A tartós szárazság és a kánikula miatt a Duna gyakorlatilag teljes hosszában, Ausztriától egészen a Balkánig alacsony vízszinteket mérnek, homokpadok bukkannak elő, és a hajózás egyre nehezebbé válik.
Budapestnél kedden (július 28.) 31 centiméteres rekordalacsony vízállást mértek, ami napközben tovább süllyedt 28 centiméterre — ez alacsonyabb, mint az eddigi, 2018-as negatív rekord.
Romániában a Duna hazai szakaszának minden kikötőjében a helyi hidrológiai viszonyítási szint alatt van a vízállás: Calafatnál 150, Corabianál 120, Giurgiunál 148, Cernavodánál pedig 190 centiméterrel. A teherszállító uszályokat kevesebb áruval rakják meg, hogy csökkenjen a merülési mélységük.
Az alacsony vízhozam miatt Romániában a Nuclearelectrica kénytelen volt leállítani a cernavodai atomerőmű 1-es blokkját; Magyarországon pedig a paksi erőmű 1-es blokkjának teljesítményét is csökkentették.
A szállítmányok átirányítása miatt megduplázódtak a dunai áruszállítás díjai — az ukrán dunai kikötőkből Konstancába tartó uszályos fuvarok július 20-án már tonnánként kb. 28 dollárba kerültek. Szerbiában a teherhajók a szállítókapacitásuknak mindössze 30-40 százalékát tudják kihasználni, ami az ország üzemanyag-behozatalát is negyedével visszavetette.
Az alacsony vízállás a turizmust is negatívan érinti: Magyarországon nagyjából 15 szállodahajó vesztegel a Duna hazai szakaszán, a turistákat sok helyen buszokkal viszik tovább (pl. Komáromból Budapestre). A júliusi foglalások száma 18 százalékkal esett vissza, egyes folyami hajóstársaságok pedig teljes kirándulásokat kénytelenek voltak elahalszatni.
