Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint Magyarországon a Tisza-kormány a végrehajtott jogszabály-módosításokkal felszámolta a demokráciát és a jogállamot, ami bűncselekmény. A Fidesz elnöke erről ma a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban beszélt. Orbán Viktor élesen bírálta azokat a jogszabályi változásokat, amelyeket az új magyar kormány kezdeményezett az áprilisi magyar parlamenti választások után. Orbán Viktort hallják.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első fél évben jegyzett 3,64 százalékhoz képest - közölte a pénzügyminisztérium. Nominális értéken az egy évvel korábbi 69,8 milliárd lejről közel 28,8 milliárd lejjel 41 milliárd lejre csökkent a deficit, ami azt jelzi, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad - hangsúlyozták a tárca közleményében. Az államháztartás bevételei 10,3 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet. A költségvetés kiadásai GDP-arányosan 19,85 százalékról 18,66 százalékra mérséklődtek. Nominális értéken a kiadások 383,5 milliárd lejt tettek ki, ami az egy évvel korábbihoz képest enyhe, 0,8 százalékos növekedést jelent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter úgy értékelte, hogy ezek az adatok egyértelműen jelzik Románia elkötelezettségét a felelős költségvetési politika mellett. Hangsúlyozta, az adatok azt bizonyítják, hogy a fiskális konszolidációs terv eredményes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) soha nem fog megszavazni olyan közalkalmazotti bértörvényt, amely megszorításokhoz vezet, elszegényíti a lakosságot, és lerombolja az egészségügyi, valamint az oktatási rendszert - jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu pártelnök. A képviselőház elnöke egy Facebook-bejegyzésben leszögezte, a jogszabálytervezetről előzetesen valamennyi szakszervezeti szövetséggel valós, nem pedig nevetségesen színlelt társadalmi párbeszédet kellett volna folytatni. Közölte: a PSD a jelenlegi formájában nem támogatja a tervezetet. Grindeanu kifogásolta egyebek mellett a pótlékok intézményenkénti 20 százalékos plafonját.
A 2025-ös költségvetést ismertették a pénzügyminisztérium illetékesei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és a nemzetközi pénzintézet képviselői semmiféle…
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint az általa vezetett szaktárca és az annak alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az…
Korodi Attila csíkszeredai polgármester szerint az általa vezetett hivatalban az állások 66 százaléka van elfoglalva, ezért bizonyos területeken szakemberhiánnyal küszködnek,…
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu tegnap Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell…
Elutasította a parlament két házának összevont költségvetési szakbizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét. E szerint az intézmény alkalmazottainak és…
Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága szavatolására, ennek érdekében fejlesztenie szükséges védelmi iparát, és össze kell hangolnia,…
Mindössze pár órával az életbe lépésük előtt Donald Trump felfüggesztette a Mexikóra és Kanadára kivetett 25 százalékos büntetővámot. Előzőleg Claudia…
Válaszul az amerikai kormány kínai importtermékeire kivetett egyoldalú vámokra, Kína február 10-től viszontvámokat vet ki az Egyesült Államokból származó egyes…
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Tapasztó Ernővel, az Aradi Kamaraszínház vezetőjével, aki magyar rendezőként elsőként állított színpadra darabot a Moldovai Köztársaság fővárosában,…
Mai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus megvitatja az idei költségvetés tervezetét. A két ház összevont házbizottsága által jóváhagyott menetrend szerint a költségvetési és pénzügyi bizottságnak 13 óráig kellett továbbítania a plénumnak a tervezetekről szóló jelentését. Tegnap reggel a költségvetés tervezetét az összes illetékes szakbizottság kedvezően véleményezte. A költségvetési és pénzügyi bizottság késő estébe nyúló vitán fogadta el a jogszabálytervezetet. A jövő évi büdzsé 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A 2025-ös költségvetést ismertették a pénzügyminisztérium illetékesei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével, és a nemzetközi pénzintézet képviselői semmiféle ajánlást nem fogalmaztak meg Románia számára - jelentette ki tegnap Tánczos Barna. A tárcavezető ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy hazánk nem fog a befektetésre nem ajánlott hitelminősítési kategóriába kerülni. Hangsúlyozta, a koalíció és a kormány is tudomásul vette, hogy az elmúlt hónapokban két nemzetközi hitelminősítő is negatívra rontotta Románia adósbesorolási kilátásait, éppen ezért 7 százalékos hiányra építették az idei költségvetést, illetve vállalták, hogy a következő hét évben fokozatosan 3 százalékra csökkentik a deficitet. Az IMF küldöttsége a héten a fővárosban tartózkodik, hogy áttekintse a legfrissebb gazdasági fejleményeket és frissítse gazdasági előrejelzéseit.
A képviselőház plénuma megszavazta ma, hogy 240-nel csökkentik az állások számát. A szenátus tegnap fogadta el, hogy 180-nal csökkentik dolgozók létszámát.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint az általa vezetett szaktárca és az annak alárendelt intézmények egyetlen alkalmazottját sem fogják elbocsátani az átszervezés következtében, annak ellenére, hogy idén tavalyhoz képest 5 százalékkal kevesebbet fordíthatnak bérekre. A parlamentben nyilatkozó politikus emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági tárca átszervezéséről szóló jogszabály a múlt év végén lépett hatályba. Ennek megfelelően idéntől a minisztériumnak alárendelt 166 önálló költségvetésű intézmény közül 78-at megszüntettek. A minisztériumnak jelenleg 13 500 alkalmazottja van, akik közül havonta többen nyugdíjba mennek, az állásuk pedig betöltetlen marad.
Korodi Attila csíkszeredai polgármester szerint az általa vezetett hivatalban az állások 66 százaléka van elfoglalva, ezért bizonyos területeken szakemberhiánnyal küszködnek, így nem elbocsátásokra, hanem szakemberek alkalmazására lenne szükségük. A városvezető szerint eddig jól gazdálkodtak, a bérek sem túl magasak, így ők nem fognak elbocsátani alkalmazottakat.
Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Roxana Mînzatu tegnap Bukarestben arra figyelmeztetett, hogy a nagy közösségimédia-platformoknak, köztük a TikToknak be kell tartaniuk a tartalom moderálására vonatkozó törvényi előírásokat, mivel rendkívül fontos szereplői a demokráciának. Felidézte, hogy korábban az Európai Bizottság hivatalos eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet feltételezett megsértése miatt. Közölte: nem tudja, hogy az Európai Bizottság eljárása befejeződik-e a májusi romániai elnökválasztás előtt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak, így hazánknak is, drasztikusabb döntésekre is lehetőségük van, ha ezeket alaposan megindokolják.
Elutasította a parlament két házának összevont költségvetési szakbizottsága az alkotmánybíróság idei költségvetésének egyik tételét. E szerint az intézmény alkalmazottainak és a nyugdíjas bíráknak 700 ezer lej értékben vásároltak volna gyógyszereket. A költségvetési tételre a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui hívta fel a figyelmet. A politikus rámutatott arra is, hogy az alkotmánybíróság tavalyi büdzséjében nem szerepelt ilyen előirányzat.
Tavaly 14 millió 263 ezer vendéget fogadtak a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, 4,5 százalékkal többet, minta 2023-ben - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) ma közzétett adataiból. A kereskedelmi szálláshelyeken bejelentkezett turisták 83 százaléka hazai, mintegy 17 százaléka külföldi volt. A vendégéjszakák száma tavaly éves összevetésben 3,5 százalékkal 30 millió 191 ezerre nőtt.
Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonsága szavatolására, ennek érdekében fejlesztenie szükséges védelmi iparát, és össze kell hangolnia, valamint fel kell gyorsítania a katonai eszközök gyártását - jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Az európai védelem helyzetéről szóló, egynapos nem hivatalos uniós csúcstalálkozót követően, hétfő éjszakai sajtótájékoztatóján António Costa hangsúlyozta: a találkozón - melyen részt vett Mark Rutte NATO-főtitkár és Keir Starmer brit miniszterelnök is – a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy további befektetéseket kell eszközölni a védelmi iparba a katonai kapacitás javítása érdekében, erősíteni kell a katonai mobilitást és a stratégiai partnerségi kapcsolatokat.
Közölte: a védelem és a védelmi kiadások kérdése fontos téma lesz a 2027 utáni hétéves uniós költségvetés vitája során. Nem lehet azonban várni annak elfogadására, gyorsabb cselekvésre van szükség a fejlődés és a versenyképesség javítása érdekében – szögezte le az Európai Tanács elnöke.
Aláhúzta: az EU-nak védelmi szempontból stratégiai partnere a NATO, az Egyesült Államok pedig barátja és szövetségese. Az Európai Tanács tagjai a transzatlanti kapcsolatokról tartott vita során az EU és az Egyesült Államok közötti, "mélyen gyökerező" partnerség fenntartásának fontosságát hangsúlyozták - tette hozzá.
A tagállami vezetők "egyetértettek abban, hogy amikor problémák vetődnek fel, az EU érdekeinek védelme és értékeinek fenntartása mellett a megoldásokra kell törekedni" - fogalmazott.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az Egyesült Királyság az EU természetes partnere. A felek közösen sokat tehetnek a védelem erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében.
A vezetők megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna támogatása mellett és leszögezték: az EU továbbra is segítséget nyújt Kijevnek "ameddig arra szükség van, bármibe is kerül" - mondta Costa.
Kérdésre válaszolva közölte: azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök ellenőrzést szerezne Grönland felett, az EU-tagállamok teljes támogatásukat és szolidaritásukat fejezték ki Dániával, és emlékeztettek a nemzetközi jog vonatkozó elveire.
Dánia területi egységének megőrzése alapvető fontosságú a tagországok számára - húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Olaf Scholz német kancellár távozáskor azt mondta, erősíteni kell az európai védelmi ipart, valamint elismerte: az EU közös védelmi politikájának problémája a széttagoltság és az átfogó közös védelmi programok hiánya. "Ennek meg kell változnia. Meg kell változtatnunk a vásárlás módját" - fogalmazott.
Azt, hogy Donald Trump amerikai elnök további segélyért cserébe azt kérte Ukrajnától, hogy lássa el ritkaföldfémekkel az Egyesült Államokat, Scholz úgy kommentálta: "ez nagyon önző, nagyon énközpontú lenne".
Kijelentette továbbá: Európa elég erős ahhoz, hogy saját érdekeit érvényesítse az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. "Az Európai Unió erős. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy biztosak legyünk saját érdekeink védelme felől" - tette hozzá nyilatkozatában a német kancellár.
Luc Frieden luxemburgi kormányfő a tanácskozás végén közzétett üzenetében azt írta: a világ változik, Európa számos geopolitikai kihívással néz szembe. Az európai biztonság és védelem elengedhetetlen, e téren pedig az európai egység fontosabb, mint valaha - emelte ki Frieden.
Petteri Orpo finn kormányfő a tanácskozás után azt mondta, Európa védelmét a lehető leggyorsabban meg kell erősíteni. Mivel Oroszország állandó fenyegetést jelent, az Európai Uniónak hiteles elrettentő képesség megteremtésére van szüksége. "Már nem engedhetjük meg magunknak, hogy tétlenkedjünk" - tette hozzá a finn miniszterelnök.
Mindössze pár órával az életbe lépésük előtt Donald Trump felfüggesztette a Mexikóra és Kanadára kivetett 25 százalékos büntetővámot.
Előzőleg Claudia Sheinbaum mexikói elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök vállalta, hogy kormányuk megerősíti az Egyesült Államokkal közös határuk védelmét, hogy megállítsák az Amerikába irányuló kábítószer-kereskedelmet, különösen a fentanilt.
Donald Trump saját közösségi oldalán erősítette meg, hogy a vámokat 30 napra felfüggesztették, és ez idő alatt további tárgyalásokra kerül sor a három ország kormányának magas rangú képviselői, valamint személyesen az elnök részvételével.
A kínai árukra kivetett tíz százalékos többletvám ugyanakkor a tervezett időben lépett. Válaszul Kína bejelentette, hogy február 10-től viszontvámokat vet ki az Egyesült Államokból származó egyes importárukra.
Az amerikai elnök vasárnap közölte, hogy az Európai Uniót is büntetővámokkal sújtja, mivel meglátása szerint az EU „kihasználja” az USA-t.
Válaszul az amerikai kormány kínai importtermékeire kivetett egyoldalú vámokra, Kína február 10-től viszontvámokat vet ki az Egyesült Államokból származó egyes importárukra - közölte a kínai pénzügyminisztérium kedden.
"Az amerikai kormány február 1-jétől egyoldalúan 10 százalékos vámot vetett ki a Kínából érkező összes importárura súlyosan megsértve a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, ezért Kína február 10-től viszontvámokat vet ki egyes, az Egyesült Államokból importált árukra" - közölte a minisztérium hivatalos weboldalán.
A minisztérium tájékoztatása szerint Kína a meglévő vámtételeken felül 15 százalékos vámot vet ki a szénre és a cseppfolyósított földgázra, valamint további 10 százalékos vámmal terheli az Egyesült Államokból érkező nyersolajat, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat és kisteherautókat.
A kínai kereskedelmi minisztérium és vámhivatal kedden közölte azt is, hogy monopóliumellenes vizsgálatot indít az amerikai Alphabet Inc., a Google anyavállalatával szemben, valamint a "megbízhatatlan szervezetek" listájára vette fel a szintén amerikai PVH Corp-ot és az Illumina biotechnológiai vállalatot is.
"A két szervezet megsértette a szokásos piaci kereskedelmi elveket, megszüntette a kínai vállalatokkal folytatott rendszeres kereskedelmet, és diszkriminatív intézkedéseket fogadott el a kínai vállalatokkal szemben, így súlyosan sértette törvényes jogaikat és érdekeiket" - fogalmaztak.
A közlemény szerint emellett az ország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében exportellenőrzést vezet be a volfrám, tellúr, ruténium és molibdén tartalmú termékekre is. A kereskedelmi minisztérium nyilatkozatában azt is megemlítette, hogy Kína jogainak és érdekeinek védelme érdekében panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) is, mert elmondásuk szerint az újonnan kivetett amerikai vámok súlyosan megsértik a WTO szabályait - fogalmaztak.
"Ez a felháborító cselekedet az egyoldalúságra és a kereskedelmi protekcionizmusra jellemző. Kína készen áll arra, hogy a WTO tagországokkal együtt kezelje a kihívásokat, és sürgetjük az amerikai felet, hogy hozza helyre hibáit" - hangsúlyozták.
Kína vasárnap határozottan elutasította az Egyesült Államok döntését, hogy a Kínából származó árukra február 1-től további 10 százalékos vámot vet ki, aminek indokaként Donald Trump amerikai elnök a kelet-ázsiai ország elégtelen hatósági fellépését említette a kábítószer, a fentanil előállítása ellen.
"Donald Trump amerikai elnök egyoldalú lépése súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, ezzel nemcsak a saját problémáját nem oldja meg, hanem megzavarja a két ország közötti normális gazdasági és kereskedelmi együttműködést is" - közölte a minisztérium szóvivője.
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Tapasztó Ernővel, az Aradi Kamaraszínház vezetőjével, aki magyar rendezőként elsőként állított színpadra darabot a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chișinăuban, majd interjút sugározunk a kolozsvári születésű Szenkovics Dávid csellistával, a bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem másodéves hallgatójával, aki január 4-én Kolozsváron, január 30-án pedig Bécsben adott koncertet. Ezt követően Kemenes Henriette a nagyváradi Újvárad januári lapszámát ismerteti.
Az Aradi Kamaraszínház alapító-igazgatója az első magyar rendező, aki a Moldovai Köztársaságban állított színpadra egy darabot. Tapasztó Ernő Chișinăuban, a Ion Luca Caragiale – Satiricus Nemzeti Színház meghívására Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékából készített adaptációt. Az Aradi Kamaraszínház amellett, hogy „testvérkapcsolatot” tart fenn a szegedi Pinceszínházzal és a békéscsabai Jókai Mór Színházzal, a román társulatokkal is jó viszonyt ápol, számos romániai fesztivál rendszeres szereplője. Tapasztó Ernő pedig korábban is dolgozott már román nyelvterületen. Ezekről az együttműködésekről, a magyar és román színházi kapcsolatokról, de mindenekelőtt moldovai élményeiről beszélgetett vele Pataky Lehel Zsolt.
A bécsi Collegium Hungaricumban koncertezett múlt csütörtökön, január 30-án a tavalyi bukaresti Magyar Zene Fesztivál második díjasa, Szenkovics Dávid. A kolozsvári születésű gordonkás a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem másodéves hallgatója Răzvan Suma csellóművész osztályában, számos országos verseny díjazottja és neves mesterkurzusok résztvevője. Kísérője Könczei Eszter zongoraművész volt, aki a kolozsvári Gheorghe-Dima Zeneakadémia negyedéves hallgatója, és szintén lenyűgöző verseny- és szakmai sikerekkel büszkélkedhet. Műsorukon Brahms, Popper Dávid, Bach, Paul Constantinescu és Constantin Dimitrescu művek szerepeltek. A két kiemelkedő fiatal tehetség korábban, január 4-én ugyanezzel a programmal mutatkozott be a kolozsvári Vallásszabadság Házában is. Ezen a kamarakoncerten vett részt kolozsvári kollégánk, László Tibor, aki a hangversenyt követően kérte mikrofonhoz Szenkovics Dávidot.
Mai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus megvitatja az idei költségvetés tervezetét. A két ház összevont házbizottsága által jóváhagyott menetrend szerint a költségvetési és pénzügyi bizottságnak 13 óráig kellett továbbítania a plénumnak a tervezetekről szóló jelentését. Tegnap reggel a költségvetés tervezetét az összes illetékes szakbizottság kedvezően véleményezte. A költségvetési és pénzügyi bizottság késő estébe nyúló vitán fogadta el a jogszabálytervezetet. A jövő évi büdzsé 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
