Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Január 15-ét, Mihai Eminescu születésének évfordulóját 2010-ben nyilvánították ünneppé. A költő születésének 170-ik évfordulóján országszerte nagyszabású rendezvénysorozatokkal tisztelegnek a román…
A büntetést a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt rótták ki. A szociális felügyeleti ügynökség…
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint…
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer…
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb,…
George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) tegnapi brüsszeli kongresszusán egyöntetű szavazással megválasztották az alakulat alelnökének - számolt be az AUR.
A párt közleménye szerint George Simionnak svéd, cseh és spanyol politikusokkal kellett versenybe szállnia az alelnöki tisztségért.
Az új elnök, Mateusz Morawiecki által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának még két alelnöke van Simionon kívül, az olasz Carlo Fidanza és a francia Marion Marechal (Jean-Marie Le Pen unokája).
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártját 2009-ben brit és lengyel konzervatívok hozták létre, és 2020-től az olasz ellenzék egyik vezetője, majd 2022-től Olaszország kormányfője, Giorgia Meloni volt az elnöke. Az ECR elnöki tisztségét most Mateusz Morawiecki, Lengyelország volt miniszterelnöke vette át.
A 2024-es EP-választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja lett az uniós törvényhozás harmadik legnagyobb pártcsaládja - emlékeztet az AUR közleményében. A Románok Egyesüléséért Szövetség szintén 2024-ben csatlakozott a frakcióhoz.
"
["post_title"]=>
string(50) "George Simiont választották az ECR alelnökévé"
["post_excerpt"]=>
string(141) "A párt közleménye szerint George Simionnak svéd, cseh és spanyol politikusokkal kellett versenybe szállnia az alelnöki tisztségért. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(45) "george-simiont-valasztottak-az-ecr-alelnokeve"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-01-15 12:49:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-01-15 10:49:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=446202"
["menu_order"]=>
int(5257)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3538 (24) {
["ID"]=>
int(446200)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-01-15 12:47:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-01-15 10:47:42"
["post_content"]=>
string(553) "
A Románok Egyesüléséért Szövetség rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kéri január 20-dika és 24-dike között, hogy 'számon kérjék' a kormányt, és elindítsák az eljárást a 'törvénytelenül' tisztségben lévő Klaus Iohannis elnök felfüggesztésére.
Az AUR parlamenti frakcióinak képviselői tegnap nyújtották be a két házelnökséghez a kérést.
Mintegy 3-6 hónappal meghosszabbítanák az energiaártámogatás rendszerének érvényességét – nyilatkozta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A minisztériumközi bizottságban e hónap végéig határoznak a végső javaslatról. A miniszter hozzátette, az energiatermelők és -szállítók a helyzet tisztázását sürgetik a tervezhetőség érdekében.
A tárcának a pénzügyminisztériummal kell egyeztetnie, és a kormány által elfogadott döntést hoznia a folytatásról, valamint arról, hogy mennyi pénzre lesz szükség ahhoz, hogy az energiaszektor stabilitását megőrizzék – mondta Sebastian Burduja.
Január 15-ét, Mihai Eminescu születésének évfordulóját 2010-ben nyilvánították ünneppé. A költő születésének 170-ik évfordulóján országszerte nagyszabású rendezvénysorozatokkal tisztelegnek a román kultúra nagyjai előtt.
Fehér karszalag viselésével tiltakoznak ma a kulturális ágazatban és a médiában dolgozók érdekeit képviselő CulturMedia szakszervezeti szövetség tagjai – adja hírül az Agerpres. A 11 órától kezdődő tiltakozó akcióval a kulturális ágazat alulfinanszírozottságára, továbbá a múzeumi és könyvtári alkalmazottakat érintő bérezési méltánytalanságokra hívják fel a figyelmet. A CulturMedia szakszervezeti szövetség követelései között szerepel a bruttó hazai össztermék (GDP) 1 százalékának a kultúrára fordítása; a szakágban dolgozók bérének hozzáigazítása az Oktatás foglalkozási csoporton belüli hasonló szakmák képviselőiéhez; az előadó-művészeti intézményekben, illetve a múzeumokban és könyvtárakban dolgozók fizetése közötti 'óriási aránytalanságok' megszüntetése; a hétvégi és a hivatalos munkaszüneti napokon végzett munkáért járó pótlék, illetve a túlórák kifizetése – derül ki a szakszervezeti szövetség közleményéből. A tiltakozás nem befolyásolja az intézmények tevékenységét – szögezte le a szakszervezet.
A Román Kultúra Napja alkalmából ma Klaus Iohannis így szólt: Románia jövője szempontjából válaszúthoz érkezett. Beszédében az államfő kifejtette: a kultúra alapvető szerepet fog játszani a jövőnk építésében, amelyet egyensúly és jólét jellemez. Mihai Eminescu költő születésének 175. évfordulója van ma.
A Román Akadémia és a Moldovai Tudományos Akadémia kezdeményezésére 2025-öt Eminescu-évvé nyilvánították. Klaus Iohannis azt mondta, olyan időszakon megyünk keresztül, amelyet az ország fejlődésének módjáról és irányáról, az európai eszme, az európai és euroatlanti térségbeli partnerek és szövetségesek, valamint a fiatalabb generációk iránti elkötelezettségéről való gondolkodás jellemez.
Daniel David oktatási miniszter megkezdte az oktatási rendszer „nagyon alapos” diagnosztizálását, hogy felmérje, „mi működik jól és mi rosszul” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. Úgy fogalmazott „racionális és realista” embernek tartja magát, ezért két szakaszra osztotta a tevékenységét. Az első szakaszban a jelenlegi bonyolult gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetre kell megoldásokat találni, arra összpontosítva, hogy biztosítsák a rendszer napi szintű, zökkenőmentes működését. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a helyzet intézményi és politikai szempontból rendeződik, és remélhetőleg jobban alakulnak majd a gazdasági és pénzügyi körülmények. ''Dolgozunk az új középiskolai tanterveken, a tanárokat a diákok számára vonzóbb oktatási módszerek használatára képezzük ki. A tankönyveket újragondoljuk (...) És ezzel egyidejűleg természetesen folytatjuk az iskolák felszerelését, hogy megváltoztassuk az oktatási környezetet' - nyilatkozta Daniel David.
A büntetést a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt rótták ki.
A szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) ügyvezető igazgatója, Viorel-Cristian Răduț elmondta: ez a legnagyobb bírság, amelyet Maros megyében valaha is kiszabtak egy állami intézményre egyetlen ellenőrzés során. Ugyanakkor egy sor további intézkedés fog következni, amelyeket várhatón szerdán jelentenek be.
A bírság előzménye, hogy súlyos problémákat találtak négy marosvásárhelyi központnál.
Az alkalmazottak 62 százaléka tervez munkahelyet váltani a következő hat hónapban – derül ki a Bestjobs munkaerő-toborzási platform felméréséből.
A legtöbben – a megkérdezettek közel fele – az alacsony fizetés miatt váltanának, a többieket a karrierépítési lehetőségek hiánya (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék), valamint a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék) hajtja.
A felmérésben részt vevők 76 százalékának a fizetés és a béren kívüli juttatás a fő szempont a munkahely kiválasztásakor. A prioritások között szerepel még a megfelelő munkahelyi környezet (41 százalék), a karrierépítési lehetőség (36 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (35 százalék), továbbá a munkahelyi stabilitás (32 százalék).
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnökét, Navaf Szalámot nevezte ki Libanon új miniszterelnökének Joseph Aun libanoni elnök. Szalámot a 128 fős parlament 84 képviselője támogatta, míg a hivatalban lévő ideiglenes miniszterelnök, Nadzsib Mikáti mindössze 9 szavazatot kapott.
Navaf Szalám jelölését a keresztény és drúz frakciók mellett a törvényhozás szunnita képviselői támogatták, a Hezbollah ellenezte. Kinevezése megfelel a libanoni vallási csoportok közötti hatalommegosztási megállapodásnak, miszerint a miniszterelnöknek szunnita vallásúnak kell lennie. Az elnök maronita keresztény, a parlament elnöke pedig síita muszlim.
A Hezbollah milíciához köthető képviselők, illetve síita szervezet politikai szövetségese, az Amal Mozgalom nem nevezett meg senkit a voksoláson, jelezve, hogy jelenleg nem kíván rész venni Navaf Szalám kormányában, ami felekezeti megosztottság kockázatával fenyeget.
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb, szövetségei erősebbek, ellenfelei és versenytársai pedig gyengébbek.
Beszéde jó részét Joe Biden az orosz elnöknek szentelte. Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elérnie egyetlen stratégiai célját sem az ukrajnai háborúban. „Nem tudta leigázni Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem tudott elérni jelentős területi nyereséget sem" – hangsúlyozta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a nagy tekintélyelvű államok – Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea – szorosabban igazodnak egymáshoz, de ez inkább gyengeségből, mint erőből fakad. Tehát az új kormányzat beindulásakor az Egyesült Államok alapvetően erősebb pozícióban van ezekkel az országokkal szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.
A leköszönő elnök utódját január 20-án iktatják be.
A NATO főtitkára szerint nem elég a bruttó hazai termék 2%-át a védelemre fordítani, a szövetség tagjainak több pénzt kell erre áldozniuk. Mark Rutte ezt hétfőn délután az Európai Parlamentben tartott beszédében fejtette ki, kerülve egyúttal a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által többször is követelt 5%-os célt.
Ehelyett azt mondta, hogy a közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.
Már 23 NATO-szövetséges ország teljesíti a 2%-os irányelvet. Lengyelország áll az élen, több mint 4%-kal. De néhány ország, mint Spanyolország és Olaszország, még nem érte el a 2%-ot! Tehát sok szövetséges számára az 5%-os cél megvalósíthatatlan. Olaf Scholz német kancellár túl költségesként utasította el Trump követeléseit.
George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) tegnapi brüsszeli kongresszusán egyöntetű szavazással megválasztották az alakulat alelnökének - számolt be az AUR.
A párt közleménye szerint George Simionnak svéd, cseh és spanyol politikusokkal kellett versenybe szállnia az alelnöki tisztségért.
Az új elnök, Mateusz Morawiecki által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjának még két alelnöke van Simionon kívül, az olasz Carlo Fidanza és a francia Marion Marechal (Jean-Marie Le Pen unokája).
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártját 2009-ben brit és lengyel konzervatívok hozták létre, és 2020-től az olasz ellenzék egyik vezetője, majd 2022-től Olaszország kormányfője, Giorgia Meloni volt az elnöke. Az ECR elnöki tisztségét most Mateusz Morawiecki, Lengyelország volt miniszterelnöke vette át.
A 2024-es EP-választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja lett az uniós törvényhozás harmadik legnagyobb pártcsaládja - emlékeztet az AUR közleményében. A Románok Egyesüléséért Szövetség szintén 2024-ben csatlakozott a frakcióhoz.
