Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Megbízást kapott az új osztrák kormánykoalíció megalakítására hétfőn Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, miután a legutóbbi választásokon…
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt volt elnöke felfüggesztettnek tekinti a kormánykoalíció pártjaival aláírt, az államelnök-jelöltségét támogató megállapodást. Hangsúlyozta, ez…
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja…
L.Balogh Béni történész, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartott előadást decemberben a bukaresti Calvineum református egyházközség Koós Ferenc Körén Alexandru…
Megbízást kapott az új osztrák kormánykoalíció megalakítására hétfőn Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, miután a legutóbbi választásokon győztes párt megkerülésével tartott koalíciós tárgyalások zsákutcába jutottak. Alexander Van der Bellen osztrák államfő bécsi sajtótájékoztatóján bejelentette: megbízta Kicklt, hogy kezdjen tárgyalásokat a konzervatív Osztrák Néppárttal (ÖVP). Az ÖVP, amely az érintett pártok korábbi nyilatkozatai szerint pillanatnyilag az FPÖ egyetlen lehetséges koalíciós partnere, korábban már jelezte is, hogy kész egyeztetéseket kezdeni a koalícióról az FPÖ-vel. Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások múlt szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt előző nap meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből.
Alexander Van der Bellen vasárnap jelentette be, hogy ma fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy a kormányalakítás kilátásairól egyeztessen. A konzervatív Osztrák Néppárt közölte, hogy kész koalíciós tárgyalásokra Kickl pártjával. Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Az elnök hangsúlyozta, „a Néppárton belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”, és ezzel „egy új út nyílhat”. A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének, miután szombaton az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt volt elnöke felfüggesztettnek tekinti a kormánykoalíció pártjaival aláírt, az államelnök-jelöltségét támogató megállapodást. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy már nem akar indulni a választáson, hanem azt, hogy elégedetlen a kormánypártok határozatlansága miatt. Antonescu kifogásolja, hogy a kormány még nem szögezte le a választások időpontját. Úgy véli, a jelöltségét javasoló koalíciós pártok már nem tűnnek annyira elkötelezettnek a jelöltsége támogatása tekintetében, mint amikor a megállapodást aláírták.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt ügyvivő elnöke tegnap kijelentette, hogy a a liberálisok szemszögéből Crin Antonescu a koalíció jelöltje az államfőválasztásra, és mihelyt a kormány leszögezi a választások időpontját, összehívják a PNL országos tanácsát ennek megerősítésére. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke részben igazat adott Antonescunak, hiszen a szövetség elnöke is úgy látja, a kormánynak mielőbb ki kell tűznie az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor az RMDSZ elnöke szerint az év végi ünnepek alatt nem volt idejük foglalkozni Antonescu jelöltségével. A Szociáldemokrata Párt részéről senki nem kommentálta Crin Antonescu kijelentését, amit elemzők úgy magyaráztak, hogy a szociáldemokraták saját jelölt indítását fontolgatják.
Mircea Mălan lett a Bihar megyei tanács ideiglenes elnöke, miután a megyei közgyűlés a liberálisok által javasolt Mălant választotta meg a tisztségbe. Ő eddig az alelnöki posztot töltötte be. A Bihar megyei tanács elnöki tisztsége azt követően üresedett meg, hogy Ilie Bolojan korábbi elnököt megválasztották a szenátus elnökévé, aki így lemondott a tavalyi helyhatósági választáson elnyert tisztségről.
A Filmtett Egyesület közlése szerint Szimler Bálint magyar rendező Fekete pont című filmjét január 8-ától lehet megtekinteni több romániai moziban. Vetítések lesznek Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyóalfaluban, Temesváron. Bukarestben szerdától lehet megnézni a filmet a Román Parasztmúzeum filmszínházában. A szeptemberi magyarországi bemutatója óta több mint 120 ezren váltottak rá jegyet, ezzel a tavalyi év egyik legsikeresebb magyar független filmje lett a tavaly Locarnóban három díjat nyert alkotás. A Bukaresti Rádió honlapján újrahallgathatják az Észpresszó című szombati adásunkban a Szimler Bálinttal novemberben készült kétrészes interjúnkat.
A tavalyi évhez hasonlóan az idén is 100 000 új külföldi munkavállalót fogadhat hazánk. Ekkora kvótát állapít meg ugyanis a munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet. A jogszabályjavaslat indokolása szerint a külföldi munkavállalók kvótájának meghatározásakor figyelembe vették a munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható munkaerőhiányt.
A bolgár hatóságok január 8-ától újraindítják a teljes felújítási munkálatokat a Giurgiu és Rusze közötti Duna-híd bulgáriai oldalán – tájékoztatott közleményében a román külügyminisztérium. A figyelmeztetés szerint a munkálatokat nappal végzik, emiatt a forgalom felváltva, egyetlen sávon fog zajlani a híd bolgár oldalán. Január 1-jétől Románia és Bulgária is a schengeni egyezmény teljes jogú tagjává vált. Ebből a szempontból tehát zökkenőmentes az átkelés a két ország között, viszont a munkálatok megnehezítik a Dunán való átkelést.
Hetvenöt éves korában elhunyt Puskás Bálint Zoltán jogász, volt alkotmánybíró, az RMDSZ korábbi szenátora, a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja és tiszteletbeli elnöke - adta hírül a Krónika. Az életének 76. évében elhunyt néhai politikus és alkotmányjogász 1949-ben született Szovátán. 1981-ben diplomázott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem jogtudományi karán. Az 1989-es rendszerváltás Háromszéken érte, alapítója volt az RMDSZ ottani megyei szervezetének, amelyet három évig vezetett. Több cikluson át volt szenátor, 2000 és 2004 között a felsőház alelnökeként is tevékenykedett. 2007-ben alkotmánybírónak választották meg. Több mint 50 jogszabály szerzője, törvényhozói munkásságát az elnöki hivatal 2000-ben a Köztársasági Érdemrend lovagi fokozatával, az erdélyi magyar közösségért és a szülőföldért végzett munkáját pedig az RMDSZ 2002-ben Ezüstfenyő-díjjal ismerte el.
A filmes mezőnyben a legjobb vígjáték vagy musical kategória fődíját Jacques Audiard Emilia Pérez című filmje vitte el a tegnap este Los Angelesben megrendezett 82. Golden Globe díjátadó gálán. A drámák közül Brady Corbet A brutalista című alkotása kapta meg a fődíjat. A televíziós produkcióknál A sógun nyerte a legjobb drámasorozat trófeáját. A Hacks - A pénz beszél a legjobb vígjátéksorozat díját szerezte meg. A második világháború utáni Amerikában játszódó A brutalista című, három és fél órás dráma több fontos díjat is kapott: a legjobb filmdráma díja mellett Brady Corbet a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ot is átvehette. A film főszerepét alakító Adrien Brodyt pedig a drámai filmek legjobb színészi alakításáért díjazta a nemzetközi újságírókból álló testület. Először kapta meg a Golden Globe díjat többek között A szer (The Subtance) című filmben nyújtott alakításáért Demi Moore.
A PNL ideiglenes elnöke, Ilie Bolojan szerint, ha nem csökkentik az állam működési költségeit, megszüntetve a pazarlást, akkor csak idő kérdése, hogy „mikor kell adót emelni”. Bolojan szerint az ország azért van nagyon kényes költségvetési egyensúlyban, mert az előző években többet költöttek, mint amennyit a lehetőségek megengedtek. Hangoztatta: ha nem fogadták volna el tavaly év végén az úgynevezett salátarendeletet, akkor az államháztartási hiány elérte volna a GDP 11-12 százalékát, ami Románia fizetésképtelenségét jelentette volna. A PNL ügyvivő elnöke ezzel megvédte a kormány tavaly év végi intézkedéseit, amelynek értelmében befagyasztották a nyugdíjakat és a közszférában a béreket. Ez azt jelenti, hogy az idén nem indexálják az infláció mértékével az öregségi járandóságokat. Az egységes közalkalmazotti bértörvény alapján fizetettek jövedelmét pedig a tavaly november végi szinten fagyasztják be. A kormány ismét bevezette az 1 százalékos oszlopadót, emellett eltörölte az információtechnológia, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatban tavaly hatályos adókedvezményeket, illetve szigorította a mikrovállalkozások adózási feltételeit. Január 1-től az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett, ezért többe kerül a benzin és a gázolaj. A közlekedési miniszter javaslatára Bukarestben a metrójegyek és - bérletek is drágultak, így egy utazás 3 lej helyett 5 lejbe kerül, egy havi bérlet ára pedig 80 lej helyett 100 lej. Az egyetemisták vasúti utazási kedvezményeit is korlátozta a kabinet. Az intézkedések célja a költségvetési hiány csökkentése, amely tavaly év végén elérte a bruttó hazai termék 8,7 százalékát. Románia az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervében vállalta, hogy 2025-re 7 százalékra mérsékli a költségvetési hiányt. Tánczos Barna pénzügyminiszter reményei szerint ha minden a tervek szerint halad, január végéig elfogadhatják a 2025-ös költségvetést.
L.Balogh Béni történész, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársa tartott előadást decemberben a bukaresti Calvineum református egyházközség Koós Ferenc Körén Alexandru Vaida-Voevod (1872–1950) volt román miniszterelnökről, akiről a román kommunista történetírás torz képet alakított ki. Ezt a képet főleg kolozsvári román történészek árnyalták a rendszerváltozás után, de minden bizonnyal a magyarokkal való kapcsolata is igen érdekes lehet számunkra, hiszen Vaida-Voevod az Osztrák-Magyar Monarchia területén született 1872-ben. Országgyűlési képviselő volt, és ebben a minőségében az erdélyi románok érdekeit védte. L.Balogh Béni történésszel Borbély Tamás beszélgetett a Bukaresti Rádió stúdiójában.
Megbízást kapott az új osztrák kormánykoalíció megalakítására hétfőn Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, miután a legutóbbi választásokon győztes párt megkerülésével tartott koalíciós tárgyalások zsákutcába jutottak. Alexander Van der Bellen osztrák államfő bécsi sajtótájékoztatóján bejelentette: megbízta Kicklt, hogy kezdjen tárgyalásokat a konzervatív Osztrák Néppárttal (ÖVP). Az ÖVP, amely az érintett pártok korábbi nyilatkozatai szerint pillanatnyilag az FPÖ egyetlen lehetséges koalíciós partnere, korábban már jelezte is, hogy kész egyeztetéseket kezdeni a koalícióról az FPÖ-vel. Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások múlt szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt előző nap meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből.
Alexander Van der Bellen vasárnap jelentette be, hogy ma fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökét, hogy a kormányalakítás kilátásairól egyeztessen. A konzervatív Osztrák Néppárt közölte, hogy kész koalíciós tárgyalásokra Kickl pártjával. Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Az elnök hangsúlyozta, „a Néppárton belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”, és ezzel „egy új út nyílhat”. A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének, miután szombaton az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán.
