Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint Magyarországon a Tisza-kormány a végrehajtott jogszabály-módosításokkal felszámolta a demokráciát és a jogállamot, ami bűncselekmény. A Fidesz elnöke erről ma a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban beszélt. Orbán Viktor élesen bírálta azokat a jogszabályi változásokat, amelyeket az új magyar kormány kezdeményezett az áprilisi magyar parlamenti választások után. Orbán Viktort hallják.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első fél évben jegyzett 3,64 százalékhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium. Nominális értéken az egy évvel korábbi 69,8 milliárd lejről közel 28,8 milliárd lejjel 41 milliárd lejre csökkent a deficit, ami azt jelzi, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad - hangsúlyozták a tárca közleményében. Az államháztartás bevételei 10,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetés kiadásai GDP-arányosan 19,85 százalékról 18,66 százalékra mérséklődtek. Nominális értéken a kiadások 383,5 milliárd lejt tettek ki, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe, 0,8 százalékos növekedést jelent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy ezek az adatok egyértelműen jelzik Románia elkötelezettségét a felelős költségvetési politika mellett. Hangsúlyozta, az adatok azt bizonyítják, hogy a fiskális konszolidációs terv eredményes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) soha nem fog megszavazni olyan közalkalmazotti bértörvényt, amely megszorításokhoz vezet, elszegényíti a lakosságot, és lerombolja az egészségügyi, valamint az oktatási rendszert - jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu pártelnök. A képviselőház elnöke egy Facebook-bejegyzésben leszögezte, a jogszabálytervezetről előzetesen valamennyi szakszervezeti szövetséggel valós, nem pedig nevetségesen színlelt társadalmi párbeszédet kellett volna folytatni. Közölte: a PSD a jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. Grindeanu kifogásolta egyebek mellett a pótlékok intézményenkénti 20 százalékos plafonját.
Január 15-ét, Mihai Eminescu születésének évfordulóját 2010-ben nyilvánították ünneppé. A költő születésének 170-ik évfordulóján országszerte nagyszabású rendezvénysorozatokkal tisztelegnek a román…
A büntetést a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt rótták ki. A szociális felügyeleti ügynökség…
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint…
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer…
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb,…
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül…
Mintegy 3-6 hónappal meghosszabbítanák az energiaártámogatás rendszerének érvényességét – nyilatkozta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A minisztériumközi bizottságban e hónap végéig határoznak a végső javaslatról. A miniszter hozzátette, az energiatermelők és -szállítók a helyzet tisztázását sürgetik a tervezhetőség érdekében.
A tárcának a pénzügyminisztériummal kell egyeztetnie, és a kormány által elfogadott döntést hoznia a folytatásról, valamint arról, hogy mennyi pénzre lesz szükség ahhoz, hogy az energiaszektor stabilitását megőrizzék – mondta Sebastian Burduja.
Január 15-ét, Mihai Eminescu születésének évfordulóját 2010-ben nyilvánították ünneppé. A költő születésének 170-ik évfordulóján országszerte nagyszabású rendezvénysorozatokkal tisztelegnek a román kultúra nagyjai előtt.
Fehér karszalag viselésével tiltakoznak ma a kulturális ágazatban és a médiában dolgozók érdekeit képviselő CulturMedia szakszervezeti szövetség tagjai – adja hírül az Agerpres. A 11 órától kezdődő tiltakozó akcióval a kulturális ágazat alulfinanszírozottságára, továbbá a múzeumi és könyvtári alkalmazottakat érintő bérezési méltánytalanságokra hívják fel a figyelmet. A CulturMedia szakszervezeti szövetség követelései között szerepel a bruttó hazai össztermék (GDP) 1 százalékának a kultúrára fordítása; a szakágban dolgozók bérének hozzáigazítása az Oktatás foglalkozási csoporton belüli hasonló szakmák képviselőiéhez; az előadó-művészeti intézményekben, illetve a múzeumokban és könyvtárakban dolgozók fizetése közötti 'óriási aránytalanságok' megszüntetése; a hétvégi és a hivatalos munkaszüneti napokon végzett munkáért járó pótlék, illetve a túlórák kifizetése – derül ki a szakszervezeti szövetség közleményéből. A tiltakozás nem befolyásolja az intézmények tevékenységét – szögezte le a szakszervezet.
A Román Kultúra Napja alkalmából ma Klaus Iohannis így szólt: Románia jövője szempontjából válaszúthoz érkezett. Beszédében az államfő kifejtette: a kultúra alapvető szerepet fog játszani a jövőnk építésében, amelyet egyensúly és jólét jellemez. Mihai Eminescu költő születésének 175. évfordulója van ma.
A Román Akadémia és a Moldovai Tudományos Akadémia kezdeményezésére 2025-öt Eminescu-évvé nyilvánították. Klaus Iohannis azt mondta, olyan időszakon megyünk keresztül, amelyet az ország fejlődésének módjáról és irányáról, az európai eszme, az európai és euroatlanti térségbeli partnerek és szövetségesek, valamint a fiatalabb generációk iránti elkötelezettségéről való gondolkodás jellemez.
Daniel David oktatási miniszter megkezdte az oktatási rendszer „nagyon alapos” diagnosztizálását, hogy felmérje, „mi működik jól és mi rosszul” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. Úgy fogalmazott „racionális és realista” embernek tartja magát, ezért két szakaszra osztotta a tevékenységét. Az első szakaszban a jelenlegi bonyolult gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetre kell megoldásokat találni, arra összpontosítva, hogy biztosítsák a rendszer napi szintű, zökkenőmentes működését. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a helyzet intézményi és politikai szempontból rendeződik, és remélhetőleg jobban alakulnak majd a gazdasági és pénzügyi körülmények. ''Dolgozunk az új középiskolai tanterveken, a tanárokat a diákok számára vonzóbb oktatási módszerek használatára képezzük ki. A tankönyveket újragondoljuk (...) És ezzel egyidejűleg természetesen folytatjuk az iskolák felszerelését, hogy megváltoztassuk az oktatási környezetet' - nyilatkozta Daniel David.
A büntetést a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt rótták ki.
A szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) ügyvezető igazgatója, Viorel-Cristian Răduț elmondta: ez a legnagyobb bírság, amelyet Maros megyében valaha is kiszabtak egy állami intézményre egyetlen ellenőrzés során. Ugyanakkor egy sor további intézkedés fog következni, amelyeket várhatón szerdán jelentenek be.
A bírság előzménye, hogy súlyos problémákat találtak négy marosvásárhelyi központnál.
Az alkalmazottak 62 százaléka tervez munkahelyet váltani a következő hat hónapban – derül ki a Bestjobs munkaerő-toborzási platform felméréséből.
A legtöbben – a megkérdezettek közel fele – az alacsony fizetés miatt váltanának, a többieket a karrierépítési lehetőségek hiánya (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék), valamint a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék) hajtja.
A felmérésben részt vevők 76 százalékának a fizetés és a béren kívüli juttatás a fő szempont a munkahely kiválasztásakor. A prioritások között szerepel még a megfelelő munkahelyi környezet (41 százalék), a karrierépítési lehetőség (36 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (35 százalék), továbbá a munkahelyi stabilitás (32 százalék).
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnökét, Navaf Szalámot nevezte ki Libanon új miniszterelnökének Joseph Aun libanoni elnök. Szalámot a 128 fős parlament 84 képviselője támogatta, míg a hivatalban lévő ideiglenes miniszterelnök, Nadzsib Mikáti mindössze 9 szavazatot kapott.
Navaf Szalám jelölését a keresztény és drúz frakciók mellett a törvényhozás szunnita képviselői támogatták, a Hezbollah ellenezte. Kinevezése megfelel a libanoni vallási csoportok közötti hatalommegosztási megállapodásnak, miszerint a miniszterelnöknek szunnita vallásúnak kell lennie. Az elnök maronita keresztény, a parlament elnöke pedig síita muszlim.
A Hezbollah milíciához köthető képviselők, illetve síita szervezet politikai szövetségese, az Amal Mozgalom nem nevezett meg senkit a voksoláson, jelezve, hogy jelenleg nem kíván rész venni Navaf Szalám kormányában, ami felekezeti megosztottság kockázatával fenyeget.
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb, szövetségei erősebbek, ellenfelei és versenytársai pedig gyengébbek.
Beszéde jó részét Joe Biden az orosz elnöknek szentelte. Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elérnie egyetlen stratégiai célját sem az ukrajnai háborúban. „Nem tudta leigázni Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem tudott elérni jelentős területi nyereséget sem" – hangsúlyozta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a nagy tekintélyelvű államok – Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea – szorosabban igazodnak egymáshoz, de ez inkább gyengeségből, mint erőből fakad. Tehát az új kormányzat beindulásakor az Egyesült Államok alapvetően erősebb pozícióban van ezekkel az országokkal szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.
A leköszönő elnök utódját január 20-án iktatják be.
A NATO főtitkára szerint nem elég a bruttó hazai termék 2%-át a védelemre fordítani, a szövetség tagjainak több pénzt kell erre áldozniuk. Mark Rutte ezt hétfőn délután az Európai Parlamentben tartott beszédében fejtette ki, kerülve egyúttal a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által többször is követelt 5%-os célt.
Ehelyett azt mondta, hogy a közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.
Már 23 NATO-szövetséges ország teljesíti a 2%-os irányelvet. Lengyelország áll az élen, több mint 4%-kal. De néhány ország, mint Spanyolország és Olaszország, még nem érte el a 2%-ot! Tehát sok szövetséges számára az 5%-os cél megvalósíthatatlan. Olaf Scholz német kancellár túl költségesként utasította el Trump követeléseit.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
Ezt a Die Welt német újság közölte értesülésre hivatkozva. Eszerint az Európai Unió fontolgatja, hogy kiterjeszti az uniós szabályok esetleges megsértése miatti vizsgálatát, miután Elon Musk 74 perces élő beszélgetést sugárzott az általa birtokolt X közösségi platformon Alice Weidellel, a német AfD kancellárjelöltjével.
Fennáll a gyanú, hogy az interjú elérhetőségét tisztességtelenül felturbózta az X, hogy egy politikai jelölt előnyhöz jusson, ami sérti a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt.
Németországban öt hét múlva tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Jelenleg az AfD a második legnépszerűbb alakulat a jobbközép Kereszténydemokrata Unió mögött.
Mintegy 3-6 hónappal meghosszabbítanák az energiaártámogatás rendszerének érvényességét – nyilatkozta Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A minisztériumközi bizottságban e hónap végéig határoznak a végső javaslatról. A miniszter hozzátette, az energiatermelők és -szállítók a helyzet tisztázását sürgetik a tervezhetőség érdekében.
A tárcának a pénzügyminisztériummal kell egyeztetnie, és a kormány által elfogadott döntést hoznia a folytatásról, valamint arról, hogy mennyi pénzre lesz szükség ahhoz, hogy az energiaszektor stabilitását megőrizzék – mondta Sebastian Burduja.
