Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
A kormány beiktatásához szükséges többség sorsa továbbra is azoknak a pártoknak a kezében van, amelyek döntő befolyással lehetnek a szavazásra, és egyelőre korántsem született megállapodás.
A Nemzeti Liberális Párt hajlandó lenne támogatni egy technokrata kormányt, de egy olyan politikai kabinetet is, amelyben a PSD kapna minisztériumokat, miközben a liberálisok ellenzékben maradnának. Ezzel szemben a Mentsétek meg Romániát Szövetség jobboldali kormányt szeretne a PNL és az RMDSZ részvételével. A PSD politikai kormányt akar, és részvételét ahhoz köti, hogy a PNL vagy az RMDSZ egyértelműen vállaljon szerepet a kormányzásban. A szociáldemokraták azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a liberálisoknak csak egy része lépjen be a kabinetbe, mégpedig azok, akik Adrian Veșteát támogatták. Az AUR eközben ismételten bejelentette: csak akkor szavaz meg egy kormányt, ha Călin Georgescut szabadon engedik. A parlamenti frakciók képviselőivel folytatott tegnapi egyeztetések után Luca Niculescu elvileg számíthat a nemzeti kisebbségek 17 képviselőjének, a Béke – Románia az első frakció hét, valamint az Együtt Romániáért frakció 16 parlamenti tagjának a támogatására.
Ha Luca Niculescu kormánya nem kapja meg a parlamenti támogatást, továbbra is napirenden marad az előrehozott választások lehetősége. Nicușor Dan államfő a központi sajtó információi szerint nem közölte Luca Niculescuval, hogy feloszlatja a parlamentet, ha nem szerzi meg a beiktatáshoz szükséges szavazatokat. Ugyanakkor utalt arra, hogy az előrehozott választások most már „valószínűbb forgatókönyvnek” számítanak – közli a Digi24 hírtelevízió.
A Nemzetközi Valutaalap jelentősen lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó 2026-os előrejelzését, és a bruttó hazai termék 0,5%-os zsugorodását becsüli.
Az áprilisban közzétett előrejelzésben az intézmény még 0,7%-os gazdasági növekedést várt. Az új becslések a rövid távú kilátások romlását jelzik. Az IMF becslése szerint a román gazdaság 2027-ben visszatér a növekedéshez. Az éves átlagos infláció 2026-ban várhatóan 8,2% lesz, majd 2027-re 4,1%-ra mérséklődik - írja a Biziday gazdasági portál.
Az augusztusi 6,17 százalékról 6,61 százalékra nőtt szeptemberben az éves infláció Romániában - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Az intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 11,12 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek7,06 százalékkal, az élelmiszerek pedig 3 százalékkal drágultak egy év alatt. A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 5,5 százalékról 6,1 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Adásunkban Nádas Péterre, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjára emlékezünk. Az idén augusztus 26-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista október 14-én lenne 84 éves. Egy tizenöt évvel ezelőtti bukaresti beszélgetés részletével idézzük fel gondolatait.
Nádas Péter 2011 májusában az Emlékiratok könyve című regénye román nyelvű bemutatójára jött a román fővárosba. Ő volt az akkori bukaresti nemzetközi könyvvásár egyik magyar meghívottja Esterházy Péter, Forgách András, Bodor Ádám és mások mellett. Nádas Péter akkor arról beszélt, hogy az író kötelessége menni a könyvei után. Ez a látszólag egyszerű mondat sok mindent elárul arról a kivételes következetességről, amellyel a szerző egész életében az íráshoz és az ember megértéséhez viszonyult. Számára a regény elsősorban az ember megismerésének lehetősége. Úgy vélte, hogy az írónak a tapasztalat és a képzelet között kell mozognia, miközben a nyelvvel folytatott munka egyszerre intellektuális és érzéki folyamat. A beszélgetésben szó esett a fordításról, az emberi kapcsolatokról, a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatáról, és arról is, hogy az írás és a magánélet között nála nincs éles határ. Az írás nem különálló része volt életének, hanem maga az élet egyik formája. Most, halála után, ezek a mondatok már emlékként szólalnak meg.
Egy nagy író hangját halljuk – egy olyan alkotóét, aki egész életében azt kereste, hogyan lehet a nyelv segítségével közelebb kerülni az emberhez és önmagunkhoz.
Bukaresti Rádió/SRR
Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten zsidó polgári családban. Nem volt még 13 éves, amikor elveszítette édesanyját, és a tizenhatot sem töltötte be, amikor édesapja öngyilkos lett. Ezt követően, 1958-ban szakította meg tanulmányait, majd 1961 tavaszán szakmunkásvizsgát tett le. A kezdetekben fotóriporterként és újságíróként is dolgozott, 1969-től pedig szabadfoglalkozású író lett.
1967-ben jelent meg A Biblia című első kötete, 1977-ben az Egy családregény vége, 1986-ban az Emlékiratok könyve. Ez utóbbin megszakításokkal tizennyolc éven át dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1989-1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1992-ben megkapta a Kossuth-díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete. Felépülése után tovább dolgozott Párhuzamos történetek című háromkötetes regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Ugyanebben az évben jelent meg a Párhuzamos olvasókönyv, amelynek egy része munkanapló, emellett esszéket, képeket, jegyzeteket is közöl a regénnyel kapcsolatban. 2016-ban látott napvilágot Az élet sója című kötete. 2017-ben publikálta Világló részletek című monumentális, sokrétegű, súlyos családi és társadalmi kérdéseket érintő memoárját. 2022-ben jelent meg Rémtörténetek című regénye, 2025-ben a Szünet nélkül című kötete, valamint utolsó könyve, a Halott barátaim. Szeptember végén posztumusz jelent meg a Sárközy & Társai kiadónál a Most az egyszer című könyve, amelyben a szerző két, korábban már publikált szövegének átdolgozott változata olvasható olyan témákról, mint a bolygónk jövője és a saját jövőnk - a globális felmelegedés és az emberi biográfiák közel sem globális különbözősége.
Nádas Péter 2026. augusztus 26-án, 83 éves korában hunyt el a Zala megyei gombosszegi otthonában, ahol 1984 óta élt és dolgozott.
Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Würth-díjat, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjét. Nevét többször is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es…
A dán miniszterelnök az ország létfontosságú infrastruktúrája elleni „eddigi legsúlyosabb támadásnak” nevezte az esetet. Mette Frederiksen úgy fogalmazott: az eset…
Az ENSZ évfordulós csúcstalálkozója alkalmából számos ország vezetője nyilvánosan kiállt a palesztin államiság elismerése mellett, szembemenve az Egyesült Államok és…
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közölte, hogy kikérte az országos gyógyszerügynökség állápontját a paracetamol mellékhatásait illetően, miután az amerikai elnök új,…
A legfelsőbb bíróság jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélte a 34 éves kolumbiai Murillo Diosa Luis Alfonsót, akit szabotázskísérletek vádjával állított…
Az alapélelmiszerek árrésének korlátozása, az önkormányzati alkalmazottak számának csökkentése, a főpolgármester-választás – ezek minden kenyértöréssel fenyegető nézeteltérésekre adnak alkalmat. Viszont…
Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot – jelentette be tegnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia,…
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az ország legmagasabb kitüntetését adományozza a nemrégiben meggyilkolt Charlie Kirk konzervatív aktivistának. Kirk búcsúztatásán,…
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
A dán miniszterelnök az ország létfontosságú infrastruktúrája elleni „eddigi legsúlyosabb támadásnak” nevezte az esetet.
Mette Frederiksen úgy fogalmazott: az eset rávilágít arra, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a társadalomnak manapság. Hozzátette, hogy minden lehetőséget vizsgálnak az elkövetők kilétével kapcsolatban.
Az éjszaka folyamán több drón jelent meg a koppenhágai repülőtér környékén. Emiatt a fel- és leszállások több órán keresztül szüneteltek. Számos járatot töröltek vagy átirányítottak. A forgalom csak ma reggel indult újra, jelentős késésekkel.
Jens Jespersen nyomozó szerint a drónok száma, mérete és a támadás időzítése arra utal, hogy „felkészült szereplő” állhat az akció mögött.
Flemming Drejer, a dán hírszerzés operatív igazgatója úgy fogalmazott: „Nem támadtak meg minket, de tesztelni akarják, hogyan reagálunk”.
Oslóban szintén észleltek drónokat, de a norvég fővárosban mindössze 3 órára szünetelt a légi forgalom.
Az ENSZ évfordulós csúcstalálkozója alkalmából számos ország vezetője nyilvánosan kiállt a palesztin államiság elismerése mellett, szembemenve az Egyesült Államok és Izrael álláspontjával.
Emmanuel Macron államfő a közgyűlés előtt bejelentette, hogy Franciaország hivatalosan elismeri a palesztin államot, hangsúlyozva, hogy célja a kétállami megoldás lehetőségének megőrzése.
Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Luxemburg, Belgium, Málta és Monaco is csatlakozott az elismeréshez.
Mahmúd Abbász palesztin elnök videóüzenetben kérte a teljes ENSZ-tagság támogatását, miután az Egyesült Államok kormánya megtagadta tőle a beutazási vízumot.
A 193 ENSZ-tagállam háromnegyede elismeri a palesztin államot, köztük Magyarország és Románia is.
Az amerikai elnök muszlim többségű országok tisztviselőivel találkozik, hogy megvitassák a Gázai övezet helyzetét
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt mindössze annyit erősített meg, hogy Donald Trump többoldalú találkozót tart Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, Törökország, Indonézia és Pakisztán képviselőivel. A találkozó témájáról egy név nélküli forrás nyilatkozott az Axios portálnak.
Eszerint az amerikai elnök ismerteti a csoporttal béketervét, amely az izraeli kivonulást és a Gáza újjáépítését célozza. Az USA azt szeretné, hogy arab és muszlim országok csapatokat küldjenek Gázába, és pénzügyi támogatást nyújtsanak az átmeneti időszakra.
A Reuters emlékeztet, hogy Trump februárban felvetette Gáza amerikai fennhatóság alá helyezését és a lakosság áttelepítését muszlim többségű országokba. Az ENSZ és jogvédők „etnikai tisztogatásként” értékelték a javaslatot.
Miközben a világ egyre több országa ismeri el hivatalosan a palesztin államiságot, Izrael felgyorsította a ciszjordániai telepek bővítését, melyek reményei szerint lehetetlenné teszik a kétállami megoldást.
A jövendő palesztin állam gerincét a 2,7 milliós Ciszjordánia jelentené, a terület nagy részét azonban megszállás alatt tartja az izraeli hadsereg, ugyanakkor az izraeli telepek gyorsuló bővülésével drasztikusan csökken és töredezik a palesztinok számára megmaradt terület. A vehemensen telepespárti pártokat is magába foglaló jelenlegi izraeli kormány nemrégiben jóváhagyta zsidó telepek létrehozását egy olyan területen, amely gyakorlatilag kettévágja Ciszjordániát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „káros PR-akciónak” minősítette a palesztin állam elismerését, és bejelentette, hogy fontolgatja Ciszjordánia egyes részeinek annektálását.
Az Egyesült Arab Emírségek figyelmeztetett, hogy az izraeli annexió aláásná az Ábrahám-egyezményeket, amelyek révén több arab állam normalizálta kapcsolatait a zsidó állammal Donald Trump első elnöksége idején.
Megbénították az olasz városokat a palesztin nép iránti szolidaritásból rendezett tüntetések
A több mint nyolcvan városban majdnem egy időben zajló megmozdulásokat a szakszervezetek hirdették meg a palesztin nép iránti szolidaritás jeleként.
Milánóban a tüntetés menetéről leszakadt csoportok be akartak jutni a központi pályaudvar épületébe. Az állomás előtti téren csaptak össze az útjukat elálló rendőrökkel. Az összetűzés több órán át tartott.
Bolognában vízágyúval és könnygázzal oszlatták azokat, akik a város gyorsforgalmi útját foglalták el, valamint a közeli A14-es autósztráda behajtó szakaszát.
A Velencéhez közeli Margherában szintén vízágyúkkal akadályozták meg az ipari és kereskedelmi kikötő elfoglalását.
Az Agerpres beszámolója szerint a milánói összecsapásokban körülbelül 60 rendőr megsérült és körülbelül tíz tüntetőt letartóztattak.
A tüntetéssorozatot az oktatást, egészségügyet, közlekedést és számos más ágazatot egyaránt érintő általános sztrájk kísérte.
A Maros megyei Szászrégenben elindult az ország első Iskola utca nevű programja, amelynek célja a reggeli forgalmi torlódások csökkentése.
A Marosszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezése kiegészíti az Erdély-szerte egyre ismertebb LábBusz programot, és lehetőséget teremt arra, hogy az iskolások gyalog, biztonságosan érhessenek be a tanintézményekbe.
Első körben az Alexandru Ceuşianu iskola diákjai mennek gyalog iskolába. A biztonságos megérkezés érdekében reggel 7:40 és 8:05 között lezárják a forgalmat a tanintézmény előtti útszakaszon, valamint két közeli kisutcában, ahol máskor 700–800 autó fordul meg.
Gál Előd városmenedzser hangsúlyozta: érezhetően csökkent a gépkocsiforgalom, emellett fontos hozadék, hogy a gyerekek séta közben beszélgetnek, szocializálódnak, és mozgással kezdik a napot.
Szászrégenben azért indították el szeptember 22-én a LábBusz programot, mert ezen a héten zajlik az Európai Mobilitási Hét.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter közölte, hogy kikérte az országos gyógyszerügynökség állápontját a paracetamol mellékhatásait illetően, miután az amerikai elnök új, szakértők által vitatott egészségügyi ajánlásokat tett közzé az autizmussal kapcsolatban.
Hétfői sajtótájékoztatóján Donald Trump óva intett az acetaminofen nevű hatóanyag terhesség alatti használatától, mert „nagy valószínűséggel emeli az autizmus kockázatát” a születendő gyerekeknél. Közben egy kísérleti terápiás szert népszerűsített, annak ellenére, hogy egyik esetben sincs egyértelmű tudományos bizonyíték – írta a The Washington Post.
A román egészségügyi miniszter újságírók kérdésére azt mondta: jelenleg nem tud semmit hozzáfűzni Trump nyilatkozatához, azonban kikérte a gyógyszerügynökség hivatalos állápontját, és majd annak birtokában fog nyilatkozni.
A legfelsőbb bíróság jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélte a 34 éves kolumbiai Murillo Diosa Luis Alfonsót, akit szabotázskísérletek vádjával állított bíróság elé a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A férfi egy Oroszországban élő külföldi állampolgár utasítására cselekedett. Célja robbantások és gyújtogatás volt olyan romániai létesítményeknél, amelyek nemzetbiztonsági szempontból kiemelten fontosak, például kőolajkutak, földgázvezetékek, hulladékgyűjtő telepek esetében.
Alfonso Kolumbiában katonai szolgálata alatt felderítői kiképzést kapott. Tavaly június 28-án érkezett Romániába, és Ilfov megyében végzett terepfelmérést, amikor letartóztatták. A nyomozók szerint a robbantás szándékát támasztja alá az a tény, hogy a vádlott olyan gyújtószerkezetek készítéséről tájékozódott az interneten, amelyeket a kereskedelemben kapható anyagokból és alkatrészekből is házilag össze lehet állítani.
Az eset hétfő délután történt. A 22 és 52 éves román férfiak mobiltelefonján a szalamiszi haditengerészeti erődről készült fényképeket találtak.
Egy turistahajón azonosították őket, amely a Szalamisz Haditengerészeti Bázis szorosán hajózott keresztül. A hajót a Görög Haditengerészet egyik járműve állította meg, számol be a CNN görög csatornája.
A két román állampolgárt a pireuszi Központi Kikötői Hatósághoz kísérték, ahol kémkedés gyanújával letartóztatták őket.
A hatóságok három mobiltelefont, 4700 eurót és 400 dollárt foglaltak le tőlük. A hajót, amelyen tartózkodtak, a szalamiszi Paloukia kikötőbe vitték, hogy alaposan átvizsgálják a hajózási dokumentumait.
Románia légtérének biztonsága lesz a legfőbb téma a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, melyet csütörtökre hívott össze Nicuşor Dan államfő.
A találkozó napirendjén szerepel a pilóta nélküli légi járművek általi fenyegetésekkel szembeni védekezés, valamint a szükséges berendezések és műszaki rendszerek általános műszaki követelményeinek a meghatározása, idézi az elnöki hivatal hétfő esti közleményét az Agerpres hírügynökség.
Megvitatják továbbá azt is, hogy kik jogosultak intézkedéseket elrendelni vagy jóváhagyni a román légtérbe engedély nélkül berepülő légi járművekkel szemben.
Közel négy évvel az ukrajnai háború kitörése után Románia még mindig nem rendelkezik olyan eljárással, amely meghatározná a légtérbe belépő idegen rakéták, katonai drónok és repülőgépek lelövésének parancsnoki láncát.
Az alapélelmiszerek árrésének korlátozása, az önkormányzati alkalmazottak számának csökkentése, a főpolgármester-választás – ezek minden kenyértöréssel fenyegető nézeteltérésekre adnak alkalmat. Viszont a legközvetlenebb fenyegetést a kormányra nézve egy olyan téma jelent, amelynek kapcsán éppenséggel egyetértés van a koalíciós pártok között: a bírók és ügyészek nyugdíjazásának reformja. Ha az erre vonatkozó törvény elbukik az alkotmánybíróságon, Ilie Bolojan nagy valószínűséggel bejelenti a lemondását. Cseke Péter Tamással, az Agerpres munkatársával beszélgettünk.
Portugália hivatalosan elismerte a palesztin államot - jelentette be tegnap késő este Paulo Rangel portugál külügyminiszter, akinek országa ezzel Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália példáját követte. Rangel közlése szerint Luís Montenegro miniszterelnök Lisszabonban a parlamenti pártok széles konszenzusával hozta meg a döntést. – Portugália támogatja a kétállami megoldást az igazságos és a tartós békéhez vezető egyetlen útként – jelentette ki a külügyminiszter, aki egyúttal elítélte a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én Izrael ellen végrehajtott támadásait, és megerősítette Izrael létjogosultságát. Korábban már más államok is bejelentették, köztük Franciaország és Belgium, hogy elismerik a palesztin államot.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az ország legmagasabb kitüntetését adományozza a nemrégiben meggyilkolt Charlie Kirk konzervatív aktivistának. Kirk búcsúztatásán, több tízezer emlékező előtt beszélve Trump generációja óriásának nevezte a fiatalon elhunyt aktivistát, és úgy vélte, hogy munkásságának köszönhetően az ország jobb és erősebb lett. Az amerikai konzervatív aktivista gyászszertartását a glendale-i State Farm stadionban tartották. Trump szerint Kirket erőszakosan megölték, mert az igazságért és szabadságért szólalt fel, Istenért, hazáért és a józan észért. A 31 éves Charlie Kirköt, a Turning Point USA konzervatív csoport alapítóját a Utah Valley Egyetemen egy fiatalok számára tartott vitafórumon gyilkolták meg szeptember 10-én. Kirk búcsúztatásán az amerikai kormányzat számos tagja jelen volt és felszólalt, illetve részt vett az amerikai kongresszus több képviselője is.
Az osztrák vezető energiaipari vállalat, az OMV elbocsátotta az egyik vezetőjét, miután felmerült a gyanú, hogy Oroszországnak kémkedett – számolt be az osztrák Profil magazin. A magazin szerint az OMV alkalmazottja állítólag azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy találkozókat folytatott egy orosz diplomatával, aki a nyugati titkosszolgálatok szerint az orosz titkosszolgálat ügynökeként is dolgozott. Az osztrák hírszerzés ezután hónapokig figyelte az OMV-vezetőt. A vállalat a Reutersnek azt mondta, hogy azonnali hatállyal felmondtak a munkavállalónak, de a vezető nevét adatvédelmi okokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 24-én szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Megértésüket köszönjük!
