A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Európa „zöldítésére” irányuló intézkedései nem jól átgondolt közpolitikák voltak, hanem egy vakon követett ideológia, amelyet sokkterápia-szerűen vezettek be, jelentette ki…
A nagyszebeni Brukenthal Múzeum bejelentette, hogy hétfőtől péntekig zárva tart, így akarja felhívni a figyelmet a hazai múzeumok mostoha körülményeire,…
Az Európai Tanács tagjai elkötelezettségüket fejezték ki, hogy felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal, és megvédjék, előmozdítsák a zsidó életet Európában.…
Az Európai Unió külügyminiszterei mai ülésükön az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításáról és a 16. szankciós csomag bevezetéséről kell döntsenek.…
Tegnap jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Országos Tanácsa az alakulat volt elnökének, Crin Antonescunak az államfőjelöltségét. Adrian Veștea, a…
A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, azonban stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. A hitelminősítő…
Európa „zöldítésére” irányuló intézkedései nem jól átgondolt közpolitikák voltak, hanem egy vakon követett ideológia, amelyet sokkterápia-szerűen vezettek be, jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. Hozzátette, felháborító, hogy az európaiak pénzét arra is felhasználták, hogy civil szervezeteket és lobbikampányokat finanszírozzanak az EU zöldítése érdekében.
Burduja ugyanakkor bejelentette, hogy Románia vállalja az energetikai átállást – a széntől a földgázig, majd a földgáztól a nukleáris energiáig –, és hangsúlyozta, hogy ez egy konkrét és pragmatikus terv. Mint mondta, 17 év után tavaly sikerült elfogadni egy új nemzeti energiastratégiát, amely ezen a megközelítésen alapul.
„Az elmúlt napokban megerősítést nyert, amit már régóta gyanítottunk: Európa zöldítési politikái nem jól átgondolt közpolitikák voltak, hanem egy vakon követett ideológia, amelyet sokkterápia-szerűen erőltettek ránk. És mint minden gondosan meg nem tervezett ideológia, ez is egy olyan utópiává vált, amely drágán megfizethető – gazdaságilag, társadalmilag és stratégiailag” – fogalmazott Burduja egy hétfői bejegyzésében.
Londonban akár 585 000 illegális bevándorló is élhet, ami a főváros lakosságának mintegy tizenkettedét jelenti – írja a The European Conservative. Egyes szakértők szerint a valós szám még ennél is magasabb: a Migration Watch elnöke, Alp Mehmet arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságban összesen 1,5–2 millió illegális bevándorló élhet, ezeknek a többsége pedig Londonban található – becslések szerint akár közel 1,2 millió fő.
Robert Bates, a Migration Control Központ kutatási igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlók potenciális biztonsági kockázatot jelentenek, és indokolatlan terhet rónak a brit adófizetőkre.
A helyzet kezelése érdekében a szakértők úgy vélik, hogy a kormánynak sürgősen olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek célja az illegális migráció megállítása és a törvények betartatása.
A nagyszebeni Brukenthal Múzeum bejelentette, hogy hétfőtől péntekig zárva tart, így akarja felhívni a figyelmet a hazai múzeumok mostoha körülményeire, amelyek nem tesznek eleget a biztonsági körülményeknek. Felhívták a figyelmet, hogy a hollandiai műkincslopáshoz hasonló eset hazánkban is bármikor előfordulhat. A Téged is megloptak elnevezésű kampány idején beszélgetéseket szerveznek arról, hogy miként lehetne javítani a hazai múzeumok biztonsági infrastruktúráját. Az intézmény vezetője közölte, már többször felvetette a politikai döntéshozóknak, hogy csendőrök biztosítsák a múzeum biztonságát.
Az Európai Tanács tagjai elkötelezettségüket fejezték ki, hogy felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal, és megvédjék, előmozdítsák a zsidó életet Európában. Az auschwitz-birkenaui német koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulóján kiadott nyilatkozatban a tagállami vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai kontinensen az antiszemitizmus olyan "példátlan erősödése" zajlik, amely - szavaik szerint - a második világháború óta nem volt tapasztalható. Leszögezték, hogy határozottan fellépnek annak érdekében, hogy elhárítsák a demokratikus társadalmakkal szembeni ilyen fenyegetéseket. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort.
Az Európai Unió külügyminiszterei mai ülésükön az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításáról és a 16. szankciós csomag bevezetéséről kell döntsenek. A találkozót az teszi rendkívülivé, hogy ez az első megbeszélés, amelyen résztvesz Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve az első tanácskozás azóta, hogy hivatalába iktatták Donald Trump amerikai elnököt. A találkozó előtt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter feltételhez kötötte a magyar szavazatot. Közölte, a magyar szavazatot az dönti el, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről. Szijjártó azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy nem az uniós tagállamok érdekeit képviseli, hanem a tagjelölt Ukrajnáét, amely folyamatosan a magyar és közép-európai energiabiztonságot fenyegető lépéseket tesz.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország továbbra is készen áll arra, hogy tető alá hozzák a Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozót, de Washington részéről még nem kaptak erre vonatkozó kérést. Peszkov szerint az amerikaiaktól egyelőre hivatalosan nem kaptak semmilyen erre vonatkozó jelzést, és arról biztosította a közvéleményt, hogy Moszkva részéről megvan a hajlandóság a találkozó tető alá hozására.
Kína elutasította az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének, a CIA-nak azt a vádját, hogy a SARS-CoV-2, vagyis a koronavírus kínai laboratóriumból szivárgott volna ki - jelentette a France Presse hírügynökség. Mao Ning, a pekingi külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett, hogy a kínai és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőiből álló közös csoport azt a következtetést vonta le korábban, miszerint rendkívül valószínűtlen, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult volna ki. Ugyanakkor a CIA értékelése szerint a COVID-19 világjárvány valószínűbb, hogy laboratóriumban keletkezett, mint a természetben.
Tegnap jóváhagyta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Országos Tanácsa az alakulat volt elnökének, Crin Antonescunak az államfőjelöltségét. Adrian Veștea, a PNL ügyvivő főtitkára bejelentette, hogy a testület egyöntetűen szavazta meg Crin Antonescu jelöltségét. Antonescu megköszönte a bizalmat, és felkérte Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét, hogy álljon a választási kampány élére. Antonescu elmondta, hogy az országnak olyan csatát kell megvívnia, amilyenre senki nem számított, és amely sokkot jelent a társadalomnak. Hozzátette: minden pozitívum, amelyet megvalósított az ország, most veszélybe került. Antonescu jelöltségét korábban a Szociáldemokrata Párt vezető testülete is elfogadta. Mint ismert, a kormánykoalíció pártjai közös jelöltet állítanak Antonescu személyében a májusi államelnök-választáson.
Továbbra is az „oroszveszélytől” tart Sebastian Burduja energiaügyi miniszter, ezért ellenzi, hogy a magyar MVM átvegye a német E.ON romániai földgázüzletágát - adta hírül a Krónika hírportál. A miniszter elmondta, hogy a tranzakció több kérdést is felvet. Szerinte először is az MVM orosz kapcsolatairól van szó, hiszen gázt vásárol a Gazpromtól és nukleáris kapcsolatai is vannak Moszkvával. Továbbá a szerződésben a magyar cég fenntartja magának a jogot, hogy az átvett részvényeket harmadik félnek értékesítse, akár az Európai Unión kívül is” – mondta Burduja. Hozzátette, hogy az E-ON Furnizare több mint hárommillió ügyfelet tartalmazó adatbázissal rendelkezik, és a magyar cég szerinte nem adott garanciát az adatvédelemre, arra, hogy nem fogja semmilyen módon kihasználni az egyes háztartások fogyasztási profiljának elemzését - mondta az energiaügyi miniszter.
A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, azonban stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. A hitelminősítő úgy értékelte, hogy a bizonytalan politikai légkör várhatóan késleltetni fogja az új kormány költségvetés-konszolidációs programjának megvalósítását. Emlékeztetett, hogy a tavalyi választások előtti túlköltekezések miatt a költségvetési hiány 2024 végére megközelítette a GDP 8,7 százalékát. Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings december 18-án jelentette be, hogy megerősítette Románia BBB- szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, ám ő is stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. Ez lényegében egy figyelmeztetés, és fennáll annak a veszélye, hogy tavasszal mindkét hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott országok közé sorolja Romániát.
Tánczos Barna pénzügyminiszter közölte, hogy a költségvetési hiány csökkentését és a gazdasági növekedést célzó kormányzati döntéseket a lehető leggyorsabb ütemben, az európai partnerekkel egyeztetett formában fogják végrehajtani. A miniszter a nemzetközi hitelminősítő hétvégi döntésére reagálva kifejtette, hogy az adósbesorolás stabilról negatívra rontása egyértelműen jelzi, hogy a költségvetési hiány csökkentésére, megfontolt költségvetésre, és az állam karcsúsítására szükség van ahhoz, hogy helyreállítsák a költségvetési egyensúlyt. Tánczos szerint sem a kiadások csökkentése, sem a gazdaság strukturális hiányosságainak felszámolása nem tűr halasztást. Reményét fejezte ki, hogy a hitelminősítők és a befektetők hamarosan meg fogják látni a kormányzati intézkedések hatását.
Már első intézkedéseivel nagy port kavart a néhány napja hivatalba lépett Donald Trump. Az új amerikai elnök többek között kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből és az Egészségügyi Világszervezetből, és bejelentette a Mexikói-öböl átnevezését. Székfoglalójában ugyanakkor teljességgel megfeledkezett Ukrajnáról, általában Európáról és az Egyesült Államok európai szövetségeseiről. Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat a hétvégén Kolozsváron tartott díjátadó gálán. Az 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, amelyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadóművészet és képzőművészet kategóriában.
Európa „zöldítésére” irányuló intézkedései nem jól átgondolt közpolitikák voltak, hanem egy vakon követett ideológia, amelyet sokkterápia-szerűen vezettek be, jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. Hozzátette, felháborító, hogy az európaiak pénzét arra is felhasználták, hogy civil szervezeteket és lobbikampányokat finanszírozzanak az EU zöldítése érdekében.
Burduja ugyanakkor bejelentette, hogy Románia vállalja az energetikai átállást – a széntől a földgázig, majd a földgáztól a nukleáris energiáig –, és hangsúlyozta, hogy ez egy konkrét és pragmatikus terv. Mint mondta, 17 év után tavaly sikerült elfogadni egy új nemzeti energiastratégiát, amely ezen a megközelítésen alapul.
„Az elmúlt napokban megerősítést nyert, amit már régóta gyanítottunk: Európa zöldítési politikái nem jól átgondolt közpolitikák voltak, hanem egy vakon követett ideológia, amelyet sokkterápia-szerűen erőltettek ránk. És mint minden gondosan meg nem tervezett ideológia, ez is egy olyan utópiává vált, amely drágán megfizethető – gazdaságilag, társadalmilag és stratégiailag” – fogalmazott Burduja egy hétfői bejegyzésében.
