A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
“Arra törekszem, hogy a polgárok biztosak legyenek a szavazatuk tiszteletben tartásában” – jelentette ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) vezetését…
A legfelsőbb bíróság összesen tizennyolc személy ügyében rendelt el előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet, akik a volt államelnökjelölt védelmét ellátó…
A miniszterelnök után az ideiglenes államfő is megrótta Emil Hurezeanut, amiért válaszolt Elon Musk Romániával kapcsolatos bírálataira, anélkül, hogy erről…
A helyi idő szerint pénteken délelőttre tervezett amerikai-ukrán elnöki csúcstalálkozó még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Donald Trump már…
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz Călin Georgescu volt független elnökjelölt ellen indított bűnvádi eljárásról, annak a májusi elnökválasztásra…
A Fehér Házba látogató brit miniszterelnök, Keir Starmer átadta Donald Trumpnak III. Károly brit uralkodó levelét, amelyben állami látogatásra hívta meg…
Az ukrajnai béketárgyalásokon kísérletet tesznek majd arra, hogy az Oroszország által elfoglalt ukrán szuverén területek egy részét visszaszerezzék – közölte…
Reménytkeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat…
A fejlesztési szaktárca új tűzbiztonsági építkezési szabályozást rögzítő miniszteri rendeletet küldött megjelentetésre a Hivatalos Közlönynek. Több mint két évtized után…
Kérését azzal indokolta, hogy történetében először a PSD nem indít önálló jelöltet az elnökválasztáson, és a baloldali szavazókat cserbenhagyva a többi kormánypárttal együtt egy olyan jelöltet támogat, aki szerinte a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójában elutasított rendszert és a múltat képviseli.
A volt szociáldemokrata miniszterelnök február 19-én bejelentette, hogy indul a májusi elnökválasztáson.
“Arra törekszem, hogy a polgárok biztosak legyenek a szavazatuk tiszteletben tartásában” – jelentette ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) vezetését ügyvivőként átvevő Vajda Zsombor, miután a parlament pénteken nagy többséggel menesztette az intézmény éléről Toni Greblă korábbi elnököt.
Vajda Zsombor közölte: “felelősséggel és elszántsággal” vállalja az elnökválasztás tisztaságának biztosítását. A választási hatóság korábbi alelnöke biztosította a közvéleményt arról, hogy az intézmény teljesíteni fogja a törvényben előírt feladatait, illetve a szabad és tisztességes választások biztosításában betöltött szerepét.
Vajda Zsombor az új elnök kinevezéséig látja el az Állandó Választási Hatóság irányítását.
A legfelsőbb bíróság összesen tizennyolc személy ügyében rendelt el előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet, akik a volt államelnökjelölt védelmét ellátó zsoldoscsoport tagjai.
Az afrikai konfliktusövezetekben harci tapasztalatokat szerzett egykori idegenlégiósok vezetője, Horațiu Potra medgyesi önkormányzati képviselő, a fia és egy másik rokona ellen távollétükben adtak ki előzetes letartóztatási végzést, így ellenük nemzetközi elfogatóparancsot bocsátanak ki.
A legfőbb ügyészség 21 személyt gyanúsít az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel, tiltott fegyverviseléssel és pirotechnikai eszközök birtoklásával, illetve közrend megsértésére irányuló felbujtással. Szerdán Szeben, Maros, Temes, Kolozs és Ilfov megyében 47 helyszínen végeztek házkutatást.
A legfőbb ügyészség közleményében emlékeztetett, hogy az elnökválasztás megismétlését elrendelő alkotmánybírósági határozat után, december 8-án hajnalban Horațiu Potrát húsz felfegyverzett zsoldosával együtt tartóztatta fel a rendőrség Bukarest felé menet.
A miniszterelnök után az ideiglenes államfő is megrótta Emil Hurezeanut, amiért válaszolt Elon Musk Romániával kapcsolatos bírálataira, anélkül, hogy erről egyeztetett volna az ország vezetőivel.
„Ha nem tudsz egy helyzeten javítani, legalább arra vigyázz, hogy ne tetézd a bajt" - tanácsolta a bukaresti diplomácia vezetőjének az ideiglenes államfő.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő korábban egy televíziós interjúban azt mondta: leváltja Hurezeanut, ha kommentál és magánszemélyeknek válaszol anélkül, hogy erről közösen döntenének.
Elégedetlenségét az váltotta ki, hogy Andrei Ţărnea román külügyi szóvivő csütörtökön az X-en válaszolt Elon Musk posztjára, amelyben a világ leggazdagabb embere "szemétségnek" neveztea Calin Georgescu elleni ügyészségi eljárást.
"Romániában az igazságszolgáltatás független és senki sem áll a törvények felett" - írta a külügyi szóvivő.
Korábban Emil Hurezeanu román külügyminiszter egy televíziós interjúban úgy vélekedett, hogy Elon Musk Georgescut támogató posztjai a román "belpolitikába történő beavatkozásnak minősíthetők".
A helyi idő szerint pénteken délelőttre tervezett amerikai-ukrán elnöki csúcstalálkozó még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Donald Trump már Volodimir Zelenszkij érkezésekor, a Fehér Ház bejáratátánál megjegyzést tett a szokás szerint katonai zubbonyban megjelent ukrán elnök ruházatára. Ezután a delegációk az Ovális Irodába mentek, ahol általában néhány udvarias szót vált vendég és vendéglátó, és esetleg röviden válaszol egy-egy újságírói kérdésre.
Ezúttal a protokolláris beszélgetés helyett hosszas és hangos szóváltás tanúi lehettünk. Trump és alelnöke, J.D. Vance felrótta az ukrán államfőnek, hogy nem eléggé hálás az Egyesült Államoknak az utóbbi években Ukrajnának nyújtott támogatásért. Több alkalommal hangsúlyozták, hogy “rossz pozícióban" van, “nincsenek ütőkártyái”. Egy alkalommal Trump elnök konkrétan kijelentette, hogy ha az USA elnöke elébe tesz egy javaslatot, akkor azt alá kell írnia.
Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy Zelenszkij csakis biztonsági garanciákért cserébe mutatkozott hajlandónak lemondani az ukrán altalajkincsek kitermelési jogáról az Egyesült Államok javára.
"Ön hazárdjátékot játszik. Emberek millióinak életével játszik. A harmadik világháborúval hazardíroz. Amit művel, az nagyon tiszteletlen ezzel az országgal szemben" – vetette az ukrán elnök szemére Trump. A találkozó mélypontja az volt, amikor Zelenszkij válaszolni próbált a kritikákra, és az amerikai elnök letorkollta. “Álljon meg, eleget beszélt” – mondta, majd hozzátette, “nagy bajban van".
Trump azt is kijelentette, hogy nem állhat Ukrajna oldalán Oroszországgal szemben, mert az megakadályozná a béketeremtésben. Egyúttal rosszallóan megjegyezte a mellette ülő ukrán elnökről, hogy az gyűlöli Vlagyimir Putyint.
A találkozó félbeszakadt, Zelenszkij anélkül távozott a Fehér Házból, hogy aláírta volna a két hete intenzíven tárgyalt ásványszerződést. A bejelentett sajtótájékoztatót törölték.
Később Trump azt írta saját közösségi oldalán, hogy az ukrán elnök akkor térhet vissza a Fehér Házba, ha készen áll a békére.
Több európai vezető is az ukrán elnök mellett állt ki a Trump-Zelenszkij találkozó után
"Ma világossá vált, hogy a szabad világnak új vezetőre van szüksége” – jelentette ki Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője. Hozzátette: „rajtunk, európaiakon múlik, hogy vállaljuk-e ezt a kihívást".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Zelenszkij „méltósága tiszteleg az ukrán nép bátorsága előtt”. „Soha nem leszel egyedül, kedves Zelenszkij elnök" – tette hozzá.
Friedrich Merz, aki valószínűleg Németország új kancellárja lesz, azt írta: "Soha nem szabad összekeverni az agresszort és az áldozatot ebben a szörnyű háborúban". Olaf Scholz leköszönő kancellár hangsúlyozta: senki sem akar békét jobban, mint Ukrajna, hozzátéve, hogy Kijev teljes mértékben támaszkodhat Berlinre és Európára.
Franciaország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Írország, Izland, Németország, Litvánia, Moldova és Svédország vezetői is támogatásukról biztosították az ukrán elnököt.
Emmanuel Macron francia elnök nem finomkodott, és kijelentette: "Van egy agresszor: Oroszország. Van egy áldozat: Ukrajna."
"Kitartunk Ukrajna mellett. Eljött az ideje annak, hogy Európa növelje erőfeszítéseit" - reagált Petr Pavel cseh államfő az X közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.
A román elnök azt írta az X-en: „Ukrajna biztonsága kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Mindannyiunknak össze kell fognunk, hogy harcoljunk értékeinkért, a szabadságért és a békéért.”
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán úgy értékelte: " Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút. Trump elnök bátran kiállt a béke mellett. Akkor is, ha ezt sokaknak nehéz megemészteni".
A heti hírösszefoglalóban szó lesz Călin Georgescu volt független elnökjelölt ellen indított bűnvádi eljárásról, annak a májusi elnökválasztásra gyakorolt hatásáról, az ellenzék bizalmatlansági indítványáról, az államháztartási hiányról és az energiaár-sapka meghosszabbításáról, a Tate fivérek elleni kényszerintézkedések enyhítéséről, valmint a németországi választások utáni koalíciós tárgyalásokról.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ásványkincsekről szóló egyezményéről.
Garzó Ferenc: Befagyott konfliktusok: sarki jég és romlott hús
A parlament pénteken elutasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Az Agerpres tudósítása szerint az AUR, az SOS Románia és a POT által beterjesztett indítványt 147-en támogatták és egy ellenszavazat volt, ami nem elegendő a kormány megbuktatásához. A kormánykoalíciót alkotó pártok, valamint az USR honatyái nem szavaztak. A kormány megbuktatásához 233 szavazatra lett volna szükség.
A Fehér Házba látogató brit miniszterelnök, Keir Starmer átadta Donald Trumpnak III. Károly brit uralkodó levelét, amelyben állami látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Donald Trump elfogadta a meghívást, amivel kapcsolatban Keir Starmer hangsúlyozta, hogy az történelmi gesztusnak számít abban a tekintetben, hogy brit uralkodó amerikai elnököt korábban soha nem hívott meg második hivatalos állami látogatásra.
Donald Trump első elnöksége idején, 2019-ben II. Erzsébet királynő meghívására tett hivatalos látogatást az Egyesült Királyságban.
Az ukrajnai béketárgyalásokon kísérletet tesznek majd arra, hogy az Oroszország által elfoglalt ukrán szuverén területek egy részét visszaszerezzék – közölte csütörtökön Donald Trump amerikai elnök, amikor a washingtoni Fehér Házban fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt.
Trump a találkozó elején újságírók kérdésére a küszöbön álló tárgyalásokra is utalva megjegyezte, hogy az oroszok „nagyon nagy területet elfoglaltak a tengerparti sávban, és arról is beszélni fogunk majd”. Hozzáfűzte, „meglátjuk, hogy vissza tudjuk-e szerezni, vagy sokat belőle vissza tudunk-e szerezni Ukrajna számára”.
A brit miniszterelnök köszönetet mondott az amerikai elnöknek, hogy „megváltoztatta a párbeszédet” Ukrajna körül, és lehetővé tette, hogy az most egy békemegállapodásról szóljon. „Együtt akarunk működni Önökkel annak érdekében, hogy a békéről szóló megállapodás tartós legyen, és történelmi egyezségként maradjon majd meg, amit senki nem sért meg” – fogalmazott a brit kormányfő. Az amerikai-brit csúcstalálkozó kiemelt témája az ukrajnai békefolyamat elindítása és az Ukrajnának adhatóbiztonsági garanciák kérdése. A találkozón Donald Trump ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával kötött ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás az a biztonsági garancia, amelyre Kijevnek szüksége van Oroszországgal szemben-idézi az amerikai elnököt az Euronews.
Reménytkeltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának csütörtöki moszkvai kibővített ülésén – írja az MTI.
Putyin szerint kölcsönös a szándék a problémák megoldására. Méltatta, hogy az amerikai partnerek pragmatizmusról és a sztereotípiák elhagyásának szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a nyugati elit továbbra is próbálja megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
A fejlesztési szaktárca új tűzbiztonsági építkezési szabályozást rögzítő miniszteri rendeletet küldött megjelentetésre a Hivatalos Közlönynek. Több mint két évtized után ez az első új rendelkezés ezen a területen – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter.
A szakemberek által is elavultnak tartott 1999-es szabályozás a kilencvenes évek technológiájához, építőanyagaihoz és műszaki megoldásaihoz igazodott, így már nem felel meg a mai követelményeknek, és nem veszi figyelembe az elmúlt két évtizedben kifejlesztett új technológiákat és megoldásokat.
Az új szabályzat korszerű műszaki megoldásokat és részletes műszaki helyzetmegoldási ábrákat tartalmaz, ami megkönnyíti a tervezési folyamatot, rövidebb engedélyezési időt eredményez és nagyobb tűzvédelmi biztonságot biztosít. Az új épületek ennek megfelelően épülnek, a régi épületek esetében pedig kompenzációs adaptációs megoldásokat tesz lehetővé. Például az 1999-es szabályozás még nem tartalmazta a füstérzékelők és tűzoltóberendezések kötelező alkalmazását.Az új előírások értelmében a régi kórházak esetében nem lesz kötelező külső, gyakran rendkívül drága menekülőlépcsőt építeni. Ehelyett több megoldást is lehetővé tesz a szabályozás, például tűzbiztos menedékhelyek kialakítását vagy saját áramforrással rendelkező, tűzbiztos liftek beépítését, amelyek tűzesetben is használhatók a betegek kimenekítésére.
A képviselőház és a szenátus jogi bizottsága jóváhagyta pénteki ülésén az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke, Toni Greblă leváltását. A testület döntése szerint ideiglenesen a Hatóság alelnöke, Vajda Zsombor veheti át a helyét.
A Toni Greblă menesztésére irányuló kérelmet a bizottság 39 tagja támogatta, négyen ellenezték, egy tag tartózkodott.A testület arról is döntött, hogy Vajda Zsombort nevezik ki az Állandó Választási Hatóság ügyvivő elnökének.
Kérését azzal indokolta, hogy történetében először a PSD nem indít önálló jelöltet az elnökválasztáson, és a baloldali szavazókat cserbenhagyva a többi kormánypárttal együtt egy olyan jelöltet támogat, aki szerinte a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójában elutasított rendszert és a múltat képviseli.
A volt szociáldemokrata miniszterelnök február 19-én bejelentette, hogy indul a májusi elnökválasztáson.
