Adásunkban Iszlai Renáta (Reni) klarinétművész-énekessel és Szász Márk (Boka) gitáros-énekessel, a 2022 tavaszán alakult magyarországi Reni & Boka duó tagjaival hallhatnak beszélgetést. Első, Forrás című nagylemezüket a közelmúltban elhozták Nagyváradra, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is. Erdélyi turnéjuk alkalmával Benedek Csilla kérte őket mikrofonhoz.
Reni & Boka
A marosvásárhelyi születésű Iszlai Renáta (Reni) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián kezdte el az egyetemi alapozó éveit, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mester diplomát klarinét szakon. Többszörös ösztöndíjjal számos interaktív zenés foglalkozás megalkotója. Tagja az újrahasznosított hangszereken játszó Bélaműhelynek. Csibi Borókával közösen a Születésed története című, háborítatlan születésről szóló könyv szerzője.
A szatmárnémeti származású Szász Márk (Boka) 13 évnyi világjárásából merített zenei tapasztalatokat, és Afrika, Brazília, Kuba zenéit hozta repertoárjukba. A díjnyertes Szókimondóka fejlesztőjátékhoz zenét és több tucat dalt szerzett. Rendszeresen tart improvizatív énekköröket felnőtteknek és iskolás gyerekeknek. 2021 óta hangszerkészítéssel is foglalkozik.
A Reni & Boka duó tagjai a szabad zenélésben érzik elemükben magukat. Közös világukban a hangszeres improvizáció, a természetközeli képek, a többszólamú ének, az absztrakt történetmesélés és az önismereti témák találkoznak. A formáció 2025-ben megnyerte az Öröm a zene tehetségkutatót, ahol dalaik először szólaltak meg zenekari hangzással. 2026-ban a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjának támogatottjai.
Az MTVA megszűnik, a helyére létrehozzák a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-t, amelytől függetlenül működik majd a Magyar Távirati Iroda (MTI).
A cél egy szabad és független közmédia, amely nem a mindenkori hatalmat szolgálja, hanem a köz érdekében, hitelesen és politikamentesen működik – hangsúlyozta Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook‑oldalán.
Tarr Zoltán közölte: a kormány társadalmi egyeztetést és szakmai párbeszédet indít arról, hogyan képzelik el a magyarok a közmédia jövőjét. A folyamatot Grósz Judit miniszteri biztos koordinálja, aki elmondta: ideiglenes vezetés kerül a közmédia élére, hogy átvilágítás és pénzügyi audit készüljön, és megszűnjön a propaganda.
A miniszter szerint az elmúlt másfél évtizedben a közmédia működése súlyos károkat okozott a magyar közéletben, ezért most az a cél, hogy valós, hiteles tájékoztatás váltsa fel a korábbi politikai befolyást.
Az Országgyűlés törvényt fogadott el a védett üzemanyagár kivezetéséről is. A Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter által jegyzett módosító javaslatot a parlament 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el.
Az üzemanyagokra vonatkozó hatósági árak megszüntetését a nemzetközi energiapolitikai helyzet javulásával indokolták.
A jogszabály a hatósági ár kivezetése mellett, az üzemanyagpiac változékonyságára hivatkozva, lehetőséget ad a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy a későbbiekben rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Erre a piaci viszonyok állami beavatkozást igénylő, aránytalan megváltozása esetén lesz lehetősége a miniszternek, a fogyasztók érdekeinek védelmére figyelemmel.
Olaszországban a rendkívüli hőség miatt a római kormány engedélyezte a munkaidő csökkentését vagy ideiglenes felfüggesztését bizonyos gazdasági és termelési ágazatokban. A dolgozók ez idő alatt is megkapják alapbérüket.
A döntés célja, hogy mérsékelje a hőstresszt és az energiafogyasztást, amely az utóbbi napokban rekordokat döntött. A kabinet kormánybiztost nevezett ki az energiaellátás biztosítására a stratégiai ágazatokban.
Az ország több tartományában már június eleje óta korlátozzák a munkavégzést a nap legmelegebb óráiban. Venetóban például 12.30 és 16 óra között szüneteltetni kell a munkát az építőiparban, a kőbányákban, a mezőgazdaságban és a kertészetekben. Kivételt csak a közhasznú és mentési munkák jelentenek.
Kedden tizenöt városban – köztük Rómában, Milánóban, Firenzében és Velencében – lépett életbe a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás, amelyet az egészségügyi minisztérium szerdára is fenntart.
Öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélték Peter Murrellt, Nicola Sturgeon volt skót miniszterelnök egykori férjét, a Skót Nemzeti Párt korábbi pártigazgatóját.
Murrellt sikkasztás miatt marasztalta el az edinburgh‑i felsőbíróság, miután beismerte, hogy tizenkét év alatt több mint 400 ezer fontot vett ki jogtalanul a párt kasszájából. Az összeget személyes luxuscikkekre, köztük egy 125 ezer fontos lakóautóra költötte.
A vizsgálat 2021‑ben indult, miután az SNP adományozói jelezték, hogy a párt számláin eltűnt a függetlenségi kampányra gyűjtött pénz. Murrellt 2024 áprilisában vették őrizetbe, és idén májusban ismerte el a sikkasztást.
Nicola Sturgeont egy időre szintén kihallgatták, de ellene nem indult eljárás.
Murrell az SNP egyik kulcsfigurája volt: irányítása alatt a párt három skót parlamenti választást nyert, és továbbra is Skócia függetlenségéért, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásért kampányol.
Adásunkban Iszlai Renáta (Reni) klarinétművész-énekessel és Szász Márk (Boka) gitáros-énekessel, a 2022 tavaszán alakult magyarországi Reni & Boka duó tagjaival hallhatnak beszélgetést. Első, Forrás című nagylemezüket a közelmúltban elhozták Nagyváradra, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is. Erdélyi turnéjuk alkalmával Benedek Csilla kérte őket mikrofonhoz.
Reni & Boka
A marosvásárhelyi születésű Iszlai Renáta (Reni) a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián kezdte el az egyetemi alapozó éveit, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett mester diplomát klarinét szakon. Többszörös ösztöndíjjal számos interaktív zenés foglalkozás megalkotója. Tagja az újrahasznosított hangszereken játszó Bélaműhelynek. Csibi Borókával közösen a Születésed története című, háborítatlan születésről szóló könyv szerzője.
A szatmárnémeti származású Szász Márk (Boka) 13 évnyi világjárásából merített zenei tapasztalatokat, és Afrika, Brazília, Kuba zenéit hozta repertoárjukba. A díjnyertes Szókimondóka fejlesztőjátékhoz zenét és több tucat dalt szerzett. Rendszeresen tart improvizatív énekköröket felnőtteknek és iskolás gyerekeknek. 2021 óta hangszerkészítéssel is foglalkozik.
A Reni & Boka duó tagjai a szabad zenélésben érzik elemükben magukat. Közös világukban a hangszeres improvizáció, a természetközeli képek, a többszólamú ének, az absztrakt történetmesélés és az önismereti témák találkoznak. A formáció 2025-ben megnyerte az Öröm a zene tehetségkutatót, ahol dalaik először szólaltak meg zenekari hangzással. 2026-ban a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Programjának támogatottjai.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A…
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a…
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését…
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt…
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének – például az államtitkároknak és a prefektusoknak – is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka…
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is ellátja.
A leendő kormányfő közlése szerint Orbán Anita a miniszterelnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli őt a kormányüléseken és hivatalos eseményeken.
Magyar Péter hozzátette, hogy Orbán Anita jelenleg Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában. A megbeszélések célja, hogy Magyarország számára visszaszerezzék a befagyasztott uniós forrásokat.
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését követően.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte: a Hormuzi-szorosnak azonnal újra meg kell nyílnia korlátozások és áthaladási díjak nélkül, a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága elvének teljes tiszteletben tartásával, ez az egész világ számára létfontosságú. Hangsúlyozta: az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosítja a Közel-Kelet országait, és a diplomáciai megoldást tartja az egyetlen járható útnak a térségben zajló konfliktusok rendezésére.
Az uniós csúcs napirendjén szerepelt a 2028–2034-es többéves uniós költségvetés is. Románia egy ambiciózus, nagyobb forrásokat biztosító büdzsé mellett érvelt, amely lehetővé tenné Európa fő kihívásainak – például a biztonság és a versenyképesség erősítésének – kezelését, valamint a keleti szárny fejlesztését.
Közvetítőkön keresztül folynak tárgyalások
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen – mondta el a szóvivő.
Irán továbbra is lezárva tartja a Hormuzi-szorost, amely a háború előtt a világ olajszállításainak ötödét bonyolította. Az Egyesült Államok haditengerészete pedig akadályozza az iráni hajók kijutását az Ománi-öbölből – így próbálva gazdasági nyomást gyakorolni a teheráni vezetésre.
Az Európai Bizottság tervezetet készít arról, hogyan működhetne az unió kölcsönös segítségnyújtási záradéka a gyakorlatban, ha valamely tagállam aktiválná azt – jelentette be pénteken Nikosz Hrisztodulidesz, Ciprus elnöke.
Az uniós vezetők a ciprusi tanácskozáson megállapodtak abban, hogy felkérik a Bizottságot: dolgozza ki, milyen lépéseket kell tenni, ha egy tagállam életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 42.7-es cikkét. Hrisztodulidesz szerint „számos kérdésre kell választ találni”.
A NATO 5. cikkelyével ellentétben az EU-ban nincs részletes katonai vagy műveleti terv a kölcsönös segítségnyújtásra. A záradékot eddig csak egyszer, 2015-ben aktiválták – a párizsi terrortámadások után –, amikor Franciaország kérésére a tagállamok növelték részvételüket nemzetközi katonai missziókban, hogy a francia hadsereg átcsoportosíthassa erőit.
A 42.7-es cikk kimondja: „Ha egy tagállamot fegyveres támadás ér, a többi tagállam köteles minden lehetséges eszközzel segítségére sietni.” Hrisztodulidesz példaként említette: ha Franciaország aktiválná a cikket, a Bizottság tervezete választ adna arra, mely országok reagálnának elsőként, és milyen támogatást kérhetne a megtámadott tagállam.
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő hangsúlyozta, hogy továbbra is a NATO marad a kollektív védelem alapja, ugyanakkor az EU rendelkezik olyan kiegészítő eszközökkel, mint a szankciók, pénzügyi és humanitárius támogatások, amelyek szintén szerepet kaphatnak a záradék aktiválásakor.
A fejlemények hátterében az is áll, hogy Donald Trump amerikai elnök április elején kijelentette: az Egyesült Államok fontolgatja kilépését a NATO-ból, miután a szövetség több tagja nem vett részt az Irán elleni hadműveletben.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai belpolitikai válságról, amely a lehető legrosszabbkor robbant ki. A PSD kilépett a kormányból és ezzel felbontotta a kormánykoalíciós megállapodást, ezért most a Bolojan-kabinetnek egyelőre kisebbségi kormányként kell tovább vinnie az ország ügyeit. Elemzők szerint ezt csak ideig-óráig teheti meg, de egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a tartós megoldása ennek a politikai válságnak. Áttekintjük ennek az újabb krízisnek a gazdasági következményeit is. Beszámolunk Magyar Péter és Kelemen Hunor budapesti találkozójáról, amelyen Magyarország jövendő miniszterelnöke és az RMDSZ elnöke megpróbálta rendezni az új magyar kormánypárt és a romániai magyarság politikai érdekképviselete közötti viszonyt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az Irán elleni illegális háború, az új halálbüntetési törvény, de főleg a libanoni tűzszünet kihirdetése után rendezett bejrúti mészárlás megfordította Izrael európai szövetségeseinek a hozzáállását.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Gulliver és a testméretek tanulsága című jegyzetét.
A szociáldemokrata miniszterek távozása után az RMDSZ két új miniszteri tárca vezetését veheti át. Ilie Bolojan kormányfő azt javasolja Nicușor Dan államelnöknek, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca ideiglenes vezetésével Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, az egészségügyi tárca vezetésével pedig Cseke Attila fejlesztési minisztert bízza meg, jelenlegi tisztségeik továbbvitele mellett. Mindketten rendelkeznek tapasztalattal a javasolt szakterületen.
Ilie Bolojan kormányfő vette át ügyvivő jelleggel az energiaügyi minisztérium irányítását. Dragoș Pâslaru beruházási és európai projektekért felelős miniszter ideiglenesen a munkaügyi minisztériumot is irányítani fogja. Cătălin Predoiu belügyminiszter átveszi az igazságügyi minisztérium vezetését, míg Radu Miruță védelmi miniszter ügyvivőként a szállításügyi minisztériumot is irányítja majd. Marian Neacșu kormányfő-helyettes feladatait pedig Oana Gheorghiu veszi át - közölte Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Szociáldemokrata Párt minisztereinek lemondása után az alakulat összes, politikai alapon kinevezett kormányzati tisztségviselőjének - például az államtitkároknak és a prefektusoknak - is távoznia kellene – állítja Dan Motreanu.
A Nemzeti Liberális Párt főtitkára a közösségi oldalon úgy fogalmazott: a PSD kettős mércét alkalmaz, mert miközben Ilie Bolojan kormányfő legitimitását vitatja, a szociáldemokrata államtitkárok és prefektusok hivatalban maradását nem tartja problémásnak.
A Szociáldemokrata Párt szerint a kormány új felállásában működésképtelen. A szociáldemokraták szerint mélységes felelőtlenségről tesz bizonyságot Ilie Bolojan megtartása egy parlamenti többség nélküli kormány élén, aminek negatív következményei lesznek a nemzetgazdaságban.
A Szociáldemokrata Párt közleményében úgy fogalmaz, felelőtlenség lett volna részéről egy hibás úton tovább haladni, főként a jelenlegi geopolitikai körülmények között.
Az üzemanyagárak hirtelen emelkedtek az éjszaka folyamán, miután több nagy piaci szereplő egyszerre hajtott végre jelentős drágításokat.
A Profit.ro adatai szerint az OMV Petrom, a Rompetrol, a Lukoil és a Socar is emelte az árakat, így a gázolaj literenkénti ára több helyen meghaladta a 9 lejt, a benziné pedig megközelítette a 8 lej 70 banit. A piacvezető OMV Petrom rövid időn belül kétszer is drágított: a benzin ára 12 óra alatt több mint 50 banival nőtt, a gázolajé pedig közel ugyanennyivel emelkedett.
Idén januárban és februárban a nyers adatok szerint 3,1 százalékkal csökkent a gépjármű-kereskedelem forgalma 2025 első két hónapjához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Leginkább a motorkerékpárok, a kapcsolódó alkatrészek és tartozékok kereskedelme, valamint a motorkerékpárok karbantartásának és javításának forgalma csökkent 10,7 százalékkal. A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint viszont a gépjárművek és motorkerékpárok nagy- és kiskereskedelmének, karbantartásának és javításának forgalma 1,3 százalékkal nőtt az idei első két hónapban.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87.220 kilométert tett ki, amelynek 20,8 százaléka országút, 40,3 százaléka megyei út, 38,9 százaléka pedig községi út volt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A 2025. december 31-én használatban levő vasúthálózat hossza 10.615 kilométer volt.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
