kántor Melinda és Dimény Áron színművészek olvastak fel a már helikoni magasságokba emelkedett egykori szerkesztők írásaiból.
Vasúti alkalmazottak, tartalékos katonák, rendőrök, bányászok, erdészek, acélmunkások és a Metrorex alkalmazottai tüntetnek pénteken 13 órától a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az úgynevezett salátarendelet és az új nyugdíjtörvény ellen, illetve amiatt, hogy nem alkalmazzák a vasúti alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt – jelentette be csütörtökön a romániai vasutasok szakszervezeti szövetsége (FSTFR).
A tiltakozó megmozdulásra 30 ezer résztvevőt várnak – derül ki a szövetség közleményéből. A tájékoztatás szerint más szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételére is számítanak.
Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn megkezdődnek az érettségi kompetenciavizsgái. Román nyelvből január 27-29., anyanyelvből január 29-31., idegen nyelvből február 3-5., digitális ismeretekből pedig február 5-7. között tartják a szóbeli vizsgákat.
Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai a következők: június 10. – román nyelv és irodalom; június 11. – a szaknak megfelelő kötelező tantárgy; június 13. – a szaknak megfelelő választott tantárgy; június 15. – anyanyelv és irodalom a kisebbségi diákok számára.Az érettségi eredményeit július 20-án teszik közzé, az óvásokat már aznap be lehet nyújtani. Július 23-25. között meg lehet tekinteni a dolgozatokat, és további óvásokat lehet benyújtani. A végleges eredményeket július 30-án teszik közzé.
A 150 éves az Erdélyi Múzeum folyóirat, ezért tudományos ülésszakkal, kerekasztal megbeszéléssel, valamint a lap idei számainak bemutatásával egybekötött ünnepi esemény színhelye volt az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székháza. Ezt követően kolozsvári kollégánk László Tibor kérte mikrofon elé az Erdélyi Múzeum főszerkesztőjét Varga P. Ildikót.
A teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül. Talán ez a mondat a legfájóbb abban az állásfoglalásban, amelyet pár napja az elmúlt év utolsó napján tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
A MÚRE azzal kapcsolatban mondott véleményt, hogy 2025. január elsejétől megszűnt napilapként megjelenni a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló és az Aradon kiadott Nyugati Jelen. Kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva Szőcs László főszerkesztővel, a MÚRE elnökével beszélgetett a romániai magyar nyomtatott napilapok jelenéről és lehetséges jövőjéről a szervezet állásfoglalása kapcsán.
Marcel Ciolacu miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban részt vesznek a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügyminisztérium és a kulturális minisztérium képviselői. Ciolacu közölte, hogy ma a miniszterelnöki ellenőrző testületet a kulturális minisztériumba irányítja, ahol meg kell vizsgálniuk a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációt. Natalia Intotero kulturális miniszter szintén ma találkozik a holland királyi család tagjaival és az ország miniszterelnökével a lengyelországi Auschwitz haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményen, így személyesen is közvetíti a román kormány üzenetét, miszerint a tárgyi örökség felbecsülhetetlen értékű darabjait mielőbb vissza kell szerezni - írta Ciolacu. Arról is beszámolt, hogy Cătălin Predoiu belügyminisztert utasította, hogy kriminalisztikai szakembereket küldjön sürgősen Hollandiába, akik feladata az ügyön dolgozó holland nyomozók munkájának segítése. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a dák muzeális tárgyak eltűnésének hírét mindenféle összeesküvés-elméletek terjesztésére használják egyesek. A kulturális minisztérium szombaton közölte, hogy a hollandiai Drents Múzeumból ismeretlen tettesek ellopták a Kr.e. 5-4. századból származó coțofenești-i aranysisakot, és három, a Sarmisegetusa Regia régészeti lelőhelyen feltárt, Kr.e. első századból származó dák aranykarperecet. Az elkövetők úgy hatoltak be a múzeumba, hogy robbantással betörték az épület egyetlen külső falát. Az ellopott darabok a román törvényeknek és a kiállítások szervezésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően be voltak biztosítva.
Eppo Bruins holland kulturális miniszter biztosította Romániát, hogy a holland hatóságok minden meg fognak tenni a hollandiai műkincslopás tetteseinek kézre kerítése és az ellopott kincs visszaszerzése érdekében. A De Telegraaf című napilap szerint számos fontos információval szolgált a holland nyomozóknak a múzeum térfigyelő kamerái felvételeinek elemzése, valamint az, hogy néhány látogató gyanúsan mozgott abban a teremben, ahol a később ellopott műtárgyak ki voltak állítva. Többet tudnak most már a három elkövető hollétéről is, akik az eredetileg használt autót felgyújtották, és egy másikra cserélték, majd az N33-as autópálya egyik viaduktja alatt, Rolde közelében átöltöztek. A holland rendőrség feltételezi, hogy az elkövetők Németországba menekültek. Azt sem zárják ki, hogy a rablásban közvetlenül vagy közvetve romániai bűnözők is részt vettek, és négy elkövetővel is számolnak.
