A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Ukrajna és Oroszország megállapodott a tűzszünetről az orosz megszállás alatt álló Oleskiben, amelyet az amerikai first lady, Melania Trump közvetített, írja a Reuters. A két fél közlése szerint a fegyvernyugvás október 27-én lép életbe, így humanitárius folyosókon juttathatnak be segélyt, és evakuálhatják a lakosokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: a béketárgyalók novemberben, Abu-Dzabiban találkoznak, és reméli, hogy ezt a vezetők találkozója követi.
Az amerikai kormányok többször kérték a SpaceX-et, hogy kapcsolja be vagy ki a Starlink műholdas internetszolgáltatást különböző országokban. Erről hat volt magas rangú amerikai tisztviselő beszélt a Reuters hírügynökségnek, miután nemzetközi botrányt váltott ki, hogy Elon Musk vállalata korlátozta az ukrán hadsereg hozzáférését a rendszerhez, megvakítva az ukrán felderítést és célkijelölést.
Négy forrás szerint a Biden-kormány azt kérte, hogy a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah ne használhassa a szolgáltatást, Iránban és Ukrajnában viszont kapcsolják be, az ukrán hadsereg támogatására is. A Trump-kormány tisztviselői ugyanakkor kilátásba helyezték a Starlink bekapcsolását Iránban 2025-ben a rezsim ellenzékének jobb koordinációját segítve. Mindez felveti a kérdést, hogy mekkora befolyása van Elon Musknak az amerikai politikai döntésekre.
Washington még a hétvégén megtámadhatja Iránt. Erről az Egyesült Államok ankarai nagykövete és szíriai megbízottja, Tom Barrack nyilatkozott egy podcastban a közel-keleti rendezésben érdekelt országok isztambuli tanácskozása kapcsán, írja a Reuters.
A nyolc ország külügyminisztere óvta az Egyesült Államokat az Irán elleni újabb támadásoktól. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint egy újabb katonai beavatkozás csak súlyosbítaná a feszültséget. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az eszkaláció a szénhidrogének árára is hatással lenne. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani a Hormuzi-szoros újranyitásához szükséges párbeszédet sürgette.
Közben az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója memorandumban jelezte: Teherán jelentősen fokozta az amerikai tisztviselők elleni merényletek előkészítését.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA internetes videóval próbál kémeket toborozni Kubában. Az X-en spanyol nyelvű tájékoztatást tette közzé azok számára, akik információt szolgáltatnának az amerikai hírszerzésnek, írja a Reuters.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra szólította fel a kubaiakat, akik pozitív változást szeretnének hazájukban, hogy forduljanak a CIA-hoz. Rubio szerint most van itt az idő.
Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes gúnyosan reagált, Bruno Rodríguez külügyminiszter pedig visszautasította az amerikai fenyegetéseket.
Washington fokozta a nyomást a szigetországon január óta, amikor az amerikai erők megbuktatták Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Az amerikai blokád üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiányt okozott Kubában.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és házak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót. A PSD közleménye szerint egyes tulajdonosoknak akár huszonhétszer több adót kellene fizetniük. A párt azt ígéri, megakadályozza az emelést, és a szociáldemokrata miniszterek első döntései az előző kabinet megszorító intézkedéseinek leállítását célozzák.
A közlemény emlékeztet: a piaci érték szerinti adóztatást a PNL és az USR alkotta kormány vállalta 2021-ben a helyreállítási tervben. A PSD szerint Romániának teljesítenie kell az uniós vállalásait, de védeni kell a kiszolgáltatottakat és a középosztályt.
Ezt pénteki ülése után közölte a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT), amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett rijádi béketárgyalások…
Ukrajna megkapta az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát – erősítette meg Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök…
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.…
Kolozs megye díszpolgárává avatták Uray Zoltán vívót, biológust és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a tízpróba romániai csúcstartóját. A…
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe…
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a…
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.…
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete,…
Műsorunk tartalmából: Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az…
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás…
Sem a pekingi, sem a bangkoki, sem az újdelhi román nagykövetség nem kapott értesítést arról, hogy a pénteki mianmari földrengésnek román állampolgárságú áldozatai is lennének. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az említett külképviseletek egyikéhez sem fordultak konzuli segítségnyújtásért.
Közben már ezer fölé emelkedett a mianmari földrengés halálos áldozatainak száma a hivatalos adatok szerint, ugyanakkor szakértők úgy becsülik, a mérleg végül több ezer vagy akár tízezer is lehet Mianmarban, valamint a kevésbé érintett a többi régióban: Thaiföldön, Bangladesben, Indiában és Kínában.
A thaiföldi meteorológiai szolgálat egy nappal a súlyos földrengés után további 77 földmozgást regisztrált. Ezek többsége azonban a jelentések szerint lényegesen gyengébb volt a pénteki 7,7-es rengésnél.
Ezt pénteki ülése után közölte a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT), amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett rijádi béketárgyalások perspektíváit elemezte.
Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: Romániának van a leghosszabb szárazföldi és tengeri határa Ukrajnával, ilyenként közvetlenül érdekelt a háború lezárásában, Ukrajna európai integrációja folytatásában.
Románia álláspontja szerint a tűzszünetet olyan békének kell követnie, amely erős biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának és elrettenti Oroszországot bármilyen jövőbeli agressziótól. Bukarest szerint a béketárgyalásokról nem hiányozhat sem Európa, sem Ukrajna.
A CSAT felhatalmazta a védelmi minisztériumot egy új könnyű korvett beszerzésére és a román hadiflotta korszerűsítési programjának folytatására.
A CSAT ugyanakkor kiemelte, hogy Romániának sürgős lépéseket kell tennie az Egyesült Államokkal való kétoldalú együttműködése erősítésére annak érdekében, hogy megmaradjon a jelentős amerikai katonai jelenlét Románia területén.
Ukrajna megkapta az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát – erősítette meg Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök kijevi sajtótájékoztatóján beszélt erről, miután hazatért az Ukrajnát támogató vezetők párizsi találkozójáról.
Elmondta, hogy az ukrán fél megállapodott néhány partnerországgal a hírszerzési adatokhoz való hozzáférés bővítéséről, a lőszerraktáraikhoz való hozzáférésről, valamint légvédelmi rendszerek gyártására vonatkozó engedélyeket is kap Ukrajna.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy az ukrán fél hivatalosan pénteken kapta meg az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát. Az aláírás előtt ellenőrizni fogják, hogy ugyanarról a megállapodásról van-e szó, amelyről korábban tárgyaltak Washingtonnal.
Az Ukrajnszkaja Pravda szerint a megállapodás új változata a teljes ásványianyag-kitermelésből származó bevételt elvenné Kijevtől, kamatostól felszámolva az eddig kapott katonai segítségért.
Zelenszkij hangsúlyozta azonban, hogy a múltban kapott támogatásra nem tekint tartozásként.
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben felvetett mindkét témában félretájékoztatásról, a lakosság manipulálására tett kísérletről van szó, ezek a hírek „minden alapot nélkülöznek és nincs közük a valósághoz”, idézi a szaktárca közlését az Agerpres hírügynökség.
Az egyik álhír arról szól, hogy 2025. április 3-tól kezdődően katonai kiképzésre hívnak be minden 18 és 35 év közötti román állampolgárt. A szaktárca képviselői ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy 2007. január 1-vel megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat. A védelmi minisztérium „egy percig sem fontolgatta a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését”, kizárólag a tartalékosok önkéntes alapon történő toborzásának lehetőségeit vizsgálja – teszik hozzá.
Kolozs megye díszpolgárává avatták Uray Zoltán vívót, biológust és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a tízpróba romániai csúcstartóját.
A kolozsvári sétatéri Kaszinóban tartott ünnepségen a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, Vákár István olvasta fel Alin Tise megyei tanácselnök levelét olvasta fel, melyben az elöljáró a két kitüntetett munkásságát méltatta, amellyel megfogalmazása szerint generációknak mutattak példát.
Vákár István elmondta: a korábban díszpolgárrá avatott Tasnádi István olimpiai ezüstérmes súlyemelő és Kallós Zoltán néprajzkutató után a megyei közgyűlés most olyan személyiségek munkásságát ismeri el, akik a sport és a tudomány terén is maradandót alkottak, a Kolozs megyei magyar közösséget szolgálták és példát mutattak a fiataloknak, hogy a szülőföldön is lehet alkotni, családot alapítani.
Az Egyesült Államok eltökélt a grönlandi jelenlét növelésében – hangoztatta J.D. Vance alelnök a Dániához tartozó autonóm terület amerikai katonai támaszpontján tett látogatásán pénteken.
Az alelnök kifejtette, hogy a sziget mostanra kevésbé biztonságos, mint 30, 40 évvel ezelőtt, mivel Dánia "nem tartotta a lépést", és nem biztosította az elégséges forrásokat a grönlandiak biztonságának megőrzésére a kínai, orosz és más befolyásszerzési kísérletektől sem.
"Ennek változnia kell” – jelentette ki az alelnök.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Washington várakozásai szerint a grönlandiak kimondják majd függetlenségüket Dániától, és reméli, hogy azután az amerikai partnerséget választják.
A delegáció tagja volt Usha Vance, az alelnök felesége is, aki eredetileg a grönlandi nemzeti kutyaszánversenyt megtekinteni érkezett volna a szigetre. A helyiek felháborodása miatt a látogatás programját módosították, és több napról néhány órára rövidítették.
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe Isztambulban. A terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai akkor egy olyan bábut lógattak fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte. Medint a török elnök megsértése mellett terrorszervezeti tagsággal vádolják. A török hatóságok egyben Medin a szíriai, iraki és a délkelet-törökországi térségekből 2014 és 2017 között végzett tudósításaira is hivatkoztak.
A Dagens hírportál főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4 televíziónak elmondta, hogy Medin nem követett el törvénytelenséget, mindössze azért büntetik, mert riporterként a munkáját végezte.
A svéd külügyminisztérium magyarázatot kért Törökországtól, és követelte az újságíró hozzáférését a svéd konzuli szolgáltatásokhoz.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a kongresszust.
A külügyminisztérium közleménye szerint az átalakítás vezérelve az, hogy mi szolgálja legjobban és közvetlenül az Egyesült Államokat és polgárait.
"A külföldi segélyezés jól végezve támogathatja nemzeti érdekeink érvényesítését, határaink védelmét és erősítheti a partnerséget kulcsfontosságú szövetségeseinkkel. Sajnálatosan a USAID rég letért eredeti küldetésének útjáról. Ennek eredményeként a haszon túl kevés, a költség magas volt" - olvasható Marco Rubio nyilatkozatában.
A közleményből az is kiderül, hogy július 25-től az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének bizonyos funkciói közvetlenül a külügyminisztériumhoz kerülnek, miközben az adminisztráció prioritásait nem szolgáló feladatköröket megszüntetik.
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.
A tárcavezető szerint tavaly november óta tudható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, és ő patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, amelynek a keretében vámemelésekre is sor kerülhet.
"A kérdés, hogy hol voltak az Európai Bizottság jól fizetett bürokratái az elmúlt hónapokban?" - fűzte hozzá.
A magyar külügyminiszter felidézte, hogy az Egyesült Államok eddig 2,5 százalékos vámmal sújtotta az európai autóimportot, míg fordítva ez tíz százalék volt. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a magyar kormány több alkalommal javasolta az autóipari vámok csökkentését, „Brüsszelben azonban olyan emberek ülnek és vesznek fel súlyos eurótízezreket havonta fizetésként, akik képtelenek átgondolni egy ilyen helyzetet, képtelenek jó stratégiai döntéseket hozni".
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete, a ZVEI elnöke.
"Elértük a hullámvölgy alját" - mondta Gunther Kegel a hétfőn nyíló Hannoveri Vásár alkalmából a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. Az elnök szerint a várható javulás még nem lesz olyan dinamikájú, „amely örömre adna okot".
Kegel az interjúban jelezte azt is, hogy nagy reményeket fűz a német szövetségi kormány új, 500 milliárd eurós infrastrukturális különalapjához, amely az elektromos és digitális iparnak is kedvez. Megjegyezte, hogy ugyanakkor aggodalomra ad okot az amerikai vámpolitika, amely globális kereskedelmi háborúhoz vezethet, és különösen keményen érintené az elektromos és digitális ipart. "A mi iparágunk minden más iparágnál globálisabban pozícionált és hálózatba kapcsolt az ellátási láncokban" - mondta.
A hétfőn kezdődő Hannoveri Vásárra, amelyen tavaly 130 ezer látogató vett részt, az idén több mint 60 országból mintegy 4000 kiállítót várnak.
Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az Egyesült Államok felfüggesztette meghatározatlan időre Romániának az amerikai vízummentességi programjához való csatlakozását. Szó lesz a világot bejáró vámháborúról, amit Donald Trump amerikai elnök hirdetett meg európai és más autógyártók ellen. Szintén Amerikánál maradva az úgynevezett Atlantic-ügyről is beszámolunk, amelyben egy amerikai újságíró véletlenül részesévé vált amerikai vezetők titkos megbeszélésének, ami egy nyílt forráskódú chatcsatornán zajlott. Itthonról ismét foglalkozunk az elnökválasztással, megpróbáljuk levonni a következtetéseket az első felmérések alapján.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik a Grönlanddal kapcsolatos diplomáciai vita eszkalációjáról.
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, ami lehetővé tenné új választások tartását és a háború rendezéséhez szükséges kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Az orosz elnök elmondta, hogy hisz abban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban békét akar. Vlagyimir Putyin egy ideje azt hangoztatja, hogy az ukrán vezetést nem tekinti legitim tárgyalópartnernek, mert Volodimir Zelenszkij elnök a hivatali idejének tavaly májusi lejárta után is hivatalában maradt. Ám a háborús helyzet nem is teszi lehetővé, hogy választást tartsanak Ukrajnában.
Nemrég ukrán ellenzéki vezetők is elvetették, hogy amíg tart a háború, választást tartsanak. Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy nem álma évtizedekig elnöknek maradni, jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, de ha hazája NATO-tagságához szükséges, akkor kész elhagyni az elnöki széket.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom februárról március végére 12 százalékpontot emelkedett, jelenleg 69 százalékos.
Sem a pekingi, sem a bangkoki, sem az újdelhi román nagykövetség nem kapott értesítést arról, hogy a pénteki mianmari földrengésnek román állampolgárságú áldozatai is lennének. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint az említett külképviseletek egyikéhez sem fordultak konzuli segítségnyújtásért.
Közben már ezer fölé emelkedett a mianmari földrengés halálos áldozatainak száma a hivatalos adatok szerint, ugyanakkor szakértők úgy becsülik, a mérleg végül több ezer vagy akár tízezer is lehet Mianmarban, valamint a kevésbé érintett a többi régióban: Thaiföldön, Bangladesben, Indiában és Kínában.
A thaiföldi meteorológiai szolgálat egy nappal a súlyos földrengés után további 77 földmozgást regisztrált. Ezek többsége azonban a jelentések szerint lényegesen gyengébb volt a pénteki 7,7-es rengésnél.
