Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az Egyesült Államok egyik szövetségi bírója megállapította, hogy Donald Trump elnök illegálisan küldte Los Angelesbe a Nemzeti Gárda 4000 katonáját, hogy közbe lépjenek a bevándorlók elleni elfogatási műveletek miatt tüntetések feloszlatásában.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a parajdi ökológiai katasztrófáról, az Egyesült Államokban zajló tüntetésekről, az észak-írországi zavargásokról…
Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülőgépek elől ma hajnalban, miután a zsidó állam légicsapásokat indított a perzsa ország ellen. Izrael a hadsereg bejelentése szerint annak érdekében hajtott végre légicsapásokat Iránban, hogy gyengítse Teherán nukleáris képességeit és megsemmisítse nagy hatótávolságú rakétáit.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán a kormányalakítás folyamata 7,5-8-nál tart – jelentette ki csütörtök este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét az eddig eredménytelennek tűnő koalíciós tárgyalásokról kérdezték az Antena3 hírtelevízió stúdiójában.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit – értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból.
A 35 évvel ezelőtti bányászjárások áldozatainak emlékművénél koszorúzott a délelőtt Nicuşor Dan államfő. A bukaresti Egyetem-téren lévő kereszt azoknak állít emléket, akik 1990. június 13-15 között a fővárosba érkező bányászok és rendfenntartó erők áldozatául estek.
A hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan ma este Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte Mircea Fechet.
Kiterjedt halpusztulást dokumentáltak a víz fokozott sótartalma miatt a Kis-Küküllőn a Parajd alatti szakaszon. Az ökológiai katasztrófa a védett fajokat sem kerülte el – hívta fel a figyelmet Hartel Tibor ökológus kutató.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután…
A magánnyugdíjjal rendelkező román állampolgárok több lehetőség közül választhatnak a számlákon összegyűlt pénz kifizetésére. A Munkaügyi Minisztérium honlapján közvitára bocsátott dokumentum szerint az összegek egyszeri kifizetéssel, havonta esedékes kifizetéssel vagy életjáradék formájában igényelhetők.
Májusban a friss gyümölcsök, a gyümölcskonzervek, a citrusfélék és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt év hasonló időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az Európai Unióban a 15-29 éves fiatalok 5,8 százaléka él súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben, ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a teljes népesség körében mért 6,4 százalékos szint – derül ki az EU statisztikai hivatalának tavalyi évre vonatkozó adataiból.
Az Egyesült Államok egyik szövetségi bírója megállapította, hogy Donald Trump elnök illegálisan küldte Los Angelesbe a Nemzeti Gárda 4000 katonáját, hogy közbe lépjenek a bevándorlók elleni elfogatási műveletek miatt tüntetések feloszlatásában.
A szövetségi bíró szerint Donald Trump megszegte az alkotmányt és túllépte hatáskörét. A döntés ellenére az amerikai hadsereg mintegy 200 tengerészgyalogost vezényelt péntek este Los Angelesbe, hogy megvédjék egyik kormányzati intézményt és az alkalmazottakat, miközben a hatóságok újabb tüntetésekre számítanak. (BBC, Rador)
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a parajdi ökológiai katasztrófáról, az Egyesült Államokban zajló tüntetésekről, az észak-írországi zavargásokról és Ausztria történetének eddigi legsúlyosabb iskolai lövöldözéséről.
Forró László összeállítással jelentkezik arról, hogy a kormány az esetleges adóemelésekből mennyi pluszbevételt tud előteremteni, illetve kik kaphatnak támogatást július 1-je után a megnövekedett villanyszámlák kifizetésére.
Garzó Ferenc: Világháború: falra festett ördög vagy döngő léptű valóság?
Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülőgépek elől ma hajnalban, miután a zsidó állam légicsapásokat indított a perzsa ország ellen. Izrael a hadsereg bejelentése szerint annak érdekében hajtott végre légicsapásokat Iránban, hogy gyengítse Teherán nukleáris képességeit és megsemmisítse nagy hatótávolságú rakétáit.
Iráni jelentések szerint a támadás első hullámának célpontjai között teheráni lakóépületek is szerepeltek, köztük olyan helyek, ahol a katonai vezetés magas rangú tagjai élnek, valamint csapás érte a Forradalmi Gárda fővárosi parancsnokságát. Az iráni állami televízió beszámolója szerint a támadásban meghalt Hoszein Szalami, a gárda parancsnoka. Izrael egyoldalú műveletbe kezdett Irán ellen, az Egyesült Államok nem érintett a ma hajnali légicsapásokban - közölte az amerikai külügyminiszter Washingtonban. Izrael és az Egyesült Államok nagyon súlyos árat fog fizetni az Irán ellen végrehajtott izraeli légicsapásokért - jelentette ki az iráni hadsereg szóvivője az állami televíziónak nyilatkozva. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette: Iránnak legitim joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és válaszoljon az őt ért agresszióra. Mark Rutte, a NATO főtitkára a délelőtt kijelentette, létfontosságú, hogy a szövetség tagjai, beleértve az Egyesült Államokat is, lépéseket tegyenek a Közép-keleti feszültség csökkentése érdekében - közli a Reuters.
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán a kormányalakítás folyamata 7,5-8-nál tart - jelentette ki csütörtök este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét az eddig eredménytelennek tűnő koalíciós tárgyalásokról kérdezték az Antena3 hírtelevízió stúdiójában.
A politikus elmondta, hogy a deficitcsökkentő csomaggal kapcsolatban valóban léteznek nézeteltérések, de a kormányprogram közös kidolgozása nagyon jól halad. Már csak néhány kérdésről kell megállapodnunk - magyarázta Kelemen Hunor. A deficitcsökkentő csomagról elmondta, hogy a körvonalazódó koalíció pártjai a társadalom egésze számára elfogadható megoldásokat keresnek. Szerinte a várhatóan hét-tíz napon belül megalakuló kormány nem háríthatja a terheket a polgárokra és a gazdaságra. Kelemen Hunor szerint a kormányzásra készülő pártok egyike sem javasolt eddig miniszterelnök-jelöltet és a kormányzati tisztségekről sem egyeztettek. Véleménye szerint a kormányalakítási tárgyalásokat felgyorsítaná, ha az államfő nevesítené a miniszterelnök-jelöltet vagy legalább a körvonalazódó pártok egyike javasolna egy jelöltet a tisztségre.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit - értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból.
Az Alfa Kartell tagjai tegnap a Cotroceni-palota előtt tüntettek, méltányos adóreformot követelve, amelyben a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között. A tiltakozó akció résztvevői kérték továbbá, hogy a döntéshozók a kiadáscsökkentéseket a pártoknál és a politikusoknál kezdjék, csökkentve az állami szubvenciójukat és megszüntetve a kiváltságaikat.
A 35 évvel ezelőtti bányászjárások áldozatainak emlékművénél koszorúzott a délelőtt Nicuşor Dan államfő. A bukaresti Egyetem-téren lévő kereszt azoknak állít emléket, akik 1990. június 13-15 között a fővárosba érkező bányászok és rendfenntartó erők áldozatául estek.
35 évvel ezelőtt a főváros kommunizmus mentes övezetének nevezett Egyetem-téren tüntettek több hónapon át a Nemzeti Megmentési Front vezette kormány ellen. Nicuşor Dan államfő Facebook-bejegyzésében úgy vélte, hogy az 1990. június 13-15 közötti bányászjárás a rendszerváltás utáni egyik legfájóbb pillanat, az igazságszolgáltatásnak pedig kötelessége fényt deríteni a történtekre.
A hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan ma este Nagylaknál éri el a román-magyar határt – közölte Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter az Antena3 hírtelevíziónak elmondta, a következő 24-48 órában még nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt. A hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.
Kiterjedt halpusztulást dokumentáltak a víz fokozott sótartalma miatt a Kis-Küküllőn a Parajd alatti szakaszon. Az ökológiai katasztrófa a védett fajokat sem kerülte el – hívta fel a figyelmet Hartel Tibor ökológus kutató.
Szerinte a veszteség nemcsak a biodiverzitás pusztulása miatt fájdalmas, hanem a tehetetlenség érzése miatt is, hisz a jelenlegi állapotban már nincs mit tenni az érintett halállománnyal. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem csupán egy ökológiai vészhelyzet, hanem egy kormányzati krízis is, mert a rendszer lassan reagál a katasztrófákra.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván. Jövő héten csak az országos vizsgákat tartják meg ezeknek a településeknek az iskoláiban - döntötte el a Maros megyei vészhelyzeti bizottság.
A magánnyugdíjjal rendelkező román állampolgárok több lehetőség közül választhatnak a számlákon összegyűlt pénz kifizetésére. A Munkaügyi Minisztérium honlapján közvitára bocsátott dokumentum szerint az összegek egyszeri kifizetéssel, havonta esedékes kifizetéssel vagy életjáradék formájában igényelhetők.
A hatóságok nagy nyugdíjazási hullámra számítanak 2030 után, ami jelentős összegeket vonhat ki a magánnyugdíj alapokból. A magánnyugdíjban részesüléshez egy személynek legalább a nyugdíjasoknak járó szociális támogatás 12 szeresével, azaz 15 400 lejjel kell rendelkezniük az igénylés benyújtása előtti évben. Az ennél kisebb összegeket egyösszegben vagy maximum öt évre elosztva fizetik ki. Az ezt az összeget meghaladó pénzt előre megtervezett időpontokban vagy életjáradék formájában kapják meg a jogosultak. A tervszerű kifizetések egyéni folyószámlákon történnek, maximum 10 évre, az összeg teljes kifizetéséig. A jogosult elhalálozása esetén az örökösök kapják meg a bent marad összeget. Az életjáradékot választó személyek életük végéig kapják a speciális képletekkel számolt havi összeget. A törvénytervezet értelmében a jogosultak egy összegben vehetik ki nyugdíjalapjuk egynegyedét a havi kifizetések megkezdése előtt.
Májusban a friss gyümölcsök, a gyümölcskonzervek, a citrusfélék és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt év hasonló időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az élelmiszerek ára átlagosan 6 és fél százalékkal nőtt 2024 májusához képest. A nem élelmiszertermékek közül a hőenergia ára nőtt leginkább. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt májusban az éves infláció Romániában.
Az Európai Unióban a 15-29 éves fiatalok 5,8 százaléka él súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben, ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a teljes népesség körében mért 6,4 százalékos szint - derül ki az EU statisztikai hivatalának tavalyi évre vonatkozó adataiból.
Az abszolút szegénységet mérõ adatok szerint a legsúlyosabb a helyzet Bulgáriában, Romániában és Görögországban. Tíz uniós tagállamban - Horvátországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Észtországban, Luxemburgban, Csehországban, Lettországban, Cipruson, Írországban és Portugáliában - 3 százalék alatti ez az arány.
Az Egyesült Államok egyik szövetségi bírója megállapította, hogy Donald Trump elnök illegálisan küldte Los Angelesbe a Nemzeti Gárda 4000 katonáját, hogy közbe lépjenek a bevándorlók elleni elfogatási műveletek miatt tüntetések feloszlatásában.
A szövetségi bíró szerint Donald Trump megszegte az alkotmányt és túllépte hatáskörét. A döntés ellenére az amerikai hadsereg mintegy 200 tengerészgyalogost vezényelt péntek este Los Angelesbe, hogy megvédjék egyik kormányzati intézményt és az alkalmazottakat, miközben a hatóságok újabb tüntetésekre számítanak. (BBC, Rador)