Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
A kormány beiktatásához szükséges többség sorsa továbbra is azoknak a pártoknak a kezében van, amelyek döntő befolyással lehetnek a szavazásra, és egyelőre korántsem született megállapodás.
A Nemzeti Liberális Párt hajlandó lenne támogatni egy technokrata kormányt, de egy olyan politikai kabinetet is, amelyben a PSD kapna minisztériumokat, miközben a liberálisok ellenzékben maradnának. Ezzel szemben a Mentsétek meg Romániát Szövetség jobboldali kormányt szeretne a PNL és az RMDSZ részvételével. A PSD politikai kormányt akar, és részvételét ahhoz köti, hogy a PNL vagy az RMDSZ egyértelműen vállaljon szerepet a kormányzásban. A szociáldemokraták azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a liberálisoknak csak egy része lépjen be a kabinetbe, mégpedig azok, akik Adrian Veșteát támogatták. Az AUR eközben ismételten bejelentette: csak akkor szavaz meg egy kormányt, ha Călin Georgescut szabadon engedik. A parlamenti frakciók képviselőivel folytatott tegnapi egyeztetések után Luca Niculescu elvileg számíthat a nemzeti kisebbségek 17 képviselőjének, a Béke – Románia az első frakció hét, valamint az Együtt Romániáért frakció 16 parlamenti tagjának a támogatására.
Ha Luca Niculescu kormánya nem kapja meg a parlamenti támogatást, továbbra is napirenden marad az előrehozott választások lehetősége. Nicușor Dan államfő a központi sajtó információi szerint nem közölte Luca Niculescuval, hogy feloszlatja a parlamentet, ha nem szerzi meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat. Ugyanakkor utalt arra, hogy az előrehozott választások most már „valószínűbb forgatókönyvnek” számítanak – közli a Digi24 hírtelevízió.
A Nemzetközi Valutaalap jelentősen lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó 2026-os előrejelzését, és a bruttó hazai termék 0,5%-os zsugorodását becsüli.
Az áprilisban közzétett előrejelzésben az intézmény még 0,7%-os gazdasági növekedést várt. Az új becslések a rövid távú kilátások romlását jelzik. Az IMF becslése szerint a román gazdaság 2027-ben visszatér a növekedéshez. Az éves átlagos infláció 2026-ban várhatóan 8,2% lesz, majd 2027-re 4,1%-ra mérséklődik - írja a Biziday gazdasági portál.
Az augusztusi 6,17 százalékról 6,61 százalékra nőtt szeptemberben az éves infláció Romániában - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Az intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 11,12 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek7,06 százalékkal, az élelmiszerek pedig 3 százalékkal drágultak egy év alatt. A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 5,5 százalékról 6,1 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Románia költségvetési hiánya és egyéb gazdasági kérdések szerepelnek Ilie Bolojan miniszterelnök brüsszeli tárgyalásain. A kormányfő Brüsszelben több uniós biztossal folytat…
A román állam szolgáltatásai működőképesek maradnának, ha a helyi közigazgatásban megszüntetnének 13 ezer állást, illetve a központi közigazgatásban is csökkentenék…
A külügyminisztérium arra figyelmeztette a román állampolgárságú légi utasokat, hogy tájékozódjanak mielőtt repülőre szállnak, mert Európa több nagy repülőterén zavart…
Hazánk lakosságának 70 százaléka szerint rossz irányba halad Románia – derül ki a CURS felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A közvélemény-kutatásban…
Megnyílt a bukaresti Nemzeti Szépművészeti Múzeumban, vagyis az egykori királyi palota épületében a nagybányai művésztelepet bemutató kiállítás, amely Klein Józsefre…
Távozik a Hidroelectrica éléről Borbély Károly, aki a közös megegyezéssel történő szerződésbontás tényét Linkedin-oldalán is megerősítette. Az Európai Bizottságnak aggályai merültek fel, amiért szerintük Borbély kinevezésekor érdekösszeférhetetlenségben állhatott.
Elkezdték folyósítani a kiszolgáltatott fogyasztóknak a villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványokat – jelentette be Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
Románia költségvetési hiánya és egyéb gazdasági kérdések szerepelnek Ilie Bolojan miniszterelnök brüsszeli tárgyalásain. A kormányfő Brüsszelben több uniós biztossal folytat megbeszélést. A miniszterelnök első találkozója Valdis Dombrovskis gazdasági biztossal lesz, akivel Ilie Bolojan a deficitről és a költségvetést kiegyensúlyozó intézkedésekről, valamint a helyreállítási alapról fog tárgyalni. A második találkozó Andrius Kubilius védelmi és űrpolitikáért felelős biztossal lesz, hiszen Románia nemrég küldte el tervét, amely szerint közel 17 milliárd eurót kíván igénybe venni az európai SAFE programból különböző projektekre. A harmadik találkozó Roxana Mînzatu román szociális ügyekért felelős uniós biztossal lesz. A kormányfő nem fog találkozni Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, mert az uniós végrehajtó szerv vezetője az Egyesült Államokban tartózkodik.
A román állam szolgáltatásai működőképesek maradnának, ha a helyi közigazgatásban megszüntetnének 13 ezer állást, illetve a központi közigazgatásban is csökkentenék a dolgozók számát 20 százalékkal – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a hétvégén az Antena3 hírtelevízióban. Közölte, hogy a kormánykoalíciónak nem minden tagja támogatja ezt az elképzelést. Kifejtette, hogy a kormányprogram csak a központi közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentésére tér ki, de időközben arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi közigazgatásban is elkelne a nagyobb hatékonyság, mert egyes önkormányzatokban túlzásokba estek az alkalmazásokkal. Éppen ezért nehéz egységes receptet alkalmazni az önkormányzatok esetében, ezért húzódik el a helyzet elemzése – magyarázta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint a központi közigazgatásban is 20 százalékkal kellene csökkenteni az állásokat, mert egyes hatóságoknál és minisztériumokban szintén túlzásokba estek, és túl sok személyt alkalmaztak.
A külügyminisztérium arra figyelmeztette a román állampolgárságú légi utasokat, hogy tájékozódjanak mielőtt repülőre szállnak, mert Európa több nagy repülőterén zavart okozott egy kibertámadás. A külügy azt ajánlja a román állampolgároknak, hogy szükség esetén kérjenek diplomáciai segítséget az intézmény honlapján, a mae.ro oldalon az utazási figyelmeztetéseknél feltüntetett telefonszámokon. Európa több nagy repülőtere is küzd a normális működés visszaállításával, miután egy kibertámadás érintette a Collins Aerospace által biztosított check-in és beszállási rendszereket. A hackertámadás következtében zavar keletkezett Európa legforgalmasabb repülőterén, a Heathrown, valamint Berlin és Brüsszel légi kikötőin. A hírügynökségek szerint a helyzet Berlinben és Heathrow-ban jelentősen javult, de továbbra is vannak késések és járattörlések. A Berlin-Brandenburg repülőtéren az utasok hosszabb várakozási idővel szembesülnek a check-in, a beszállás, a poggyászkezelés és a poggyászátvétel során. Brüsszelben a mai járatok felét törölték. A szabályozó hatóságok bejelentették, hogy vizsgálják a kibertámadás eredetét.
Hazánk lakosságának 70 százaléka szerint rossz irányba halad Románia – derül ki a CURS felmérésének tegnap közzétett eredményeiből. A közvélemény-kutatásban megkérdezettek alig 24 százaléka mondta azt, hogy jónak tartja az ország jelenlegi irányát, 6 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók 40 százaléka Călin Georgescu volt elnökjelöltben bízik a leginkább a politikusok közül, 38 százalék George Simionban, 34 százalék Nicușor Danban. Sorin Grindeanunak és Ilie Bolojannak egyaránt 26 százalékos a támogatottsága, míg Anamaria Gavrilának, Dominic Fritznek és Diana Șoșoacának 19-19 százalékos. A felmérésből az is kiderül, hogy ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, a megkérdezettek 34 százaléka az AUR-ra, 23 százalék a PSD-re, 16 százalék a PNL-re, 12 százalék az USR-re, 5 százalék az RMDSZ-re, 5 százalék az SOS Romániára, 3 százalék a POT-ra, 2 százalék pedig más pártra szavazna. A közvélemény-kutatás szerint a legtöbben a hadseregben és a tűzoltókban (egyaránt 79 százalék), az egyházban (70 százalék), a rendőrségben (56 százalék) bíznak. Az Európai Unióban mintegy 55 százalék bízik. A rangsor végén az elnöki hivatal, a kormány, az alkotmánybíróság és a parlament áll.
"
["post_title"]=>
string(74) "A lakosság több mint kétharmada szerint rossz irányba halad az ország"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(69) "a-lakossag-tobb-mint-ketharmada-szerint-rossz-iranyba-halad-az-orszag"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-09-22 14:15:20"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-09-22 11:15:20"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=454569"
["menu_order"]=>
int(2540)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3731 (24) {
["ID"]=>
int(454567)
["post_author"]=>
string(3) "232"
["post_date"]=>
string(19) "2025-09-22 14:13:19"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-09-22 11:13:19"
["post_content"]=>
string(961) "
Azok a 18 és 45 év közötti személyek, akik őssejteket adományoznak és nincs jövedelemforrásuk, 10 évig hozzájárulás fizetése nélkül juthatnak egészségbiztosításhoz – jelentette be Horaţiu-Remus Moldovan, az országos egészségbiztosítási-pénztár elnöke. A biztosító elnöke az őssejt-donorok világnapja alkalmából közölte, életeket menthetnek meg a donorok és feléjük teszik ezt a gesztust a hála jeleként, hogy 10 évre biztosított státuszt kapnak, amennyiben nincs jövedelemforrásuk és őssejtet adományoznak. Romániában közel 110 000 potenciális donor van regisztrálva. Eddig 497 beteg kapott őssejt-átültetést, és további 47 beteg vár donorra. Az év eleje óta öt új őssejt-donort regisztráltak, tavaly 10-en csatlakoztak a rendszerhez. A nyilvántartásba vételről a https://registru-celule-stem.ro honlapon lehet többet megtudni.
Meghalt a nagyszebeni kórházban az a 13 éves fiú, aki a hónap elején elesett egy elektromos rollerrel és súlyosan megsérült. A nagyszebeni megyei sürgősségi kórház sajtószóvivője, Cristina Bălău vasárnap közölte, a fiú állapota végig rendkívül súlyos volt, az elmúlt 18 nap alatt több műtéten is átesett, de nem tudták megmenteni az életét. A nagyszebeni kórházban kezelnek egy 58 éves férfit is, aki szintén elektromos rollerrel szenvedett balesetet 11 nappal ezelőtt. A férfi kómában van.
Megnyílt a bukaresti Nemzeti Szépművészeti Múzeumban, vagyis az egykori királyi palota épületében a nagybányai művésztelepet bemutató kiállítás, amely Klein Józsefre fókuszál. A látogatók a művész mintegy 80 munkáját tekinthetik meg. A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult.
Véget ért tegnap este a George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztivál, amely hazánk egyik legnagyobb kulturális seregszemléje. A záró koncertet a fővárosi Palota Teremben tartották, amelyen a világhírű amszterdami Concertgebouw zenekar lépett fel a finn Klaus Mäkelä vezényletével. A zenekar Enescu Román rapszódiáját adta elő, majd a francia Jean-Yves Thibaudet Camille Saint-Saëns 5. F-dúr, egyiptominak is nevezett zongoraveresenyét játszotta a zenekar kíséretében. A koncert második részében Igor Sztravinszkij Tavaszi áldozatát adták elő, amely a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású, emblematikus darabja.
Szeptember 29. és október 7. között tartják meg Bukarestben a 4. Bukfeszt elnevezésű színházi fesztivált, amelyet a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) szervez meg a bukaresti Liszt Intézettel közösen – erről hallanak a mai műsorban.
Kezdetben nyár eleji időponttal próbálkoztak a szervezők, de az nem bizonyult sikeresnek, majd megtalálták a szeptember végi és október eleji idősávot, ami nagyobb népszerűségnek örvend. Az előadások látogatottsága folyamatosan nőtt, a szervezők joggal remélik, hogy az első három év tapasztalatára építve, sikeres lesz a 4. Bukfeszt is. A fesztivál célja az, hogy a fővárosi magyar közönségnek való minőségi színházi élmény nyújtása mellett, közelebb kerüljenek a román szakmai közönséghez, a színikritikusokhoz, akiknek sokszor nem könnyű elutazniuk az ország közepébe vagy éppen a másik végébe megnézni egy előadást. Az ország kiterjedt mérete, illetve a települések közötti tömegközlekedési lehetőségek szűkössége nem egyszer valóságos kalanddá teszi az utazást Bukarestből Székelyföldre, Partiumba vagy Bánságba. A MASZÍN bázisát éppen e három régió színházai alkotják. Kezdettől fogva a MASZÍN-nak öt tagszínháza volt: a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az idén csatlakozott a szövetséghez a kézdivásárhelyi Udvartér Színház is, amely első alkalommal vesz részt a bukaresti fesztiválon.
A szervezők szeptember 9-én sajtótájékoztatót tartottak a Román Színházi Szövetség (UNITER) székhelyén, ahol ismertették a sajtóval az idei fesztivál programját. Az előadások zömét a Bulandra Színház Liviu Ciulei termében, valamint a Metropolis Színházban mutatják be, kivételt képez a temesvári színház 1978 című előadása, amelyet a Recul nevű kulturális térben visznek színre. A sajtótájékoztatón járt Borbély Tamás, aki a résztvevő színházak vezetőit kérdezte a fesztivál idei programjáról, valamint a seregszemlével kapcsolatos várakozásaikról:
Távozik a Hidroelectrica éléről Borbély Károly, aki a közös megegyezéssel történő szerződésbontás tényét Linkedin-oldalán is megerősítette. Az Európai Bizottságnak aggályai merültek fel, amiért szerintük Borbély kinevezésekor érdekösszeférhetetlenségben állhatott.
Bár a felügyeleti tanács jelentésében megállapította, hogy minden, az akkori jogszabályoknak megfelelően, legálisan történt, 16 millió eurós büntetés forog kockán. Emellett Románia pénzt veszíthet az Országos Helyreállítási Tervből is. Borbély Károlyt 2023-ban nevezték ki a Hidroelectrica élére. A vállalat gazdasági igazgatója Marian Fetiță is távozni kényszerül.
Elkezdték folyósítani a kiszolgáltatott fogyasztóknak a villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványokat – jelentette be Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
A folyósítás első napján több mint 270.000 kedvezményezetthez jut el a támogatás, amelyet szeptember 23-tól a júliusi és augusztusi villanyszámlák kifizetésére lehet használni – számolt be Facebook-oldalán a tárcavezető, arra biztatva ugyanakkor azokat akik még nem kérelmezték az utalványt, hogy mielőbb tegyék meg.
Románia költségvetési hiánya és egyéb gazdasági kérdések szerepelnek Ilie Bolojan miniszterelnök brüsszeli tárgyalásain. A kormányfő Brüsszelben több uniós biztossal folytat megbeszélést. A miniszterelnök első találkozója Valdis Dombrovskis gazdasági biztossal lesz, akivel Ilie Bolojan a deficitről és a költségvetést kiegyensúlyozó intézkedésekről, valamint a helyreállítási alapról fog tárgyalni. A második találkozó Andrius Kubilius védelmi és űrpolitikáért felelős biztossal lesz, hiszen Románia nemrég küldte el tervét, amely szerint közel 17 milliárd eurót kíván igénybe venni az európai SAFE programból különböző projektekre. A harmadik találkozó Roxana Mînzatu román szociális ügyekért felelős uniós biztossal lesz. A kormányfő nem fog találkozni Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, mert az uniós végrehajtó szerv vezetője az Egyesült Államokban tartózkodik.
