Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
A kormány beiktatásához szükséges többség sorsa továbbra is azoknak a pártoknak a kezében van, amelyek döntő befolyással lehetnek a szavazásra, és egyelőre korántsem született megállapodás.
A Nemzeti Liberális Párt hajlandó lenne támogatni egy technokrata kormányt, de egy olyan politikai kabinetet is, amelyben a PSD kapna minisztériumokat, miközben a liberálisok ellenzékben maradnának. Ezzel szemben a Mentsétek meg Romániát Szövetség jobboldali kormányt szeretne a PNL és az RMDSZ részvételével. A PSD politikai kormányt akar, és részvételét ahhoz köti, hogy a PNL vagy az RMDSZ egyértelműen vállaljon szerepet a kormányzásban. A szociáldemokraták azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a liberálisoknak csak egy része lépjen be a kabinetbe, mégpedig azok, akik Adrian Veșteát támogatták. Az AUR eközben ismételten bejelentette: csak akkor szavaz meg egy kormányt, ha Călin Georgescut szabadon engedik. A parlamenti frakciók képviselőivel folytatott tegnapi egyeztetések után Luca Niculescu elvileg számíthat a nemzeti kisebbségek 17 képviselőjének, a Béke – Románia az első frakció hét, valamint az Együtt Romániáért frakció 16 parlamenti tagjának a támogatására.
Ha Luca Niculescu kormánya nem kapja meg a parlamenti támogatást, továbbra is napirenden marad az előrehozott választások lehetősége. Nicușor Dan államfő a központi sajtó információi szerint nem közölte Luca Niculescuval, hogy feloszlatja a parlamentet, ha nem szerzi meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat. Ugyanakkor utalt arra, hogy az előrehozott választások most már „valószínűbb forgatókönyvnek” számítanak – közli a Digi24 hírtelevízió.
A Nemzetközi Valutaalap jelentősen lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó 2026-os előrejelzését, és a bruttó hazai termék 0,5%-os zsugorodását becsüli.
Az áprilisban közzétett előrejelzésben az intézmény még 0,7%-os gazdasági növekedést várt. Az új becslések a rövid távú kilátások romlását jelzik. Az IMF becslése szerint a román gazdaság 2027-ben visszatér a növekedéshez. Az éves átlagos infláció 2026-ban várhatóan 8,2% lesz, majd 2027-re 4,1%-ra mérséklődik - írja a Biziday gazdasági portál.
Az augusztusi 6,17 százalékról 6,61 százalékra nőtt szeptemberben az éves infláció Romániában - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Az intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 11,12 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek7,06 százalékkal, az élelmiszerek pedig 3 százalékkal drágultak egy év alatt. A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 5,5 százalékról 6,1 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél – jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet – jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
Horațiu Potra zsoldosvezér kulcsszerepet játszott Călin Georgescu tavalyi elnökválasztási kampányának szervezésében és finanszírozásában – derült ki az ügyészek vádiratából.
Románia semmilyen idegen behatást nem tűr el demokratikus fejlődése folyamatában – írta Nicuşor Dan államfő az X platformon, kiemelve, hogy a hibrid beavatkozások nem csak Romániára irányuló fenyegetések, hanem komoly kihívást jelentenek az egész euroatlanti közösség számára.
Izrael kiterjesztette offenzíváját Gázavárosban – legalább 69 palesztin halt meg kedden. Az ENSZ becslései szerint kedden mintegy 220 000 palesztin hagyta el a várost, köztük több mint 70 000 a hadművelet megkezdése előtti napokban.
Narancssárga fénnyel világítják meg a bukaresti Unirii tér és a parlament épülete közötti úton lévő szökőkutakat a páciens biztonságának világnapja alkalmából. A világnap idei témája biztos ellátás minden újszülöttnek és gyermeknek, különös tekintettel a kilenc év alattiakra. Az Egészségügyi Világszervezet a narancssárga színt határozta meg a páciensek biztonságának szimbólumaként.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél - jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Raed Arafat emlékeztetett, a SMURD egy őrült ötletből az életek megmentésének céljából indult. Elmondta, kezdetben együttműködésre volt szüksége minden intézménnyel. Mindenki tudta, hogy valamit változtatni kell, de lendületet kellett adjunk ennek a változásnak - mondta a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője. Cătălin Predoiu miniszterelnök-helyettes kiemelte a 35 éves megfeszített munka eredményeit, a SMURD e három és fél évtized alatt több mint félmillió bevetésen vett részt évente és több tízezer ember életét mentette meg.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Augusztusban, az első pénzügyi kiigazító intézkedések életbe lépését követően, az állam bevételei és kiadásai egyaránt 5 milliárd lejjel nőttek. A kiadások azonban továbbra is gyorsabban emelkednek, mint a bevételek – figyelmeztet a szaktárca. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány a következő években is magas marad: idén 8,6, jövőre pedig 8,4 százalék körül várható.
Névleges értékben 6 százalékkal nőtt a feldolgozóipar az év első hét hónapjában.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartós fogyasztási cikkeknél 12,4, a mindennapi használati cikkeknél pedig 9 százalékos volt idén a növekedés. Az új belföldi és külföldi rendelések száma júliusban a feldolgozóiparban 3,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz és 12,6 százalékkal tavaly júliushoz képest.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Ilie Bolojan úgy nyilatkozott, hogy az év második felében megindulhat a gazdasági növekedés is, feltéve, hogy a kabinet a kiadások csökkentésére összpontosít, és nem kényszerül újabb adóemelésekre. A miniszterelnök hangsúlyozta: a stabilizáció együtt jár az infláció mérséklődésével, illetve az eddigi megszorító intézkedések hatásainak fokozatos enyhülésével. Szerinte a válság lezárása akkor valósulhat meg, ha az ország egészséges alapokra helyezi gazdaságát, elkerülve a múlt hibáit, például az indokolatlan adómentességeket és kivételeket.
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
A szociáldemokraták szerint az alapélelmiszerek árrésének korlátozása 18 százalékról 1 százalékra csökkentette az inflációt, ezért az intézkedés fenntartása mellett érveltek. Szerintük az intézkedés kivezetésével 15 százalékos drágulás várható az alapélelmiszereknél. Az USR képviselői szerint az intézkedés korlátozott idejű kell legyen, mert az állam beavatkozása a piacgazdaságban pont a várt eredmény ellenkezőjét váltja ki. A koalíciónak megállapodásra kell jutnia a közigazgatási állások csökkentéséről is. Ilie Bolojan miniszterelnök 40 százalékos leépítést szorgalmaz, miközben a szociáldemokraták csak az állások 10 százalékának felszámolását szorgalmazzák, ami nem vezetne elbocsátásokhoz. Politika források szerint Ilie Bolojan miniszterelnök szerda délután a polgármesterekkel és a megyei tanácsok elnökeivel tárgyal a közigazgatási reformról.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet - jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
A Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu korábban azt nyilatkozta, hogy a kereskedők egy része már növelte az árakat, miután felmerült az alapélelmiszerek árrésstopjának megszüntetése. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azt mondta a koalíciós tárgyalás előtt, hogy ha az intézkedést a kormány nem hosszabbítja meg, akkor a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújt be a meghosszabbításáról a parlamentbe.
Románia nem mondhat le a szénalapú energiatermelésről 2026 után sem – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint a szén továbbra is elengedhetetlen a tisztességes energiaárak, az ellátásbiztonság és a gazdasági növekedés szempontjából, amíg nem állnak rendelkezésre életképes alternatívák. Hangsúlyozta, hogy nem lehet erős gazdaságot építeni drága energiaimportokra, ezért támogatja a belföldi széntermelés folytatását. Miruță emlékeztetett arra is, hogy a Parlamentben már benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a szén alapú energiatermelés fenntartását.
A román hadsereg jövőbeli felszereléseit lehetőség szerint hazai gyártással szeretnék biztosítani - mondta Ionuț Moșteanu.
A védelmi miniszter kedden a Damen Galați hajógyárban tartott sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta: a következő időszakban két járőr- és több kisebb hajót, valamint búvárok számára készült vízi járműveket terveznek gyártani a Galați-i hajógyárban. A miniszter hozzátette: a modernizációhoz rendelkezésre állnak európai források a SAFE-program keretében, amelyek támogatják a hadsereg korszerűsítését és a hazai ipar megerősítését.
Horațiu Potra zsoldosvezér kulcsszerepet játszott Călin Georgescu tavalyi elnökválasztási kampányának szervezésében és finanszírozásában - derült ki az ügyészek vádiratából.
A dokumentum szerint Potrára hárult a kampányhoz szükséges források előteremtése, és ő próbálta meggyőzni az afrikai bányáiról ismert üzletembert, Frank Timişt, hogy 20–35 millió dollárral támogassa Georgescut. Cserébe a jelölt győzelme után megnyitotta volna a romániai bányákat, főként az aranylelőhelyeket. A nyomozók által lefoglalt dokumentumok szerint Potra Moszkvában és az orosz nagykövetségen is megfordult, miközben csapatának több tagja szoros kapcsolatot ápolt orosz katonatisztekkel.
Románia semmilyen idegen behatást nem tűr el demokratikus fejlődése folyamatában - írta Nicuşor Dan államfő az X platformon, kiemelve, hogy a hibrid beavatkozások nem csak Romániára irányuló fenyegetések, hanem komoly kihívást jelentenek az egész euroatlanti közösség számára.
Hozzátette, a Főügyészség kedden nyilvánosságra hozott nyomozati anyaga világosan mutatja, hogy Románia áll az Oroszország vezényelte hibrid támadások középpontjában a tavalyi elnökválasztás idején. Ezek közvetlenül támogattak egy oroszpárti jelöltet - írta az államelnök.
Izrael kiterjesztette offenzíváját Gázavárosban - legalább 69 palesztin halt meg kedden. Az ENSZ becslései szerint kedden mintegy 220 000 palesztin hagyta el a várost, köztük több mint 70 000 a hadművelet megkezdése előtti napokban.
Izrael gázai szárazföldi offenzívája "még kétségbeejtõbbé" teszi a helyzetet, és több halált, pusztítást és kitelepítést fog okozni - figyelmeztetett kedden Kaja Kallas kül és- biztonságpolitikai uniós fõképviselõ. Kallas az X közösségi oldalon megosztott bejegyzésében közölte: az Európai Bizottság szerdán intézkedéseket terjeszt elõ annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az izraeli kormányra, és változtasson a gázai háború menetén.
Narancssárga fénnyel világítják meg a bukaresti Unirii tér és a parlament épülete közötti úton lévő szökőkutakat a páciens biztonságának világnapja alkalmából. A világnap idei témája biztos ellátás minden újszülöttnek és gyermeknek, különös tekintettel a kilenc év alattiakra. Az Egészségügyi Világszervezet a narancssárga színt határozta meg a páciensek biztonságának szimbólumaként.
