Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Kormányon marad, de feltételekhez köti a részvételt – döntötte el a Szociáldemokrata Párt állandó bizottsága. Az egyeztetést követően Sorin Grindeanu ügyvivő elnök közölte a szociáldemokraták legfontosabb követelése, hogy minden fontos kormányzati projektet a koalíción belül tárgyaljanak meg, mielőtt nyilvánosságra kerül.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette a júliusi jelentését, az első olyan hónapét, amikor megszűnt az energia-ársapka. Az infláció 7,84 százalékra emelkedett, a fogyasztói árak pedig egy hónap alatt 2,68 százalékkal nőttek. Augusztusban még magasabb árakra számíthatunk, ősszel pedig újabb áremelkedési hullámmal nézünk szembe.
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élve születések száma továbbra sem haladta meg az elhalálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet előzetes adataiból.
Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét, az továbbra is egy tételben felveheti a teljes összeget – jelentette ki a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke.
Hetente átlagosan egy nő hal meg családon belüli erőszak következtében – hívja fel a figyelmet az RMDSZ Nőszervezete, amely parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a helyzet javításáért.
Románia kész felhasználni Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közel-keleti helyzet rendezéséhez – jelentette ki Oana Ţoiu külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.
Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén – jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.
A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump amerikai elnök kikérte Orbán Viktor magyar kormányfő véleményét az orosz–ukrán háborúról. Trump a magyar miniszterelnököt nagyon okos embernek nevezte – írja a Mandiner.
A The Telegraph értesülései szerint Ukrajna nyitottnak mutatkozik arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a harcokat, és az orosz kézen lévő területeket átengedje, egy olyan béketerv részeként, amely mögött európai támogatás is áll.
Az előző hónaphoz képest júniusban tovább emelkedett, közel 4,31 millió volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamelyik tagországában – derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.
Kormányon marad, de feltételekhez köti a részvételt – döntötte el a Szociáldemokrata Párt állandó bizottsága. Az egyeztetést követően Sorin Grindeanu ügyvivő elnök közölte a szociáldemokraták legfontosabb követelése, hogy minden fontos kormányzati projektet a koalíción belül tárgyaljanak meg, mielőtt nyilvánosságra kerül.
Elsőként az államigazgatás reformjáról, az igazgatótanácsok működéséről és juttatásairól, az állami ügynökségek megszüntetéséről és a különleges nyugdíjakról akarnak egyeztetni – sorolta Grindeanu. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt továbbá konkrét tárgyalásokat kér a pénzügyminiszterrel is, annak érdekében, hogy biztosítani tudják a nagy infrastrukturális beruházások és a helyi fejlesztések finanszírozását.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette a júliusi jelentését, az első olyan hónapét, amikor megszűnt az energia-ársapka. Az infláció 7,84 százalékra emelkedett, a fogyasztói árak pedig egy hónap alatt 2,68 százalékkal nőttek. Augusztusban még magasabb árakra számíthatunk, ősszel pedig újabb áremelkedési hullámmal nézünk szembe.
Az elmúlt egy évben az elektromos energia és a friss gyümölcsök, valamint gyümölcskonzervek drágultak a legnagyobb mértékben. A friss gyümölcsök ára 39,74 százalékkal, a gyümölcskonzervek 27,92 százalékkal, a citrusfélék és más déli gyümölcsök 17,32 százalékkal drágultak. Ebből a termékkategóriából csak a cukor és a burgonya lett olcsóbb. A nem élelmiszertermékek közül a villamos energia ára 62,97 százalékkal nőtt éves összevetésben, a hőenergia 13,63 százalékkal, a kötött áru 7,36 százalékkal drágult. A földgáz ára ezzel szemben 1,06 százalékkal, az üzemanyagé 0,09 százalékkal csökkent.
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élve születések száma továbbra sem haladta meg az elhalálozásokét - derül ki az Országos Statisztikai Intézet előzetes adataiból.
Ezek szerint a természetes szaporulat 2025 júniusában mínusz 6916 fő volt, az elhalálozások száma pedig 1,6-szerese volt az élve születések számának. Az Országos Statisztikai Intézet szerint idén júniusban 9628 pár kötött házasságot, a válások száma pedig 1172 volt.
Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét, az továbbra is egy tételben felveheti a teljes összeget – jelentette ki a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke.
Radu Crăciun emlékeztetett arra, hogy a romániai minimálnyugdíj jelenleg 1280 lej. A jogszabályjavaslat azt írja elő, hogy a minimálnyugdíj 12-szeresénél, azaz 15.372 lejnél kisebb magánnyugdíj-megtakarítással rendelkező személyek tetszés szerint egy összegben vagy legtöbb 12 havi részletben kaphatják meg a pénzüket a magánnyugdíjalaptól. Ha a magánnyugdíj-megtakarításuk meghaladja a 12 havi minimálnyugdíjat, a törvénytervezet szerint a nyugdíjba vonuló alkalmazottak a pénznek legfeljebb a 25 százalékát vehetik fel egy összegben - magyarázta Radu Crăciun. Hozzátette, hogy a nyugdíjas elhalálozása esetén örökösei kapják meg nyugdíjmegtakarításának kifizetetlen részét.
Hetente átlagosan egy nő hal meg családon belüli erőszak következtében – hívja fel a figyelmet az RMDSZ Nőszervezete, amely parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a helyzet javításáért.
Az év első hat hónapjában a hatóságok több mint 61 431 bejelentést regisztráltak, óránként 14 segélykérés érkezik a hatóságokhoz, ismerteti közleményében a szervezet. Csép Éva Andrea, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozza: hiába a szigorúbb törvények és az állami intézkedések, a helyzet továbbra sem javul. Széles körű összefogásra van szükség, egy asztalhoz kell ülniük a civileknek, hatóságoknak, szakembereknek, nőszervezeteknek, hogy új, hatékonyabb megoldásokat dolgozzanak ki – magyarázta a képviselő. Az RMDSZ Nőszervezetének célja, hogy a következő hónapokban széles körű szakmai egyeztetés induljon, a jogalkotásban és végrehajtásban további előrelépés történjen.
Románia kész felhasználni Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait annak érdekében, hogy hozzájáruljon a közel-keleti helyzet rendezéséhez – jelentette ki Oana Ţoiu külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.
A tárcavezető részt vett az Európai Unió külügyminisztereinek videokonferenciáján. Hangsúlyozta: a fő célok között szerepel az azonnali tűzszünet, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátása, a civilek védelme, valamint a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás jelentős bővítése. A miniszter szerint a Hamasz lefegyverzése elengedhetetlen, és ennek a nemzetközi joggal összhangban kell történnie. Egyben bírálta az izraeli kormány nemrég bejelentett döntését a gázai katonai műveletek fokozásáról, mivel ez szerinte nem visz közelebb sem a tűzszünethez, sem a hosszú távú, kétállami megoldáshoz.
Ausztrália elismeri a palesztin államot szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén - jelentette be Anthony Albanese miniszterelnök azt követően, hogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada is jelezte hasonló szándékát.
Az ausztrál miniszterelnök az elismerés feltételéül szabta, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság kötelezettséget vállaljon arra, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet nem vesz részt a jövőbeni állam működésében.
A Fehér Ház közleménye szerint Donald Trump amerikai elnök kikérte Orbán Viktor magyar kormányfő véleményét az orosz–ukrán háborúról. Trump a magyar miniszterelnököt nagyon okos embernek nevezte – írja a Mandiner.
Mint ismert, az amerikai elnök pénteken találkozik Alaszkában Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai elnök gyors tűzszünetet szeretne, de jelezte, hogy egy esetleges megállapodás részeként Ukrajnának területeket kellene átengednie Oroszországnak.
A The Telegraph értesülései szerint Ukrajna nyitottnak mutatkozik arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyasszák a harcokat, és az orosz kézen lévő területeket átengedje, egy olyan béketerv részeként, amely mögött európai támogatás is áll.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy el kell utasítani minden olyan, Donald Trump által javasolt megállapodást, amelyben Ukrajna további területeket adna fel – ugyanakkor Oroszország megtarthatná a már elfoglalt területek egy részét.
Az előző hónaphoz képest júniusban tovább emelkedett, közel 4,31 millió volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamelyik tagországában - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig Németország biztosította, őt követi Lengyelország és Csehország. A kedvezményezettek 44 százalékát nők, 31 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 24 százalékát pedig férfiak tették ki.
Sokan sokféleképpen értékelték az évek során Ion liescu politikai szerepét, de arra aligha számított bárki, hogy mintegy a hagyaték utolsó darabjaként a volt államfő temetése körüli nézeteltérések koalíciós válsághoz vezetnek. A 95 éves korában elhunyt liescut, Románia első szabadon választott elnökét katonai tiszteletadással temették el csütörtökön, amely napot a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította. Ez nem mindenkinek volt ínyére, és több civil szervezet mellett a kormányban részt vevő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) is nyilvánosan tiltakozott. Az ok közismert: sokan úgy tartják, hogy Ion liescu vétkes emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, és csakis az igazságszolgáltatás inkompetenciája vagy cinkossága miatt tölthette utolsó napjait a börtön helyett a hírszerzés kórházában Abban amúgy nincs vita, hogy Iliescu több száz áldozattal járó erőszakos cselekmények megszervezője, a kérdés csak az egyesek számára, hogy az adott történelmi pillanatban le lehetett volna-e járni másként. Mindenesetre az liescu által alapított Szociáldemokrata Párt bántónak tarţja az USR álláspontját - annyira, hogy fontolóra vette a kormányból való kilépést. Ion iescu politikai örökségéről és a temetése körül kialakult feszültségekről beszélgettünk Farkas Istvánnal, a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV szerkesztőjével, műsorvezetőjével.
Az Európai Unió álláspontja az, hogy az ukrajnai béketárgyalásokat nem lehet Ukrajna és az EU részvétele nélkül megtartani – tudósít az Euronews.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vasárnap kijelentette, hogy az USA és Oroszország között létrejövő, Ukrajnával kapcsolatos megállapodásokból Ukrajnát és az EU-t sem szabad kihagyni. Az uniós külpolitika vezetője hétfőre összehívta a külügyminiszterek tanácsát, hogy megvitassák a következő lépéseket. A külügyminiszteri találkozót virtuálisan tartják meg hétfő délután, és Kallas bejelentése szerint a miniszterek napirendjén a közel-keleti és gázai fejlemények is szerepelnek.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a háború kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogi helyzet egyértelmű: „minden ideiglenesen megszállt terület Ukrajnához tartozik". A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalásos rendezés nem teremtheti meg a terepet a NATO, Európa vagy Ukrajna elleni további agresszióhoz.
Az amerikai álláspont nem azonos az európaival az ügyben. Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha a Putyin-Zelenszkij találkozó nem jön létre.
Vasárnap vezető európai politikusok - köztük Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen EB-elnök és Alexander Stubb finn elnök - nyilatkozatot adtak ki, amelyben megismételték azt a már korábban is hangoztatott álláspontjukat, hogy „az ukrajnai béke felé vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni". A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni," de hozzáteszik, hogy a jelenlegi frontvonalnak kell „a tárgyalások kiindulópontjának lennie".
Kormányon marad, de feltételekhez köti a részvételt – döntötte el a Szociáldemokrata Párt állandó bizottsága. Az egyeztetést követően Sorin Grindeanu ügyvivő elnök közölte a szociáldemokraták legfontosabb követelése, hogy minden fontos kormányzati projektet a koalíción belül tárgyaljanak meg, mielőtt nyilvánosságra kerül.
Elsőként az államigazgatás reformjáról, az igazgatótanácsok működéséről és juttatásairól, az állami ügynökségek megszüntetéséről és a különleges nyugdíjakról akarnak egyeztetni – sorolta Grindeanu. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt továbbá konkrét tárgyalásokat kér a pénzügyminiszterrel is, annak érdekében, hogy biztosítani tudják a nagy infrastrukturális beruházások és a helyi fejlesztések finanszírozását.