Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
A mai részt egy idézettel kezdem: „Jobbra – vagy balra? Ezt a kettőt mindig keverem, mert a hidegháborús gyermekkorom vasfüggöny mögötti pedagógiája, úgy is, mint harcias tudatlansága, azt tartotta helyesnek, ha a balkezeseket átszoktatják jobbkezességre, kerül, amibe kerül (a tájékozódási készség elvesztésébe kerül).
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom tevékenységeiről több ízben beszéltünk már a Natura Stúdióban. Ma arról számolunk be, hogy ünnepi…
A beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter, 0 azokra a sajtóinformációkra reagált, amelyek szerint több megyei önkormányzat túlárazott járműveket vásárolt…
A dokumentum felidézi: az alkotmánybíróság 2024. december 6-án érvénytelenítette a november 24-i elnökválasztási forduló eredményeit. Az amerikai külügy ismerteti a…
A Hargita megyei prefektúra közleménye szerint a lakók hazaköltözése azután vált lehetségessé, hogy a vészhelyzeti felügyelőség keddi ülésén jóváhagytak egy…
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) felszólította a kormányt, hogy sürgősen vonja a vissza a 40 ezer közigazgatási állás megszüntetéséről…
Az országos tanügyi szakszervezeti szövetség vezetői elégedetlenül zárták a hétfői megbeszélést Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódott kedden a pótérettségi. Szerdán a szaknak megfelelő választható tantárgyból lesz írásbeli vizsga, csütörtökön pedig anyanyelvből mérik fel a valamely kisebbség nyelvén tanuló diákok tudását.
A mai részt egy idézettel kezdem: „Jobbra – vagy balra? Ezt a kettőt mindig keverem, mert a hidegháborús gyermekkorom vasfüggöny mögötti pedagógiája, úgy is, mint harcias tudatlansága, azt tartotta helyesnek, ha a balkezeseket átszoktatják jobbkezességre, kerül, amibe kerül (a tájékozódási készség elvesztésébe kerül).
Konkrétan kiütötték a gyerek kezéből a ceruzát, a kanalat, a hülyének is megérte. Amire esetemben nem terjedt ki a jobbkézterror: tenisz, varrás, konzervnyitás és vágyvezérelt gondolkodás. De ez általában nem sokat segít a kívánt irány eltalálásában.” Az idézet az irodalomtörténész és író Selyem Zsuzsától származik, és a hallgatók valószínűleg már sejtik, mi lesz a mai részt központi témája.
Augusztus 13-án, azaz tegnap volt a balkezesek világnapja, amelyet egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezett több mint három évtizede; a világon a balkezesek aránya jelenleg körülbelül 10–15% lehet. Ahogy az idézetből is kitűnt, nagyon sokáig különböző módszerekkel igyekeztek a balkezes gyerekeket átszoktatni a „szép kéznek” is nevezett jobb kézre. Úgy vélték, hogy a balkezes emberek nem lehetnek jók, furcsa szerzeteknek tartották őket, olyasvalakiknek, akik kilógnak a sorból.
Ma már számos cikkben óva intik a szülőket attól, hogy a csemetéjüket átszoktassák a bal kézről a jobb kézre; a Magyarországi Balkezesek Egyesülete például rendszerint előadásokkal és készségfejlesztő játékokkal segít abban, hogy a világ legnagyobb kisebbségeként is emlegetett balkezesek is hallathassák a hangjukat, ugyanakkor kihangsúlyozza a szülők és a pedagógusok felelősségét ebben a témában. Az átszoktatás ugyanis a korábban említettek mellett komoly problémákat okozhat, a dadogástól kezdve a diszlexián át egészen az agykárosodásig. Ennek oka, hogy a balkezesek beszédközpontja fordítva működik, és az átszoktatás miatt zavarok alakulhatnak ki.
De mi van a jelenség mögött? A néphit és az etimológia tükrében a bal szóhoz nem kapcsolódnak jó dolgok. Az etimológiai szótár szerint „bizonyára ősi szavunk, talán a finnugor korból, de az egyetlen feltehető rokonnyelvi példa (votják paljan) körül is sok a bizonytalanság. A ‘bal’ és a ‘rossz’ közötti értelmi kapcsolat a legtöbb nyelvben éppoly természetes, mint az ellenkező oldal kapcsolata a ‘jó, helyes’ fogalmával”.
Nem feledkezhetek meg a gúnnyal átitatott kétbalkezes, illetve a kétballábas kifejezésekről, amelyekkel gyakran saját magukat címkézik az emberek. A kétbalkezes melléknevet olyasvalakivel kapcsolatban használják, aki minden kísérletével, kezdeményezésével kudarcot valló, mindenben ügyetlen. A kétballábas szókapcsolat általában a tánc vagy a labdarúgás kapcsán kerül szóba. Lehetőleg mindkét kifejezést próbáljuk mellőzni.
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom tevékenységeiről több ízben beszéltünk már a Natura Stúdióban. Ma arról számolunk be, hogy ünnepi pillanathoz érkezett a 25 éves mozgalom. Ebből az alkalomból az Ars Topia Alapítvány több hónapon át tartó eseménysorozatot szervezett.
Mai adásunk vendége Herczeg Ágnes, a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákamozgalom létrehozója és irányító tájépítésze.
A Columbia Egyetem után a Harvard is hajlandó lenne megállapodás útján rendezni konfliktusát a Trump-adminisztrációval, amely a 47. elnökség január végi kezdete óta agresszívan próbálja saját képére formálni a liberális fellegvárakként számon tartott elit egyetemeket.
A Harvard és a Fehér Ház közel áll egy mérföldkőnek számító megállapodáshoz, írja a New York Times a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva. Eszerint a kormányzat és az egyetem tárgyalói az elmúlt héten kidolgozták a több hónapja tartó jogvita lezárásának kereteit.
A Harvardtól – amely nemcsak az Egyesült Államok legrégebbi, de a leggazdagabb felsőoktatási intézménye is – akár félmilliárdot is bevasalhatnak a New York Times értesülései szerint, miközben a Columbia Egyetem „csak” 200 millió dollárt fizetett. Cserében a kormányzat elállna a perektől, amelyeket az egyetem állítólagos antiszemitizmusa és a felvételi eljárás során alkalmazott pozitív diszkrimináció miatt indított.
A beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter, 0 azokra a sajtóinformációkra reagált, amelyek szerint több megyei önkormányzat túlárazott járműveket vásárolt az uniós helyreállítási forrásokból egy olyan vállalkozástól, amelynek tulajdonosa közel áll a Nemzeti Liberális Párthoz.
Pîslaru közölte, az esetleges pénzügyi szabálytalanságokat korrigálni fogják, szükség esetén pedig az Európai Ügyészséghez fordulnak.
A miniszter szerint az európai források közpénznek számítanak, és minden egyes eurót tisztességesen, átláthatóan és az emberek érdekében kell elkölteni. „Nem tűrök semmilyen visszaélést” - tette hozzá a Mentsétek meg Romániát Szövetség tárcavezetője.
Kedd reggel az ukrán védelem egy szakasza összeomlott, az orosz erők pedig Ukrajna belső területei felé terjeszkedtek. Legfőbb céljuk, hogy elvágják az ukrán hadsereg egyik kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát, a Donyecki területen lévő Dobropilla–Kramatorszk közötti szakaszt, írja az MTI.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint Moszkva csak akkor állapodna meg a tűzszünetben, ha Ukrajna önként kivonulna Donyeck megye azon területeiről, amelyeket Oroszország még nem tudott elfoglalni.
Sajtóforrások szerint Trump különleges megbízottja, Steve Witkoff több európai politikussal is beszélt a donyecki kivonulás lehetőségéről, amit „az egyetlen ajánlatnak” nevezett. Ukrán portálok szerint cserébe a Kreml felajánlotta, hogy kivonulna Harkiv és Szumi régió északkeleti részeiből. Vélhetően erre utalhatott a napokban Donald Trump, amikor – részletek említése nélkül – területcseréről beszélt.
A dokumentum felidézi: az alkotmánybíróság 2024. december 6-án érvénytelenítette a november 24-i elnökválasztási forduló eredményeit. Az amerikai külügy ismerteti a román hatóságok hivatalos indoklását, de egyúttal mellékeli azoknak a véleményét is, akik az alkotmánybíróság döntését a választásokba való politikai beavatkozásként és az eltérő vélemények precedens nélküli korlátozásaként értelmezték.
A jelentés felidézi azt is, hogy az alkotmánybíróság szerint az elnökválasztást a közösségi oldalakon zajló orosz információs művelet befolyásolta, de hozzáteszi, hogy „független megfigyelők szerint” ezt a kampányt voltaképp az egyik román politikai párt bonyolította le.
A dokumentum említést tesz továbbá az antiszemita indíttatású bűncselekményekről, illetve arról, hogy egyes esetekben a hatóságok nem jártak el megfelelően, és a büntetlenség problémát jelent.
A Hargita megyei prefektúra közleménye szerint a lakók hazaköltözése azután vált lehetségessé, hogy a vészhelyzeti felügyelőség keddi ülésén jóváhagytak egy ötfokozatú riasztási eljárást.
Ha a legalacsonyabb szintű van érvényben, akkor a gazdasági és társadalmi tevékenység normálisan zajlik a községben. A legmagasabb szint esetében a lakosságot Ro-Alert üzenetben azonnali evakuálásra utasítják.
A prefektúra szerint elfogadása előtt sikeresen tesztelték a riasztási eljárást. Így lehetővé vált, hogy szerdán 16 órától visszatérjenek otthonukba a sóbánya környékéről kitelepített családok.
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) felszólította a kormányt, hogy sürgősen vonja a vissza a 40 ezer közigazgatási állás megszüntetéséről szóló törvénytervezetét.
Közleményében az érdekvédelem felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzatoknál leépítendő 34 ezer poszt a jelenleg létező 170 ezer állás 20 százalékát jelenti. Ráadásul a heéyi közigazgatásban a személyzet máris aludimenzionált, tavaly a kormány megszüntette az állások 10 százalékát. „Ez nem reform, hanem az állam adminisztratív kapacitásának megcsonkítása” – írják kiemelve, hogy a leépítések közvetlenül érinthetik az olyan alapvető közszolgáltatásokat, mint az okmányok kiállítása, a szociális juttatások kezelése, a helyi adók beszedése és az infrastruktúra karbantartása.
A szakszervezeti szövetség felszólította a kormányt, hogy sürgősen vonja vissza ezt a tervezetet, és kezdeményezzen valódi párbeszédet az önkormányzati alkalmazottak képviselőivel a legjobb megoldások megtalálásáról.
Ilie Bolojan miniszterelnök egyébként szerdán 11 órától tárgyal a kormánynak alárendelt intézmények képviselőivel az átszervezésekről és a személyzeti költségek csökkentéséről – közölték az Agerpresszel kormányzati források. A miniszterelnök és a kormányfőtitkárság alárendeltségébe több mint 30 intézmény (ügynökség, főosztály, intézet, hivatal) tartozik.
Júniusban 31 lejjel, azaz 0,6 százalékkal nőtt a nettó átlagbér, 5539 lejre – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9246 lej volt júniusban.
A legnagyobb nettó átlagbért (12 656 lejt) a kokszgyártás és a kőolajszármazékok feldolgozása terén, valamint az információtechnológiai ágazatban (11 957 lej) jegyezték, a legkisebbet a vendéglátóiparban (3367 lej) és a ruhagyártásban (3442 lej) – közölte az Agerpres hírügynökség.
A múlt év júniusához képest 7 százalékkal nőtt a nettó átlagbér az idei hatodik hónapban. A legnagyobb mértékben a könyvkiadásban (10,7 százalék), illetve gépjárműgyártásban (10,1 százalék) nőtt a nettó átlagbér a múlt évhez képest.
A legjelentősebb – 6 százalékos – bércsökkenést az ingatlankereskedelemben jegyezték.
A közszférában az előző hónaphoz képest júniusban a tanügyben 4,2 százalékkal, a közigazgatásban 0,1 százalékkal csökkentek a bérek, az egészségügyben és a szociális ellátásban stagnáltak a fizetések.
Az országos tanügyi szakszervezeti szövetség vezetői elégedetlenül zárták a hétfői megbeszélést Ilie Bolojan miniszterelnökkel és Daniel David oktatási miniszterrel.
Nem sikerült elérniük, hogy a kormányfő felülvizsgálja az oktatási ágazatot érintő megszorításokat, amelyek többek között a kötelező heti óraszám kétórás emelését, az osztálylétszám növelését, valamint az óraadó tanárok díjazásának módosítását tartalmazzák. A szakszervezetek vezetői szerint az egyeztetéseken úgy tűnt, hogy Daniel David visszakozik, ám a kormányfő hajthatatlannak mutatkozott. Hozzátették, az új előírások az iskolaelhagyási arány és a funkcionális analfabetizmus növekedéséhez, a vidéki iskolákban pedig a szimultán oktatás „robbanásszerű terjedéséhez” vezetnek majd.
Az oktatási szakszervezetek kedden is folytatták a tüntetést a szaktárca épülete előtt.
Több munka lesz ugyanazért a pénzért, de a kormány nyitott az oktatási rendszer egyszerűsítésére, hogy a tanárok ideje és energiája az oktatásra összpontosulhasson – jelentette ki Ilie Bolojan a tanügyi szakszervezetekkel folytatott tárgyalások után.
A miniszterelnök elmondta a szakszervezeti vezetőknek, hogy ezeket az intézkedéseket a szűkös költségvetési források és az oktatási rendszer realitásai indokolják. Emlékeztetett arra, hogy a kötelező heti óraszám 18-ról 20 órára való emelésével Románia az európai átlaghoz zárkózott fel.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódott kedden a pótérettségi. Szerdán a szaknak megfelelő választható tantárgyból lesz írásbeli vizsga, csütörtökön pedig anyanyelvből mérik fel a valamely kisebbség nyelvén tanuló diákok tudását.
Hétfőn több mint 13.900 diák vizsgázott román nyelv és irodalomból, közülük 23-at kizártak csalás vagy csalási kísérlet miatt - tájékoztatott a tanügyminisztérium. A vizsgák eredményeit augusztus 18-án délig teszik közzé. Óvásokat aznap, illetve 19-20-án lehet benyújtani. Ugyanebben az időszakban van lehetőség a dolgozatok megtekintésére is. Az óvások elbírálása utáni végleges eredményeket augusztus 26-án ismertetik.
A mai részt egy idézettel kezdem: „Jobbra – vagy balra? Ezt a kettőt mindig keverem, mert a hidegháborús gyermekkorom vasfüggöny mögötti pedagógiája, úgy is, mint harcias tudatlansága, azt tartotta helyesnek, ha a balkezeseket átszoktatják jobbkezességre, kerül, amibe kerül (a tájékozódási készség elvesztésébe kerül).
Konkrétan kiütötték a gyerek kezéből a ceruzát, a kanalat, a hülyének is megérte. Amire esetemben nem terjedt ki a jobbkézterror: tenisz, varrás, konzervnyitás és vágyvezérelt gondolkodás. De ez általában nem sokat segít a kívánt irány eltalálásában.” Az idézet az irodalomtörténész és író Selyem Zsuzsától származik, és a hallgatók valószínűleg már sejtik, mi lesz a mai részt központi témája.
Augusztus 13-án, azaz tegnap volt a balkezesek világnapja, amelyet egy balkezeseket tömörítő amerikai szervezet kezdeményezett több mint három évtizede; a világon a balkezesek aránya jelenleg körülbelül 10–15% lehet. Ahogy az idézetből is kitűnt, nagyon sokáig különböző módszerekkel igyekeztek a balkezes gyerekeket átszoktatni a „szép kéznek” is nevezett jobb kézre. Úgy vélték, hogy a balkezes emberek nem lehetnek jók, furcsa szerzeteknek tartották őket, olyasvalakiknek, akik kilógnak a sorból.
Ma már számos cikkben óva intik a szülőket attól, hogy a csemetéjüket átszoktassák a bal kézről a jobb kézre; a Magyarországi Balkezesek Egyesülete például rendszerint előadásokkal és készségfejlesztő játékokkal segít abban, hogy a világ legnagyobb kisebbségeként is emlegetett balkezesek is hallathassák a hangjukat, ugyanakkor kihangsúlyozza a szülők és a pedagógusok felelősségét ebben a témában. Az átszoktatás ugyanis a korábban említettek mellett komoly problémákat okozhat, a dadogástól kezdve a diszlexián át egészen az agykárosodásig. Ennek oka, hogy a balkezesek beszédközpontja fordítva működik, és az átszoktatás miatt zavarok alakulhatnak ki.
De mi van a jelenség mögött? A néphit és az etimológia tükrében a bal szóhoz nem kapcsolódnak jó dolgok. Az etimológiai szótár szerint „bizonyára ősi szavunk, talán a finnugor korból, de az egyetlen feltehető rokonnyelvi példa (votják paljan) körül is sok a bizonytalanság. A ‘bal’ és a ‘rossz’ közötti értelmi kapcsolat a legtöbb nyelvben éppoly természetes, mint az ellenkező oldal kapcsolata a ‘jó, helyes’ fogalmával”.
Nem feledkezhetek meg a gúnnyal átitatott kétbalkezes, illetve a kétballábas kifejezésekről, amelyekkel gyakran saját magukat címkézik az emberek. A kétbalkezes melléknevet olyasvalakivel kapcsolatban használják, aki minden kísérletével, kezdeményezésével kudarcot valló, mindenben ügyetlen. A kétballábas szókapcsolat általában a tánc vagy a labdarúgás kapcsán kerül szóba. Lehetőleg mindkét kifejezést próbáljuk mellőzni.