Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Félmilliárd euró forgalmazási értékű, több mint 2,6 tonna kokaint foglalt le a hatóságok egy hajón az Atlanti-óceánon, Portugália partjainál - számolt be ma az olasz határőrség és vámhatóság.
A kábítószerre egy "ultragyors, merev falú óceánjáró felfújható csónakon" bukkantak rá, amelyet a csempészek általában arra használnak, hogy "kihalásszák" a Dél-Amerikából érkező nagy hajók által a tengerbe dobott illegális rakományokat - közölte a pénzügyőrség.
A hajón tartózkodó négy embert őrizetbe vették, két spanyolt, egy gibraltári lakost és egy Olaszországban élő albán férfit. A műveletet a spanyol és a portugál hatóságokkal együttműködésben hajtották végre.
"Ha a kábítószert a rendeltetési helyre szállították volna, és kiskereskedelmi forgalmazás céljából hígították volna, mintegy 500 millió euró bevételt hozhatott volna" - derült ki a dokumentumból.
Jelentősen visszaesett a hajóforgalom a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Báb-el-Mandeb-szorosban azt követően, hogy a jemeni húszi lázadók rakéta- és dróntámadást hajtottak végre a szaúdi Aramco állami olajvállalat dzsizáni és janbui létesítményei ellen – derül ki a Kpler hajózási adatelemző cég ma közzétett adata iból.
Tegnap mindössze tizenegy kereskedelmi hajó haladt át a Báb-el-Mandeb-szoroson, ami hónapok óta a legalacsonyabb napi forgalom. A hajók közül hét olajszállító tartályhajó volt.
A Vörös-tengeren kialakult fennakadások a Közel-Keleten, Európában és Afrikában forgalmazott fizikai nyersolajszállítmányok árát kéthavi csúcsra emelték a múlt héten.
Több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni a franciaországi és spanyolországi erdőtüzek miatt.
Laurent Nunez francia belügyminiszter szerint Bordeaux térségében továbbra is súlyos a helyzet. A várostól nyugatra tomboló legnagyobb tűz még mindig nincs ellenőrzés alatt, és az éjszaka folyamán tovább terjedt a nagyváros délnyugati pereme felé. A hatóságok elrendelték hat kisebb település lakóinak kitelepítését.
A tűz miatt lezárták a Bordeaux-t Spanyolországgal összekötő A63-as autópályát, és a városból induló vasúti közlekedést is felfüggesztették.
Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Martina Šimkovičová kulturális miniszter, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt politikusa közölte, hogy a jogszabállyal csak azt követően foglalkozik a koalíció, hogy…
Kényszerleszállást hajtott végre a Swiss International Air Lines légitársaság Bukarestből Zürichbe tartó gépe hétfő este az ausztriai Grazban, miután meghibásodott…
Klaus Iohannis államfő jelenlétében hétfő este letették az esküt a Cotroceni-palotában a Marcel Ciolacu vezette új koalíciós kormány tagjai, miután a parlament rekord gyorsasággal bizalmat szavazott a kabinetnek. A miniszterelnök kijelölése és a kormány beiktatása között kevesebb mint 10 óra telt el, miközben a folyamat általában több napig tart.
A koalíciós pártok egyezsége szerint a liberálisok hat minisztériumot fognak vezetni, ezek között lesz a belügy-, a külügyminisztérium, az energiaügyi,…
A kormánykoalíció közzétette a kormányprogramot, amely szerint az úgynevezett Ciolacu 2 kabinet céljai között szerepel a bürokrácia csökkentése, az egységes…
A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet keddi számában megjelent évértékelő interjújában.
A kormányfő az interjúban kifejtette, könnyű évek nincsenek a politikában, de „ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen”, mivel a világ nyugati felén több „életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen” vezető van egyidőben hatalomban.
Donald Trump visszatérésével kapcsolatban leszögezte: egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön, legyen minél több olyan ország a világon, amely érdekelt a magyarok sikerében. Hozzátette, az új amerikai elnök kedveli Magyarországot, korrekt partner a kínai és az orosz elnök, „a barátunk Törökország elnöke, és jó barátunk az izraeli miniszterelnök is” – mondta a kormányfő.
Orbán szerint Trumppal együtt visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és Magyarországnak megint lesznek nagy gazdasági sikerei.
Martina Šimkovičová kulturális miniszter, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt politikusa közölte, hogy a jogszabállyal csak azt követően foglalkozik a koalíció, hogy a a parlamentnek sikerült megválasztania a közmédia vezetőségét.
Az Új Szó tudósítása szerint a tagok kiválasztása már hónapok óta tart, a Hlas és az Szlovák Nemzeti Párt konfliktusa miatt. Viszont Šimkovičová számára prioritás, hogy mielőbb összeálljon a kilenctagú testület, melyből négyet a miniszter jelöl, ötöt pedig a parlamentnek kell kiválasztania.
A koalíció döntése értelmében a szavazást a jövő februárban kezdődő ülésre halasztják. A miniszter hangsúlyozta: amíg nem áll össze a testület, nem foglalkoznak a tárca egyéb törvényjavaslataival, mint például a magyar nyelvhasználatot súlyosan korlátozó nyelvtörvény tervezett módosítása.
Francois Bayrou miniszterelnök 30 tagú kabinetjének két korábbi miniszterelnök is tagja lesz. Élisabeth Borne az oktatásért felel majd, Manuel Valls a tengeren túli területekért felelős tárcát fogja vezetni.
Az előző kormányból maradt a posztján Bruno Retailleau belügyminiszter, Sébastien Lecornu védelmi miniszter és Jean-Noel Barrot, a francia diplomácia vezetője. Gérald Darmanin egykori belügyminiszter a jövőben igazságügyi miniszterként fog szolgálni.
Eric Lombard, aki jelenleg az állami befektetési alap (CDC) bankárja, a pénzügyminiszteri tisztséget kapta meg, Amélie de Montchalin pedig a költségvetési minisztériumot fogja vezetni.
Francois Bayrou a december elején a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barnier-t váltja a kormányfői székben.
A javában zajló karácsonyi készülődésben, talán sokunknak alig jut ideje megállni egy pillanatra és végig gondolni, hogy miről is szól az év legszebb ünnepe, mióta állítunk karácsonyfát, és miért pont fenyőt, melyek voltak régen a leggyakoribb ajándékok vagy mikor és hogyan távolodott el a karácsony eredeti vallásos tartalmától?
Mai adásunkban ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni, és természetesen, nem maradhat el az aranyszalagtárunkból Önöknek előkeresett ajándék sem, éspedig Fodor Sándor író, a Bukaresti Rádió egykori jegyzetírójának 1999 karácsonyán született gondolatai.
Nem lehet jobbá tenni Romániát, ha ugyanazok az emberek vannak a kormányrúdnál és ugyanazt csinálják, mint korábban – kommentálta a kormány megalakulását a többségi koalícióból kimaradt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Elena Lasconi Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy a hétfőn beiktatott második Ciolacu-kormányban mindössze három új arc van, tizenhárom miniszter vezetett tárcát az előző kormány idején is. Ez ellentmond annak, amit szerinte a választók üzentek a szavazatukkal, éspedig, hogy „nem akarják megint őket”. Hozzátette: jövőre, az elnökválasztáson „újabb esély nyílik arra, hogy megmutassuk nekik, hogy nem örökkévalóak”.
"
["post_title"]=>
string(60) "Az USR szerint túl sok a régi miniszter az új kormányban"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(56) "az-usr-szerint-tul-sok-a-regi-miniszter-az-uj-kormanyban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-24 11:48:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-24 09:48:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445788"
["menu_order"]=>
int(5412)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3533 (24) {
["ID"]=>
int(445782)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-24 11:38:51"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-24 09:38:51"
["post_content"]=>
string(1429) "
Mintegy négyezren vettek részt hétfőn este a Magdeburgban tartott megmozduláson a Régi Piac előtt, ahol péntek este öt ember vesztette életét, miután egy férfi autóval a karácsonyi vásár résztvevői közé hajtott. A gázolásban 235-en sérültek meg.
A megmozdulásra „A ne adj esélyt a gyűlöletnek” nevű polgári kezdeményezés szólított fel, és a magdeburgi püspökség is támogatta. Sokan gyertyát tartottak kezükben és megtapsolták a mentőszolgálatokat, megköszönve a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan a magdeburgi katedrális előtti téren a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt tartott gyűlést. Alice Weidel társelnök arról beszélt, hogy a gyászt követően elérkezett az idő a történtek feldolgozására. Az elkövetőre utalva kijelentette, hogy „nem tartozik közénk”, aki a neki menedéket nyújtó ország állampolgárait megveti.
Az elkövető, a Szaúd-Arábiából származó Taleb A. 2006 óta él Németországban, 2016-tól politikai menekültként. Orvosként dolgozott a Magdeburgtól délre található Bernburgban, ahol az utóbbi években fenyegetésekbe torkolló vitákba keveredett a helyi orvosszövetséggel.
Kényszerleszállást hajtott végre a Swiss International Air Lines légitársaság Bukarestből Zürichbe tartó gépe hétfő este az ausztriai Grazban, miután meghibásodott a hajtómű, és a pilótafülkében, valamint az utastérben is füst keletkezett - számolt be kedden a Reuters a légitársaság tájékoztatására hivatkozva.
Az Airbus A220-300 típusú gépen 74 utas és az öttagú személyzet tartózkodott.
Az utasokat evakuálták, közülük 17-en orvosi ellátásra szorultak. Az utaskísérő személyzet egyik tagját helikopterrel kórházba szállították, állapota tisztázatlan.
A légitársaság közölte, hogy kapcsolatban áll a hatóságokkal, és dolgoznak az incidens okának megállapításán.
A kormányprogram parlamenti vitáján az RMDSZ elnöke rámutatott: súlyos politikai válságon megy keresztül az ország, amelyre egy pénzügyi válság is rátevődik, miközben nemzetközi szinten is jelentős átalakulások mennek végbe.
„Mindazonáltal a bizalmi válság jelenti számunkra a legnagyobb kihívást” - szögezte le, hozzátéve, hogy a Marcel Ciolacu vezette kormány egyik legfontosabb feladata visszanyerni a polgárok bizalmát. Rámutatott, a kormánynak őszintének kell lennie és átláthatóan kell dolgoznia. Le kell állítani a felelőtlen költekezést, a beruházások és a gazdaság, főleg a kis- és középvállalkozások támogatása kell hogy legyen a prioritás - vélekedett.
Meglátása szerint az új kormánynak fel kell gyorsítania a fiatal családokat támogató intézkedések elfogadását, ellenkező esetben a demográfiai hanyatlás és a társadalom elöregedése még mélyebb válsághoz vezet, amelynek következményeit közép- és rövid távon nehéz lesz orvosolni.
Kelemen Hunor rámutatott arra is, hogy a kormánynak haladéktalanul ki kell jelölnie az elnökválasztás időpontját. Szerinte a választásra áprilisig sort kell keríteni, mert "a halogatás, az időhúzás csak elmélyíti a bizalmatlanságot és szítja az emberek haragját" - szögezte le.
Klaus Iohannis államfő jelenlétében hétfő este letették az esküt a Cotroceni-palotában a Marcel Ciolacu vezette új koalíciós kormány tagjai, miután a parlament rekord gyorsasággal bizalmat szavazott a kabinetnek. A miniszterelnök kijelölése és a kormány beiktatása között kevesebb mint 10 óra telt el, miközben a folyamat általában több napig tart.
Az új kormánynak 16 minisztere van, közülük nyolcat a Szociáldemokrata Párt, hatot a Nemzeti Liberális Párt, kettőt az RMDSZ ad. A kormányfő munkáját három miniszterelnök-helyettes segíti: egy liberális párti és egy RMDSZ-es tárcavezető, valamint egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes a PSD részéről.
Az új kormány összetétele:
miniszterelnök - Marcel Ciolacu
tárca nélküli miniszterelnök-helyettes - Marian Neacşu
miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter - Tánczos Barna
szállításügyi és infrastruktúráért felelős miniszter - Sorin Grindeanu
igazságügyi miniszter - Radu Marinescu
védelmi miniszter - Angel Tîlvăr
gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter - Bogdan Ivan
egészségügyi miniszter - Alexandru Rafila
fejlesztésért, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter - Cseke Attila
mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter - Florin Barbu
munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási miniszter - Simona Bucura Oprescu
kulturális miniszter - Natalia Intotero
oktatási és kutatási miniszter - Daniel David
külügyminiszter - Emil Hurezeanu
európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter - Marcel Boloş
energiaügyi miniszter - Sebastian Burduja
környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási miniszter - Mircea Fechet.
A kabinet beiktatását 240 törvényhozó támogatta, 143-an ellene szavaztak. A három párt a kisebbségekkel együtt 242 mandátummal rendelkezik a parlamentben.
Az emberek olyan kormányt akarnak, amelyik az európai pályán tartja Romániát – jelentette ki Klaus Iohannis az új kormány eskütétele után.
Az elnök gratulált az új kabinetnek, hangsúlyozva, hogy nehéz időszakban vállalja a megbízatást. Hangsúlyozta, hogy az emberek megoldásokat és stabilitást várnak a kormánytól, amelynek sikert és "sok energiát" kívánt a munkához.
Emlékeztetett arra, hogy az elnökválasztás érvénytelenítésével előállt helyzet előzmény nélküli az ország történetében.
Klaus Iohannis a 2025-ös költségvetés összeállítását és az elnökválasztás menetrendjének meghatározását nevezte az új kormány előtt álló legfontosabb kihívásnak.
Hétfőn este meg is tartotta első ülésén a frissen beiktatott kormány
Romániának „működőképes” kormánya van, és beiktatásának egyik első pozitív hatásaként máris olcsóbban hitelezik az országot a nemzetközi pénzpiacok – jelentette ki Marcel Ciolacu az új kabinet első ülésén.
A miniszterelnök elmondta, hogy a kormányra nehéz feladatok várnak, de meggyőződése szerint a miniszterek „tapasztalt, jó szakemberek”.
Fontonak nevezte, hogy egy feszültségekkel terhelt hónap után az új kormány beiktatásával lezárul az instabilitás időszaka. „Tudjuk, hogy mi a teendőnk, és mindenekelőtt tudjuk, hogy milyen hibákat nem szabad ismét elkövetnünk” – fűzte hozzá a régi-új miniszterelnök.
Klaus Iohannis államfő Marcel Ciolacu kormányfőt kérte fel ismét, hogy alakítson kormányt, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója megállapodott tegnap egy koalíció létrehozásáról, amelyben három párt fog adni minisztereket. A koalíciós megállapodást ma reggel írták alá. Ebből az alkalomból Ciolacu elmondta, a megállapodást aláírók megértették az állampolgárok parlamenti választáskor közvetített üzenetét. A PSD elnöke szerint a koalíció céljai közé tartozik Románia pozíciójának megvédése Európában és a NATO-ban, valamint a nemzeti identitás védelme. A kormányban az RMDSZ két minisztériumot kapott, noha eredetileg a szövetség három tárcát szeretett volna. Ezért cserében viszont két erős minisztériumot kapott, így először lesz várhatóan magyar pénzügyminisztere Romániának Tánczos Barna személyében. A szövetség a fejlesztési és közigazgatási minisztériumot is megkapta, amelyet Cseke Attila fogja irányítani.
A szövetség elnöke a megállapodás mai aláírásakor elmondta: a koalíció célja az, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát. - Tisztában vagyunk azzal, hogy mély politikai válságban vagyunk. Ez egyben a bizalom válsága is, és ennek a koalíciónak az a célja, hogy visszanyerje az állampolgárok bizalmát, mert ez a legfontosabb dolog, amely nélkül nem tudunk kilábalni a politikai válságból, és nem tudjuk végrehajtani a szükséges reformokat - nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az ünnepek után mielőbb el kell fogadni egy nagyon jól felépített, kiegyensúlyozott 2025-ös költségvetést, és a lehető legrövidebb idő alatt, lehetőleg még húsvét előtt meg kell szervezni az államelnök-választásokat.
A koalíciós pártok egyezsége szerint a liberálisok hat minisztériumot fognak vezetni, ezek között lesz a belügy-, a külügyminisztérium, az energiaügyi, az európai pénzalapok, a környezetvédelmi, valamint az oktatási és kutatási minisztérium. Érdekesség, hogy a szabadelvűek Daniel Davidot, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorát javasolják oktatási miniszternek és Emil Hurezeanu bécsi nagykövetet külügyminiszternek. A szociáldemokraták 8 minisztériumot fognak vezetni, ezek között van a védelmi, a gazdasági és digitalizálásért felelős szaktárca, a közlekedési, az egészségügyi, a mezőgazdasági, a kulturális, a munkaügyi és az igazságügyi minisztérium. Adásunk alatt folyamatban van a miniszterek meghallgatása, a délután 5 órakor kezdődő plenáris ülésen pedig a törvényhozás meg is szavazhatja a kormányt, amit ma este már be is iktathatnak.
A kormánykoalíció közzétette a kormányprogramot, amely szerint az úgynevezett Ciolacu 2 kabinet céljai között szerepel a bürokrácia csökkentése, az egységes adókulcs fenntartása, a mikrovállalkozások adóküszöbének fenntartása, a költségvetési hiány csökkentése 7%-ra 2025-ben. Emellett csökkenteni akarják a munkát terhelő adókat 5 százalékponttal a kiskeresetűek és a sokgyermekesek esetében. De a nagy vagyonok progresszív megadóztatását, a 13. havi gyermekpénz folyósítását, illetve a hazai ipar fellendítését is célul tűzték ki. Sajtóértesülések szerint jövő évtől a kormány befagyaszthatja a közszférában a béreket, akárcsak a nyugdíjakat.
A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet keddi számában megjelent évértékelő interjújában.
A kormányfő az interjúban kifejtette, könnyű évek nincsenek a politikában, de „ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen”, mivel a világ nyugati felén több „életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen” vezető van egyidőben hatalomban.
Donald Trump visszatérésével kapcsolatban leszögezte: egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön, legyen minél több olyan ország a világon, amely érdekelt a magyarok sikerében. Hozzátette, az új amerikai elnök kedveli Magyarországot, korrekt partner a kínai és az orosz elnök, „a barátunk Törökország elnöke, és jó barátunk az izraeli miniszterelnök is” – mondta a kormányfő.
Orbán szerint Trumppal együtt visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és Magyarországnak megint lesznek nagy gazdasági sikerei.
