Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Holnapra konzultációra hívta a parlamenti pártokat Nicușor Dan államfő, aki az Európa-barát pártok három hete tartó egyeztetése következtében meg kell…
Japánsztrájkot tartanak ma a tanügyi szakszervezetek. A közoktatásban, felsőoktatási intézményekben, egyetemi könyvtárakban és kutatóintézetekben dolgozó tagjaik karszalag vagy kitűző viselésével…
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája,…
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai Intézet 12 megye folyóira. Az érintett megyék: Hunyad, Bihar, Kolozs, Fehér, Hargita,…
A bukaresti ingatlannal rendelkező parlamenti képviselők nem számolhatnák el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjat, ha elfogadják Ciprian Șerban képviselőházi…
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben – derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből. A…
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák…
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt…
Több mint 291 ezer lej, vagyis körülbelül 58 ezer euró folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből és jótékonysági koncertekből - közölte ma az RMDSZ. A beérkezett összegekkel a parajdi családokat, a helyi turizmus újraindítását, valamint a háromszéki árvízkárosultakat támogatják. Kelemen Hunor szövetségi elnök köszönetet mond a támogatóknak, és arra kér: aki teheti, segítsen továbbra is. A segitsparajdon.ro oldalt egy hete indította az RMDSZ, hogy gyorsan, egyszerűen lehessen támogatni a helyi adománygyűjtő kezdeményezéseket.
Holnapra konzultációra hívta a parlamenti pártokat Nicușor Dan államfő, aki az Európa-barát pártok három hete tartó egyeztetése következtében meg kell nevezze, hogy kit bíz meg kormányalakítással. Az eddig folytatott egyeztetések és a politikusok nyilatkozatai alapján az körvonalazódik, hogy politikai kormány alakul. Ebben a pillanatban Ilie Bolojannak van a legnagyobb esélye, hogy miniszterelnök legyen.
Ugyanakkor Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ma reggel az RFI-nek adott interjúban elmondta, hogy a szövetségnek eddig felajánlott minisztériumok csak „dekorációs” szerepet töltenének be, és a kabinet támogatásához amúgy is meglenne a kényelmes parlamenti többség, ezért nem biztos, hogy a szövetség kormányra lép. Az RMDSZ a fejlesztési és a kulturális tárcát vinné – mondta Kelemen Hunor, aki kifejtette, hogy beruházások nélkül a fejlesztési tárca elveszítené jelentőségét. Elmondta, hogy a pénzügyminisztériumot a következő miniszterelnök kérte anélkül, hogy bármit is felrótt volna Tánczos Barna jelenlegi tárcavezetőnek. Közölte azt is, hogy az adóügyi intézkedések kapcsán továbbra sincs egyetértés a pártok között.
Japánsztrájkot tartanak ma a tanügyi szakszervezetek. A közoktatásban, felsőoktatási intézményekben, egyetemi könyvtárakban és kutatóintézetekben dolgozó tagjaik karszalag vagy kitűző viselésével fejezik ki a tervezett kiadáscsökkentő intézkedésekkel szembeni ellenvetésüket.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség múlt pénteken közös közleményben jelentette be a tiltakozó akciót. Mint hangsúlyozták, a kilátásba helyezett kiadáscsökkentő intézkedések súlyosan érintenék a tanügyben dolgozókat, és ezáltal az oktatás minőségére is kihatnának. Rámutattak, a kötelező óraszám növelése jelentősen csökkentené az oktatás minőségét, a pedagógusok kimerüléséhez vezetne, a fiatalokat pedig eltántorítaná a tanári pályára lépéstől. Ellenzik a vakációs és az élelmiszer-utalványok odaítélésénél figyelembe vett bérküszöb csökkentését is, mert szerintük ezáltal sok tanügyi alkalmazott elesne a juttatásoktól, ami a vásárlóerejük csökkenéséhez fog vezetni.
Aggodalommal töltik el a pedagógusokat a rendes tanári állásokkal kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások is, akárcsak azok a nyilatkozatok, amelyek szerint napi 8 órát kötelezően az iskolában kellene tölteniük - hangsúlyozták a szakszervezetek pénteki közleményükben.
Daniel David oktatási miniszter szerint ebben a pillanatban nem tevődik fel a tanárok fizetésének csökkentése, de az elbocsátások lehetősége sem. Elmondta, hogy a szakszervezetek által közölt tiltakozási listában vannak olyan valós problémák, amelyekért jó, hogy küzdenek az érdekvédelmi szervezetek, de híresztelések és eltorzított értelmezések is megtalálhatók.
Kétszer játssza ma Bukarestben a Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt a Kolozsvári Magyar Opera, miután az este 8 órára betervezett, eredetileg egyedüli előadásra már elfogytak a jegyek. A kolozsvári intézmény korábban közölte közösségi oldalán: nagy öröm számukra, hogy második előadásuk teltházas. Felhívták a figyelmet, hogy a délután 5 órától kezdődő produkcióra még vannak jegyek.
A kolozsvári opera ismét résztvesz valamennyi hazai zenés színház társaságában a június 15. és 24. között megszervezett 4. Bukaresti Nemzetközi Operafesztiválon, amelynek célja megismertetni a fővárosi zenekedvelő és szakmai közönséggel a vidéki operaházak produkcióit, de a régióban működő külföldi társulatokkal való kapcsolatépítés is. A Kolozsvári Magyar Opera minden évben különleges és ritkán játszott művekkel jelentkezett a seregszemlére, ezért mindig nagy volt az érdeklődés produkciói iránt. Ez az idén is így van, hiszen - amint Szép Gyula igazgató korábban rádiónknak elmondta - a Jézus Krisztus Szupersztárt hazai kőszínházban még nem játszották. Az első előadás ma délután 5 órakor kezdődik, a második előadás este 8 órakor, mindkettő a Bukaresti Operaházban.
A bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban lépett fel június 7-én, pünkösd szombatján Pálúr János, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára. A román fővárosban immár ötödik alkalommal megrendezett Cantus Ecclesiae Nemzetközi Orgonafesztiválon egy saját alkotást, valamint egy Ott Rezső, egy Charles-Marie Widor és egy Maurice Duruflé szerzeményt adott elő. Adásunkban vele beszélget Borbély Tamás.
Pálúr János orgonaművész 1967-ben született Budapesten. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban. Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters, illetve a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékverseny első díját, majd franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is. 2013-ban Károli Emlékérmet kapott, 2017-ben pedig a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el csaknem 30 éves művészi pályafutását.
Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket. Huszonhat CD-t készített négy kiadónál. Ötszáz YouTube felvétele eddig 850-ezernél is több megtekintést vonzott.
Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, amelynek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai Intézet 12 megye folyóira. Az érintett megyék: Hunyad, Bihar, Kolozs, Fehér, Hargita, Kovászna, Szeben, Suceava, Neamț, Bákó, Vrancea és Buzău.
A szakemberek szerint szerda reggel 9 óráig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki, és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet az említett megyék területén.
A tájékoztatás szerint az árvízveszély fokozottabb Kolozs és Fehér megye kisebb folyóin.
Romániában az idei szezonban az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermését várják, ami azt jelenti, hogy az ország a következő mezőgazdasági évben Európa egyik vezető búzaexportőrévé léphet elő. Az Argus Media elemzői szerint az idei szezonban a búzatermés elérheti a 12,2 millió tonnát, szemben a tavalyi 10,2 millió tonnával.
A növekedés elsősorban a hektáronkénti hozamok javulásának és a vetésterület növekedésének köszönhető. Románia jelentősége a búza világpiacán is megnőtt, amit az is mutat, hogy a CME Group amerikai tőzsdei szolgáltató a romániai és bulgáriai kikötői gabonaárakat használja a Fekete-tenger térségéből származó búzával való új határidős kereskedésben.
Az Európai Bizottság adatai szerint idén áprilisig Románia búzakivitele már meghaladta Franciaországét, amely tavaly a bőséges csapadék miatt szenvedett el terméskiesést.
A bukaresti ingatlannal rendelkező parlamenti képviselők nem számolhatnák el a fővárosi szállásukért fizetett bérleti díjat, ha elfogadják Ciprian Șerban képviselőházi elnök törvényjavaslatát.
A szociáldemokrata politikus elmondta, hogy tervezete szerint nem számolhatják el a bérleti díjat azok a parlamenti képviselők vagy szenátorok sem, akiknek a házastársa rendelkezik ingatlannal a fővárosban. „Ez erkölcsi kérdés” – tette hozzá az alsóház elnöke.
A politikus elmondta, hogy a sajtó jelzései után érezte szükségét a törvénymódosításnak, amellyel egyetért a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu is.
Spanyolországban 50 százalékkal nőtt a szervdonációk száma az elmúlt évtizedben - derült ki a nemzeti transzplantációs szervezet (ONT) jelentéséből.
A tájékoztatás szerint, míg 2014-ben még 1682-en adományozták oda szerveiket haláluk után, addig 2024-ben már 2562-en határoztak erről, amelynek köszönhetően több mint 6400 átültetés valósulhatott meg.
Évtizedes összehasonlításban a felajánlások száma meghaladta a 23 ezret, az elvégzett beavatkozások száma pedig közelít az 53 ezerhez.
Spanyolországban 2024-ben egymillió lakosra vetítve 32 fő volt a szervadományozók aránya, míg tíz évvel később elérte az 52-őt. Az európai átlag ennek kevesebb mint a fele, 22,9.
A dél-európai ország több mint 30 éve tartja vezető helyét a világon mind a szervadományozásban, mind az átültetésben, évről-évre megdöntve saját rekordját.
A jelentés felhívta a figyelmet a kórházi donációs koordinátorok munkájának jelentőségére is, kiemelve, hogy nekik köszönhetően a donorok 38 százaléka olyan egészségügyi intézményből került ki, ahol nem végeznek transzplantációt. Tíz év alatt 62 százalékkal nőtt a felajánlások száma ezekből a kórházakból, így lehetővé téve több mint 11 ezer vesetranszplantációt, 5000 máj-, 1700 tüdő-, 1000 szív-, csaknem 300 hasnyálmirigy-, és 13 bélátültetést.
Parajdon folyamatosan üzemeltetnek tíz nagy teljesítményű szivattyút, hogy megakadályozzák a Korond-patak további sóval való fertőzését. A sóbánya fölötti részen kiszivattyúzzák az édesvizet, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet.
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) szakemberei sűrűn ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét. A hétfő délutáni laboratóriumi elemzések szerint a folyóvizek sótartalma az összes ellenőrzött szakaszon továbbra is magas. Ez a Maros magyarországi szakaszát is érinti, ezért tájékoztatták a veszélyről a budapesti hatóságokat.
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt - jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában.
A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről. Politikai egyeztetések is zajlottak arról, hogyan kellene működnie a koalíciónak. De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Elmondta, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotáció lehetőségéről, és felmerült egy technokrata miniszterelnök is. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Hangsúlyozta, hogy nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania. Az előbbi megoldásnak ugyanis az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a RADOR, a román közszolgálati rádió hírügynöksége, amely 1990 tavaszán jött létre azzal a céllal, hogy gyors, pontos és sokoldalú hírekkel szolgálja a hazai közönséget. Azóta is a legnagyobb romániai médiafigyelő központként működik: több mint 50 rádió- és tévécsatorna, valamint több száz külföldi sajtótermék anyagát dolgozza fel nap mint nap. Hírszolgáltatása kiterjed belföldi és helyi hírekre, nemzetközi sajtószemlékre, tematikus hírösszefoglalókra és egyedi igényekre szabott médiafigyelésekre.
A www.rador.ro honlapon megjelent tájékoztatás szerint a RADOR hírügynökség általános hírfolyama egy olyan sokoldalú belföldi tudósítói hálózatra épül, amelynek gerincét a Román Rádió főcsatornája (Radio România Actualități) munkatársai képezik, de kiemelkedő a helyi hírszolgáltatása is, hiszen hírfolyamában rendszeresen megjelennek a közszolgálati rádió kilenc regionális stúdiójának anyagai is.
A RADOR 15 nyelven figyeli a nemzetközi írott sajtót. Adatbázisában több mint 400 sajtótermék szerepel, ezek gyakorlatilag lefedik Európát, Észak- és Latin-Amerikát, részben Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát is.
Több mint 291 ezer lej, vagyis körülbelül 58 ezer euró folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből és jótékonysági koncertekből - közölte ma az RMDSZ. A beérkezett összegekkel a parajdi családokat, a helyi turizmus újraindítását, valamint a háromszéki árvízkárosultakat támogatják. Kelemen Hunor szövetségi elnök köszönetet mond a támogatóknak, és arra kér: aki teheti, segítsen továbbra is. A segitsparajdon.ro oldalt egy hete indította az RMDSZ, hogy gyorsan, egyszerűen lehessen támogatni a helyi adománygyűjtő kezdeményezéseket.
