Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Félmilliárd euró forgalmazási értékű, több mint 2,6 tonna kokaint foglalt le a hatóságok egy hajón az Atlanti-óceánon, Portugália partjainál - számolt be ma az olasz határőrség és vámhatóság.
A kábítószerre egy "ultragyors, merev falú óceánjáró felfújható csónakon" bukkantak rá, amelyet a csempészek általában arra használnak, hogy "kihalásszák" a Dél-Amerikából érkező nagy hajók által a tengerbe dobott illegális rakományokat - közölte a pénzügyőrség.
A hajón tartózkodó négy embert őrizetbe vették, két spanyolt, egy gibraltári lakost és egy Olaszországban élő albán férfit. A műveletet a spanyol és a portugál hatóságokkal együttműködésben hajtották végre.
"Ha a kábítószert a rendeltetési helyre szállították volna, és kiskereskedelmi forgalmazás céljából hígították volna, mintegy 500 millió euró bevételt hozhatott volna" - derült ki a dokumentumból.
Jelentősen visszaesett a hajóforgalom a Vörös-tenger déli bejáratánál fekvő Báb-el-Mandeb-szorosban azt követően, hogy a jemeni húszi lázadók rakéta- és dróntámadást hajtottak végre a szaúdi Aramco állami olajvállalat dzsizáni és janbui létesítményei ellen – derül ki a Kpler hajózási adatelemző cég ma közzétett adata iból.
Tegnap mindössze tizenegy kereskedelmi hajó haladt át a Báb-el-Mandeb-szoroson, ami hónapok óta a legalacsonyabb napi forgalom. A hajók közül hét olajszállító tartályhajó volt.
A Vörös-tengeren kialakult fennakadások a Közel-Keleten, Európában és Afrikában forgalmazott fizikai nyersolajszállítmányok árát kéthavi csúcsra emelték a múlt héten.
Több mint 300 ezer embert kellett kitelepíteni a franciaországi és spanyolországi erdőtüzek miatt.
Laurent Nunez francia belügyminiszter szerint Bordeaux térségében továbbra is súlyos a helyzet. A várostól nyugatra tomboló legnagyobb tűz még mindig nincs ellenőrzés alatt, és az éjszaka folyamán tovább terjedt a nagyváros délnyugati pereme felé. A hatóságok elrendelték hat kisebb település lakóinak kitelepítését.
A tűz miatt lezárták a Bordeaux-t Spanyolországgal összekötő A63-as autópályát, és a városból induló vasúti közlekedést is felfüggesztették.
Rendkívüli ülést tart ma délután az ENSZ Biztonsági Tanácsa az orosz hadsereg fekete-tengeri támadásai okán. Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
Ukrajna a Biztonsági Tanácshoz intézett levelében az Oroszország által július 18-ról 19-re virradó éjszaka Kijev és más ukrán városok ellen indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat is megemlítette.
A dokumentum szerint az orosz erők egyre gyakrabban támadják az ukrán fekete-tengeri kikötőket, a gabonaexport útvonalait és a kereskedelmi hajóforgalmat.
Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást.
A kormány a munkáltatói szervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül döntött bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről és új adók bevezetéséről – jelentette ki…
Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a…
Műsorunk tartalmából: Mai rendkvüli év végi kiadásunkban bukaresti eseményekre összpontosítunk, de nem a politikai fejlemények révén, hanem a következő 60…
Mai adásunkban köszöntjük az Istvánokat, megtudjuk milyen a karácsonyuk a mentősöknek, ellátogatunk a moldvai csángókhoz, illetve beszámolunk a múlt héten…
Mai egyórás ünnepi kiadásunk első részében meghallgathatják az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, Kovács Gergely római katolikus érsek, Bogdán Szabolcs…
A téli napforduló hétvégéjére erdélyi közönségének is elhozta Palya Bea a születés sebezhetőségének énekeit. Fénydalok címmel új karácsonyi albumot hozott…
Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője, mitán a megválasztott amerikai elnök amerikai nemzetbiztonsági érdek szempontjából „abszolút…
Elhunyt 100 éves korában Jimmy Carter, az Egyesült Államok korábbi, 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke helyi idő szerint tegnap délután az amerikai Georgia állambeli Plainsben található otthonában - közölte a volt demokrata párti elnök alapítványa, a Carter Center.
Jimmy Carter - a 39. amerikai elnök - 2002-ben a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat.
A Carter Center tájékoztatása szerint az egykori elnök békésen, családja körében hunyt el.
"Ma Amerika és a világ is egy rendkívüli vezetőt, államférfit és humanitárius személyiséget veszített el" - méltatta Jimmy Cartert a szintén demokrata párti Joe Biden leköszönő elnök és felesége, Jill Biden.
"Azok a kihívások, amelyekkel Jimmy elnökként volt kénytelen szembesülni, országunk számára sorsdöntő időben merültek fel, és minden tőle telhetőt megtett, hogy jobbá tegye az amerikaiak életét. Ezért mindannyian hálával tartozunk neki" - hangsúlyozta Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök.
"
["post_title"]=>
string(46) "Elhunyt az Egyesült Államok korábbi elnöke"
["post_excerpt"]=>
string(123) "Elhunyt 100 éves korában Jimmy Carter, az Egyesült Államok korábbi, 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(42) "elhunyt-az-egyesult-allamok-korabbi-elnoke"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 10:07:42"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:07:42"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445814"
["menu_order"]=>
int(5396)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3371 (24) {
["ID"]=>
int(445812)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 10:03:44"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:03:44"
["post_content"]=>
string(1298) "
Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást.
Az érdekvédelem szerint a kormány továbbra is 'megvetéssel kezeli' a börtönőröket, nem teljesíti követeléseiket, és az előkészített 2025-ös adóügyi intézkedések rendelettervezetével további jogoktól fosztja meg őket.
A börtönőrök követelik többek között, hogy bérezésük 2025-ben legalább a 2024. decemberi szinten maradjon, és az adóügyi intézkedések rendelettervezetéből töröljék a bércsökkentésüket eredményező rendelkezéseket. Holnap a reggeli váltásban dolgozó börtönőrök a börtönök előtt fognak csoportosulni, nem állnak munkába, nem váltják fel az éjszakai váltásban dolgozó és már 12 órája szolgálatban levő személyzetet. Ez azt jelenti, hogy megbénul a rendszer, a fogvatartottak névsorolvasása nem történik meg, nem lehet látogatásokat fogadni, a fogvatartottak nem sétálhatnak, és bírósági tárgyalásokra sem viszik őket - közölte a szakszervezet.
"
["post_title"]=>
string(47) "Egy napra megbénul a rendszer a börtönökben"
["post_excerpt"]=>
string(184) "Országos szintű tiltakozó akcióra készülnek a Börtönőrök Országos Szakszervezete tagjai a börtönökben, ahol az év utolsó napján, holnap megtagadják a túlórázást. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(43) "egy-napra-megbenul-a-rendszer-a-bortonokben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 10:03:46"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 08:03:46"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445812"
["menu_order"]=>
int(5397)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3562 (24) {
["ID"]=>
int(445810)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 09:58:14"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:58:14"
["post_content"]=>
string(713) "
Adrian Petruşel professzor, rektor-helyettes látja el mától ügyvivőként a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektori feladatait.
A tisztség azt követően üresedett meg, hogy Daniel David eddigi rektor elvállalta az oktatási minisztérium irányítását a második Ciolacu-kabinetben.
Az egyetem munkatársaihoz intézett levelében Daniel David azt írta: segíteni kíván az euroatlanti Romániának megbirkózni egy 'bizarr, izolacionista, tudományellenes megmozdulással, amelynek legfőbb ellenszere az oktatás és a tudomány.
"
["post_title"]=>
string(85) "Adrian Petruşel látja el mától a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektori feladatait"
["post_excerpt"]=>
string(161) "A tisztség azt követően üresedett meg, hogy Daniel David eddigi rektor elvállalta az oktatási minisztérium irányítását a második Ciolacu-kabinetben. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(80) "adrian-petrusel-latja-el-matol-a-babes-bolyai-tudomanyegyetem-rektori-feladatait"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-12-30 09:58:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:58:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=445810"
["menu_order"]=>
int(5398)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3553 (24) {
["ID"]=>
int(445808)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2024-12-30 09:52:40"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-12-30 07:52:40"
["post_content"]=>
string(1903) "
A kormány a munkáltatói szervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül döntött bizonyos adókedvezmények megszüntetéséről és új adók bevezetéséről - jelentette ki tegnap a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető elnöke.
Radu Burnete szerint a háromoldalú érdekegyeztető tanács szombati ülésén a kormány tervezett adóügyi intézkedéseit nem vitatták meg alaposan, az ezekkel kapcsolatos konzultációt januárra ígérték a kabinet képviselői. "Érthetetlen számunkra, miért nem közölték a találkozón világosan, hogy még az év vége előtt meghozzák ezeket a döntéseket" – fogalmazott Burnete. Hozzátette, azt is érthetetlennek tartják, "hogyan került elő ismét a semmiből" az úgynevezett oszlopadó, amely a legnagyobb termelékenységű és a legnagyobb beruházásokat végző vállalatokat fogja sújtani. A munkáltatói szövetség vezetője szerint az is teljességgel elfogadhatatlan, hogy a kormány a hatályba lépésük előtt három nappal jelenti be az új adóügyi intézkedéseket. "Nem lehet erős gazdaságot építeni, ha karácsonykor nem tudja az ember, milyen adókat kell fizetnie az új év első napján" - szögezte le Radu Burnete.
Hangsúlyozta, a költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedések üdvözlendők, hiszen az államháztartási hiány megközelítette a GDP 9 százalékát, de az adóügyi intézkedésekkel kapcsolatos átláthatóság hiánya "ezekre a döntésekre is árnyékot vet". A Concordia Munkáltatói Szövetség 17 kulcsfontosságú iparág több mint 3500 vállalatát képviseli. Ezek a cégek több mint 350 ezer személyt foglalkoztatnak, és az ország GDP-jének több mint egynegyedét adják.
Összesen mintegy 133,37 milliárd lejes pénztöbbletet remél a kormány a tervezett költségcsökkentő és adóügyi intézkedésektől - derül ki a vonatkozó sürgősségi rendelet tervezetének indoklásából.
Eszerint 2025-ben 7,11 milliárd lejjel, 2026-ban 8,75 milliárd lejjel, 2027-ben 9,41 milliárd lejjel, 2028-ban pedig 9,95 milliárd lejjel nőnek a költségvetési bevételek, a kiadások pedig 126,26 milliárd lejjel csökkennek 2025-ben.
Az úgynevezett salátarendelet tervezete előírja - egyebek mellett - a közalkalmazotti bérek és pótlékok, az étkezési utalványok és a gyermeknevelési pótlék befagyasztását a 2024. novemberi szinten, létszámstopot rendel el a közszférában, és arról is rendelkezik, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni, illetve a nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad.
Emellett a tervezet szerint jövőre a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő az osztalékadó, megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit, illetve a jelenlegi 500 ezer euróról 2025 elejétől 250 ezer euróra, 2026. január elsejétől pedig 100 ezer euróra csökken az a bevételhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül.
Románia 2020 áprilisától túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint csökkentenie kell a kiadásait a költségvetési hiány 3 százalék alá szorításáért - emlékeztettek a tervezet indoklásában.
A kormány ma, az idei év utolsó ülésén fogadja el azt a gazdasági és szociális intézkedéseknek a bevezetéséről szóló sürgősségi rendeletet,
Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a radikális, neofasiszta elnökjelölt menetelését az utolsó pillanatban állította meg az alkotmánybíróság. Milyen tényezők vezettek a szélsőjobb megerősödéséhez? Mivel magyarázható a politikából kiábrándultak nagy száma „bezzeg Romániában”, amely gazdasági szempontból egyáltalán nem teljesít rosszul? Mekkora szerepe van a proteszt szavazásban az euroszkepticizmusnak? Visszatérhet a román politika egy viszonylagos normalitáshoz? Előrevetítenek-e az eredmények egy átrendeződést a magyar szavazótáboron belül? Ezekről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárával. Az interjút december 19-én rögzítettük.
Mai rendkvüli év végi kiadásunkban bukaresti eseményekre összpontosítunk, de nem a politikai fejlemények révén, hanem a következő 60 percben felidézzük a legfontosabb magyar egyházi és oktatási eseményeket, évfordulókat, amelyeket itt a fővárosban tartottak és ünnepeltek meg az itt élő magyarok. Riportot hallhatnak a Calvineum református egyházközség temploma fennállásának 50. évfordulójáról, de beszámolunk Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek bukaresti májusi látogatásáról, amikor a magas rangú egyházi vezető magyar fiatalokat és felnőtteket bérmált meg a fővárosi Barátok templomában. Végül beszámolunk arról szórványoktatási konferenciáról is, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében március elején tartottak a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban.
Mai adásunkban köszöntjük az Istvánokat, megtudjuk milyen a karácsonyuk a mentősöknek, ellátogatunk a moldvai csángókhoz, illetve beszámolunk a múlt héten tartott Betlehemes találkozóról, tartsanak velünk.
Mai egyórás ünnepi kiadásunk első részében meghallgathatják az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek, Kovács Gergely római katolikus érsek, Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök, Kovács István unitárius és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök karácsonyi üzenetét.
A téli napforduló hétvégéjére erdélyi közönségének is elhozta Palya Bea a születés sebezhetőségének énekeit. Fénydalok címmel új karácsonyi albumot hozott létre, emlékeztetve arra, hogy az ünnep lényege nem a kézzelfoghatóságban rejtőzik.
Arra való tekintettel, hogy szeretünk és szeretve akarunk lenni (karácsonykor is), az énekes-dalszerző nyolc új dalában megénekli a békét, a bejglit gyúró kéz mozdulatát, a gyertyafény lobbanását, a jászol melegét, azt, hogy egy kisgyerek hogyan látja az ünnep csodáját. Dallal vigasztal, ugyanakkor humorral fűszerezi és kendőzetlenül énekli meg az ünnepi pajkosságot, és azt is, hogy: nem vagy egyedül.
Palya Bea állítja, hogy a közös éneklés évezredes medicina, és - együtt énekelve - a csoda is erőteljesebben érezhető.
Grönland nem eladó – jelentette ki a sziget választott vezetője, mitán a megválasztott amerikai elnök amerikai nemzetbiztonsági érdek szempontjából „abszolút szükségszerűségnek” nevezte „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzést”.
„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – írta közleményében Mute Egede miniszterelnök.
Trump vasárnap bejelentette, hogy Ken Howery volt stockholmi nagykövetet nevezi ki Dániába akkreditált nagykövetének, és megjegyzéseket tett a több mint 600 éve Dániához tartozó, félautonóm Grönlandra, ahol nagy amerikai légitámaszpont működik.
Trump, aki 2025. január 20-án teszi le a hivatali esküt, előző hivatali ideje alatt vételi ajánlatot tett a szigetre, de ezt mind mind Dánia, mind Grönland vezetése határozottan elutasította.
Szintén vasárnap Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok átveszi az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, mivel a panamai hatóságok túlságosan magas díjat számolnak fel a forgalom körülbelül háromnegyedét kitevő amerikai hajók áthaladásáért.
A Truth Social közösségi oldalon Trump közzétett egy képet, amelyen egy lobogó amerikai zászló látható egy tengerszoros fölött, a következő megjegyzéssel: "Üdvözöljük az Egyesült Államok Csatornájában!"
Elhunyt 100 éves korában Jimmy Carter, az Egyesült Államok korábbi, 1977 és 1981 között hivatalban lévő elnöke helyi idő szerint tegnap délután az amerikai Georgia állambeli Plainsben található otthonában - közölte a volt demokrata párti elnök alapítványa, a Carter Center.
Jimmy Carter - a 39. amerikai elnök - 2002-ben a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseinek elismeréseként megkapta a Nobel-békedíjat.
A Carter Center tájékoztatása szerint az egykori elnök békésen, családja körében hunyt el.
"Ma Amerika és a világ is egy rendkívüli vezetőt, államférfit és humanitárius személyiséget veszített el" - méltatta Jimmy Cartert a szintén demokrata párti Joe Biden leköszönő elnök és felesége, Jill Biden.
"Azok a kihívások, amelyekkel Jimmy elnökként volt kénytelen szembesülni, országunk számára sorsdöntő időben merültek fel, és minden tőle telhetőt megtett, hogy jobbá tegye az amerikaiak életét. Ezért mindannyian hálával tartozunk neki" - hangsúlyozta Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök.
