A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
Az állampolgárok reformokat várnak, ezért az új kormánynak végre kell hajtania, de legalább el kell indítania azokat - jelentette ki Nicușor Dan államfő tegnap este, miután a Luca Niculescu vezette kabinet tagjai letették a hivatali esküt a Cotroceni-palotában. A parlament tegnap kényelmes többséggel hivatalba iktatta az új kormányt, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is úgy döntött, a beiktatáskor támogatja az új kabinetet, noha a két párt ellenzékben marad. Nicușor Dan az eskütételi ünnepségen hangsúlyozta, hogy egyensúlyt kell teremteni Románia pénzügyi kötelezettségvállalásai és a lakosság elvárásai között. Üdvözölte, hogy külön tárca foglalkozik a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával. Az államfő megköszönte Ilie Bolojan és kabinetje munkáját.
A magyarországi ügyészség őrizetbe vette ma reggel Matolcsy György volt jegybankelnököt, akit a Központi Nyomozó Főügyészségen hallgatnak ki, és gazdasági csalás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai ügyében a jegybank jelenlegi vezetése mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tett feljelentést. Az ügyben tavaly márciusban indított nyomozást a rendőrség, amelyet idén április 21-én a Legfelsőbb Ügyészség ügyészi hatáskörbe vont. A Matolcsy György vezette jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott. Az átláthatatlan cég- és befektetési struktúrán keresztüli működés az Állami Számvevőszék szerint mintegy 150 milliárd forintnyi veszteséget okozott, amelynek egy része Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám környezetéhez került, az említett struktúrák pedig a fizetésképtelenség szélére sodródtak.
Szentpétervárra érkezett Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja, akit a pulkovói repülőtéren Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója fogadott - közölték szerdán orosz hírügynökségek. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai megbízottja bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin fogadja majd az amerikai tisztségviselőt. Witkoff tegnap Oslóban az ukrajnai rendezésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Jonas Gar Store norvég kormányfővel és Alexander Stubb finn államfővel. Stubb a konzultációk nyomán előrelépésről és arról számolt be, hogy biztonsági és gazdasági elemeket dolgoztak ki, amelyeket a különmegbízott be fog mutatni az orosz vezetésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap este pályakezdő orosz diplomaták előtt azt hangoztatta, hogy Moszkva kész meghallgatni az amerikai tárgyalókat, és Oroszország nyitott a gazdasági megállapodásokra az Egyesült Államokkal, de politikai engedmények nélkül.
A lakosság életszínvonalának javítását nevezte kormánya elsődleges céljának Luca Niculescu miniszterelnök tegnap este, az új kabinet első ülésének kezdetén. A kormányfő a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a rövidesen esedékes költségvetés-kiigazítást, a jövő évi büdzsé kidolgozását, valamint a télre való felkészülést főként az energiaágazatban. A kormányfő úgy vélte, a digitalizáció fontos szerepet játszhat az adócsalás visszaszorításában és az adóbeszedés javításában. Erről a kormányfő a kabinet beiktatása utáni első sajtótájékoztatón beszélt. Niculescu a digitalizációért és a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter, a pénzügyminisztérium és az adóhatóság együttműködésére számít az adócsalás visszaszorításában. A kormányfő szerint már látható javulás ezen a területen, hiszen az idén hatékonyabb volt az adóbeszedés, mint tavaly. A miniszterelnök az esetleges új adók bevezetésére vonatkozó kérdésre nem adott határozott választ. Azt mondta, előbb fel kell mérni az államháztartás év végéig várható helyzetét. Hozzátette, senki sem akar új adókat bevezetni, és a kabinet mindent megtesz a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméért. Hangsúlyozta, hogy a PSD által szorgalmazott szociális intézkedések fedezetét a rendelkezésre álló költségvetési mozgástéren belül keresik.
136 közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.
A tegnap jegyzett évi 6,47 százalékról 7,25 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb – közölte a Román Nemzeti Bank.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, környezetvédelmi szakembert hallhatjuk, majd az élhető városokról lesz szó. Hallgassa meg…
Folytatódik a bankközi hitelkamatlábak emelkedése. A kedden jegyzett évi 6,08 százalékról 6,47 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét…
Két hetes késéssel, május 12-én kezdődik hazánkban a PISA-felmérés, amelyen több mint 10 ezer, 15 éves diák vesz részt májusban és júniusban – közölte a tanügyminisztérium. Idén több diák vesz részt a nemzetközi felmérésen, mint az előző alkalommal. Valamennyiük digitális kompetenciáit felmérik. Egyes tanulók idegen nyelv-tesztet is írnak. A résztvevő diákok szülei és a természettudományokat tanító tanárok pedig kérdőívet töltenek ki.
A PISA a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kezdeményezett program. A felmérést háromévente rendezik meg. A 15 éves fiatalok azon képességeit méri, hogy mennyire képesek problémákat megoldani és valós élethelyzetekhez hasonló szituációkban megoldásokat találni szövegértés, matematika és természettudományok területén.
Az idei kiadásban új elemként jelenik meg az idegen nyelvi felmérés és az innovatív terület: Tanulás a digitális világban. A 2025-ös PISA-felmérésben 10.362 tizenöt éves diák vesz részt, 321 oktatási intézményből, városi és vidéki környezetből egyaránt. A résztvevőket véletlenszerűen választják ki egy nemzetközileg egységes, reprezentatív mintavételi eljárással. A 10.362 diák közül 1.477 magyar nyelven tanul.
A sepsiszentgyörgyi születésű László Attila Zoltán régészt, a csíkszentdomokosi születésű Kristály Sándor matematikust és a csíkszentimrei születésű Tánczos Vilmos néprajzkutatót is a külső tagjai közé választotta a Magyar Tudomány Akadémia – tájékoztat a transtelex.ro a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint 136 közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait tegnap.
"
["post_title"]=>
string(48) "Három új erdélyi külső tagja van az MTA-nak"
["post_excerpt"]=>
string(171) "136 közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(43) "harom-uj-erdelyi-kulso-tagja-van-az-mta-nak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-05-08 14:08:50"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-05-08 11:08:50"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=450099"
["menu_order"]=>
int(3980)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3786 (24) {
["ID"]=>
int(450096)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-05-08 14:07:11"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-05-08 11:07:11"
["post_content"]=>
string(1095) "
Napirenden szerepelt többek között az Országos Beruházási Társaság 2025-ös bevételi és kiadási költségvetésének jóváhagyására vonatkozó határozattervezet. Ezenkívül az Országos Meteorológiai Szolgálat idei költségvetése is, valamint egy újabb határozat az Energiaügyi Minisztérium működésére és szervezeti felépítésére vonatkozó határozat módosításáról, amely egyebek mellett egy államtitkári és egy főtitkár-helyettesi poszt megszüntetését irányozza elő.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Mihai Constantin hangsúlyozta, a kormány folytatja a munkáját az alkotmány szabta keretek között, biztosítja a közigazgatási apparátus működését és a gazdasági körforgás egyensúlyát.
A szóvivő kiemelte, hogy a végrehajtó hatalom a május 18-i választások második fordulójának megszervezését is tervezi, „az eddigi gyakorlatnak megfelelően”.
Újabb történelmi csúcsra erősödött ma az euró a lejjel szemben, a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint egy euró 5,12 lejt ért, 2,31 banival (0,45 százalékkal) többet, mint az előző napi árfolyam szerinti 5,09 lej.
Az arany grammonkénti ára a tegnapi 487,1276 lejről 487,0692 lejre csökkent ma.
A nyers adatok szerint márciusban 4,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom hazánkban éves összevetésben - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A naptárhatástól megtisztított adatok a kiskereskedelmi árbevétel 3,4 százalékos növekedését mutatják tavaly márciushoz viszonyítva. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 0,6 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékeké 8,4 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagoké 2,3 százalékkal csökkent.
Februárhoz viszonyítva a kiskereskedelmi árbevétel a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent.
A tegnap jegyzett évi 6,47 százalékról 7,25 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) - közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
A múlt év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,53 százalékról 7,31 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 6,58 százalékról 7,30 százalékra ugrott. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,55 százalék.
"
["post_title"]=>
string(23) "BNR: Emelkedett a ROBOR"
["post_excerpt"]=>
string(203) "A tegnap jegyzett évi 6,47 százalékról 7,25 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb - közölte a Román Nemzeti Bank."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(22) "bnr-emelkedett-a-robor"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-05-08 14:00:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-05-08 11:00:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=450083"
["menu_order"]=>
int(3984)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3731 (24) {
["ID"]=>
int(450079)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-05-08 13:53:38"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-05-08 10:53:38"
["post_content"]=>
string(870) "
Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök aláírta tegnap Victor Negrescu tiszteletbeli miniszterelnöki tanácsadó felmentését. A döntés megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Victor Negrescu európai parlamenti képviselőt 2023-ban bízta meg ezzel a tisztséggel Marcel Ciolacu volt miniszterelnök. Negrescu külpolitikai kérdésekben volt a Ciolacu tiszteletbeli tanácsosa; felmentése saját kérésére történt.
Ugyancsak tegnap jelent meg az a döntés is, miszerint Vasilica-Valentina Robu, az országos nyugdíjpénztár főtitkára látja el az intézmény elnöki és igazgatótanács-elnöki tisztségét az új intézményvezető kinevezésééig. A tisztség államtitkári ranggal jár.
Döntő házként elfogadta tegnap a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely a szabálysértés miatt kirótt pénzbírság kifizetésének igazolásához köti a vezetési jogosultság felfüggesztési időszakának csökkentését.
A jogszabály-módosítás szerint a bevont jogosítvány tulajdonosának igénylésére a vezetési jogosultság felfüggesztésének időtartama az időszak egyharmadával rövidülhet, ha az érintett a sikeres KRESZ-vizsga mellett igazolni tudja, hogy befizette a szabálysértés miatt kirótt pénzbírságot.
A közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya második szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással. A most építendő szakasz csaknemn 20 kilométer hosszú.
A munkálatok megkezdésére vonatkozó megrendelés dátuma 2025. május 7., a munkálatok időtartama pedig 36 hónap – közölte a közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára, Irinel Ionel Scrioșteanu.
A szerződés értéke meghaladja a másfél milliárd lejt. A beruházást vissza nem térítendő európai forrásokból finanszírozzák, a 2021–2027-es közlekedési program által.
Ma is folytatódott a lej gyengülése az euróhoz képest, hiszen a Román Nemzeti Bank 5 lej 9 banis árfolyamot hirdetett meg, így az árfolyam nagyon közel van az 5 lej 10 banihoz. Tegnaphoz képest újabb 1,2 százalékos gyengülésről van szó. Dan Suciu, a jegybank szóvivője tegnap megerősítette, hogy a vasárnapi elnökválasztás első fordulója után jelentős nyomás nehezedik a román valutára. A lej gyengülésének mérséklése érdekében a Román Nemzeti Bank két nap alatt mintegy 3 milliárd eurót dobott piacra, hogy lassítsa a lej gyengülését a főbb valutákkal, főleg az euróval szemben.
Folytatódik a bankközi hitelkamatlábak emelkedése. A kedden jegyzett évi 6,08 százalékról 6,47 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, a ROBOR - közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). A múlt év elején 6,21 százalékos volt a három hónapos ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,16 százalékról 6,53 százalékra, a 12 hónapos ROBOR 6,23 százalékról 6,58 százalékra nőtt.
Két hetes késéssel, május 12-én kezdődik hazánkban a PISA-felmérés, amelyen több mint 10 ezer, 15 éves diák vesz részt májusban és júniusban – közölte a tanügyminisztérium. Idén több diák vesz részt a nemzetközi felmérésen, mint az előző alkalommal. Valamennyiük digitális kompetenciáit felmérik. Egyes tanulók idegen nyelv-tesztet is írnak. A résztvevő diákok szülei és a természettudományokat tanító tanárok pedig kérdőívet töltenek ki.
A PISA a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kezdeményezett program. A felmérést háromévente rendezik meg. A 15 éves fiatalok azon képességeit méri, hogy mennyire képesek problémákat megoldani és valós élethelyzetekhez hasonló szituációkban megoldásokat találni szövegértés, matematika és természettudományok területén.
Az idei kiadásban új elemként jelenik meg az idegen nyelvi felmérés és az innovatív terület: Tanulás a digitális világban. A 2025-ös PISA-felmérésben 10.362 tizenöt éves diák vesz részt, 321 oktatási intézményből, városi és vidéki környezetből egyaránt. A résztvevőket véletlenszerűen választják ki egy nemzetközileg egységes, reprezentatív mintavételi eljárással. A 10.362 diák közül 1.477 magyar nyelven tanul.
