Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint idén 1,2 tized százalékkal nőhet a világ szénkereslete, és elérheti a 8,94 milliárd tonnát - írja a portfolio.hu online gazdasági hírportál.
A háttérben elsősorban a közel-keleti konfliktus áll. Az amerikai-iráni háború kitörése óta a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítámányok akadozása az energiaárak megnövekedését eredményezte. Ez több országot arra ösztönöz, hogy a gázerőművek helyett ismét nagyobb arányban használjon szenet az áramtermeléshez.Szakemberek szerint, miközben világszerte gyorsul a zöld átállás, a geopolitikai válság miatt újra rekordközelbe kerülhet a világ egyik legszennyezőbb energiaforrásának felhasználása.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába, és nem vezényel katonákat az ukrajnai frontra – közölte tegnap az elnöki hivatal, cáfolva az interneten terjedő híreszteléseket.
Az elnöki hivatal szerint az álhírek terjedésének előzménye az, hogy mivel Bukarest partner az Ukrajnát támogató nemzetközi együttműködésekben, az államfő a parlament jóváhagyását kérte legfeljebb 20 román katona részvételéhez a többnemzetiségű erők műveleti parancsnokságában és az alárendelt vezetési struktúrákban. A román katonák kizárólag tervezési, irányítási és koordinációs feladatokat látnak el, harci tevékenységben nem vesznek részt.
Az elnöki hivatal hangsúlyozta, hogy a rotációs rendszerben működő parancsnokság a frontvonaltól több ezer kilométerre, Franciaországban és Nagy-Britanniában működik.
Szeptember 10. és szeptember 13. között ismét a magyar kultúra és a közösségi élmények központjává válik a Maros-parti város. Az aradi és Arad megyei magyarság legjelentősebb éves rendezvénysorozata a Megbékélés Parkjában, valamint számos helyi kulturális intézményben várja a látogatókat koncertekkel, családi és gasztronómiai programokkal.
Az ünnepségsorozat kínálatát jelentősen gazdagítják a Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központtal partnerségében megvalósuló események. Ma délután a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében nyílik meg a Gödöllői Királyi Kastély Erzsébet királyné és Magyarország című utazó kiállítása, amelyet egy kosztümös, rendhagyó tárlatvezetés tesz még emlékezetesebbé. A filmművészet kedvelőit vasárnap délután a helyi Művész Moziba várják, ahol a Kurtág – töredékek című dokumentumfilmet vetítik. A Nagy Dénes rendező jelenlétében zajló vetítés a Lugoson született, idén 100 esztendős Kurtág György, a világ egyik legjelentősebb élő kortárs zeneszerzője előtt tiszteleg. Az Ezüst Medve-díjas rendező és forgatócsapata úgy nyújt betekintést Kurtág György életébe, hogy közben a rendezőt legkevésbé sem egy konvencionális életrajzi film lehetősége érdekelte. A kamerák nem kizárólag a zeneszerzőt mutatják meg alkotás közben, vagy a családja körében. A többévnyi és országokon átívelő forgatás során a stáb Kurtág közvetlen környezete mellett a világ számos pontjára eljutott a művészhez köthető személyekhez, helyszínekre.
Nemzeti gyásznapon búcsúzott Norvégia V. Harald királytól. A 89 éves uralkodó augusztus 28-án hunyt el, több mint három évtizeden át állt az ország élén.A gyászszertartást szerdán tartották Oslóban.
A király koporsóját ünnepélyes menetben vitték a királyi palotától a katedrálisig, ahol több mint húsz ország vezetői és számos európai uralkodócsalád képviselői vettek részt a búcsúztatón. Az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A norvég főváros utcáin tízezrek kísérték figyelemmel a menetet. A gyászszertartás után négy F–35-ös vadászgép repült át az oslói dóm felett, majd Haraldot az Akershus erőd királyi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Ezzel hivatalosan is véget ért a tizenhárom napos nemzeti gyász.
V. Harald 35 éven át volt Norvégia királya. Utódja fia, VIII. Haakon lett.
Az Egyesült Államok haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és folytatja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának a több mint nyolcórás…
Nemrég mutatták be a Kolozsvár Társaság 20 éve című emlékkötet, amely a nonprofit, nem kormányzati, apolitikus szervezet tevékenységének 2003-2023 közötti…
Elérte Romániát is az Észak-Afrikából Délkelet-Európa felé haladó szaharai por. Az erre a hétre előrejelzett csapadékosabb időjárás miatt hamarosan már…
Az amerikai bevándorlási hatóság őrizetbe vette a Columbia Egyetem egy korábbi hallgatóját, akitől az Izrael elleni tüntetésekben játszott szerepe miatt…
Az állampapírok ettől a hónaptól nemcsak az államkincstáron és a bankokon keresztül, hanem közvetlenül az adók kifizetésére létrehozott Ghișeul.ro platformon…
Kedden délután 17 órától tárgyalja az alkotmánybíróság az elnökjelöltségekkel kapcsolatos óvásokat – közölték a testülethez közel álló források az AGERPRES-szel.…
Letartóztatták Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnököt a manilai nemzetközi repülőterén kedden – közölte a délkelet-ázsiai ország kormánya. Ferdinand Marcos elnök…
Magyarország és Románia történelmi jelentőségű szolidaritási megállapodást kötött a földgázellátás biztonságának megőrzéséről, amelynek nyomán minden eddiginél szorosabb lesz a kétoldalú…
Az Egyesült Államok haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és folytatja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában folyó tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek az ukrán és az amerikai elnök között a Fehér Házban lezajlott nyilvános összetűzést követően megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást, valamint a hírszerzési információk megosztását.
A bejelentés előtt néhány órával Ukrajna a háború kitörése óta legerőteljesebb dróntámadását hajtotta meg orosz területek ellen.
Oroszország nem kommentálta azonnal a dzsiddai bejelentést.
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatában elismerte, hogy a tűzszünet feltételeit Oroszországnak is jóvá kell hagynia. Abban is megállapodtak, hogy „a lehető leghamarabb” megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkitermelésének fejlesztéséről. Ennek a közös vállalkozásnak az a célja, hogy „kiterjessze Ukrajna gazdaságát, és garantálja Ukrajna hosszú távú jólétét és biztonságát” – áll a közleményben.
Az amerikai delegációt Dzsiddában Marco Rubio külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vezette. Ukrajnát Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviselte.
Rubio azt nyilatkozta, a tűzszüneti javaslatot az orosz vezetés elé terjeszti, illetve "a labda Moszkva térfelén pattog".
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, reméli, hogy Oroszország beleegyezik az amerikai és ukrán tisztviselők által kidolgozott tűzszüneti tervbe, és hogy kedden vagy szerdán lesz egy amerikai találkozó Oroszországgal.
Trump azt is közölte, hogy ismét meghívja Zelenszkijt a Fehér Házba, ahonnan tíz napja szabályosan kirúgták, miután heves vitába keveredett Trumppal és alelnökével, JD Vance-szel.
Zelenszkij anélkül hagyta el Washingtont, hogy aláírta volna a kritikus ásványi anyagokról szóló megállapodást az Egyesült Államokkal.
Nemrég mutatták be a Kolozsvár Társaság 20 éve című emlékkötet, amely a nonprofit, nem kormányzati, apolitikus szervezet tevékenységének 2003-2023 közötti időszakát tárja az olvasó elé.
Bukaresti Rádió/SRR
A Művelődés Kiadónál megjelent kiadvány kolozsvári bemutatóján járt László Tibor, aki előbb Szabó Zsoltot, a Kolozsvár Társaság elnökét, a Művelődés Kiadó igazgatóját, majd Veress Enikőt, a Kolozsvár Társaság ügyvezető igazgatóját kérte mikrofonhoz.
A moszkvai katonai tárca szerint 337 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet lőttek le az ország légterében. Az orosz légvédelem 91 olyan drónt semmisített meg, amely Moszkva felé tartott.
Egy ember életét vesztette, kilenc pedig megsebesült a támadásban, lakóépületek rongálódtak meg.
A domogyedovói vasútállomáson a forgalom leállt a vasúti pálya megrongálódása miatt, később a vonatok ritkított menetrend szerint újra el kezdtek közlekedni. Az orosz főváros repülőterein ideiglenesen korlátozták a járatok fogadását és indítását.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén büntetőeljárást indított a dróntámadások miatt.
Orosz hírmagyarázók a háború kezdete óta példátlan nagyságú dróntámadást azzal hozták összefüggésbe, hogy Kijev megpróbált erődemonstrációt tartani a dzsiddai ukrán-amerikai tárgyalások előtt.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha utóbbi elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését – jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.
Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy március 4-én iktatták a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezésüket, és ez immár sikeresként jelenik meg az EU honlapján. De az esetleges elutasításra is fel vannak készülve, és készek ez esetben pert indítani - mondta.
Izsák Balázs sikeresnek ítélte a Székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást, de kifogásolta, hogy a résztvevők számára nem engedélyezték az úttesten haladást.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rámutatott: 35 évvel a romániai rendszerváltás és 104 évvel Trianon után a román hatóságok kriminalizálják az autonómia fogalmát, és nem teljesítik a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteket.
Hétfőn, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak marosvásárhelyi obeliszkjénél a Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A román hatóságokhoz intézett dokumentum rámutat: a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Emlékeztettek: ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormány megbízottjának.
Elérte Romániát is az Észak-Afrikából Délkelet-Európa felé haladó szaharai por. Az erre a hétre előrejelzett csapadékosabb időjárás miatt hamarosan már az autóink szélvédőin is láthatjuk a sárfoltnak tűnő lerakódásokat.
A jelenség fokozza a légszennyezettséget, ugyanakkor szerencsés, hogy a napokban jó eséllyel alakulhatnak ki rövidebb esők, a héten előre haladva pedig már komolyabb zivatarok is, amelyek kimossák majd a levegőből a szennyező anyagot.
Egy friss tanulmány szerint a 2022 márciusában Európát elárasztó szaharai porfelhők radioaktív izotópokat tartalmaztak. Szakértők szerint ezek a több évtizeddel korábbi amerikai és szovjet nukleáris fegyverkísérletek maradványai.
Az amerikai bevándorlási hatóság őrizetbe vette a Columbia Egyetem egy korábbi hallgatóját, akitől az Izrael elleni tüntetésekben játszott szerepe miatt visszavonta az állandó tartózkodási engedélyt jelentő zöld kártyát - közölte az amerikai elnök.
Donald Trump a Truth Social közösségimédia-oldalán, helyi idő szerint hétfőn este tett bejegyzésében tudatta , hogy Mahmúd Kálid palesztin- és Hamász-párti aktivistát még szombaton vették őrizetbe.
"Tudomásunk van arról, hogy még többen vannak a Columbia és egyéb egyetemek hallgatói között, akik részesei voltak terroristapárti, Hamászt támogató, antiszemita és Amerika-ellenes tevékenységnek, amit a Trump-kormány nem fog eltűrni" – olvasható az elnöki közleményben.
Donald Trump állásfoglalása szerint a palesztinpárti tüntetések támogatói közül sokan nem diákok, hanem "fizetett aktivisták", akiknek esetében szintén az országból való eltávolítást helyezett kilátásba az elnök.
Az állampapírok ettől a hónaptól nemcsak az államkincstáron és a bankokon keresztül, hanem közvetlenül az adók kifizetésére létrehozott Ghișeul.ro platformon keresztül is megvásárolhatók - közölte a pénzügyminisztérium.
Az 1, 3 és 5 éves futamidejű kötvények évi 6,8, 7,5 és 7,8 százalékot kamatoznak.
Az államkötvények megvásárolhatók továbbá a postahivatalokban, valamint az országos adóhatóság Privát Virtuális Tér (SPV - Spațiu Privat Virtual) nevű platformján is március 10. és április 2. között.
Az államkötvények kamata adómentes. Ugyanakkor a Tezaur program keretében kibocsátott állampapírok átruházhatók és lejárat előtt visszaválthatók. Egy befektető a jegyzési időszakon belül többször is jegyezhet államkötvényeket, illetve kérvényezheti a veszteségmentes visszaváltásukat.
Államkötvényt azok a személyek vásárolhatnak, aki a jegyzés napjáig betöltötték a 18. életévüket.
Kedden délután 17 órától tárgyalja az alkotmánybíróság az elnökjelöltségekkel kapcsolatos óvásokat - közölték a testülethez közel álló források az AGERPRES-szel.
Közben a szélsőjobb dolgozik egy tartalék megoldáson, ugyanis mint azt George Simion AUR-elnök jelezte, nem fűznek nagy reményeket ahhoz, hogy az alkotmánybíróság Georgescu javára dönt.
Az alkotmánybíróság szintén ma tárgyalja a Nicușor Dan elnökjelöltsége ellen benyújtott óvást is.
Az alkotmánybíróság döntésére várva több száz Călin Georgescu-párti tüntető gyűlt össze hétfő este az intézmény székháza előtt. A csendőrség nagy erőkkel vonult ki, hogy megelőzze az előző estihez hasonló erőszakos rendbontást. A tüntetők között a labdarúgó bajnokságot vezető FCSB ultráinak három tagját azonosították. Felkérték a tiltakozókat, hogy jelezzék a bűnüldöző szerveknek, ha felfigyelnek olyan csoportokra, melyek erőszakos cselekményeket készülnek elkövetni.
A Román Rendőrség szóvivője közölte, hogy tizenhárom csendőr sérült meg vasárnap este Bukarestben, a Központi Választási Iroda (BEC) előtti tüntetésen, amely a Călin Georgescu elnökjelöltségét elutasító bejelentést követően robbant ki, négyen még mindig kórházban vannak.
Octavian Dan szerint hét, a tüntető tömegből agresszív viselkedés miatt kiemelt személyt a rendőrségre kísértek kihallgatásra. Több mint 500 személyt igazoltattak a hatóságok.
A helyszíni vizsgálatokból kiderült, hogy a tüntetők több üzlet kirakatát betörték, utcabútorokat rongáltak meg, járdaköveket szedtek fel és felborították az egyik televíziócsatorna autóját.
Felbujtás és hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőfeljelentést tett a REPER párt vezetősége a Központi Választási Iroda székházánál történt vasárnap esti zavargások miatt.
A REPER képviselői közölték, a feljelentést George Simion, Horațiu Potra és Călin Georgescu vasárnap, március 9-én tett kijelentései miatt nyújtották be. Az említettek ugyanis az állami hatóságok elleni erőszakra biztató üzeneteket tettek közzé, amelyek vandalizmushoz és a rendvédelmi dolgozók bántalmazásához vezettek Bukarest központjában.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) töröltette a Facebookkal és a TikTokkal George Simion vasárnap esti videóját, melyben a Központi Választási Iroda (BEC) tagjainak a „nyilvános megnyúzására” buzdított.
Utólag az AUR elnöke azzal védekezett, hogy képletesen értette a megnyúzást, és valójában az érintettek vagyonának elkobzására utalt.
Horatiu Potra egy videóban arra buzdította a fegyveres erőket, hogy „tartóztassák le” az állami intézmények és a hadsereg vezetőit.
Mára az ügyészség az AUR öt képviselőjét idézte be a vasárnapi erőszakos tüntetéssel összefüggésben.
Közben Dan Dungaciu cáfolta, hogy a szélsőjobboldal jelöltjeként indulna az elnökválasztáson.
Elsőként aG4Media számolt be arról, hogy az izolacionista pártok körében felmerült a Román Akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének volt igazgatója lehetséges jelöltként Georgescu helyett.
"A jelöltségem nem létezett és nem létezik" – reagált Dungaciu az Antena3 CNN szerint.
A radikális pártoknak még négy napjuk van arra, hogy találjanak egy jelöltet, aki átvehetné Călin Georgescu szavazóit, amennyiben az alkotmánybíróság megerősíti a Központi Választási Iroda döntését. Ajelöltségek benyújtásának határideje március 15-e.
A tüntető egyetemisták hétfőn késő este blokád alá vették a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) épületét Belgrádban, és azt üzenték, hogy 22 órán át blokkolják az épületet.
Az akciót a közmédia egyik műsorvezetője váltotta ki azzal, hogy az Aleksandar Vucic államfővel készült interjúban során egy kérdésben csőcselékként hivatkozott a tavaly november óta tüntető diákokra.
A belgrádi egyetemistákhoz rövidesen csatlakoztak az újvidéki hallgatók is, akik a Vajdasági RTV épületét vették blokád alá és hasonló akcióra került sor Kragujevacon is, ahol az RTK épülete elé mentek.
A tiltakozók közölték, hogy az RTS épületéből minden alkalmazott távozhat, de bemenni oda nem mehet senki, amíg a közmédium „fel nem szabadul a hírzárlat alól”.
Az éjszaka összetűzésre került sor az egyetemisták és a rohamrendőrök között, a Szabad Magyar Szó szerint első ízben kerültek elő a gumibotok az egyetemisták ellen. Az incidensben egy rendőr is megsérült.
Letartóztatták Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnököt a manilai nemzetközi repülőterén kedden - közölte a délkelet-ázsiai ország kormánya.
Ferdinand Marcos elnök hivatalának közleménye szerint Duterte hongkongi utazásról érkezett vissza Manilába, ahol a repülőtéren a rendőrség őrizetbe vette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogató parancsa alapján az ellene indított emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság a volt elnök drogellenes hadjárata során elkövetett tömeggyilkosságokat vizsgálja.
Dutertével szemben az a vád, hogy a 2016 és 2022 közötti elnöksége idején nem tette lehetővé a kábítószerügyekben gyanúsítottaknak a "törvény szerinti megfelelő eljárást", a hatóságok önkényesen jártak el velük szemben, ami több ezer ember, köztük gyerekek halálához vezetett.
Magyarország és Románia történelmi jelentőségű szolidaritási megállapodást kötött a földgázellátás biztonságának megőrzéséről, amelynek nyomán minden eddiginél szorosabb lesz a kétoldalú energetikai együttműködés - jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ma Budapesten. A magyar tárcavezető arról számolt be a román energiaügyi miniszterrel, Sebastian Burdujával folytatott tárgyalása után, hogy a történelmi jelentőségű megállapodás kölcsönös védettséget biztosít méltányos feltételek mellett a magyar és a román fogyasztók számára egyaránt. Ráadásul az együttműködésnek kiemelt jelentőséget ad - mondta Szijjártó -, hogy néhány év múlva Románia lesz a régió egyetlen nettó földgázexportőre és egyben az Európai Unió legnagyobb kitermelője. Leszögezte, hogy az együttműködésnek jó alapot ad, hogy mindkét ország fizikai, gyakorlati kérdésként tekint az energiaellátásra az ideológiai megközelítések helyett.
Adam Boehler, az Egyesült Államok különleges megbízottja az Izrael és a Hamász közötti túszmegállapodások ügyében valódi esélyt lát a palesztin iszlamista terrorszervezet túszainak hazatérésére a következő hetekben. Az amerikai különleges megbízott az izraeli 12-es tévécsatornának nyilatkozva nem árulta el, hogy mikor és hányszor tárgyalt a Hamásszal, de hangsúlyozta, hogy a végső cél az összes túsz szabadon engedésének elérése.
Az Egyesült Államok haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és folytatja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában folyó tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek az ukrán és az amerikai elnök között a Fehér Házban lezajlott nyilvános összetűzést követően megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást, valamint a hírszerzési információk megosztását.
A bejelentés előtt néhány órával Ukrajna a háború kitörése óta legerőteljesebb dróntámadását hajtotta meg orosz területek ellen.
Oroszország nem kommentálta azonnal a dzsiddai bejelentést.
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatában elismerte, hogy a tűzszünet feltételeit Oroszországnak is jóvá kell hagynia. Abban is megállapodtak, hogy „a lehető leghamarabb” megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkitermelésének fejlesztéséről. Ennek a közös vállalkozásnak az a célja, hogy „kiterjessze Ukrajna gazdaságát, és garantálja Ukrajna hosszú távú jólétét és biztonságát” – áll a közleményben.
Az amerikai delegációt Dzsiddában Marco Rubio külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vezette. Ukrajnát Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviselte.
Rubio azt nyilatkozta, a tűzszüneti javaslatot az orosz vezetés elé terjeszti, illetve "a labda Moszkva térfelén pattog".
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, reméli, hogy Oroszország beleegyezik az amerikai és ukrán tisztviselők által kidolgozott tűzszüneti tervbe, és hogy kedden vagy szerdán lesz egy amerikai találkozó Oroszországgal.
Trump azt is közölte, hogy ismét meghívja Zelenszkijt a Fehér Házba, ahonnan tíz napja szabályosan kirúgták, miután heves vitába keveredett Trumppal és alelnökével, JD Vance-szel.
Zelenszkij anélkül hagyta el Washingtont, hogy aláírta volna a kritikus ásványi anyagokról szóló megállapodást az Egyesült Államokkal.
