Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül…
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a…
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre…
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett…
Ma újabb tárgyalások lesznek a belügyminisztérium és az erőszakszervezetek főbb érdekképviseleti szervezetei között arról, hogy a kormány által elfogadott megszorító…
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
Ezt a Die Welt német újság közölte értesülésre hivatkozva. Eszerint az Európai Unió fontolgatja, hogy kiterjeszti az uniós szabályok esetleges megsértése miatti vizsgálatát, miután Elon Musk 74 perces élő beszélgetést sugárzott az általa birtokolt X közösségi platformon Alice Weidellel, a német AfD kancellárjelöltjével.
Fennáll a gyanú, hogy az interjú elérhetőségét tisztességtelenül felturbózta az X, hogy egy politikai jelölt előnyhöz jusson, ami sérti a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt.
Németországban öt hét múlva tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Jelenleg az AfD a második legnépszerűbb alakulat a jobbközép Kereszténydemokrata Unió mögött.
A Vasgárda története jól példázza, hogy a kizárólagosságra törekvő, messianisztikus mozgalmak hogyan csúszhatnak át az erőszak és a fizikai agresszió útjára – figyelmeztet Novák Csaba Zoltán történész. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu megnyerte az elnökválasztások első fordulóját, és támogatóinak nagy részét minden jel szerint nem zavarják a jelölt vasgárdista, fasiszta szimpátiai. A történész szerint, amennyiben nem vonjuk le a következtetéseket, ki fogjuk termelni magunkból újra a két világháború között pusztító ordas eszméket – hasonló történelmi helyzetben, hasonló bizonytalanság, problémák közepette.
A nyugdíjak indexálása lesz az egyik témája a koalíciós vezetők mai találkozójának, amely 1 órakor kezdődött - közölte Marcel Ciolacu miniszterelnök. Bejelentette, azt szeretné, hogy szeptember 1-től nőhessenek az öregségi járandóságok az infláció arányával. A koalíciós vezetők az úgynevezett progresszív, vagyis jövedelemarányos adózás bevezetéséről is tárgyalnak.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a liberálisokkal együtt készítenek, hogy felmérjék, mekkora a támogatottsága. Crin Antonescut a koalíciós pártok akarják jelöltetni az idei májusi elnökválasztáson. Közölte, az adatok begyűjtése után a szociáldemokrata pártnak is el kell fogadnia a vezetőségi testületében Antonescu jelöltségét. Reményét fejezte ki, hogy ennek érdekében a liberálisokkal és az RMDSZ-el akár egy közös kongresszust tartanak. A PSD vezetősége ma azért ült össze, hogy jóváhagyja az elnökválasztás ütemtervét, miután a koalíciós pártok elhatározták, hogy május 4-én és 18-án lesz a megmérettetés tervezett két fordulója.
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre becsülte a résztvevők számát, akik az ország minden részéből érkeztek. A csendőrség nem erősítette meg ezt a számot, de tény, hogy sokan vonultak utcára. George Simion, az AUR elnöke tegnap úgy értékelte, hogy az elmúlt évek legnagyobb tömeges megmozdulása volt. A tüntetők az Alkotmánybíróság előtt Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hívei által szervezett pénteki megmozduláshoz hasonlóan a tavalyi törölt elnökválasztás második fordulójának megszervezését követelték. Bírálták, hogy a taláros testület érvénytelenítette az egész eljárást. A tüntetők a kormány és az elnöki hivatal előtt is megálltak. A Cotroceni-palota előtt Klaus Iohannis államfő mielőbbi lemondását követelték, akinek mandátumát az alkotmánybíróság hosszabbította meg az elnökválasztást törlő határozatában.
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett az újságírókkal, a B1 hírtelevízió egyik riporterét és operatőrét megtámadták, akik kénytelenek voltak autójukba zárkózni. A pénteki megmozduláson is a tiltakozók vizes palackokat és ételt dobáltak az újságírók felé, az egyik stáb felszerelését megrongálták. A tegnapi tüntetés ideje alatt bekísérték a rendőrségre Horațiu Potra volt zsoldosvezért, Călin Georgescu volt államelnök-jelölt egyik támogatóját, és annak fiát. Potra ellen tavaly bűnvádi eljárást indítottak fegyverek törvénytelen tartása és bűncselekményekre való felbujtás gyanújával, miután azt feltételezte az ügyészség róla, hogy az elnökválasztás törlése után rendbontást akart szervezni. A férfi fiánál tegnap teleszkópos gumibotot találtak ezért hatósági felügyelet alá helyezték.
Crin Antonescu azt akarja, hogy Călin Georgescu indulhasson az idei elnökválasztáson. A liberális párt egykori elnöke erről egy televíziós vitában nyilatkozott. Kijelentette, hogy ez a kérdés nyilvánvalóan az alkotmánybíróságtól és a bíróságok döntésétől függ, de ő személyesen azért szeretném, ha indulhatna, hogy mindenki láthassa Georgescut, résztvegyen választási vitákon, mert tavaly decemberben azt a benyomást keltette, hogy csak egy “hologram jelölt”.
Ma újabb tárgyalások lesznek a belügyminisztérium és az erőszakszervezetek főbb érdekképviseleti szervezetei között arról, hogy a kormány által elfogadott megszorító intézkedések, hogyan érintik a belügyminisztérium kötelékében dolgozók bérezési jogait. Mint ismert a rendőrök, a börtönök fegyőrei tiltakoztak a múlt héten amiatt, hogy a kormány a túlórákat nem akarja fizetni, hanem csak szabadnap jár értük. Emiatt fizetésük csökkenni fog, és azzal fenyegetőznek, hogy hétvégén és törvényes munkaszüneti napokon nem fognak dolgozni. Szatmárnémetiben ma a prefektúra előtt tüntettek a rendőrök, Buzău megyében pedig már 70-en jelentést terjesztettek be munkáltatójukhoz, amelyben jelezték, megtagadják a munkát az említett napokon.
A Maros megyei tanács szerint biztonságban vannak a fogyatékkal elő gyerekek, akik az általa működtetett négy központban vannak ellátva. A megyei önkormányzat vizsgálatot végzett saját hatáskörben. Ennek eredménye megállapította, hogy a kiskorúak biztonságban vannak, a körülmények megfelelnek egészségügyi állapotukból származó igényeiknek. A megyei önkormányzat azt követően indított ellenőrzést, hogy a Jogi Forrásközpont nevű civil szervezet szombaton bejelentette, súlyos rendellenességeket találtak a fogyatékkal élő gyermekeket ellátó négy marosvásárhelyi létesítményben. A civil szervezet szakemberei szerint a négy központ túlzsúfolt, hiszen bár összesen 51 gyermek számára lenne hely, jelenleg 63 gyermek él ott. A rendőrség és a prefektus is hivatalból eljárást indított.
Tavaly negatív rekord volt a krumplitermesztésben, hiszen 2015 óta a legalacsonyabb termést jegyezték fel - adta hírül az Economica gazdasági hírportál a statisztikai intézet adataira hivatkozva. Példaként említették, hogy 2017-ben csaknem 44 százalékkal volt nagyobb termés. A fogyasztás egyre nagyobb, így a többletet csak importból tudják fedezni, ami tovább növeli az agrár-külkereskedelmi mérleg hiányát. A hazai termesztők november végéig 1,58 millió tonna krumplit gyűjtöttek be a termőföldekről, ami 262 ezer tonnával kevesebb tavalyhoz képest.
Romániában egy háztartás átlagjövedelme elérte a 8 255 lejt a tavalyi harmadik negyedévben - közölte az országos statisztikai intézet. A lakosság nagy része azonban el is költötte jövedelmének nagy részét, hiszen a kiadások elérték a 7 012 lejt. A tavalyi év azonos időszakához mérten a háztartások átlagjövedelme 13 százalékkal nőtt. Jelentős különbségek vannak azonban a városi és a vidéki lakosság között, hiszen egy városi háztartás átlagjövedelme eléri a 9 188 lejt, ami 30 százalékkal több egy vidéki háztartás átlagjövedelméhez képest. Személyenként egy városon élő személy átlagban 3 962 lejt keres, 50 százalékkal többet, mint egy falun élő dolgozó. A családok legkevesebbet oktatásra költenek, háztartásonként 11 lejt, ami a kiadásaik 0,3 százalékát teszik ki.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
